Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-21 / 44. szám
Vita a gyermeknevelésről „Kérem, adjanak tanácsot...” Szeretnék a fiamból okos embert nevelni, ezért mindent, amit csak tudok megadok neki. Sokszor még az uramnak sem mondom el, mit vásárolok a gyereknek. Mert ha például egy tornacipőt, vagy trikót veszek, mindjárt arra hivatkozik, hogy az ő idejében egy „klottgatya” volt a tornafelszerelés, és most csak divatoznak az iskolában. De én bármi áron is megszerzem, amire a fiamnak szüksége van. Mindig olyan is a ruhája, hogy nem mondhatja senki: parasztember gyereke. A szomszédból a férj Kalocsára, a városba jár dolgozni, de az asszony a gyereket foltos cipőben ereszti el az iskolába. Az én fiamnak mindig fényes, tiszta a cipője, mert este addig tisztogatom, míg tükörfényes nem lesz. Ha könyvre kell a pénz, ha kirándulásra — mindig előteremtem, mert azt akarom, hogy az én fiam ne tudja mi az, hogy nincs. Azt akarom, hogy őneki szebb élete legyen, mint az enyém, hogy jobban boldoguljon az életben, mint az apja. Arra gondolok, hogy ha szépen indulna az élete, akkor a folytatásnak is jól kell sikerülnie. Wj'n magam sokat nélkülöz- tem fiatal koromban, így tudom, mi az, amit a gyereknek adni kell. A nehéz tanulás igénybe veszi a gyerek erejét, ezért a legjobb falatokat neki adom, félre teszem a részére. Nagyanyjával szeretettel vesz- szük körül, várjuk, ha jön haza az iskolából, kísérjük, ha megy, tőlünk telhetőén segítjük a tanulásba, illetve abban, hogy nyugodtan tanulhasson. Ha tanul magára hagyjuk, ha vele vagyunk, csendben maradunk. De nem könnyű dolog ez, mert az apja nem érti meg. Arra hivatkozik, hogy az ő idejében nem az apja hallgatott, hanem a gyerek, hogy ők nyolcán voltak, és egyik írt, a másik olvasott, a többi meg hangosan tanult. De ha az apjuk felnézett, olyan csend lett, még a lélegzetüket is vissszafojtot- ták... Az uram azt mondja, hogy az én nevelésem nem nevelés, mert elkényeztetem a gyereket. Ha például ilyenkor télutón egy narancsot veszek, már zsörtölődik, nem érti meg, hogy vitamin kell a gyereknek. Ha a gyerek rossz jegyet vagy dorgálást hoz haza az iskolából megveri, úgy kell kivenni a kezéből. Fél is az apjától, mert mindjárt ideges,, ha meglátja. És én hiába magyarázom, hogy így nem lehet modern életre nevelni. t/égül gondba vagyok a * gyerek tanítójával is. Azt mondja nagyon jó feje van a fiamnak, mert amit elmondanak előtte, azt megjegyzi, de amit a könyvből, magának kellene megtanulni — ahhoz már lusta. Szerintem ebben nem hibás a gyerek, a tanítónak kellene megkedvelteim vele a tanulást. Hiszen ha a föld jó, csak munkáskéz kell hozzá, hogy jó termés legyen. Kérem adjanak tanácsot, mert sokszor úgy érzem, hogy mindenki ellenem van. Egy aggódó édesanya. A fenti levél egy községi tudósítónk közvetítésével jutott szerkesztőségünkbe. Amikor közöljük, egyúttal vitára is bocsátjuk. Kérjük olvasóinkat, hogy a fentiekkel kapcsolatos véleményüket és tanácsaikat levélben juttassák el lapunk „A mi otthonunk” rovatához. YILAGITAS A LAKASBAM A fény nagy hatással van az emberekre. Megfigyelhető, hogy borús időiben általában 'egészen más ismerőseink, családunk tagjainak hangulata, mint napsütésben. így van ez a lakásokban is. Ahol „takarékosságból” csak 25-ös vagy 40 wattos villanyégőt használnak a szoba vagy a konyha világítására, a belépőt gyér fény és a háziak kedvetlensége fogadja. Ott azonban, ahol az emberi igénynek megfelelő a világítás, sokkal jobb a hangulat. A. „takarékosságból” vásárolt 40 wattos épő például a mennyezet közepére függesztve nem ad megfelelő fényt az olvasáshoz, a varráshoz. S az árammennyiség ösz- szegét, amelyet a gyengébb körte „megtakarít”, később szemüvegre kell költeni. A kísérletek szerint minden lakásban 60-as, nagyobb helyiségben 100-as égő szükséges ahhoz, hogy megfelelő fénnyel lássa él az embert. Hogyan biztosíthatjuk ezt például akkor, ha a szobában levő csillár' hat, esetleg nyolctíz ágú? Így valóban sok az áramfogyasztás, drága a világítás. A hálószobában a több karú csillár felesleges, nincs szükség nagy fényforrásra. Ugyanakkor nem világítja be a toalettükör előtt állót, vagy a dohányzóasztalhoz ad kevés fényt. i Milyen legyen hát lakásunk világítása, mi a legcélszerűbb, s egyben leggazdaságosabb? — A világítás is — mint az új. stílusú lakberendezés — az ember mindennapi életéhez alkalmazkodik. A hálószobában a mennyezetről függő, sok karú csillár a divatos opálüveg búráiya! csak növeli a homályt, s a szemet rontja. Ahol hálószoba-berendezés van, ott az ágy fölé szereljünk falikart, lehetőleg olyan át nem látszó ernyővel, ami este olvasáskor, nem zavarja alvó élettársunkat. Sok helyen az éjjeliszekrényen álló lámpa mellett olvasnak. Ez nem célszerű, mert az oldalról jövő fény a könyv fehér lapjairól rossz szögben verődik vissza, és fárasztja a szemet. Hasznos, ha az étkezőasztal felett — szintén van megfelelő fényforrásunk. A legtöbb családban változott az életrend. A szülők dolgoznak, a gyermekek pedig iskolában töltik idejüket, a család általában az esti étkezésnél tartózkodik együtt. Az étkezőasztal Modern lakószoba mennyezetégővel, falikarral és hangulatlámpával. M éri nem kaptató Kecskemáten is? Nemrégen olvastam a Petőfi Népében dr. Lindner Károly Tejtermékek a táplálkozásban című, s igen figyelemre méltó cikkét. Sajnálkozással kellett azonban megállapítanom, hogy a cikkben felsorolt tejtermékek között egy ugyancsak fontos tejipari készítmény, a joghurt nem szerepelt. Vajon miért? — ötlött fel bennem a kérdés. Pedig a joghurt szintén közismerten kitűnő tápszer. Mintegy 38 százalékban tartalmaz kazeint és albumint, s így, mondhatni, jóformán a legolcsóbb „vérforrás”. Legyőzi a túlzottan fellépő úgynevezett bélerjedéseket, másszóval: kitűnő gyógyszer is mindazok számára, akik valamilyen bélbántalmakban, emésztési zavarokban szenvednek. Ha tehát summázzuk a joghurt jó tulajdonságait bátran állíthatjuk, hogy egyik legegészségesebb tejterméktáplálékunk, s ezt étrendünkből — szerény véleményem szerint — semmi esette sem szabad kifelejtenünk. A bökkenő csupán az, hogy Kecskeméten egyetlen tejivóban sem kapható már igen hosszú idő óta a joghurt. Miért? Nem tudom. S kíváncsi lennék arra is, hogy tejüzemünk vajon miért nem állítja elő — legalább olyan mennyiségben, mint teszem fel, a tejfölt vagy a tejszínt? Bulgáriában például igen kedvelt ital a joghurt, s miért ne lehetne nálunk is? Szeretném remélni, hogy cikkem nem kerüli el az illetékesek figyelmét. Mihóczy Vendel eü. dolgozó, Kecskemét. * A levélíró csak Bulgáriát említette, ahol a joghurt valóban közkedvelt ital. Mi azonban még kiegészíthetjük azzal, hogy Jugoszláviában, Csehszlovákiában és Romániában, sőt Ausztriában is! De ne menjünk ilyen messzire, elég ha Szegedet, Pécset, Sopront vagy éppen Miskolcot említjük példának, mert ezekben a városokban szintén kapható a joghurt télen, nyáron egyaránt. Ettől függetlenül mi is kíváncsian várjuk az illetékesek véleményét és válaszát, amely — reméljük — kedvező lesz. (A szerkj fölé lehetőleg áttetsző e^nyőjű, karos lámpát, vagy a meny- nyezetről függő lámpát szereljünk. A terített asztal porcelánja, evőeszközei visszaverik a fényt, ezért az ilyen lámpákba elegendő 60 wattos opálégőt használnunk. Barátainkat leginkább a kis dohányzóasztal »ellett fogadjuk. Kellemesebb a hangulat, ha a fotelokkal körülvett aszAz étkezőasztalt jól megvilágítja a kis állólámpa. tál felett is van egy, a meny- nyezetről függő lámpa, vagy hordozható állólámpa világítja meg a társaságot. Az állólámpa praktikusabb, esti pihenés perceiben egy fotel mellé állítva nagyszerűen biztosítja az olvasáshoz szükséges fényt. Sokan, este, még íróasztal mellett dolgoznak. A legmegfelelőbb, ha a munkára —, könyvre, papírra stb. veti a fényt a lámpa. Az ernyő legyen minél nagyobb kerületű, hogy az asztalon minél nagyobb felületet világítson be. Arra azonban vigyázzunk, hogy a villanykörtét az ernyő teljesen eltakarja, különben szemrontó hatása van. A konyha világítása is nagyon fontos. Sok helyen előfordul, hogy a konyha közepére függesztett villany fényében a háziasszony árnyéka éppen a tűzhelyre, vagy a munkaasztalra esik, rontja a látást. Ezért a tűzhely és a munkaasztal fölé vigyük a villany- világítást, mert így nyújt legtöbb segítséget a ház asszonyának. S végül, még egy hasznos tanács: a gyertyát tegyük a fiók legaljára, s az esti padlás- és pincelátogatáskor az ilyen veszélyes és rossz világítószerszám helyett használjunk elemlámpát. Sokkal biztonságosabb és veszélytelenebb. Ne feledjük el, hogy a lakás célszerű világítása —, egyben egészségünk védelme és kultúrált életünk fokmérője is. K. M. Tüszúrással a betegségek ellen Hazánkban is tanul mányozzák az akupunktúrát ORVOSOK, biológusok és fizioló- gusok kis csoportja hazánkban is elkezdte az ősi keleti gyógymód, az akupunktúra tanulmányozását. Kínában. Japánban, általában a Távol-Keleten több ezer éve gyógyítanak azzal, hogy könnyedén^ szinte csak érintve, mindenesetre vértelenüi megszúrják a test valamelyik meghatározott, a beteg szervtől néha egészen távol fekvő pontját. Például a tenyér élén, majdnem a hüvelykujj leágazásánál egy pont rnegszú r asá vai vagy akár csak megnyomásával megszüntetik a legmakacsabb fej- görcsöt is. A vakbéigyuiladást a térdhajlat alatt, a szívpanaszokat a bokacsont táján, a magas vérnyomást a csukló tenyér felőli oldalán alkalmazott kezeléssel gyógyítják. Főleg az emésztő, a légző és az érzékszervek megbetegedései esetén érnek el ezzel a módszerrel sikereket. KÜLFÖLDÖN ma már az élettan és a fiziológia legkorszerűbb eszközeivel is sokfelé tanulmányozzák ezt az ősi gyógyító tudományt. Azt például már kiderítették, hogy közvetlenül a bőr alatt, sőt inkább a bőr alsó rétegében valóban egy egészen különleges „vezetékrendszer” szövi körül a testet, az úgynevezett meridiánok hálózata. Ezeknek a vékony, egymással összekapcsolódó, csőszerű szálaknak a rendszerén — amely egyébként nem azonos sem az ér-, sem a nyirok-, sem az ideghálózattal — összesen csaknem 950 olyan pont van, amelynek megszúrásávai a gyógyhatás elérhető. Helyüket a testen végigvezetett Ampermérő is megtalálja. Kim-Bong-Han észak- kóreai professzor, aki gazdagon felszerelt, modern intézetével eddig a legmesszebb jutott el ezekben a kutatásokban, e titokzatos meridián-hálózatban élő anyagot ugyan nem talált, de sikerült észlelnie a fehérje felépítéséhez annyira szükséges amino- és nukieinsavak bizonyos mozgását. De annak a kiderítésétől még ő is távol áll. hogy a tűszúrás milyen folyamatokon át fejti ki gyógyító hatását a test valamelyik meghatározott, sokszor egészen távoli szervében. A KIS magyar csoport tagjai egyelőre a külföldi szakirodalmat tanulmányozzák és arra készülnek, hogy előbb-utóbb megkezdik kísérleteiket az akupunktúrával, természetesen állatokon. Híradás a párizsi d vattái Párizsban már bemutatták az idei tavaszi, nyári ruhamo- delleket. A bemutatón a pliszírozott és körgloknis szoknyák, a nagy szélű kalapok, a világos színű harisnyák és az áttetsző, könnyű anyagok kerültek ismét előtérbe. íme, a legfrissebb híradás rajzban is az új párizsi divatról.