Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-17 / 40. szám

2. oldal 1965. február 11, szerda Bemutatkozozott az új dél-vietnam! kormány Újabb zsoldosok indulnak Kongóba Megbeszélések az ENSZ-ben VILÁGSZERTE tere­bélyesedik I a vietnami nép igazságos harcának hatására létrejött szoli­daritási mozgalom. Hazánkban az Országos Bé­ketanács szervezésében több ezres tömegek je­lenlétében ismertetik a vietnami szabadsághar­cosok újabb sikereit, s megbélyegzik az impe­rialista provokációkat. A nemzetközi sajtó is egyre újabb tüntetésekről, politikai megmozdu­lásokról ad hírt a világ minden táján. New Yorkban például 420 amerikai egyetemi és kö­zépiskolai tanár nyílt levelét publikálta a sajtó, melyet Johnson elnökhöz intéztek. A levél írói aggodalommal nyilatkoznak az USA agresszív vietnami politikájának várható következményei­ről. Hangoztatják, hogy a hadüzenet nélküli há­ború kiterjedésének veszélye minden újabb Ö6z- szecsapás után egyre fenyegetőbbé válik. Az amerikai politikusok a diplomáciai kezdeménye­zést katonai akciókkal próbálják helyettesíteni, és ezzel hatalmas kockázatot vállalnak. A gaul- leista Nation hasonló szellemben nyilatkozik az eseményekről. Azt írja, hogy a dél-vietnami fel­szabadító mozgalom autonóm felkelésnek tekin­tendő, amely nem szűnik meg akkor sem, ha az Egyesült Államok elpusztítaná Észak-Vietnamot. Ezt azonban nem teheti meg Washington, mert szemben találja magát a Szovjetunióval. Az Egyesült Államok számára nincs más kiút mint a tárgyalás. Ez nem jelent győzelmet, de nem vezet feltétlenül vereséghez sem. Washington je­lenlegi politikája azonban a katasztrófához ve­zet, hangoztatja a tekintélyes párizsi lap. Dél- Vietnamban egyébként hivatalosan is bemutat­kozott az új úgynevezett „polgári kormány”. A húsztagú kormányban három magas rangú kato­natiszt, két tábornok és egy alezredes kapott he­lyet. Az elnök Phan Khac Suu. Röviddel a kor­mány bemutatkozása után a haderők főtanácsa kiáltványt tett közzé, melyben hangsúlyozza, hogy a kormány megalakulása után ideiglenes törvényhozó testületet hoznak létre, és valószí­nűleg elhalasztják a március 21-re tervezett vá­lasztásokat. A legfrissebb harctéri jelentések szerint a szabadságharcosok hétfőn teljesen meg­semmisítették a kormánycsapatok egy jelenté­keny alakulatát. Igen nehézzé teszi a szabadság- harcosok elleni akciókat az a körülmény, hogy gyors rajtaütésszerű támadásaik után szinte nyomtalanül eltűnnek a tett színhelyéről, úgy­hogy az oda érkező ex- pedíciós egységek saját halottjaiknál egyebet már nem igen találnak ott. LEOPOLD VILLE-BEN véget ért a Hohlov-per tárgyalása. Ez alkalommal a bíróság csak azt vizsgálta indokolt volt-e az Izvesztyija kongói tudósítójának előzetes őrizetbevétele. A nyilván­való tényekkel ellentétben a bíróság Hohlov fog­va tartását jóváhagyta. Kénytelen volt azonban megállapítani, hogy bírósági ítéletet nem lehet hozni bizonyítékok hiányában. Most az ügyet az ügyészséghez teszik át, mely előreláthatólag két hét múlva hozza meg döntését. Hohlov egészségi állapota a tudósítások szerint az utóbbi időben nagyon megromlott. Nyikolaj Fedorenko, a Szov­jetunió állandó ENSZ-megbízottja hétfőn felke­reste U Thant főtitkárt és felhívta a figyelmet a Hohlov elleni vádak teljes alaptalanságára, s kérte, tájékoztassa, a főtitkár milyen intézkedé­seket tett az ügyben. U Thant közölte, hogy már megtette a kellő diplomáciai lépéseket, de meg­ígérte, hogy újabb lépéseket fog tenni. A Csom- be-zsoldosok johannesburgi parancsnoka kijelen­tette, hogy még ezen a héten újabb 130 tagú zsoldoscsoport indul a Dél-afrikai Köztársaság­ból Kongóba. A csapatokat egyes lapjelentések szerint Kongó ugandai határvidékére vezénylik majd. AZ ENSZ-BEN folynak a konzultációk annak a különbizottságnak az összeállítására, amelynek a közgyűléstől kapott megbízatás értelmében az lenne a feladata, hogy tanulmányozza az ENSZ úgynevezett békefenntartó akcióit, és megtalálja a világszervezet jelenlegi pénzügyi nehézségei­nek leküzdésére a legjobb módozatokat. A bi­zottság vezetője a közgyűlés jelenlegi elnöke len­ne. A ghanai diplomata már megbeszéléseket is folytatott Fedorenkóval, a Szovjetunió fődelegá­tusával, valamint több más ország küldöttségé­vel. Nincs kizárva, egyes ENSZ-diplomaták sze­rint, hogy az ENSZ-közgyűlés ismét elnapolja munkáját, ha nem találnak megfelelő megoldást a különbizottság összetételére vonatkozóan. Je­lenleg az képezi a legfőbb akadályt, hogy az USA és Nagy-Britannia támogatását élvező taj­vani ENSZ-delegátus ragaszkodik a bizottsági tagsághoz. A Szovjetunió viszont leszögezte, hogy amennyiben Tajvan tagja lesz a bizottságnak, nem hajlandó részt venni a munkában. Ez pe­dig tulajdoniképpen teljesen értelmetlenné tenné ennek a szervnek az összehívását. E&Y NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Tüntetés Brestben de Gaulle látogatásakor Pompidou: Kínát el kell ismerni Pompidou visszaérkezett Pá­rizsba. A francia miniszterel- elnök kéthetes látogatást tett Pakisztánban és Indiában. Bom- bayből való elutazása előtt ki­jelentette: Franciaország és In­dia egyetért abban, hogy a Kí­nai Népköztársaság elismerése valamennyi ország által nem­csak hasznos, hanem szükséges. Franciaország a közeljövőben 75 000 tonna gabonát szállít In­diának és fokozza az indiai kis­ipari termékek behozatalát. De Gaulle nagy kísérettel a bretagne-i tisztképző iskolákat és katonai berendezéseket látogat­ja. Kedden megtekintette a coetquidani tisztiiskolát, ahol veje, Boissieu tábornok, az is­kola parancsnoka fogadta. Előző nap Brestben, a tenge­résztiszti iskolában a francia flotta atomfegyverkezéséről be­szélt a köztársasági elnök. Brestben a szakszervezetek tüntetésre szólították fel a la­kosságot a köztársasági elnök látogatása alkalmából. A bresti kikötőt, ahol de Gaulle az isko­lahajók díszszemléjén vett részt, a csendőrök lezárták, a dokk­munkásokat szabadságolták. A tüntető gyűlés a szakszervezeti székház előtt zajlott le, az öt­ezer főnyi tömeg tiltakozott Bre­tagne gazdasági elhanyagoltsá­ga miatt, a hadiberendezések helyett ipari üzemek építését követelte. Tovább épül a világ leghosszabb „olajfolyója" A csehszlovák fővárosban a KGST 19. ülésszakán a tagállamok áttekintették a még szorosabb gaz­dasági együttműködés lehetőségeit az egymás közötti gazdasági ki­egyenlítődés folyamatát. Az ülés­szak több speciális kérdést is meg­vitatott: így a többi között a Ba­rátság olajvezeték továbbépítésé­nek lehetőségét is. A világ leg­hosszabb „olajf oly óját” a KGST Végrehajtó Bizottságának legutób­bi tanácsülése ismét az érdeklődés homlokterébe állította. Nemrégiben, a világ leghosszabb olajvezetékének még az Egyesült Államokbeli Big írehet (2190 km), az Interprovinciált Kanadában (2057 km) és a TRANS-Arábiát (1SO0 km) tartották. Aztán a múlt év szeptemberében — amikor a Ba­rátság földalatti vezeték utolsí szakaszát is megtöltötte a volgai olaj — elavult a fenti táblázat is. A KGST öt országa 1959. decem­berében írta alá az olajvezeték építésére vonatkozó megállapodást. A mü azóta valóság lett: a nyu­gatnémet kormánynak az a kísér­lete, hogy a Szovjetunióba irányu­ló acélcső export letiltásával hát­ráltatja a vezeték építését, teljes kudarcot vallott. A Tatár Autonom Szovjet Szocia­lista Köztársaságbeli ALAMA- TYEVSZK és Bratiszlava, Százha­lombatta, a lengyelországi plock és az NDK-beli SCHWEDT közötti 4230 km hosszú acélcsövekben — e gigászi „vérkeringés” feltétele­ként — több mint másfél millió tonna olaj kering. A keletről nyu­gatra hömpölygő olajfolyó egyik jelentős szakaszán a szovjet épí­tők több mint 1 méter átmérőjű (1022 mm) „mamutcsövet” fektettek le. Az utóbbi három évben — I9«2. februárjában adták át rendeltetésé­nek a vezeték első szakaszát — több mint 14 millió tonnát adott az olajfolyó a tagországoknak. Cseh­szlovákia eddig kb 10 millió tonnát kapott, a tőlük hozzánk leágazó vezeték az elmúlt két évben mint­egy két és fél millió tonna szov­jet olajat hozott. Ez nagymérték­ben csökkentette energiahordozó hiányunkat, lehetővé tette a mo­torhajtóanyagok és egyéb olajter­mékek gyártásának fokozását. Százhalombattán legnagyobb fi­nomítónk a Dunai Kőolajipari Vállalat üzembelépése ugrásszerű­en megnöveli majd a hazai kőolaj­feldolgozási kapacitást. Ezért a kö­zeli években Gödöllő környékén a vezeték mellé szivattyúállomást építünk. Így a magyar vezeték- szakasz teljesítőképessége csaknem megkétszereződik, évi 4,5—5 millió tonnára növeli majd a szállítási kapacitást. A 70-es évek mind nagyobb kő­olajszükségletét azonban már csak új közvetlen leágazású vezeték megépítésével tudjuk biztosítani. Előreláthatóan 1968—69-ben megkez­dik hazánk területén a Barátság II. vezeték építését, amely a 70-es évek elején már üzemel. Valószí­nű, hogy e többezer kilométeres hatalmas olajfolyam kapacitása a közeli években új, párhuzamos vo­nalak építésével emelkedik. Jelenleg a csehszlovákiai záluzii elágazáson kívül, melynek építését már megkezdték, a belorusz Poloc- kon keresztül épül a Barátság olajvezeték III. elágazása a lettor­szági VENTSPILS kikötőbe. Innen a szovjet olaj tankhajókkal kerül majd elsősorban a skandináv álla­mokba. A Balti-tengeri elágazás befejezése után az olajvezeték 5635 km hosszú lesz. Kevesen tudják, hogy a szovjet építők a Barátság olajvezetékkel csaknem egyidőben megépítették a TONKA transzkontinentális vezeté­ket, amelyet a Tujmana, Omszh, Novoszibirszk, Krasznojárszk, Ar- ganszk városok kezdőbetűiről ne­veztek el. E városokat szeli át a kb. 380« km hosszú acélzsinór, melynek „végállomásán”, a Tajgá- ban. a szovjet vegyipar új köz­pontja jött létre. A Barátság és a Tonka olajveze­ték, noha mindkettő ellenkező irányba halad, közös vonása: a Volga és az Ural közötti gazdag olajmezőkről az úgynevezett „má­sodik Baku”-bói ered. A háború utáni időszakban a Szovjetunióban több mint 1500 új olaj- és gázlelőhelyet tártak fel. Amint a szovjet sajtó hírüladja, a szovjet olajbányászok figyelmének középpontjába most a Nagy Szibé* Rapacki brüsszeli tárgyalásai Rapacki lengyel külügymi­niszter brüsszeli látogatása so­rán hétfőn felkereste Lefevre miniszterelnököt. Fogadta őt Er­zsébet anyakirálynő, majd a lengyel külügyminiszter folytat­ta tárgyalásait Spaak belga kül­ügyminiszterrel. Rapacki ugyancsak hétfőn, előadást tartott a brüsszeli egye­temen az európai biztonsággal összefüggő kérdésékről. A külügyminiszter ismét sík- raszállt a közép-európai atom­fegyvermentes övezet gondolata mellett, Rapacki kijelentette, a világ­politikád kérdéseket, a válság­gócokat a düllesi erőpolitikából kiindulva nem lehet megoldani, a nagyhatalmak a békés rende­zést csak ésszerűen, egymás ér­dekeire kölcsönös tekintettel va­lósíthatják meg. A jelenlegi vietnami fejlemények — han­goztatta Rapacki — minden ed­diginél érthetőbben figyelmez­tetnek a dullesi erőpolitika ve­szélyeire, mert ez a politika és esetleges láncreakciója felidézi a nukleáris háború véletlen ki­robbanásának veszélyét. „A bé­két gondosan ki kell alakítani, nem lehet megnyerni egy pó­kerjátszmán” — mondotta Ra­packi. . m oocxxxx > K*.x* a» xmocxxxxxxxaooooooo Hz ankarai karmányválság és az amerikai diplomácia A törökországi kormányvál­ságban az Egyesült Államok diplomáciájának is van némi szerepe. Egyre inkább világossá válik ez az ankarai lapoknak az Inönü-kabinel lemondásával és a várható fejleményekkel fog­lalkozó jelentéseiből. A török sajtó szerint ugyanis még a vál­ságot megelőzően Raymond A. Hare, amerikai nagykövet láto­gatást tett az ellenzéki pártok vezetőinél, s ez a látogatás — a hivatalos közléssel ellentétben — nem „udvariassági” jellegű volt. Az amerikai diplomata azért vizitelt az ellenzéki párt­vezéreknél, hogy értésükre adja: az Egyesült Államok hajlandó növelni a Törökországnak nyúj­tott segítséget, ha az amerikai védnökség alá rendeli a kőolaj- termelést. A NATO-atomhaderő kormányosai. (Die Zeit karikatúrája.) Tragikus gyermekrablás Franciaországban PÁRIZS. (MTI) A francia közvéleményt titok­zatos gyermekrablási ügy tartja izgalomban. Február 8-án a Lyon melletti Villefranche vá­ros szülészeti klinikájáról eltűnt egy nyolcnapos újszülött. A kis Franck Pech négy és fél kilós egészséges csecsemő volt. Anyja császárvágással hozta a világra első gyermekét, s ezért a szülé­szeti klinikának egy másik osz­tályán ápolták. Amikor az apa a múlt hét keddjén meg akarta látogatni kisfiát, a gyermek böl­csője üres volt. Tűvé tették az riai Olaj, a „harmadik Baku” ke­rült, amely a TYUMENSZK terü­leti tajgában épül. Kiderült, hogy a nyugat-szibériai síkság óriási tér­ségei, képletesen szólva olajon úsznak. Az olajmezők több mint 3 millió négyzetkilométernyi terüle­ten (csaknem négyszerese Francia- országnak) húzódnak. Az olajkész­leteket több 10 milliárd tonnára, a gázkészleteket pedig több billió köbméterre becsülik. Egyre-másra érkeznek a hírek, hogy új hatal­mas olajgejzirek törnek a magas­ba olyan helyeken, amelynek neve eddig csupán az élettelen tund­rát jelentette. Ennek az olajbázis­nak az energiája akkora területen képes a termelőerők fejlődését biz­tosítani, amely jóval felülmúlja egész Európa területét. Ma még csak fantázia, de a tá­voli jövőben, amikor a „második Baku” tartalékai kimerülnek, ténnyé válik: a transzeurópai és transzszibériai olajvezeték egyetlen szállítási rendszerben egyesülve, a Nagy-Szibériai Olaj továbbítását nemcsak keleti, hanem nyugati irányba, Európába is biztosítja. A Szovjetunióban a múlt évben ünnepelték az olaj- és gázipar megszületésének 100, évfordulóját. Szovjet közgazdászok kiszámítot­ták. hogy e 100 év alatt termelt egész óceánra való 3,3 milliárd ton­na olajnak több mint a felét, 1,3 milliárd tonnát a legutóbbi évti­zedben termelték ki. Íme Ilyen kimeríthetetlen tartalé­kok biztosítják, hogy a szocialista országokba minél bővebben buzog­jon a Barátság olajvezetéken a modern ipar vére: az olaj. Z. F. egé&z kórházat, de a csecsemőt nem találták meg. A kihallga­tott tanúk közül egyesek az el­tűnés időpontjában egy elegáns, bundás asszonyt láttak beszállni egy autóba, kisgyermeket vivő ápolónő kíséretében. A nyomozás szombaton tragi­kus fordulatot vett. Egy ville- franche-i ház lépcsőjén megta­lálták a kis Franck holttestét. A bonctani vizsgálat megállapí­totta, a gyermek két-három napja bekövetkezett halálát ful­ladás okozta. A gyermekrabló nyilván mit sem értett a csecse­mőápoláshoz, kanállal etette a kisbabát, sőt vörös bort és fel­nőtteknek való csillapitószert is adott áldozatának. A rendőrség véleménye sze­rint a csecsemőt elmebajos sze­mély rabolhatta el. Szárnyas mesterséges holdat bocsátottak tel az Egyesült Államokban CAPE KENNEDY. (Reuter, AP. DP A) Áz Egyesült Államokban ked­den Saturnus típusú rakétával szárnyas mesterséges holdat bo­csátottak fel földkörüli pályára. A mesterséges hold 500 kilomé­teres távolságban 97 percenként kerüli meg a földet. Súlya más­fél tonna. Pólyájára érve a mes­terséges hold szárnyainak hosz- sza összesen 30 méter, szélessé­ge 4—4 méter. A Pegazus egy éven át ke­ring majd a föld körül és mű­szereinek segítségével tájékoz­tatja f, földi megfigyelő állo­másokat arról, hogy a világűr­ben milyen mennyiségben for­dulnak elő kis meteoritok, mekkora a nagyságuk és a se­bességük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents