Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-18 / 41. szám

Őrzik a szakma becsületét ax asztalosok utcájában „ASZTALOSOK utcája” — csak így emlegették régen Kis­kunfélegyházán a Jókai utcát és joggal, hiszen a szép, tisztes porták java részét derék, szor­galmas asztalos kisiparosok lak­ták, akik megbecsülést szerez­tek munkájuknak. Azóta sok víz lefolyt már Du­nán és Tiszán, de úgy tűnik, az asztalosok utcájában — már legalábbis, ami a szakma iránti szeretetet és ragaszko­dást illeti — semmi sem válto­zott. Legfeljebb annyi, hogy a sok kis cégtábla egy helyre köl­tözött, s most az egyik utcai ház homlokzatán hirdeti: Kis­kunfélegyházi Asztalos Kisipari Termelőszövetkezet. Hűvösvölgyi László főköny­A munkatörvény módosításáról Felelősség az okozat! kárért A Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló jogszabály ismertetése során most azzal a kérdéssel szeretnénk foglalkozni, miként alakul a dolgozó felelőssége abban az esetben, ha kárt okoz a vállalatnak. Különbséget kell tenni a vétkes —- szándékos vagy gondatlan — és a vétlen magatartásból eredő károk elbírá­lása között. Először arról beszéljünk, mi a helyzet akkor, ha vala­ki szándékos cselekményével, vagy gondatlanságával okoz kárt, tehát, ha vétkes. 1. A szándékosan okozott kárért a munkavállaló teljes felelős­séggel tartozik. Ez a helyzet ab­ban az esetben például, ha a dolgozó akarattal összetöri a gépet, megrongálja a berende­zést stb. A munkatörvénynek az ezt szabályozó részében nem történt változás. Más a helyzet a gondatlanságból eredő károk­nál, amelyek elbírálásában már lényeges változtatások vannak az előzőekhez képest. A koráb­bi szabályozás ugyanis részben túl enyhe, részben pedig túl szi­gorú volt. Megmaradt a régi jogszabálynak az a rendelkezé­se, hogy a dolgozó a gondatla­nul okozott kárért általában ha­vi alapbérének 15 százalékáig jelel. Viszont éppen a társadal­mi tulajdon és a gyártmányok minőségének fokozott védelme érdekében új szabályként a ke­reset 50 százalékáig terjedő fe­lelősség jelentkezik. Ezt csak abban az esetben lehet alkal­mazni, ha a kár a foglalkozási szabályok, a gyártásra, a mű­szaki átvételre vonatkozó elő­írások súlyos megszegésének az eredménye, vagy ha a károko­zást megelőző 30 napon belül a dolgozó már több ízben okozott kárt. A módosítás előtti rendelke­zések túl szigort szabálya az volt, hogy gondatlanság esetén is a teljes kárért felelt a dol­gozó, ha magatartása bűncse­lekménynek minősült és ezért a bíróság jogerősen elítélte. Az új szabályozás szerint ilyen eset­ben sem lelhet az illetőt egy évi átlagkeresetén felüli összeg megfizetésére kötelezni. Vál­tozatlanul megmaradt a vezető beosztású dolgozókra vonatkozó az a szabály^ hogy az ellenőrzés elhanyagolása, vagy a kártérí­tési igény érvényesítésének el­mulasztása miatt hatheti átlag- keresetüknek megfelelő összeg PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: őr. Weither Dániel. Kiadja a Bacs megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközponti 26-19 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér lAá. Telefon: 17-09. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dll i Bőnapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni 11-JS. erejéig kötelezhetők kártérítés­re. Külön kiemelendő, hogy a fenti esetekben az előírt mér­téknél alacsonyabb összegben is megállapítható a kártérítés, ha ez az eset összes körülményei alapján indokoltnak látszik. Gondolunk itt elsősorban a vét­kesség fokára, a dolgozó mun­kához való viszonyára, szemé­lyi, családi körülményeire stb. Nincs helye viszont a mérséke­lésnek, ha a károkozásból az illető vagyoni előnyhöz jutott. A fentiekből kitűnik, hogy az új rendelkezések a gyakorlati élet követelményeihez igazod­nak, s az eddigieknél hatéko­nyabban fogják szolgálni a tár­sadalmi tulajdon védelmét, de a megelőzés céljait is. L2J Térjünk át a kérdés másik részére, arra az esetre, amikor vétkességre tekintet nélkül fe­lel a dolgozó a bekövetkezett kárért, mert elvárható, hogy az őrizetében, vagy használatában levő vagyontárgyakra fokozott gonddal vigyázzon, s az ezek­ben bekövetkezett károkért — az elháríthatatlan eseteket ki­véve (például földrengés, árvíz) — teljes anyagi felelősség ter­helje. Ez az eset áll fenn akkor, ha a dolgozó visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettség­gel vesz át dolgokat, amelyeket állandó őrizetében tarthat, vagy kizárólagosan használ, kezel. Ugyanez a helyzet a pénztáro­sokkal, pénz-, értékkezelőkkel is. Meg kell jegyezni, hogy ha több dolgozó együttes felelőssé­ge állapítható meg a fentiek szerint, a kár megtérítésére egyetemlegesen is kötelezhetők. Ez különösen akkor indokolt, ha a külön-külön történő ma­rasztalás az okozott kár megté­rítését veszélyeztetné, vagy kés­leltetné. A szigort felelősség szabá­lyok mellett kiemeli a rendel­kezés, hogy meg kell téríteni a hiánynak azt a részét, amely­nek bekövetkezése a vállalat magatartására vezethető vissza. Ez a rendelkezés a vállalat ré­széről jelentkező lazaságokat kívánja mintegy szankcionálni. Természetesen, ha e lazasá­gokért egyes személyek felelős­sége megállapítható, őket kell kártérítésre kötelezni. Végül megemlítjük, hogy bár a tör' vény a vétkességre tekintet nél­küli kárfelelősség eseteiben is lehetőséget nyújt mérséklésre, ennek azonban csak kivétele­sen, rendkívüli méltánylást ér­demlő esetekben van helye. Dr. Kolozsi Gyula i aoegyei főügyészhelyettes velő, akivel a ktsz elmúlt évi eredményeiről beszélgetünk, so­rolja a tizenhat éve alakult szövetkezet „veterán” tagjainak nevét, élén Kiss József elnök­kel és Barta Gábor műszaki ve­zetővel, akik szintén ebből az utcából valók. Régi szakember, többek között, Kocsis Béla, a hetven tagú termelőrészleg, s az irodai dolgozók között. ÖSSZEFORROTT, családias a légkör ebben az évi nyolcmil­liós tervet teljesítő és korsze­rűen gépesített kisipari terme­lőszövetkezetben, s talán ennek is köszönhető, hogy gyártmá­nyaik keresettek, minőségileg Amit meg nem szorított ki a gépesítés: Vakulya Ferenc, a finom politúrozást végzi a Szikra kombinált szekrényen. gépház brigádvezetője, Tarjányi István, a javítórészleg vezetője, vagy Móczár Mihály, akinek az apja is asztalos volt. A fiata­labbak,közül asztalos „dinasz­tia” tagjai Bondor László és Bondor Gyula. — László szak­munkásként végezte el a kö­zépiskolát, most egyébként ka­tona, Gyula pedig technikumba jár — jelezve a képzettség szempontjából is a fejlődés út­ját. — De asztalosok dolgoznak még az irodában is — foly­tatja a sort beszélgető partne­rem —, szakmabeli Vass Mi­hály, a pénztáros, Mészáros Já­nos, a tervstatisztikus, sőt, apja révén az anyagnyilvántartó Sás Györgyi is. Csak én nem vagyok asztalos — mondja őszinte sajnálkozással a főköny­velő, s ezen jót nevetünk mind a ketten. De aztán hozzáteszi: — Haszon ez mindenképpen, mert értik a dolgukat, a szak­mai kifejezéseket, nem kell mindent kérdezgetni, tanulni. S megvan a kellő összhang a elsőrangúak, s a termelékeny­ség is évről évre emelkedik. Ha megkérdeznék tőlük, bizo­nyára azt mondanák: nem bán­ták meg, hogy a kis műhelyek helyett ma már közösen dolgoz­nak, s az ipari üzemek színvo­nalán álló korszerű felszerelés­sel, eszközökkel. Hiszen a fiata­lok szerint ebben van a fantá­zia. Az idősebbek pedig öreg napjaikra, s a nyugdíjra gon­dolnak, amely lehetővé teszi számukra a könnyebb, s embe­ribb életet akkor is, amikor már fogytán az erő. NYARANTA aztán együtte­sen felkerekednek egy-egy or­szágjáró kirándulásra — jártak már Pécsett, Miskolcon, Viseg- rádon, s a Balatonnál stb. — és sokan mennek üdülni is hosz- szabb időre Hajdúszoboszlóra, s az ország más helyeire. A meg­érdemelt munka jutalmaként. Az asztalosok utcájában úgy látszik e tekintetben mégis csak sokat változott a világ. T. P. Egy évre ítélték a kerékpáriolvajt Az elmúlt napokban Tánczos Imre kecskeméti születésű nyár- lőrinci lakos, húszéves alkalmi munkás fölött ítélkezett a kis­kunfélegyházi járásbíróság. A fiatalember liároméves volt, amikor szülei elváltak, ő az édesapjánál maradt. Az apa azonban nem tudta nyújtani a szükséges nevelést, a fiú az is­kola helyett többször a csavar­gást választotta és lopásokat kö­vetett el. Emiatt nevelő intézet­be került. Szabadulása után folytatta elő2ő életmódját, nem helyezkedett el, hanem alkalmi munkákat vállalt és kisebb lo­pásokat követett el. Először a fiatalkorúak bírósága, aztán a kecskeméti járásbíróság ítélke­zett felette, legutóbb 1964. aug. 18-án kezdte meg lopás miatti másfél évi szabadságvesztés bün­tetésének letöltését. Ezt megelőzően, még a múlt év márciusában Alpárra utazott, hogy rokonait meglátogassa. A vasútállomás területén észrevet­te, hogy egy őrizetlenül hagyott kerékpár van a falhoz támaszt­va. Lemondott a rokonlátogatás­ról, megfogta a kerékpárt és Nyárlőrinc felé hajtott vele. Út­közben egy erdőben elrejtette a lopott járművet és gyalog ment haza. Pár nap múlva azonban elment a kerékpárért, szétszedte és az alkatrészek nagy részét a sajátjába szerelte. Körülbelül egyheti használat után igazoltatta a rendőr, és ekkor derült ki, hogy a lopott kerékpár Bodri András alpári lakosé. A járásbíróság visszaeső­ként elkövetett lopás miatt nem jogerősen egyévi szabadságvesz­tésre ítélte Tánczos Imrét, és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. T. M. II zenés posta és egyebek r Jfis hová küldi tovább a ze- nés postát? — kérdezte a rádióriporter a — hangja után ítélve ifjú — hölgytől. A leány­zó — vagy asszonyka — pilla­natnyi habozás nélkül az igaz­gatóját nevezte meg. Többen ültünk a készülék előtt és a társaság egyik tagja némi éllel megjegyezte, hogy ez a nő még viszi valamire. A nem éppen jóindulatú ész­revételt rövid vita követte. Egyesek, mondanom sem kell, hogy a férfinem képviselői, tud­ni vélték, hogy egy másik hölgy nemrégiben a sarki élelmiszer- bolt eladójának küldött fülbe­mászó muzsikát. E két példa alapján megkockáztatták azt a kétségkívül felületes általánosí­tást is, hogy: lám a nők még a zenét sem küldik teljesen ön­zetlenül, hanem bizonyos elő­nyök reményében. — Ügy, szóval a nők ilyen számítók — csattant föl a leg­merészebben érvelő férfiú fele­sége. — Lehet, de ti sem vagy­tok különbek, annyi szent. Em­lékezz csak Lajos, mit kértél te tőlem rögtön az első szerená­dod után. A mikor így február dereka y táján veszedelmesen fogyni kezd a szén a pincében, hirtelen nagyon kíváncsiak le­szünk arra, hogy vajon meddig tart még a zord idő. A sajtó tőle telhetőén igyek­szik kielégíteni a kíváncsiságot. Egymás után látnak napvilá­got a biztató hírek: Nyugtalan- kodnak a szarvasbikák, nem költöztek el a bábos kacsák stb. Mindez — utalnak rá a kom­mentárok — a tavasz közeled­tét jelzi. Legutóbb például azt olvas­tam, hogy a vadászok öklömnyi nyálfiókákat leltek a mezőn. Semmi kétség, rövid lesz a tél, mert a nyálak állítólag tudják, hogy mikor lehet családot ala­pítani. , És ha ennek ellenére mégis csak hosszá és zord lesz a tél, akkor sem vethetünk kö­vet rájuk. Mert valljuk be őszin­tén, megalapozatlan, elhamar­kodott házasságot szép szám­mal kötnek a bölcs emberek is. Miért ne hibázhatná el a dolgot néha éppen az oktondi tapsifüles? * ff óvá jutunk mi férfiak, ha ■*-* ez így folytatódik? — ezzel a drámai kérdéssel küldte be szerkesztőségünkbe egyik olvasónk a divatlapból kivágott képecskét. A fotón ízléses, csí­kos anyagból készült sipka, va­lamint kötényke látható és az aláírás szerint kimondottan fér­fiaknak ajánlják e divatos kony­hai öltözéket. Olvasónk kérdésére könnyű válaszolni: a konyhába jutunk, tisztelt uram. És ha már ott vagyunk, akkor miért ne ölt- sük föl a sipkát, köténykét, hi­szen az előbbi kitűnően elta­karja a kissé tálmagas homlo­kunkat, az utóbbi mögött pe­dig észrevétlenül tűnik el a kackiás pocak. Hiába, változnak az idők, a férfiakra szabott feladatok és ezzel együtt az öltözékek is. Vagy ön talán ágy véli igen tisztelt olvasó, hogy férji tekin­télye csak akkor maradna csor­bítatlan, ha acélvértet öltene a mosogatáshoz? Békés Dezső Százmillió forint a takarékszövetkezetekben A zárszámadások ideje alatt 14 millió forinttal emelkedett a megye takarékszövetkezeteinek betétállománya. Ezzel a jelen­tős emelkedéssel ma már 100 millió forint kamatozik a me­gye falusi bankjaiban. A nagy- baracskai, valamint a soltvad- kerti takarékszövetkezetekben több mint 10 millió forintot he­lyezett el a lakosság. A takarékszövetkezetek mű­ködési körzetének 78 községé­ben minden ötödik család ta­karékoskodik, s egy családra 7 ezer forint megtakarított pénz jut.

Next

/
Thumbnails
Contents