Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-05 / 30. szám

Z. oldal 1965. február 5, péntek Johnson a Szovjetunióba látogat Újabb kalóztámadás Kuba ellen Délkeiet»ázsiaí helyzetkép EGY KAP A KÜLPOLITIKÁBAN ASt EGÉSZ világsajtó részletesen kommentálja Johnson amerikai elnök szerdán elhangzott be­szédét, melyet az elnök abból az alkalomból mondott, hogy neki ígérték oda a faji megkülön­böztetés ellen küzdő egyik amerikai társaság 1965. évi díját. Az elnök egyebek között hang­súlyozta, hogy „kormánya mindent megtesz a béke fenntartásáért”. Ezután elmondotta: Re­méli, hogy még az idén látogatást tehet a Szov­jetunióban, s ugyancsak még ebben az évben Amerikában üdvözölheti a Szovjetunió vezetőit. — Ügy vélem, ezek a látogatások meggyőzhet­nék aggódó világunkat, hogy mindkét nemzet a béke céljait követi — mondotta. Johnson utalt rá, hogy a kölcsönös látogatások kérdését már az Egyesült Államok helyzetéről szóló kongresz- szusi üzenetében is megemlítette. Az elnök a Fehér Házban hosszasan tanácskozott az ameri­kai fizetési mérleg kritikus helyzetéről. Az ér­tekezletet közvetlenül azután hívták össze, hogy a pénzügyminisztérium és szövetségi tartalékok hivatala kifejezte nyugtalanságát a nyilvánosság előtt is az amerikai fizetési mérleg növekvő de­ficitje miatt. Ez a múlt év vége óta emelkedett szinte katasztrofálissá. Gyors intézkedésekre van szükség — állapítja meg a pénzügyminiszter — a sokmilliárdos deficit csökkentése végett. Elő­fordulhat, hogy Franciaországhoz hasonlóan más államok is kérhetik dollártartalékaik aranyra való átváltását, ami az aranynak az Egyesült Államokból való további nagyarányú kiáramlá­sát vonná maga után. A deficit azoknak az óriási kiadásoknak a következménye, melyeket külföldi csapatok fenntartására, a dél-vietnami háborúra, más országoknak nyújtott katonai és gazdasági „segélyre” fordít az USA. Csupán Dél­Vietnam naponta csak­nem két millió dollárba kerül. Johnson a hírek szerint a közeljövőben külön üzenettel fordul a kongresszushoz és in­tézkedéseket javasol az ország aranytartalékai­nak védelmére. A KUBAI forradalmi fegyveres erők minisz­tériuma szerdán este bejelentette, hogy ellenfor­radalmai' csoportok az előző éjszaka folyamán Las Villas tartományban, Kuba déli partjainál, nehézgépfegyverrel és ágyúval lőttek egy ben­zintartályra. A lövedékek szerencsére célt té­vesztettek, a kubai fegyveres erők partvédelmi egységei pedig megfutamították a kalóz naszá­dot. Oriente tartományban négy elienforradal- márt vettek őrizeibe, akik bevallották, hogy mindannyiukat az amerikai központi hírszerző ügynökség szervezte be és küldte Kubába. Az ellenforradalmárok a Dominikai Köztársaság te­rületéről szivárogtak át, fegyvert pedig az Egye­sült Államokban szereztek. CSÜTÖRTÖK reggel nyugalom volt Laosz fő­városában. A kormányhoz hű erők tartják úgy Ír‘szik ellenőrzés alatt a várost. A repülőtér to­vábbra is zárva maradt, s az utcai harcoknak a Reuter szerint mindkét fél részéről számos halottja van. Miközben a jobboldali katonai erők között versengés folyik a hatalomért, a lao­szi hazafias erők támadást intéztek egy Mekong menti város ellen. A laoszi katonai puccs és a Patet Lao erők előrenyomulásának hírére a thai­földi második és harmadik katonai körzet egy­ségeit riadókészültségbe helyezték. Bundy John­son elnök különleges tanácsadója 3 napos láto­gatásra Saigonba érkezett. Bejelentette, hogy Taylor tábornokkal folytat eszmecserét, s felke­resi a dél-vietnami katonai vezetőket is. A szovjet kormány tiltakozása Hohlov letartóztatása miatt NEW YORK. (MTI) Nyikolaj Fedorenko, állandó szovjet ENSZ-megbízott szer­dán fölkereste U Thant ENSZ- főtitkárt és felhívta figyelmét arra, hogy a kongói csendőrség Leopoldvilleben letartóztatta Nyikolaj Hohlovot, az Izvesz­tyija tudósítóját. A szovjet dip­lomata kérte a főtitkárt, vesse latba tekintélyét és befolyását a szovjet újságíró kiszabadítá­sáért. A főtitkár megígérte, minden lehetőt elkövet, hogy segíthes­sen. A szovjet állandó ENSZ- képviselet ugyancsak szerdán megküldte a kongói kormány képviselőjének a szovjet kor­mány tiltakozását. A szovjet jegyzék rámutat, hogy a kon­gói csendőrök nemcsak a szov­jet újságíró ellen követnek el durva önkényességet, hanem a nemzetközi jog megsértésével a szovjet nagykövetség épüle­tébe is behatoltak, ott házku­tatást tartottak és elfoglalták az épületet. A kongói hatóságok olyan koholmányokat terjesztenek, hogy Hohlov törvényellenesen tartózkodott Kongó területén. A valóság ezzel szemben az, hogy Hohlov a brüsszeli kon­gói nagykövetség által kiállí­tott vízummal teljesen törvé­nyesen tartózkodott Leopold- ville-ben. Kongói helyzetkép BRÜSSZEL. (Reuter, AFP) A Reuter Iroda jelentése sze­rint a Belgiumban tárgyaló Csőmbe kongói miniszterelnök és az Union Miniere bányatár­saság képviselői között elvi megállapodás született. Csőm­be és kísérete a belga kor­mánnyal és az üzleti körök képviselőivel már napok óta tárgyalt Brüsszelben a két ország függőben levő pénzügyi problémáiról, amelyek főként a katangai bányavállalat ellen­őrzésére vonatkoznak. Egy bel­ga szóvivő szerint az elvi meg­állapodással — amelynek rész­Elutazóit a szovjet küldöttség Hanoiba MOSZKVA. MTI) Csütörtökön reggél a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására szov­jet küldöttség utazott Hanoiba. A küldöttséget Alekszej Koszi­gin, az SZKP Központi Bizott­sága elnökségének tagja, a Mi­nisztertanács elnöke vezeti. A küldöttség búcsúztatására a vnukovói repülőtéren megje­lentek Brez&nyev, Podgornij, Poljanszkij, valamint az SZKP és a szovjet kormány más ve­zetői. De Gaulle sajtóértekezlete PÁRIZS. (MTI) De Gaulle csütörtökön dél­után tartotta meg nagy érdek­lődéssel várt sajtókonferenciá­ját. Elnökségének kezdete óta tizennegyedszer fejtette ki Fran­ciaország politikáját az újság­írók előtt. A sajtóértekezletet a hagyományos keretek között a kormány tagjainak jelenlétében, mintegy 800 francia és külföldi újságíró részvételével zajlott le az Elysée-palota nagytermében. A köztársasági elnök lényegé­ben a nyugati világ nemzetközi pénzrendszerének megreformá­lásáról, az ENSZ válságáról és a német kérdésről beszélt. Németország kérdése — mon­dotta — kifejezetten európai ügy. Franciaország azt kívánja, hogy Németország a béke és a haladás biztos eleme legyen. Ebből a feltételből kiindulva kész támogatni Németország új­raegyesítését. Az újraegyesítés­hez vezető út azonban hosszú és számos feltételtől függ. De Gaulle szerint a német kérdés nem oldható meg úgy, hogy egész Németországban kommu­nista rendszer legyen, sem, hogy a NATO erősítésével nyomást gyakoroljanak a Szovjetunióra, ahogy ezt az Egyesült Államok képzelte. Mindenkinek, és különösen Németországnak el kell ismer­nie — hangoztatta de Gaulle —, hogy az újraegyesítés csak úgy lehetséges, ha Németország határait és katonai erejét a szomszédos keleti és nyugati or­szágokkal egyetértésben állapít­ják meg. De Gaulle lényegében az „At­lanti-óceántól az Uraiig terjedő Európában” jelölte meg a né­met kérdés megoldásának kere­tét. Az Egyesült Államokat tel­jesen figyelmen kívül hagyta a német kérdés tárgyalásánál. Bonn „lépcsőzetes inegtorlási terve” Kairó ellen Az ENSZ válságának okát a francia elnök szerint abban kell látni, hogy a világszerve­zet túllépte az alapokmányban körvonalazott hatáskörét, ami­kor határozatokat hozott a koreai és a kongói katonai be­avatkozásról. Az ENSZ — han­goztatta de Gaulle — csak úgy lábalhat ki a jelenlegi vál­ságból, ha visszatér az alapok­mányhoz. Franciaország ezért azt javasolja, hogy a világszer­vezet alapításában részt vett nagyhatalmak — Washington, Moszkva, London, Peking és Párizs — képviselői üljenek össze Genfben, hogy megment­sék a nemzetközt szervezetet, amelyhez az emberiség nagy reményeket fűz. De Gaulle hosszan beszélt a nyugati világ valutarendsze­rének megreformálásáról. Rá­mutatott, a dollár kiváltságos szerepe, hogy az arannyal egyenértékű fizetési eszközül szolgál a nemzetközi tartozá­sok rendezésénél, ma már nem indokolt. Javasolja, hogy a nemzetközi valutaalap kereté­ben olyan új rendszert dolgoz­zanak ki, amelyben nemzetkö­zi fizetési eszköz pótolja a dol­lár szerepét. A francia köztársasági elnök végül kitért Párizs és London viszonyára. Megelégedéssel nyi­latkozott Wilsonnal folytatott eszmecseréjéről. „Anglia és Franciaország között — mon­dotta — nincsenek hegyek, csak egy csatorna, ezt azonban alagúttal járhatóvá lehet ten­ni.” Az egyik újságíró az elnök egészségi állapota iránt érdek lődött. „Nem érzem magam rosszul — mondotta de Gaul le —, de biztosíthatom önöket, hogy egy nap meg fogok hal BONN. (MTI) Dobsa János, az MTI bonni tudósítója jelenti: Bonn lépcsőzetes megtorlásl tervet dolgoz ki az EAK-kal szemben, de csak Walter Ulbricht kairói látogatásának le­zajlása után hoz majd végleges döntést, hogy a megtorlás mi­lyen fokozatát választja” — han­goztatták politikai körökben a minisztertanács szerdai ülése után, amelyen Federer kairói nagykövet jelentést tett a kor­mánynak. A kormány szóvivő­je a minisztertanács ülése t. lan kijelentette: „A kormány előbb pontosan ki fogja értékelni1 az Ulbricht-látogatás politikai és protokolláris aspektusait, és az­után dönt majd, hogy milyen fokozatú ellenrendszabályt al­kalmazzon.” A kiszivárgott hírek szerint Bonn továbbra is elsősorban gazdasági megtorló rendszabá­lyokra gondol. A nyugatnémet exportőrök azonban — mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung jelenti — máris tiltakoznak az ilyen tervek ellen, s rámutat­nak arra, hogy minden ilyen gazdasági megtorlás súlyos ká­rokat okozhat magának a nyu­gatnémet gazdaságnak, mert a nyugatnémet ipar a múlt év el­ső kilenc hónapjában közel 300 alabamai letartóztatások SELMA. (MTI) Szerdán megint százával tar­tóztatták le az alabamai nége­reket. Selma városban, ahol Martin Luther King vezetésé­vel napok óta folyik a mozga­lom a néger lakosság szavazati jogának kivívásáért, háromszáz négert tartóztattak le. egy köze­li kisvárosban. Marionban pe­dig több mint ötszáz négert vet tek őrizetbe. Hétfő óta több mint 1500 néger került a börtö­nökbe — összesen 1800 azóta, hogy 16 »appal ezelőtt Martin Luther King személyesen állt a néger választójogi mozgalom élére Selmában. A Fehér Ház szerdán bejelen­tette, hogy Johnson elnököt ál­landóan tájékoztatják a válsá­gos alabamai helyzetről. A déli állam hatóságai riadókészültség­be helyezték az állami milícia tagjait. millió márka értékű árut szál­lított az EAK-ba, sok nagyvál­lalatnál szerződéseket kötött to­vábbi exportra, s a gazdasági kapcsolatok megszakítása érzé­keny anyagi veszteséget okozna az exportőröknek. A Frankfurter Rundschau „Keserű gyümölcs” című vezér­cikkében rámutat arra, hogy a Hallstein-doktrina egyre in­kább alkalmazhatatlanná válik, és csak gúzsba köti a nyugat­német külpolitika mozgási sza­badságát. létéit még nem hozták nyilvá­nosságra — „nagy lépést tet­tek az egész problémakör sze­rencsés megoldása felé”. Csombét csütörtökön Bau- douin belga király is fogadta. A Reuter éxtesülése szerint Csőmbe megint megváltoztatta útitervét: ellentétben a már korábban közölt programmal, nem utazik Londonba, hanem Brüsszelből szombaton egyene­sen hazaindul. Francia lapok a botrányos frankfurti ítéletről A francia sajtó felháborodás­sal ír a magyarországi zsidók hóhérainak bűnperében hozott ítéletről. A Combat megállapít­ja, a 300 000 ember meggyilko­lásáért felelős Krumey és Hun- sche enyhe büntetése, illetve felmentése botrányos. Ilyen íté­let után — írja az Aurore — megértjük, miért sietteti Bonn annyira a háborús bűnök elévü­lését. Az izraeli bíráknak iga­zuk volt, hogy maguk ítélkeztek Eichmann felett. Az Humanité felveti a kérdést: ha Hitler álla­na ma a nyugatnémet bíróság elé, vajon elítélnék-e? Annyit érd amennyit megbecsülsz V? alamikor — ha a „taka- ’ rékos természetű" ma­gyar emberről beszéltek, rend­szerint a parasztot hozták fel példánák. Ügy mondták, hogy a szekérről is leszállt, ha az úton tenyérnyi deszkadarabot, vagy mondjuk egy ablakpán­tot látott. Felvette, eltette, mert — ki tudja, mikor lesz jó valamire. Ugyanígy tett oda­haza is, az udvaron. Hüvelyk- nyi léc, rozsdás szeg, üvegda­rab — mennyi más kacat gyűlt fel évek során a porta félre­eső sarkában. „Az ember so­sem tudhatja, mikor veszi hasznát — mondták s hozzá­tették —, legalább ez se kerül pénzbe.” Így tett azonban az iparos is, aki rengeteg hulladék-készle­téből számtalanszor beledolgo­zott valamit az új portékába — talicskába éppúgy, mint ko­csivasalásba, vagy öltönybe. Persze, ez a „magáéban va­ló” takarékoskodás mindenek­előtt a szűkös viszonyokból fakadt, viszont nem lehet tel­jesen a szegénységgel magya­rázni. Így cselekedett a jobb­módú gazda vagy tehetősebb kisiparos is. De nemcsak a mihaszna dol­gokon fogtak meg minden fil­lért. A gazda szinte óráját les­ve várta az alkalmas időpon­tot, hogy olyan állapotában szedje le az uborkát, paradi­csomot, amikor a legkapósabb a piacon, és legtöbbet fizetnek érte. A szakmáját szerető ipa­ros nemcsak azért iparkodott a tőle telhető legjobbat, leg­szebbet adni, mert örömét lel­te a munkában. Ha visszahoz­ták a hibásan szabott kosztü­möt, vagy elfuserált kereket, nemcsak szégyenkezett, hanem tudta, milyen anyagi követ­kezményekkel jár a rossz munka. A javítás miatt abba kellett hagynia minden més rendelést, az elrontott anyagot az ablakon dobta ki, hiszen újat kellett adni — és így to­vább. A jó minőségre való törek­vés tehát az önbecsülés kifeje­zője is. Nemcsak olyan érte­lemben erény a takarékosság, hogy az erőfeszítéseink, hozzá- érétsünk gyümölcseként létre­jött értékeket beosztással hasz­náljuk fel, nem herdáljuk azokat, hanem abban a vonat­kozásban is, hogy ezzel saját munkánkat, azaz önmagunkat becsüljük meg. Igaz a régi köz­mondás, amely megint más ol­dalát mutatja a takarékosság­nak, hogy — mindenki annyit érdemel, amenyit meg tud be­csülni. Vajon csak a régi rendszer létbizonytalanságában volt ér­telme a takarékosságnak? Ma nem úgy igaz, hogy munkán­kat, tehetségünket, magunkat becsüljük meg, amikor beosz- tóan gazdálkodunk? Annyira fokozottan igaz, mint ahogyan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents