Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-20 / 43. szám
3. oldal 1963. február 30. szombat Újabb államcsíny Saigonban Fenyegető lépések Uganda határán Kormányhatározat az állami zászló ünnepélyes felvonásáról Vélemények a Bonn—Kaíró-vitárói PÉNTEKEN kora délután Saigonban újabb államcsínyt hajtottak végre. Több hírügynökség jelentése szerint Pham Ngoc Thao ezredes vezetésével a városba vonultak a tengerészgyalogság és a szárazföldi erők csapatai, őrizetbe vették Nguyen Khanh tábornokot és Nguyen Cao Ky repülőtábornokot. A puccsot követő első órákban egymásnak ellentmondó jelentések érkeztek az államcsíny céljáról és jellegéről. Bizonyosnak látszik, hogy a puccs Nguyen Khanh tábornok személyes hatalmának megdöntésére irányult, de nem érinti az amerikaiakkal való szövetséget és a dél-vietnami szabadságharcosok elleni további háborús erőfeszítéseket. Thao ezredes, akit nyugati hírügynökségek a pénteki puccs legfőbb szervezőjének neveznek, elfoglalta a saigoni rádió épületét, és azóta is ott tartózkodik. A rádió e perctől kezdve „diktátornak” nevezte Khanh tábornokot. A híradásokban olyan kijelentések hangzottak el, hogy nem államcsíny történt, hanem mindössze „katonai műveletre” került sor. A puccsisták a jelentések szerint vérontás nélkül vették birtokukba Saigon legfontosabb objektumait. Thao ezredes három tankkal foglalta el a rádiót. Pham Huy Quat, a három napja kinevezett új miniszterelnök sorsa ismeretlen, de az AFP singapore-i tudósítója tudni véli, hogy Khanh-hoz hasonlóan ő is házi őrizetben van. Ez a puccs egyébként már a kilencedik 1963 ősze óta, beleértve Diem rendszerének megdöntését. A hírügynökségi jelentések szerint Saigonban viszonylagos nyugalom uralkodik, az utcákon megerősített őrjáratok cirkálnak, teljes a hírzárlat, nem működnek a távíróhivatalok, és nem fogad, nem indít gépeket a repülőtér. A rádió továbbra is élesen bírálja Khanh tábornokot, mint „hatalomszomjas, becsvágyó törtetőt”. A saigoni rádió minden adásában megismétli, hogy Khiem tábornok, a jelenlegi washingtoni nagykövet veszi át „ismét” a hatalmat. CSŐMBE kongói miniszterelnök országjáró helyszíni szemlét tartott az ugandai határ közelében. A Reuter szerint a „súlyosbodó határ- konfliktus” tette szükségessé Csőmbe utazását. Az elmúlt napokban egyre több olyan hír érkezett Kongóból, ami arra vallott, hogy Csőmbe és klikkje baljós terveket sző szomszédai, különösképpen Uganda ellen. Mint LéopoldviHe-ben bejelentették, a kongói hadsereg alakulatai az ugandai határ tőszomszédságában tevékenyked nek. Az AFP tájékoztatása szerint Bunia város vidékén ugandai katonák kerültek kongói fogságba. Paulis térségében egyébként eltűnt a kongói légierők két amerikai gyártmányú vadászgépe, fedélzetén disszidens kubai pilótákkal. Minden jel arra vall, hogy a gépeket a kongói felkelők semmisítették meg. Minthogy az amerikai kormány a leplezetlen beavatkozás miatt a bírálatok pergőtüzébe került, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttsége csütörtöki nyilatkozatában kísérletet tett, hogy elhárítsa a washingtoni kormányról a felelősséget az ugandai bombatámadásokért. A BONN ÉS KAIRÓ közötti vitáról szólva, Dusán Blagojevies jugoszláv külügyi szóvivő kijelentette: — Véleményünk szerint az a nyomás, amelyet az utóbbi időben egyes nyugati országok az EAK-ra gyakorolnak, s amely most, Ulbricht meghívása után fokozódik, kísérlet arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban már túlhaladott módszerekkel és eszközökkel durván megsértsék minden egyes ország szuverén jogát ahhoz, hogy harmadik országokkal való kapcsolatait sajat érdekei és külpolitikai elvei szerint határozza meg. — Von Hase bonni kormányszóvivő szerint az Izraelbe küldött nyugatnémet fegyverszállítmányoknak az volt a céljuk, hogy „erősítsék Izrael biztonságát az arab világ fenyegetéseivel szemben”. Ugyanebből a célból — folytatja a szóvivő — más országok már régóta szállítanak fegyvereket Izraelnek. — Nasszer elnök elmondotta, hogy a bonni kormány 200 harckocsit, 50 repülőgépet és 200 páncélozott katonai járművet szállított Izraelnek. Nasszer ismét hangsúlyozta, hogy Bonn nem segítséget, csak hitelt nyújtott az EAK-nak, méghozzá nem is kedvező feltételek mellett. — A hírügynökségek arról is beszámolnak, hogy Csen Ji miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter megbélyegezte az Egyesült Államokat és Nyugat-Németorszá- got, amiért támogatják Izrael agresszív céljait. A nyugatnémet militaristák — mondotta — nyomást gyakorolnak az Egyesült Arab Köztársaságra, és szeretnék megakadályozni, hogy megszilárdítsa kapcsolatait a Német Demokratikus Köztársasággal. EGY NAP A KÜLPOLI Ti KÁBAN De Gaulle újabb felhívása a vietnami helyzet tárgyalásos megoldására Kiutasítottak Moszkvából egy amerikai újságírót MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunió külügyminisztériuma pénteken felszólította Adam Clymert, a Baltimore Sun című amerikai lap tudósítóját, hogy távozzék a Szovjetunióból. A kiutasítás oka az, hogy az újságíró február 9-én durván megsértette a közrendet: arcul ütött egy szovjet rendőrt szolgálati kötelességének teljesítése közben. A szovjet törvények módot adtak volna arra, hogy Clymert büntetőjogilag felelősségre vonják. Az illetékes hatóságok azonban ettől eltekintettek és arra szorítkoztak, hogy kiutasították az újságírót. PHNOM PENH. (MTI) De Gaulle francia köztársasági elnök megismételte felhívását, hogy üljön össze nemzetközi értekezlet a vietnami helyzet megoldására. A kambodzsai hivatalos hírügynökség közzé tette a francia elnöknek Norodom Szihamik herceg kambodzsai államfőhöz intézett levelét, amelyben az elnök „súlyos aggodalmát” fejezi ki a vietnami helyzet romlása miatt, amire a amerikaiak észak-vietnami had műveletei nyomán került so: „Attól tartok, hogy a legutcb: kitört ellenségeskedés súlyosabb és kiterjedtebb konfliktushoz vezethet. Franciaország bizonyos idő óta azt vallja, hogy a fegyverek erejével semmiféle tartós vagy reális megoldás el nem érhető. Csak a tárgyalások biztosíthatják a valódi béke és függetlenség visszatérését, s ez magában foglalja minden külföldi beavatkozás megszüntetését Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában. Kormányom ezért dta ki a nemzetközi értekezlet megtartására vonatkozó újabb elhívását” — írja de Gaulle. Buddhisták Dél-Vietnamban A legkülönfélébb sajtó jelentések gyakran emlékeznek meg a délvietnámi buddhisták politikai szerepléséről. Ezek nem ritkán olyan benyomások keltésére alkalmasak, mintha Dél-Vietnámban a reakció elleni küzdelmet a buddhisták vezetnék. Erről persze szó sincs. Dél- Vietnam népének szabadságharca élén a Nemzeti Felszabadítási Front áll, amely tömöríti a lakosság minden rétegét és befolyásol bizonyos vezető buddhista köröket is. Arra a kérdésre, hogv lényegében mi hát a buddhista mozgalmak szerepe a dél-vietnami tömegek szabadságharcában, nem egyszerű a felelet. Különféle vallási, politikai, morális és más tényezők elegyülnek a feleletbe. Tény az, hogy a buddhista mozgalmak egyik eleme a buddhista—katolikus vallási villongásból származik és eredetében visszanyúlik a francia uralom idejére. Akkor a katolocizmust favorizálták. A jelenkorban — Diemtől Khanhig — a buddhisták különféle üldözésekben részesültek az USA befolyása alatt álló kormányoktól. Sok buddhista templomot leromboltak. sok papot és hívőt üldöztek. Ami tehát a vallási oldalt illeti, van okuk a buddhistáknak az elé* gedetlenségre. A felső buddhista papi körökben mégsem egységes az állásfoglalás. Vannak közöttük olyanok — igaz, nem sokan —, akik szélsőségesen reakciósak és hajlandók lennének minden feltétéi nélkül a washingtoni politika vizeire evezni. Velük szemben több befolyásos pap és szerzetes tagja a Felszahadítási Front központi bizottságának. A buddhista tömegek gondolkodásában két motívum igen erősen kidomborodik. Az egyik az Amerika- ellenesség, a másik az a biztos tudat. hogy a Felszahadítási Front programjában a vallásszabadság megfelelő hangsúllyal szerepel. A Felszahadítási Front 1962-es, márciusi kongresszusa nyilatkozatot adott ki a vallási kérdésekről s ebben a teljes vallásszabadság elismeréséről van szó. Tett is követte ezt a nyilatkozatot, hiszen amikor Diem 1963-ban irtóhadjáratot folytatott a buddhisták ellen, a FelszaVa- dítási Front felhívással fordult Dél- Vietnam egész lakosságához, hogy támogassák a buddhisták küzdelmét. A Diem-féle terror ellen erélyesen szervezkedő buddhisták élén hamarosan feltűnt Tam Chau és Tri Quang. ez a két buddhista szerzetes. Megalakult Dél-Vietnamban az Egységes Buddhista Szövetség és Saigon munkásnegyedében, Cholonban, a Buddhista Intézet. Ez azóta a buddhista megmozdulások főhadiszállásává lett. A buddhista mozgalmak éltető ereje egyre inkább az Amerika-ellenesség, noha, természetesen, megmaradtak vallási motívumai is. A buddhista vezetők azonban következetesen harcoltak azért, hogy részesei legyenek a polgári hatalomnak. A politikai helyzet különféle módosulásai következtében a buddhista vezetőket több irányból igyekeznek befolyásolni, hogy általuk a buddhista tömegeket a maguk szolgálatába állíthassák. Maga a nemzeti burzsoázia már jó ideje a saját szócsövének tekinti a buddhista mozgalmat. Az a távolabbi célja, hogy az amerikaiak eltávolítása után a buddhizmust tömegbázisként használják fej jobboldali céljaik érdekében, a saját hatalmuk biztosítására. Ámde a washingtoni törekvések sorozatos dél-vietnami kudarcai folytán Taylort és munkatársait is arra kényszerítették, hogy kísérletet tegyen a jobboldali buddhista vezetők megnyerésére. Egészen nyilvánvaló az amerikaiaknak az a szándéka, bogy a maguk szolgálatába állított buddhizmust a későbbiek A Minisztertanács legutóbbi ülésén a honvédelmi miniszter előterjesztése alapján határozatot hozott a Magyar Népköztársaság állami zászlajának ünnepélyes felvonásáról. A határozat kimondja, hogy a jövőben minden évben hazánk felszabadulásának ünnepen, április 4-én; alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án; a munka ünnepén, május 1-én és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, november 7-én — valamint a kormány által megállapított egyéb alkalmakkor — Budapesten az Országház előtt ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett fel kell vonni a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. A zászló mellett a fegyveres erők tagjai díszőrséget állnak, s a zászló előtt az ünnep napján délben 12 órakor zenés őrségváltás lesz. Az állami zászló ünnepélyes felvonására első ízben hazánk felszabadulásának 20. évfordulója, 1965. április 4-e alkalmából kerül sor. A Gellért-hegyi Szabadság emlékműnél állami ünnepeken és egyéb alkalmakkor felvonják a nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. (MTI) Az 1966—1970. évi magyar—román gazdasági együttműködésről BUKAREST. (MTI) A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság tervezőszerveinek küldöttségei pénteken befejezték tárgyalásaikat az 1966—1970. évekre vonatkozó gazdasági együttműködés és kölcsönös áruszállítások kérdéseiről. Pénteken délben a Bukaresti Állami Tervbizottság székháziban jegyzőkönyvet írtak alá a két ország közötti árucsereforgalom fejlesztésére irányuló együttműködés főbb kérdéseiről. A jegyzőkönyvet magyar részről dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, román részről Gheorghe Gaston Marin, a minisztertanács elnök- helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke írta alá. Elutazott a Csehszlovák Béketanács delegációja Elutazott hazánkból a Csehszlovák Béketanács delegációja, amely, az Országos Béketanács meghívására a magyar békemozgalom tevékenységét tanulmányozta és a két testvérmozgalom szorosabb együttműködésének lehetőségeiről tárgyalt. A vendégeket az Országos Béketanács vezető munkatársai búcsúztatták. Dr. Stefan Rais, a Csehszlovák Béketanács elnökségének tagja, a Szlovák Béketanács titkára elutazása előtt elmondotta, hogy a kapcsolatok bővítésének, gazdagításának most elfogadott programját hazatértük után a Csehszlovák Béketanács elnöksége elé terjesztik, majd nyomban hozzákezdenek a közösen meghatározott feladatok megoldásához. örömmel értesültünk arról — folytatta —, hogy a béke-világmozgalom ünnepeltjeinek sorában Magyarországon is széles körben megemlékeznek Húsz János halálának évfordulójáról. Különböző dokumentumokat, kiadványokat stb. bocsátunk az Országos Béketanács rendelkezésére, amely Budapesten és vidéken kiállításokat rendez a gyűjteményekből. Ezzel egyidejűleg Csehszlovákiában nagyszabású eseménysorozattal adóznak a nagy magyar tudós, az anyák megmentője, Semmelweis Ignác, emlékének. Méltatjuk felfedezésének jelentőségét, s tanításaink nyomán a Vöröskereszttel együtt szinte hazánk valamennyi városában és községében előadásokat, kiállításokat rendezünk a higiénia jelentőségéről életünkben egészségünk megóvásában — fejezte be nyilatkozatát dr. Stefan Rais. (MTI) Szovjet üsenetterveset MOSZKVA. (TASZSZ) Pénteken nyilvánosságra hozták annak az üzenettervezetnek a szövegét, amelyet a szovjet folyamán felhasználják a „konszolidálásra”, vagyis egy .»szilárd*» bábkormány támogatására. A harmadik tényező ereje azonban mindennél nagyobb. A délvietnami nemzeti burzsoázia — mint jenki-ellenes, de konzervatív erő — és a reakciós buddhista vezetők csoportja — mint jenki-barát és opportunista erő — egyaránt szembe találja magát a buddhista tömegek egyértelmű akaratával: Az amerikaiak takarodjanak haza, Észak- és Dél-Vietnam egyesüljön, vessenek véget a húsz éve folyó különböző erejű és formájú háborúnak, az ország lépjen a demokratikus fejlődés útjára és az idegen betolakodók jelenléte nélkül végre a maga kedvére élhessen. Ez a körülmény határozza meg végső fokon a buddhista mozgalmak természetét. A tömegek akarata forradalmi jellegűvé teszi a buddhista mozgalmat és mind közelebb vezeti a Felszabadítás! Front célkitűzéseihez. Ez a magyarázata annak, hogy a buddhista felső vezetésben megoszlanak az erők 'a jenki-barát és a jenki-ellenes csoportok között. A küzdelem folyik, de a tömegek aligha lesznek az ellenforradalmi törekvések vak eszközei. Különösen igaz ez, amióta a jenkik oly vandál módon bombáztak észak-vietnami falvakat és városokat. (B. L.) külügyminisztérium február 16- án juttatott el Trevelyan moszkvai angol nagykövethez. A Szovjetunió azt ajánlotta, hogy ez legyen a laoszi kérdésben megtartott genfi értekezlet társelnökeinek közös üzenete. Az üzenettervezet az Egyesült Államok kormányához és a laoszi kérdésben létrejött egyezményt alaíró többi kormányhoz fordul azzal a felszólítással, hogy a washingtoni kormány többé ne használja fel légi haderejét a laoszi békés lakosság ellen, és ne próbálja kiterjeszteni a laoszi háborút. Az üzenettervezet emlékeztet arra, hogy amerikai repülőgépek február 8-án és 9-én támadást intéztek a hazafias erők ellenőrzése alatt álló laoszi területek ellen. A tervezet javasolja, hogy a címzett kormányok ítéljék el az újabb amerikai ag- ressziós cselekményeket. Egyúttal felhívja az Egyesült Államok bsrmányának figyelmét arra, milyen súlyos következményekkel járhat az ilyen agresz- sziós cselekmények folytatása.
