Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

Jó úton a BUG kézilabdázói Edzés a félhomályban Amikor valaki belép a Bányai Júlia Gimnázium tornatermébe, az első pillanatban bizony nem sokat láthat abból, ami ott tör­ténik. Jó ideig tart, míg meg­szokja a sejtelmes félhomályt, melyet csak alig enyhít a terem négy sarkában rosszul elhelye­zett, papíron talán magas fény­erejű, valójában azonban telje­sen hasznavehetetlen fényszóró. Pedig ide járnak a kosara­sok, birkózók, cselgáncsozók és itt tartják téli edzéseiket a BRG kézilabdázói is. Távolról sem azért, mert a Bányai Júlia Gim­názium tornaterme alkalmas kézilabdaedzésekre, hanem — mert nincs jobb. Amikor felkerestük őket, már a folyosóra kihallatszott a lab­dák hatalmas puffanása. Bent a teremben 3—3 játékos „egy- kapuzott” nagy igyekezettel. A többiek, akiknek nem jutott hely a „pályán”, nézték társaik igyekezetét és várták, hogy rá­juk is sor kerüljön. Ez a legtöbb, amit ebben a kis teremben csinálni tudunk, mondta az éppen „pihenő” Ök­rös Mihály, a csapat kapusa. Alig várjuk már, hogy kime­hessünk a szabadba, különösen mi kapusok félünk ettől a te­remtől. A világítás olyan rossz, hogy soha nem tudjuk mikor és honnan jön a labda. Különös szerencse, hogy eddig nem tör­tént komolyabb sérülésünk. Több szerencsével ? A BRG kézilabdázói nem tar­toznak a „szerencsés” sportolók közé. Váratlanul — sőt egyesek szerint érdemtelenül — kerültek NB II-s osztályozóra az elmúlt év végén. Valójában nem ké­szültek erre, mégis könnyen ma­gasabb osztályba juthattak vol­na. A csapat tudásban felette állt a többieknek, de tapasztalt- ságban és főleg szerencsében már „hiány” mutatkozott. Utol­só pillanatokban kapott gólok, játékvezetői tévedések következ­tében nem sikerült a továbbju­tás. Amikor pedig már kezdett „együtt” lenni a csapat, akkor bevonulások, más városba való távozások miatt egyszerre min­dent élőiről kellett kezdeni. Az eltávozottak helyébe fiatalok ke­rültek. Ügyesek, tehetségesek, de zömében 16—17 évesek, akik­nek semmi tapasztalatuk nem volt. — így vágtunk neki a téli fel­készülésnek — mondta Szabó Miklós, a csapat edzője. Inkább erővel! Amikor a tervet kidolgoztuk, nem volt sok választásunk. A komoly kézilabdás felkészülés objektív feltételei hiányoztak. Nincs terem, nincs játéklehető­ség. Helyette rengeteg erőfej- le'sztő gyakorlatot végeztünk, Közben Budapestre jártunk, hogy legalább néha kézilabdá- soknak érezzük magunkat. Si­kerünk volt, mert megnyertük a Tüzér utcai terembajnokságot és kitűnően szerepeltünk a TF-en is. Sajnos, ezek az utak, bár csak útiköltséget tudott a sportkör biztosítani, az idei első negyedévi költségvetésünket tel­jesen felemésztette. Ez idő sze­rint felszerelésre nincs pénzünk. Most újra alapozunk. Súlyeme­lés, gumikötél, medicinlabda a műsorunk. Legalább erővel pótoljuk azt, amit technikában és taktikában mulasztunk. Cél: A magasabb osztály A BRG kézilabdásai tehát ta­lán a többi sportolónál is job­ban várják a tavaszt. A Belső Városi Sporttelepen épül már az új kézilabdapálya. Ez végre szabályos lesz, nem olyan, mint az eddigi pályájuk. Még sze­rencse, hogy az osztályozókon egyik játékvezetőnek sem tűnt fel a pálya rövidsége, mert ak­kor aligha játszhatták volna le a mérkőzéseket. A szakosztály további tervei­ről is fagattuk az edzőt. — Nem titkoljuk, hogy az idén bajnokságot szeretnénk nyerni. Igaz ugyan, hogy a leg­jobbak közül négyen eltávoz­tak, de a fiatalok hatalmas fej­lődésen mentek keresztül és úgy érzem az idén még jobbak le­szünk. Játékosanyagunk kitűnő. Varga Imre, Zana, Kúti, Fülöp, Ökrös már idősebb, tapasztalt játékosf^jozzá a két tehetséges fiatal, Sudár Dénes és Madár Imre. Lehet, hogy még sikerül erősítenünk is, mert leigazol­juk az itt katonáskodó Kiss La- I jóst, a Bp. Vörös Meteor NB I-es játékosát. Kivívni a megbecsülést Kétségtelen, hogy a kézilabda­sportágnak nem könnyű a hely­zete Kecskeméten. Versenytársa a kosárlabda egyelőre még sok­kal népszerűbb, nagyobb tábor­ral rendelkezik és jobbak az anyagi feltételek is. A fiatalok zöme, különösen a lányok, ezért többnyire inkább az utóbbit vá­lasztják. A BRG „kézisei” azon­ban elhatározták, hogy kemény munkával, szép eredményekkel kivívják maguknak is a megbe­csülést és ahogy mi látjuk, jó úton haladnak. Szabó Zoltán A kapus feletti átemelőst gyakorolják a BRG kézilabdázói. fi megyei TS elnökségének határozata a megyei taitdarngé-bajnokságok rendszeréről A MTS Bács-Kiskun megyei elnöksége a labdarúgó sportág további fejlesztése, elsősorban a nagyobb tömegesítés és gazda­ságosság figyelembevételével határozatot hozott a megyei és járási labdarúgó bajnokságok lebonyolításának rendszeréről. A megyei felnőtt labdarúgó bajnokságot — amint azt már korábban is közöltük, — a jö­vőben két csoportban (északi és déli) bonyolítják le. mindkét csoportban 14—14 csapattal. Az 1965. évi bajnokságban a jogo­sult csapatokat az alábbiak sze­rint osztották két'csoportba: ÉSZAKI CSOPORT: Kecske­mét TE, Kecskeméti Dózsa II., Kecskeméti Fémmunkás, Kecs­keméti Légierők, Kecskeméti MÁV, Kecskeméti Szállítók, Kiskunfélegyházi Honvéd, Kis­kunhalasi MÁV, Tiszakécskei Permetezőgépgyár, Lajosmizsei KSK_ IzsáUii MEDOSZ, Duna- vecsei Tsz SK, Szabadszállási Honvéd, Kiskőrösi Honvéd. DÉLI CSOPORT: Bajai Bics­ka Posztó, Bajai Honvéd, Bács­almási MEDOSZ, Kalocsai Spar­tacus, Kiskőrösi MEDOSZ, Solt- vadkerti TE, Keceli Tsz SK, Császártöltés, Mélykúti Tsz SK, Vaskúti MEDOSZ, Garat ME­DOSZ, Hajósi KSK, Kiskunha­lasi Honvéd, Katymári Tsz SK. Változás történt az alsóbb osztályú bajnokságok lebonyolí­tásának rendjében is. Az edü.... háromcsoportos járási összevont bajnokságok helyett a jövőbe 4 csoportot alakítanak. Egy-; csoportba 12 csapat kerül. összevont járási bajnokság, k a következő járási labdarúj­szövetségek rendezik és irányít­ják: Északi csoport: Kecske­méti járás. Déli csoport: Bajai járás. Keleti csoport: Kiskun- halasi járás. Nyugati csoport: Kalocsai járás. Az összevont járási bajnoksá­gokon felül valamennyi jáiás- ban megrendezik a járási II. o. bajnokságokat is. Az ifjúsági bajnokságok mind a megyei I. osztályban, mind a járási összevont bajnokságokban a felnőtt bajnoksággal párhu­zamosan kerülnek megrendezés­re. Résztvevők a felnőtt baj­nokságon induló sportkörök if­júsági csapatai. Határozatot hozott a TS el­nöksége a serdülő bajnokságok rendezésére is. Ennek megfele­lően valamennyi járás vagy város területén legalább 6, de legfeljebb 14 csapat részvételé­vel meg kell rendezni a serdülő bajnokságot. A győztesek a me­gyei döntőbe kerülnek és a me­gyei bajnokcsapat szerez jogot az országos döntőn való rész­vételre. SPORTFELADATOK - 1965 Az MTS Országos Tanácsá­nak ülésén nemrég értékelték a magyar sport tavalyi eredmé­nyeit, és a kongresszusi határo­zatok szellemében megszabták a feladatokat 1985-re. A beszámo­ló és a vita tanúsította: az új sporttömegszervezet „próbaéve” várakozáson felül jól sikerült. Szervezetileg a sportmozgalom megerősödött, nőtt a sportszer­vezetek és a sportolók száma, javultak a sportolás tömegfelté­telei, legjobbjaink világszerte feltűnést keltettek eredményeik­kel, és a tokiói olimpiai játéko­kon is öregbítették a magyar sport hírnevét. A tanácskozás során azonban arra is fény derült, hogy az MTS alakuló kongresszusának határozataiból és az 1964. évi sportprogramból többet nem va­lósítottak meg. A legnagyobb elmaradás a tömegek sportjának fejleszté­sében tapasztalható. Éppen ezért az Országos Tanács úgy döntött, hogy a tömegsport-határozat megvalósítását mindenütt napi­rendre kell tűzni. Az intézkedé­si tervek a megyékben már el­készültek, s az egyesületek egy részében megkezdődött az úgy­nevezett tömegsportcsoportok létrehozása. A csoportok mű­ködtetése, a leghelyesebb mód­szerek kialakítása sok fáradsá­got, találékonyságot igényel majd. Segíti a tömegsportcsoportok működését az országos verseny- naptár, amely alapfokon a ta­valyinál sokkal több verseny­mérkőzés és torna rendezését ír­ja elő. Ha a járási szövetségek és az egyesületek ezt a határo­zatot végrehajtják, a tömeg­sportcsoportok vezetőinek nem lesznek gondjaik a versenyzési alkalmakkal és minden erejüket a szervezésre, az előkészítésre fordíthatják. A tömegsport-határozat írta elő azt is, hogy minden sportegyesület, ahol a minimális feltételek rendelkezésre állnak, alakítsa meg természetjáró szak­osztályát. Az egyesületek egy része ezt a határozatot figyel­men kívül hagyta, ezért a szer­vezett természetjárók száma csak kis mértékben nőtt. Ez a példa is bizonyítja: Sportegye­sületeink fejlődése még lassú ütemű, nehezen szakadnak el a járt úttól, noha a sportigények rohamos fejlődése sokkal kor­szerűbb módszerek alkalmazá­sát kívánná. Rendkívül nagy jelentőségű­nek kell tekinteni az MTS Or­szágos Tanácsának az utánpót­lás-nevelés korszerű módszerei­nek folytatására hozott határo­zatát. Az eddigi eredmények ugyanis azt mutatják, hogy a nyári sporttáborok, az egyesü­leti és a területi sportiskolák, valamint a központi sportiskola változatlanul nagy reményekre jogosító kezdeményezésnek szá­mit. A tanács egyébként hatá­rozatot hozott arra is, hogy a mexikói olimpia előkészületei­nek részletes terveit még ebben az évben ki kell dolgozni, s a tanács elé kell terjeszteni. Ily módon, a magyar sport történe­tében először, nyomban az egyik olimpia befejezése után, meg­kezdődik a tervszerű és céltuda­tos készülődés a következő olim­piára. Az Országos Tanácsnak legutóbbi ülése sportéletünk úgyszólván minden területével foglalkozott, és 19Ö5-re olyan feladattervet dolgozott ki, mely­nek végrehajtása sportmozgal­munk további felemelkedését szolgálja. Megtartotta vezetőségválasztó tag­gyűlését a Jakabszállási MHS alap- szervezet is. Nagy Ferenc elnök a beszámolóban Ismertette a szerve­zet munkáját és a jövő feladatait. Megválasztották az új vezetősége» Az elnök Ismét Nagy Ferenc lett' Beválasztották a vezetőségbe Fehé- József állatorvost, majd végül kong­resszusi küldötteknek választották Máté Ignácnét és Nagy Ferencet * A Kecskeméti Dózsa labdarúgó csapata csütörtökön Nagykőrösön a Kinizsi ellen játszott edzőméi kőzést és javuló játékkal 9:0 arányba Így kell végrehajtani az elhajlásom dobást, mutatja Szabó Miklós edző.

Next

/
Thumbnails
Contents