Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-20 / 43. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ' Kßfte0AC5 - KISKUN MEGYEI LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM Ara 60 fillér 1965. FEBRUÁR 20, SZOMBAT Tizenötezer hold zöldségféle és burgonya termesztésére szerződtek Példamutató együttműködés A TIT megyei elnöksége értékelte a kiskőrösi járási szervezet munkáját Csaknem 15 ezer hold zöldségféle és burgonya termesztésére szerződtek eddig a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítő Központjával megyénk közös gazdaságai. A tervhez képest a vállalás 85 százalékos mértékű. • A kecskeméti, a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi járás gazdaságai már teljes mértékben vállalták a terv rájuk eső részét. Ezzel szemben Baja város és járásának határában — ahol intenzív zöldségtermesztő szövetkezetek gazdálkodnak — eddig csupán 2800 holdra szerződtek, amely háromnegyed részét sem éri el a tervezett területnek. Bácsalmás és Nagybaracska közös gazdaságai például egyetlen hold zöldségfélére sem kötnek megállapodást. E gazdaságokban többnyire a jő adottságok mellett meg van a szükséges terület is. hiányzik azonban a munkaerő. Ez a körülmény a túlzott óvatosság helyett arra kellene, hogy sarkallja a szövetkezeteket: Szerződött munkásokat foglalkoztassanak, főként az öntözhető területeken, ahol a termelési kockázat szinte minimális. Hasonló vonakodás tapasztalható a dunavecsei járás tsz-ei- ben is, ahol pedig szintén kedvezőek az adottságok. Nemcsak az említett két járásban, hanem úgyszólván megy es zerte idegenkednek a gazdaságok a vöröshagyma termesztésétől. Eddig csupán 1100 holdra szerződtek, a tervezett 1800 helyett. Pedig e fűszernövény átvételi ára rögzített, — kilójáért 1,67 forintot fizet a MÉK. S hogy jövedelmező a termesztése, bizonyítja: a hartai tsz-ek évek óta 100 120 mázsás átlagtermést takarítanak be a vöröshagymából. A munkaerőhiányára való hivatkozás e tekintetben egyáltalán nem indokolt, hiszen mind a kiültetése, mind a felszedése olyan időszakra esik, amikor a földeken nincs más munka. Ugyanakkor fokozódott az érdeklődés a burgonya termesztése iránt, nem kis löszben a kilónkénti átvételi ár 30, illetve 60 fillérrel történt emelése miatt. A Heves megyei dinnyekertészek közreműködése jóvoltából a gazdaságok szívesen foglalkoznak a dinnye termesztésével is. A rögzített átvételi ár folytán a paradicsompaprika termesztése is közkedvelt. Az értékesítő központ minden eddiginél jobban támogatja a korai termesztést. A saláta és a retek primőrtermesztése érdekében százezer forint értékű fóliát adott át használatra a kiskunfélegyházi és a kalocsai járás közös gazdaságainak. A hajtatóházakkal rendelkező szövetkezetekkel rögzített átvételi árakban állapodik meg a karalábé, a retek, a saláta, zöldpaprika és az uborka üvegalatti téli, kora tavaszi termesztésére. Felemelték a szerződéses petrezselyemgyökér, zeller, étkezési paradicsom, zöldborsó és uborka felvásárlási árát A Zöldség-, Gyümölcsértékesítő Országos Szövetkezeti Központ tájékoztatása szerint egyébként az elsőosztályú petrezselyemgyökeret az eddigi 180 forint helyett 260 forintért, a másodosztályút 140 forint helyett 200 forintért vásárolják fel. Az I. osztályú zellerért a meghirdetett 230 forint helyett 280 forintot, a másodosztályúért 180 forint helyett 220 forintot kapnak azok a termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok, amelyek szerződést kötnek a MÉK-kel, illetve a i földművesszövetkezetekkel. Módosították a paradicsom védő, tehát lagalacsonyabb felvásárlási árát is. Az első osztályú paradicsom védőára az új előírás szerint tehát az eddigi 60 forint helyett 110 forint, a másodosztályúé pedig 50 forint helyett 70 forint. Magasabb a védőár a zöldborsónál is. Az elsőosztályú zöldborsó védőára 180 forintról 200 forintra, a másod- osztályúé 140 forintról 150 forintra emelkedett. A fajtától és minőségi besorolástól függően mázsánként 100—150 forinttal magasabb a szerződésesen termelt uborka védőára is. Az elsőosztályú, sárga hüvelyű, bokorbab mázsánkénti védőára az eddigi 200 forint helyett 250 forint lesz, a másodosztályúé pedig 170 forint helyett 180 forint. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bács-Kiskun megyei Szervezetének elnöksége pénteken délelőtt ülést tartott a TIT kecskeméti székházában. Az elnökségi ülésen megjelent dr. Ortutay Gyula, a TIT országos elnöke. Az elnökségi ülést Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a TXT megyei elnöke nyitotta meg. Elsőnek a kiskőrösi járási TIT-szervezet múlt évi munkájáról szóló jelentést vitatta meg az elnökség. A felszólalók szó- vátették, hogy a járási szervezet jelentésében kevés szó esik a hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójára való felkészülésről. Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára elmondotta, hogy a kiskőrösi járásnak az ismeretterjesztésben nagy nehézségekkel kell megküzdenie, mert a lakosság jelentős része. tanyán él. Belterületen 17 iskola van, a tanyavilágban pedig 38, így a tanyai pedagógusoknak az ismeretterjesztő munkába való intenzív bevonása igen nagy jelentőségű. Dr. Ortutay Gyula elismeréssel szólt a kiskőrösi járási szervezet munkájáról és az Országos Elnökség nevében elismerését és köszönetét fejezte kd a jó munkáért. A vita anyagát Madarász László foglalta össze. Megállapította, hogy a kiskőrösi járási TIT-szervezet azért tudott jó munkát végezni, mert mintaszerű a kapcsolat a tanácsi és párt- szervekkel. Ebből okulhat a többi járási és városi szervezet is. Az elnökségi ülés második napirendi pontként az esztétikai nevelés helyzetét tárgyalta megyénk ismeretterjesztő munkájában. B. J. Felkészülés az esetleges influenza-járvány „fogadására’ Csökkennek a fertőzéses megbetegedések Épül az új műhelycsarnok Kiskunfélegyházán a VUlamosszágetélő és Műanyaggyár 2-s számú gyáregysége 1000 négyzetméteres műhelycsarnokkal gazdagodik az idén. tervek szerint az új üzemrész — amelyben bakelitprés és fröccsöntő automatagépeket szeréinek be — ez év utolsó negyedében megkezdi a termelést. A műhelycsarnok kivitelezője a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat, amely ugyanitt nemrég egy 500 négyzetméteres üzemi épületet adott át határidő előtt. Pásztor Zoltán felvétele. A Szovjetunióban és még néhány országban elterjedt influenza-járvány hírét hallottuk, s tudjuk, hogy -a betegség terjedésének kedvez a mostani időjárás. Történtek-e a megyében intézkedések az esetleges járvány „fogadására”, illetve előfordultak-e ilyen megbetegedések? — Ezekkel a kérdésekkel kerestük dr. Harsányi Istvánt, a megyei közegészség- és járványügyi állomás igazgató főorvosát. — Egyelőre ott tartunk, hogy félünk a járványtól — kezdte tájékoztatását Harsányi doktor. — Éppen ezért — ahogyan ez országosan is történt — a legfontosabb feladatunk a felkészülés volt. Valamennyi egészségügyi csoport és intézmény intézkedési tervet készített, többek között az esetleges szövődményes megbetegedettek kórházi elhelyezésére. Ezenkívül megszerveztük a hetenként kétszeri jelentőszolgálatot. A február 12-i első adatok szerint a megyében 1501 megbetegedés történt, közülük 52 eset jelentkezett szövődménnyel, főleg tüdőgyulladással és 292 személy szorult táppénzellátásra. A február 16-i adat, az 1218 új megbetegedés már csökkenést mutat. Harminchárom betegnél jelentkezett szövődmény, s 231 volt a táppénzbe vétel száma. Az adatok tanúsága szerint tehát eddig szerencsére nincs szó a megbetegedések járványos jellegéről. Hasznos azonban szólni a megelőzés néhány fontos követelményéről. A táplálkozásban főleg a C-vitamindús ételek — például főzelék, citrom, narancs* alma, savanyított káposzta — fogyasztására töreked iünk. ügyeljünk az általános tisztaságra, gyakori kézmosásra, aztán — amint a plakát is hirdeti — „Zsebkendőbe köhögj, tüsz- szents!”, s .ami ugyancsak nagyon fontos, belázasodás esetén azonnal forduljunk orvoshoz. Ami a megye közegészségügyi helyzetét illeti, hadd említem meg néhány tapasztalatunkat. Két-három év óta nem volt a területünkön jelentősebb számú kanyarós megbetegedés. Jelenleg pedig 222 esetet tartunk nyilván, ebből a kecskeméti járásban 151-et. Ezek kétharmada is Lajosmizsén fordult elő, ahol a legutóbbi, pár evvel ezelőtti hullám alkalmával nem volt járványszerű megbetegedés. örvendetesen alakul a megyei statisztika a szamárköhögést illetően. Míg 196 2-ben 501, 1963- ban 106 esetet tartottunk nyilván, addig tavaly mindössze 11 ilyen megbetegedés történt. Fokozatosan csökken a járványos májgyulladás előfordulása is. Az 1961. évi 972-ről 1962- ben 874-re, 1963-ban 704-re, tavaly pedig 587-re apadt a májgyulladásos megbetegedések száma. Végezetül a tetanuszos fertőzést említeném meg, amiből a tavalyi kilenc előfordulást az eddigi legalacsonyabb adatként tartjuk nyilván. S a tetanuszmérgezéseknél a korábbi 59 százalékkal szemben tavaly 33 százalékra csökkent a halálos kimenetelű esetek száma — fejezte be nyilatkozatát dr. Harsányi István.
