Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
a komplex kukoricavetögép nyomában Követésre méltó bajai példa Tavaly májusban fényképes beszámolót közöltünk a Kiskunhalasi Állami Gazdaság szakemberei által készített komplex kukoricavetőgépről, amely égj szerre hét műveletet — égj ebek között sortrágyázást is — végez. Alig több mint egy hónap múlva sor kerül a kukorica ve tésére. Közös gazdaságaink az idén előreláthatólag 180 ezer holdon termesztik a legfontosabb takarmánynövényt. A terület 35—40 százalékban fészkes-. illetve sortrágyázást kívánnak alkalmazni. A tervezett arány jóval nagyobb a tavalyinál. Kérdés azonban: milyenek ehhez a feltételek, s főként lesz-e elegendő sortrágyázó komplex gép. Ezt a kérdést intéztük az illetékesekhez, s válaszukból kiderült: a felkészülés többnyire biztatónak mondható. Hat megrendelés Jánoshalmán A halasi szakemberek által készített gép kivitelezését a Jánoshalmi Vegyes és Építőipari Ktsz vállalta. Herédi Kálmán, a ktsz elnöke így tájékoztat: — A tavalyi országos mezőgazdasági kiállításon elismerésben részesült a gép. Tavaly ősszel több napon át hirdetést tettünk közzé, hogy a tsz-eik megrendelésére sorozatban gyártjuk a konstrukciót. Ám mindössze hat rendelés érkezett, és ezeknek is csak az elmúlt napokban kaptuk meg a hitelfedezetét. A gépeket már készítjük s április közepéig a gazdaságok rendelkezésére bocsátjuk. Jövőre egyébként, amennyiben kellő érdeklődés mutatkozik, akár ötvenet is gyárthatunk. Mit szól ehhez Fenyvesi Károly, a megyei főagronómus? — Valójában sokkal több sortrágyázó géppel számolhatunk — feleli. — Számos gazdaság saját gépműhelyében már tavaly elkészítette a komplex masinát*. Néhány gépállomás, mint például a kisszállási, szintén bekapcsolódott e munkába. A bajai javítóállomáson több mint 40 gépet készítettek, illetve készítenek el a közejövőben, s a konstrukciójuk némileg eltérő a halasitól. A gazdaságok egyébként a fészkes és a sortrágyázáshoz csaknem másfél ezer vagon lápföldet, tőzeget használnak fel. Bemulató márciusban Somoskövi István, a Bajai Gépjavító Állomás fömezőgazdásza a következőket mondja: — Helyi újítás alapján tavaly hat sortrágyázó gépet szerkesztettünk bácsalmási üzemünkben. Hogy miben különböznek a halasitól? Egyebek között abban, hogy az itteni hatsoros míg amaz csak négysoros. Most pedig 36-ot készítünk, valamennyit a járás közös gazdasági részére. Üjabban további érdeklődés mutatkozik egyébként a megye más járásainak szövetkezeteiből. Igényük kielégítésére azonban csak igen korlátozott mértékben lesz mód, mert a TVD—6-os vetőelemek beszerzése meglehetősen nehézkes. Nos, véleményünk szerint a most érdeklődő tsz-ek kicsit későn „ébredeznek”. Ebben közrejátszik az is, hogy a bajai újítás máig sem kaptp meg a kellő propagandát. Kilencven ember helyett — három A komplex vetőgép előnyeit, illetve a sor- és fészkes trágyázás termésfokozó hatását alapos elemzéssel bizonyítja Vuity József, a Bajai Járási Tanács VB mezőgazdasági osztályvezetője: — Tavaly kukoricából 21,7 mázsa volt a májusi morzsolt- ban számított átlagtermés a járás szövetkezeteinek közös területén. A teljesen istállótrágyázott területek 25,18 a gépi sor- trágyázottak 25,48. a kézi fészkes vetés 23,73. a trágyázás nélküliek pedig 19,79 mázsás átlaggal fizettek. A talajerőpótlás előnye tehát nyilvánvaló. Csakhogy amíg a fészkes- és sortrágyázásnál — műtrágyával együtt — holdanként 20—30 mázsa szervesanyagra van szükség, addig a teljes terítésnél ennek a hatszorosát kell felhasználni. Világos tehát, hogy a trágya termésfokozó hatása az előbbi esetben hatszorta jobban kiaknázható, mint az utóbbiban. Egy géppel tíz órás műszakban 15 holdon lehet földbe juttatni a vetőmagot és trágyát, három ember — a traktoros és a két faros — közreműködésével. Kézi fészkes vetésnél ugyanennek a munkának az elvégzéséhez 90 emberre van szükség. Nem csoda, ha a járás kukoricaföldjeinek csaknem a kétharmadán kívánják ' alkalmazni idén a fészkes és sortrágyázást, — zömmel az utóbbit. Olyan példa ez, amely a megye többi járása számára is követésre méltó. H. D. Továbbképző tanfolyam műszakiak részére A megyei tanács ipari osztályának kérésére a Mérnöki Továbbképző Intézet tanfolyamot szervez a tanácsi vállalatok vezető beosztású műszaki dolgozói részére. A március 9-én induló tanfolyam a termelés tervezésének. szervezésének és irányításának elméleti és gyakorlati módszereivel foglalkozik. Az ipari osztály 64 műszaki dolgozó részére kötelezően írja elő a tanfolyamon való részvételt. Az oktatást indokolja, hogy számos vállalatnál technikumi végzettséggel, vagy szakmunkás oklevéllel rendelkező dolgozók töltenek be felelős műszaki beosztást. Elsősorban számukra lesz igen hasznos a munkaszervezés fejlett módszereinek megismerése, de a mérnöki diplomával rendelkezők is sok újat hallhatnak majd az előadásokon. A továbbképző tanfolyam június 29-ig tart, minden második hét keddjén találkoznak a részvevők és napi hat órát foglalkoznak az anyag elsajátításával. Horváth János halála KARVASTAGSÁGÚ akácfabotok és egy nyél nélküli vas- villa van a bíróság asztalán. Hátul, a falhoz támasztva a hatalmas dorong. A bűnjelek. Szemben a büntetőtanáccsal egy iszonyú dráma résztvevői ülnek a vádlottak padján. A három ember mélységesen hallgat, s ha kérdést tesznek fel nekik, akkor is csak nehezen szólalnak meg. Mi juttatta ide ezeket az igazán egyszerű embereket, köztük a 73 éves T. K.-nét, aki hosszú életében még egyszer sem állt bíróság előtt. De kérdezhetjük ezt a 14 esztendős fiútól és édesanyától is, hiszen nekik sem volt dolguk a törvénnyel. Igyekeztek rendesen, becsületesen élni, dolgozni és tanulni. Ez azonban az ő helyzetükben egyáltalán nem volt egyszerű. Volt közöttük egy negyedik, aki 15 évig pokollá tette életüket és most, amikor a tárgyalóteremben kibomlik a hosszú szenvedések láncolata, önkéntelenül felötlik az emberben a kérdés: Hogy bírták eddig? AZ A BIZONYOS negyedik a szadista, elvetemült Horváth János csólyospálosd lakos volt. 1948-ban kötött házasságot a most 43 éves vádlottal, de rögtön másnap már megverte, s ezután szinte napirenden voltak a fenyegetések, az ütlegelések. Állandóan ivott és azzal támadt az asszonyra, hogy megöli és rágyújtja a házat. Horváth ra- biátus természetét hamarosan megismerte a környék. A szomszédok sok esetben adtak éjjeli menedékhelyet a mezítláb, hálóingben menekülő asszonynak és később a gyereknek is. Egy alkalommal Horváth petróleummal leöntötte az ajtófélfát és meggyújtotta Máskor vakondokot fogott, azt öntötte le és élve meggyújtotta, s a feleségét azzal fenyegette, hogy rövidesen ő is így jár. AZ ÜLDÖZÉSEK, a fenyegetések természetesen, tudomásáTV HATÁSA A TALPONÁLLÓBAN (Stem karikatúrája.) Kisregény XXIV. Zsupán vakmerőén hajt be a kapun. Reflektora éles fényt vet az udvarra, amelyen haragos felesége áll nagykabátban. Közvetlenül az asszony előtt stoppolja le a kocsit. Nehézkesen kászálódik le az ülésről, asszonya elé támolyog. — Kész az ebéd? — kérdezi, részeg nevetés mögé rejtve rös- telkedését. — Hol jártál? — kéri számon az asszony, remegve a haragtól. — Kerültem egyet... — Nézd meg a kocsit. Szép kerülés lehetett. Az orvos meglepetten veszi szemügyre a kocsit. Látja, hogy az első jobb sárhányó behorközeléből is elhúzódik. — Miért ittál? — kérdezi az asszony. — Harminc éves vagyok. — Állítólag kultúrlény vagy! — Halkabban, drága Gitta, fölébrednek a gyerekek. Hogy kultúrlény vagyok? Ahogy vesszük. Ma például egész nap versenyparipának éreztem magam. — Szent ég, hiszen már az eszednek sem tudsz parancsolni. .. — Csak semmi pánik. Ifjú versenyparipa vagyok és fogadott rám egy asszony, hogy be fogok futni a nagyderbin. Fussak, ne fussak? Legyek irgalmas az asszonyhoz, vagy hagyjam, hogy veszítsen? Ezen gondolkoztam. Ezért ittam. Ahhoz csak jogom van, hogy vitatkozzam magammal?? — Mindent tönkreteszei! — Mi az a minden? f — A karriert, a családot, az egész jövőd! — Mi az a jövő? — Amiért érdemes élned! — Ez a frázis nagyobbat durrant. mint a felfújt zacskó. Egy részeg ember kér, hogy józa- nodj ki. Nincs jövő! Csak jelen van! Legalább is mellettem mindig csak jelened lesz! Ugye érted? Innen nem tudok kitörni. Bárhogy szeretnék, nem tudok. Nem jár többé a ruhámban tudósjelölt. Csak egy földhöz ragadt falusi körorvos. Prózai diagnózis, de legalább reális. Ez a részeg nap volt az illúziók temetése. Vesztettem. Nem szégyellem bevallani. Az asszony végre megérti, hogy férje korántsem olyan részeg. mint amilyennek hitte. Egyebet nem tehet, minthogy összeroskad és vesztett reményeivel a srásba menekül. Zsupán megenyhül iránta, hozzámegy és vigasztalja. — Megéheztem. Ha vacsorát adnál, még azt is elhinném, hogy nem vagy nagyon szomorú. Az asszony összeszedi magát, kimegy a konyhába ételt melegíteni. Az orvos követi, egy percre sem akar tőle elszakadni. Maga dob fahulladékot a pislákoló parázsra, amely nehezen akar föléledni. Zsupán a konyhaasztal mellé ül, mereven nézi a macskát, amely a tűzhely alól bámul vissza. A macskát Jászéktól kapták ajándékba, amikor ide költöztek. (Folytatása következik.) ra jutottak a rendőrségnek is, de az nem avatkozhatott bele, hiszen „családi ügyről” volt szó. Többször behívatták ugyan Horváth Jánost és nyilatkozatot írattak vele alá, hogy többet nem tesz ilyet. Ettől azonban egyáltalán nem javult a család helyzete, pedig, ha a szadista férjet még az első eseteknél felelősségre vonják és megbüntetik, bizonyára nem vezetett volna ilyen tragédiához a végül is elmérgesedett helyzet. Tudott a dologról később az iskola is, ahová a kisfiú járt. A pedagógusok azonban, úgy látszik nem tartották kötelességüknek, hogy a gyámhatóság, vagy az ifjúság- védelmi albizottság útján intézkedjenek. A CSÖLYOSPÄLOS1 tragédia szereplői — az anya és a fiú — végül is nem bírták tovább az üldöztetéseket, az állandó rettegést és 1963 tavaszán elköltöztek Bordányba az asszony anyjához, özvegy T. K.-néhoz. A nyugodt környezet, a rendezettebb családi élet hatása rögtön megmutatkozott a gyerek tanulmányi eredményében, javított a bizonyítványán. A szadista apa azonban még itt sem hagyta békén őket. Időnként megjelent a tanyán, persze részegen és ilyenkor kezdte a fenyegetéseket. A látogatás egyre sűrűbb lett és a három ember — a mostani vádlottak — esténként már nem mertek levetkőzni, csak úgy ruhástól aludtak, mert tartották a „vadember” támadásától. Védekezésükre gondolva a szobába készítettek néhány karót, mert Horváth legutóbb azt hangoztatta, hogy kiirtja őket. A MÚLT ÉV november 18-án valóban meg is jelent a férj egy hatalmas szárvágó késsel. Bement a lakásba, megnézte az ablakot, hogy be van-e zárva, mert az asszony máskor is ott menekült ki előle. Közben a nagyanya kiment az udvarra, s egyszer csak arra lesz figyelmes, hogy a férj és a feleség kirontanak a ház elé és Horváth a nagy késsel szúrkálja az asz- szonyt. A gyerek felkapta a nyeleden vasvillát és apjára támadt, ugyanakkor az idős asz- szony is lánya segítségére sietett egy akácfabottal. Az így kiszabadított H. J.-né maga is ütleg után nézett, s magához vette a máskor vendégoldalnak használt rudat. A kést kiütötték a most is ittas ember kezéből és bár az látva, hogy alul maradt, menekülni próbált, de leütötték. A három ember záporozó ütéseitől Horváth János hamarosan meghalt, az istálló előtt a földön. JELEN VOLT a tárgyaláson a gyámhatóság képviselője is, aki rövid beszédében a fiatalkorúról szólva megemlítette, hogy emberi szempontból nehéz volna eldönteni, hogy a gyerek a vádlott, vagy pedig ő a sértett. Nagyon sok igazság van ebben a mondatban, hiszen a fiú eddigi élete örökös rettegésben, a veréstől való félelem jegyében telt el, s mint ahogy a tanácsvezető bíró is megemlítette, éppen ezért félénk, visszahúzódó természetűvé vált. S bizony nehéz feladat lenne kideríteni, hogy hány apa, szülő részeges, lump magatartása teszi rá a bélyeget az érzékeny lelkű kiskorú életére. KÉTSÉGTELEN, hogy a fenti esetben a három ember mégis bűnös, hiszen még akkor is verték a földön fekvő Horváthc' amikor az védekezésre mi- képtelen volt. Éppen ezért megyei bíróság pénteken megtartott tárgyalásán a fiatalkori' hat-, özvegy T. K.-nét nyolchónapi, H. J.-nét pedis, aki a ügy elsőrendű vádlottja volt. egyévi szabadságvesztésre ítélte, de a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette, Az ítélet nem ioeerős. Gál Sándor — Ez mókás. Azt hiszed, értem? ... Az asszony szemrehányóan végignézi Zsupánt. — Én sem értem. — Besiet a lakásba, faképnél hagyva férjét. Zsupán változtat a viselkedésén. Ahelyett, hogy békülést kunyerálna, maga is barátságtalanná válik. Ettől egy fokkal józanabb lesz. Egyébként is van valami kettősség a részegségében. Bár nyomban felismerhető rajta az alkohol hatása, rendelkezik a szellemi józanság egy bizonyos fokáVal, amely rendet tart gondolatmenetében. Kedvetlenül telepszik asztal mellé a szobában. Felesége any- nyira haragszik rá, hogy még a
