Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-18 / 41. szám
Őrzik a szakma becsületét ax asztalosok utcájában „ASZTALOSOK utcája” — csak így emlegették régen Kiskunfélegyházán a Jókai utcát és joggal, hiszen a szép, tisztes porták java részét derék, szorgalmas asztalos kisiparosok lakták, akik megbecsülést szereztek munkájuknak. Azóta sok víz lefolyt már Dunán és Tiszán, de úgy tűnik, az asztalosok utcájában — már legalábbis, ami a szakma iránti szeretetet és ragaszkodást illeti — semmi sem változott. Legfeljebb annyi, hogy a sok kis cégtábla egy helyre költözött, s most az egyik utcai ház homlokzatán hirdeti: Kiskunfélegyházi Asztalos Kisipari Termelőszövetkezet. Hűvösvölgyi László főkönyA munkatörvény módosításáról Felelősség az okozat! kárért A Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló jogszabály ismertetése során most azzal a kérdéssel szeretnénk foglalkozni, miként alakul a dolgozó felelőssége abban az esetben, ha kárt okoz a vállalatnak. Különbséget kell tenni a vétkes —- szándékos vagy gondatlan — és a vétlen magatartásból eredő károk elbírálása között. Először arról beszéljünk, mi a helyzet akkor, ha valaki szándékos cselekményével, vagy gondatlanságával okoz kárt, tehát, ha vétkes. 1. A szándékosan okozott kárért a munkavállaló teljes felelősséggel tartozik. Ez a helyzet abban az esetben például, ha a dolgozó akarattal összetöri a gépet, megrongálja a berendezést stb. A munkatörvénynek az ezt szabályozó részében nem történt változás. Más a helyzet a gondatlanságból eredő károknál, amelyek elbírálásában már lényeges változtatások vannak az előzőekhez képest. A korábbi szabályozás ugyanis részben túl enyhe, részben pedig túl szigorú volt. Megmaradt a régi jogszabálynak az a rendelkezése, hogy a dolgozó a gondatlanul okozott kárért általában havi alapbérének 15 százalékáig jelel. Viszont éppen a társadalmi tulajdon és a gyártmányok minőségének fokozott védelme érdekében új szabályként a kereset 50 százalékáig terjedő felelősség jelentkezik. Ezt csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a kár a foglalkozási szabályok, a gyártásra, a műszaki átvételre vonatkozó előírások súlyos megszegésének az eredménye, vagy ha a károkozást megelőző 30 napon belül a dolgozó már több ízben okozott kárt. A módosítás előtti rendelkezések túl szigort szabálya az volt, hogy gondatlanság esetén is a teljes kárért felelt a dolgozó, ha magatartása bűncselekménynek minősült és ezért a bíróság jogerősen elítélte. Az új szabályozás szerint ilyen esetben sem lelhet az illetőt egy évi átlagkeresetén felüli összeg megfizetésére kötelezni. Változatlanul megmaradt a vezető beosztású dolgozókra vonatkozó az a szabály^ hogy az ellenőrzés elhanyagolása, vagy a kártérítési igény érvényesítésének elmulasztása miatt hatheti átlag- keresetüknek megfelelő összeg PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: őr. Weither Dániel. Kiadja a Bacs megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközponti 26-19 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér lAá. Telefon: 17-09. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dll i Bőnapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni 11-JS. erejéig kötelezhetők kártérítésre. Külön kiemelendő, hogy a fenti esetekben az előírt mértéknél alacsonyabb összegben is megállapítható a kártérítés, ha ez az eset összes körülményei alapján indokoltnak látszik. Gondolunk itt elsősorban a vétkesség fokára, a dolgozó munkához való viszonyára, személyi, családi körülményeire stb. Nincs helye viszont a mérsékelésnek, ha a károkozásból az illető vagyoni előnyhöz jutott. A fentiekből kitűnik, hogy az új rendelkezések a gyakorlati élet követelményeihez igazodnak, s az eddigieknél hatékonyabban fogják szolgálni a társadalmi tulajdon védelmét, de a megelőzés céljait is. L2J Térjünk át a kérdés másik részére, arra az esetre, amikor vétkességre tekintet nélkül felel a dolgozó a bekövetkezett kárért, mert elvárható, hogy az őrizetében, vagy használatában levő vagyontárgyakra fokozott gonddal vigyázzon, s az ezekben bekövetkezett károkért — az elháríthatatlan eseteket kivéve (például földrengés, árvíz) — teljes anyagi felelősség terhelje. Ez az eset áll fenn akkor, ha a dolgozó visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel vesz át dolgokat, amelyeket állandó őrizetében tarthat, vagy kizárólagosan használ, kezel. Ugyanez a helyzet a pénztárosokkal, pénz-, értékkezelőkkel is. Meg kell jegyezni, hogy ha több dolgozó együttes felelőssége állapítható meg a fentiek szerint, a kár megtérítésére egyetemlegesen is kötelezhetők. Ez különösen akkor indokolt, ha a külön-külön történő marasztalás az okozott kár megtérítését veszélyeztetné, vagy késleltetné. A szigort felelősség szabályok mellett kiemeli a rendelkezés, hogy meg kell téríteni a hiánynak azt a részét, amelynek bekövetkezése a vállalat magatartására vezethető vissza. Ez a rendelkezés a vállalat részéről jelentkező lazaságokat kívánja mintegy szankcionálni. Természetesen, ha e lazaságokért egyes személyek felelőssége megállapítható, őket kell kártérítésre kötelezni. Végül megemlítjük, hogy bár a tör' vény a vétkességre tekintet nélküli kárfelelősség eseteiben is lehetőséget nyújt mérséklésre, ennek azonban csak kivételesen, rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben van helye. Dr. Kolozsi Gyula i aoegyei főügyészhelyettes velő, akivel a ktsz elmúlt évi eredményeiről beszélgetünk, sorolja a tizenhat éve alakult szövetkezet „veterán” tagjainak nevét, élén Kiss József elnökkel és Barta Gábor műszaki vezetővel, akik szintén ebből az utcából valók. Régi szakember, többek között, Kocsis Béla, a hetven tagú termelőrészleg, s az irodai dolgozók között. ÖSSZEFORROTT, családias a légkör ebben az évi nyolcmilliós tervet teljesítő és korszerűen gépesített kisipari termelőszövetkezetben, s talán ennek is köszönhető, hogy gyártmányaik keresettek, minőségileg Amit meg nem szorított ki a gépesítés: Vakulya Ferenc, a finom politúrozást végzi a Szikra kombinált szekrényen. gépház brigádvezetője, Tarjányi István, a javítórészleg vezetője, vagy Móczár Mihály, akinek az apja is asztalos volt. A fiatalabbak,közül asztalos „dinasztia” tagjai Bondor László és Bondor Gyula. — László szakmunkásként végezte el a középiskolát, most egyébként katona, Gyula pedig technikumba jár — jelezve a képzettség szempontjából is a fejlődés útját. — De asztalosok dolgoznak még az irodában is — folytatja a sort beszélgető partnerem —, szakmabeli Vass Mihály, a pénztáros, Mészáros János, a tervstatisztikus, sőt, apja révén az anyagnyilvántartó Sás Györgyi is. Csak én nem vagyok asztalos — mondja őszinte sajnálkozással a főkönyvelő, s ezen jót nevetünk mind a ketten. De aztán hozzáteszi: — Haszon ez mindenképpen, mert értik a dolgukat, a szakmai kifejezéseket, nem kell mindent kérdezgetni, tanulni. S megvan a kellő összhang a elsőrangúak, s a termelékenység is évről évre emelkedik. Ha megkérdeznék tőlük, bizonyára azt mondanák: nem bánták meg, hogy a kis műhelyek helyett ma már közösen dolgoznak, s az ipari üzemek színvonalán álló korszerű felszereléssel, eszközökkel. Hiszen a fiatalok szerint ebben van a fantázia. Az idősebbek pedig öreg napjaikra, s a nyugdíjra gondolnak, amely lehetővé teszi számukra a könnyebb, s emberibb életet akkor is, amikor már fogytán az erő. NYARANTA aztán együttesen felkerekednek egy-egy országjáró kirándulásra — jártak már Pécsett, Miskolcon, Viseg- rádon, s a Balatonnál stb. — és sokan mennek üdülni is hosz- szabb időre Hajdúszoboszlóra, s az ország más helyeire. A megérdemelt munka jutalmaként. Az asztalosok utcájában úgy látszik e tekintetben mégis csak sokat változott a világ. T. P. Egy évre ítélték a kerékpáriolvajt Az elmúlt napokban Tánczos Imre kecskeméti születésű nyár- lőrinci lakos, húszéves alkalmi munkás fölött ítélkezett a kiskunfélegyházi járásbíróság. A fiatalember liároméves volt, amikor szülei elváltak, ő az édesapjánál maradt. Az apa azonban nem tudta nyújtani a szükséges nevelést, a fiú az iskola helyett többször a csavargást választotta és lopásokat követett el. Emiatt nevelő intézetbe került. Szabadulása után folytatta elő2ő életmódját, nem helyezkedett el, hanem alkalmi munkákat vállalt és kisebb lopásokat követett el. Először a fiatalkorúak bírósága, aztán a kecskeméti járásbíróság ítélkezett felette, legutóbb 1964. aug. 18-án kezdte meg lopás miatti másfél évi szabadságvesztés büntetésének letöltését. Ezt megelőzően, még a múlt év márciusában Alpárra utazott, hogy rokonait meglátogassa. A vasútállomás területén észrevette, hogy egy őrizetlenül hagyott kerékpár van a falhoz támasztva. Lemondott a rokonlátogatásról, megfogta a kerékpárt és Nyárlőrinc felé hajtott vele. Útközben egy erdőben elrejtette a lopott járművet és gyalog ment haza. Pár nap múlva azonban elment a kerékpárért, szétszedte és az alkatrészek nagy részét a sajátjába szerelte. Körülbelül egyheti használat után igazoltatta a rendőr, és ekkor derült ki, hogy a lopott kerékpár Bodri András alpári lakosé. A járásbíróság visszaesőként elkövetett lopás miatt nem jogerősen egyévi szabadságvesztésre ítélte Tánczos Imrét, és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. T. M. II zenés posta és egyebek r Jfis hová küldi tovább a ze- nés postát? — kérdezte a rádióriporter a — hangja után ítélve ifjú — hölgytől. A leányzó — vagy asszonyka — pillanatnyi habozás nélkül az igazgatóját nevezte meg. Többen ültünk a készülék előtt és a társaság egyik tagja némi éllel megjegyezte, hogy ez a nő még viszi valamire. A nem éppen jóindulatú észrevételt rövid vita követte. Egyesek, mondanom sem kell, hogy a férfinem képviselői, tudni vélték, hogy egy másik hölgy nemrégiben a sarki élelmiszer- bolt eladójának küldött fülbemászó muzsikát. E két példa alapján megkockáztatták azt a kétségkívül felületes általánosítást is, hogy: lám a nők még a zenét sem küldik teljesen önzetlenül, hanem bizonyos előnyök reményében. — Ügy, szóval a nők ilyen számítók — csattant föl a legmerészebben érvelő férfiú felesége. — Lehet, de ti sem vagytok különbek, annyi szent. Emlékezz csak Lajos, mit kértél te tőlem rögtön az első szerenádod után. A mikor így február dereka y táján veszedelmesen fogyni kezd a szén a pincében, hirtelen nagyon kíváncsiak leszünk arra, hogy vajon meddig tart még a zord idő. A sajtó tőle telhetőén igyekszik kielégíteni a kíváncsiságot. Egymás után látnak napvilágot a biztató hírek: Nyugtalan- kodnak a szarvasbikák, nem költöztek el a bábos kacsák stb. Mindez — utalnak rá a kommentárok — a tavasz közeledtét jelzi. Legutóbb például azt olvastam, hogy a vadászok öklömnyi nyálfiókákat leltek a mezőn. Semmi kétség, rövid lesz a tél, mert a nyálak állítólag tudják, hogy mikor lehet családot alapítani. , És ha ennek ellenére mégis csak hosszá és zord lesz a tél, akkor sem vethetünk követ rájuk. Mert valljuk be őszintén, megalapozatlan, elhamarkodott házasságot szép számmal kötnek a bölcs emberek is. Miért ne hibázhatná el a dolgot néha éppen az oktondi tapsifüles? * ff óvá jutunk mi férfiak, ha ■*-* ez így folytatódik? — ezzel a drámai kérdéssel küldte be szerkesztőségünkbe egyik olvasónk a divatlapból kivágott képecskét. A fotón ízléses, csíkos anyagból készült sipka, valamint kötényke látható és az aláírás szerint kimondottan férfiaknak ajánlják e divatos konyhai öltözéket. Olvasónk kérdésére könnyű válaszolni: a konyhába jutunk, tisztelt uram. És ha már ott vagyunk, akkor miért ne ölt- sük föl a sipkát, köténykét, hiszen az előbbi kitűnően eltakarja a kissé tálmagas homlokunkat, az utóbbi mögött pedig észrevétlenül tűnik el a kackiás pocak. Hiába, változnak az idők, a férfiakra szabott feladatok és ezzel együtt az öltözékek is. Vagy ön talán ágy véli igen tisztelt olvasó, hogy férji tekintélye csak akkor maradna csorbítatlan, ha acélvértet öltene a mosogatáshoz? Békés Dezső Százmillió forint a takarékszövetkezetekben A zárszámadások ideje alatt 14 millió forinttal emelkedett a megye takarékszövetkezeteinek betétállománya. Ezzel a jelentős emelkedéssel ma már 100 millió forint kamatozik a megye falusi bankjaiban. A nagy- baracskai, valamint a soltvad- kerti takarékszövetkezetekben több mint 10 millió forintot helyezett el a lakosság. A takarékszövetkezetek működési körzetének 78 községében minden ötödik család takarékoskodik, s egy családra 7 ezer forint megtakarított pénz jut.
