Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-17 / 40. szám
1965. február 17, szerda 1 oldal Számvetés egy sikeres évrőS Átlagon felüli hozamok a mátételki Győzelem Tsz-ben Megtörtént a zárszámadás a mátételki (győzelem Tsz-ben is, s ezzel egyidejűleg — a földjáradékkal együtt — 800 ezer forint került kiosztásra a tsz kétszáz gazdája között. A gazdák átlagos évi részesedéséről érdeklődünk Miskolczi Sándor elnöktől. — Pontosan 15 800 forint, több mint ötezerrel több az előző évinél — feleli. — A munkaegység 30 forintot ér. Közös vagyonunk értéke pedig 15 millió forint, négymillióval több a tavalyinál. Növekedésének aránya tehát a jövedeleméhez hasonló. Már ebből is kitűnik, hogy a most hatodik esztendejébe lépő közös gazdaság fejlődésében átlagon felülinek számít a tavalyi esztendő. Holdanként 26 mázsa kukorica Még inkább alátámasztja ezt az a tény, hogy a kétezer holdnál alig nagyobb területen gazdálkodó szövetkezet csaknem 6 millió forint bevételre tett szert az elmúlt évben. Ebből 3 millió 200 ezer forint volt az állattenyésztés hozama. Minthogy az állattartás nem kis részben a takarmánytermesztéstől függ, ajánlatos előbb a növénytermesztést szemügyre vennünk. levő területet számítva — minden 100 holdra 10 koca jut. Tavaly 1060 hízott sertést, valamint 100 hízó- és vemhes marhát értékesítettek. Egy holdra 150 kiló húst számíthatunk, ami országos viszonylatban is kiemelkedő eredmény. 'S az idén további fejlődésre lehet számítani: 1400 hízó átadását tervezik, s ehhez már 1100 süldővel és malaccal rendelkeznek. Van kétezer anyajuhuk is, és csupán gyapjúból félmillió forint bevételt terveznek. A mostani állatállomány összesen több mint egy millió forintot ér. Nem csalódunk akkor sem, ha az állattenyésztés jövedelmezőségét vizsgáljuk. A sertéshizlalásban kilónként 5 forint a tiszta haszon, ami azt jelenti, hogy a ráfordítás csupán 12,40 forint. Hogyan lehetséges ez? — Ügy, hogy a növendékállatokat fölözött tejjel etetjük — mondja Kollár István párttitkár. — Nemcsak azzal, ami a mi teheneinktől származik, hanem azzal a napi 20 hektóval is, amelyet Bácsbokodról hozunk. Ezáltal igen sok abrakot takarítunk meg. A fiaztatókban — a még kevés helyütt látható — infravörös lámpákat alkalmaznak, amelyek a téli fiaztatást teszik biztonságosabbá. Az eredmények okait kutatva említést érdemel az is, hogy a gondozók zöme a tsz megalakulásától kezdve dolgozik az állattenyésztő telepen. Huszonhat- ezer forint körüli átlagos évi jövedelmük egyaránt függ a súlygyarapodástól, a fialási átlagtól és a választási súlytól. A gazdák és vezetőik Nem csoda hát, hogy a mátételki Győzelem Tsz-nek szorgos és jómódú gazdái vannak. Idős Kurtyák Jánost és fiát például több mint 50 ezer forinthoz juttatta az állattenyésztésben elért 1600 munkaegységük. Nem marad el mögöttük Banász Ádám és Győrfi Antal sem. Brezovszki András nyolc hold kukoricát művel a családjával együtt és részesedésként több mint 90 mázsa tengerit vitt haza A nyugdíjasok közül a 72 éves Újvári István négy hold kukdricát, másfél hold cukorrépát és egy hold napraforgót művelt meg. És a vezetők? Valamennyien idevalósiak, és a tsz megalakulásától kezdve viselik tisztségüket — mind az elnök, mind a párttitkár, de Nincsevics Lajos főkönyvelő, Csík Mihály fő- agronómus és Kreszankó István főállattenyésztő is. Jó kezekben van a mátételki közös gazdaság további sorsa. H. D. Kiemelkedő eredményt — májusi morzsoltban számítva 26 mázsás, a tervezettnél két mázsával nagyobb termésátlagot — értek el a 400 holdon termesztett kukoricából. Az előző évihez képest majdnem nyolc mázsa a növekedés. A takarmány- növény területének egyik felén vegyszeres gyomirtást, a másikon pedig fészektrágyázást alkalmaztak. Az utóbbi nagy munkával járt, de a családtagok, valamint a nyugdíjas gazdák teljes közreműködésével maradéktalanul sikerült elvégezni. Ebben érdekeltté tette őket a százalékos részesedés; az össztermés egynegyedét — a vegyszerezett területen egynyol- cadát — kapták. Érdemes megemlíteni, hogy Mátételkén nem feszül ellentmondás a százalékos családi művelés és a közös érdeke között; összhangban vannak, s kedvezően hatnak egymásra, ösztönző módszert alkalmaztak a cukorrépa művelésénél is: holdanként 30 munkaegységet írtak jóvá a gazdáknak, s ezenfelül az össztermés értékének az egy tizedét is megkapták. Az átlagtermés megközelítette a 200 mázsát. A növénytermesztésben a jövedelemelosztás tavaly bevezetett formáját az idén is megtartják — részesedésük mértékének megfelelően a gazdák azonban hozzájárulnak a szociális-kulturális alaphoz is. Sertéstenyésztés fölözött tejjel A gazdaságnak az elmúlt évben csaknem kétezer sertése volt. Az anyakocák száma 180, vagyis — a közös művelésben Újabb ötszáz bélyegárusíló-automata A forgalmat gyorsító, a közönség kényelmét szolgáló automatizálást tavaly kezdte meg nagyobb mértékben a posta. Augusztusban több mint ötszáz bélyeg, képeslap és telefonérme árusító gépet szereltek fel a nagy forgalmú postahivatalokban. A posta az idén egyebek között ötszáz bélyegárusító automatát helyez üzembe, többségüket már az utcán. Sopron és Pécs 70—70, Szeged 50, Miskolc és Debrecen pedig 40—40 auto- piatát kap. Nemcsak szigorral - anyagi ösztönzéssel is... Ebédszünet van. Nem illenék zavarni Zöldhegyi József főagronómust sem. Pont őt tartsuk fel, aki „szerencsétlenségére” itt maradt a kisszállási Petőfi Sándor Tsz egyik iroda- helyiségében? Mivel azonban fó- gadkozik, hogy már az ebéd utá- ni kávéfőzés van soron, maradunk. Szépen süt a nap, finom illatú gőzt pöfög a presszókészülék, direkt' csendes beszélgetésre csábító a hangulat. A tanácsnál hallottuk, hogy ebben a szövetkezetben igen komolyan veszik a munkafegyelmet —, említjük többek közt. A főmezőgazdász kis gondolkozás után válaszol. Valamelyik tsz-tag kitűnően fejezte ki — többi szorgalmas társa véleményét is egy alkalommal. ..Nekem ne mondja — „gazdatárs” — olyan ember, aki nem, vagy csak immel-ám- mal dolgozik. Aki helyett másoknak kell ráhúzni, azzal nem sokra megyünk. Legfeljebb csak a háztáji földet pocsékoljuk rá.” Azóta ehhez tartja magát tagság, vezetőség egyaránt. — A brigádgyűléseken egymás előtt értékelik kinek-kinek a munkáját. Szemtől szembe mondják meg a tagok, ki menynyi prémiumra, jutalomra érdemes. Tudják, ki milyen szorgalmas volt. Volt egy eset az őszön. Két tsz-tag gyakran kerülte a munkát. A figyelmeztetések ellenére többet nézett a pohár fenekére, mint kellene. A brigád véleménye ez volt: Ha nem hajlottak a jó szóra, próbáljanak máshol szerencsét. Hozzájárulással kiléphettek... Egyik már járt nálunk azóta, kérte, vegyük vissza. — Csak ezzel a kemény szigorúsággal tudtak eredményre jutni? — Korántsem. Ezt a légkört egyébként közös elhatározással alakítottuk ki... Sokat jelentett a jó munkamorál megteremtése szempontjából, hogy amikor pár éve napvilágot látott a megyei pártbizottság határozata az ösztönző részesedési, elosztási formák kidolgozásáról, bevezetéséről, nyomban hozzáláttunk a megvalósításhoz. A már ismert formák mellett hatásos volt az utóbbi időkben célprémium kitűzése. 1963-ban november 1 volt az őszi vetés határideje. Célprémiummal elértük. hogy egy héttel hamarabb fejeztük be a vetést. Nem ment megfelelően a burgonyaszedés sem. Mindig kiszaladtunk az időből, sok veszteségünk volt. Azt mondtuk a traktoristáknak: ha ekkorra felszeditek, 500—500 forint üti a markotokat a munkadíjon felül. Meg is „táltosodtak’>. Míg azelőtt 1—1,5 holdat szedtek fel, most annak többszörösét. De az is megszűnt, ami azelőtt divat volt. Amikor a traktornak baja lett, hazahúzatták. Bent hagyták javításra a gépállomáson, ők pedig elköszöntek... A célprémium találékonyabbá, érdekeltebbé tette őket. Ha elromlott valami a gépen, igyekeztek a helyszínen maguk helyrehozni. Minél kevesebb idő menjen el ezzel. .. Röviden: a célprémiummal időt rövidítettünk, gazdaságosabbá tettük a munkát, megtermelt értékek tönkremenését akadályoztuk meg, tehát — tízezer forintokat nyertünk. — Vonzódnak-e a fiatalok a szövetkezetbe? — Az év végi ünnepek óta legalább húszán jelentkeztek. .. Például a Bóna fiú, akinek a bátyja fejőgulyás nálunk, messze eljárt dolgozni, két hetenként jutott haza, s mint mondotta, nem tudott annyit keresni, miint a testvére itt. Annak megvan a havi 2400 forint átlaga. Neki — a kisebb jövedelem mellett — külön gondot jelentett a kéfelé élés. Másik fiatalnak a felesége volt már eddig is tsz-tag nálunk. Ö is többet vitt a házhoz, mint férje, aki Pesten volt segédmunkás. ... Arról esik még szó. hogy a Petőfi Sándor Tsz-nél fizetéses szabadság is van. — Többletkiadás ez — vethetné fel valaki — vélekedik Zöldhegyi József. — Ez igaz, de felmérheti nálunk a gyakorlatban, hogy erkölcsileg milyen buzdító erő... Tóth István Kislány és a gép Földi Franciska három hete vállalt munkát a Villamosszigetelő és Műanyaggyár 2-es számú kiskunfélegyházi gyáregységében. Az alig tizennyolc éves kislányt egy negyven tonnás félautomata bakelit présgép mellé állították be munkára, Franciska azóta jól megbarátkozott a géppel, amely már híven engedelmeskedik a fiatal munkásnő akartának. (Pásztor Zoltán felvétele.) »A közös vagyon őre FARKAS JÁNOSSAL, a kerekegyházi Előre Termelőszövetkezet elnökével a közös gazdaság ellenőrző bizottságának tavalyi tevékenységéről beszélgetünk. A Porvan István elnökletével tevékenykedő háromtagú bizottság nemrég készítette el beszámolóját. Elmondja Farkas János, hogy a célvizsgálatok során kirívó visszaélésekről is lerántotta a leplet az ellenőrző bizottság. — Feltűnt például, hogy a hízó marhák súlygyarapodása nem megfelelő. Kiderült, hogy a gondozó fejte a hízóba fogott teheneket, s naponta hat liter tejet a saját céljaira fordított. A takarmány így nem a jószág hízását, hanem a tejtermelését szolgálta. A takarmány felhasználásának ellenőrzésénél pedig azt állapították- meg, hogy a lucernaszéna nagyobb mennyiségben fogy a szükségesnél. A takarmányos ugyanis az őrzésére bízott közös szénából etette a háztáji jószágállományát is. — Természetesen nem maradt el a felelősségrevonás sem — folytatta az Előre elnöke. — Az ellenőrző bizottság jelentése alapján a gulyást kártérítésre köteleztük, a takarmányost pedig leváltottuk. A BIZOTTSÁG beszámolója egyébként önkritikusan megállapítja azt is, hogy a vizsgálatok alkalmával nem vették igénybe a szakemberek segítségét. Az elnök megjegyzi, hogy az idén már az alapszabály megsértőivel szembeni még határozottabb, erélyesebb fellépésük mellett az említett hiányosságot is pótolják az ellenőrzők. Az a szándékuk, hogy a pénzügyi kérdésekben a községi tanács adóügyi vezetőjének, az ügyrendre vonatkozókban a vb elnökének, vagy titkárának a véleményét is kérik. A gazdálkodás eredményességének a vizsgálata során pedig az állami gazdaság szakembereinek a segítségére szárhítanak. Még megkérdeztük Farkas Jánostól: Hozzávetőleg milyen értéket mentett meg 1964-ben az ellenőrző bizottság a közös gazdaság számára. — ÖSSZEGSZERŰEN nehéz lenne ezt meghatározni. Az azonban bizonyos, hogy a vétkesekkel szemben alkalmazott eljárásunkkal elejét vettük a közös vagyon további herdálás ának, pazarlásának. A fegyeln határozatok egyszersmind Int például szolgálnak a közöst mé, csáki szalmájának tekintő gaV. dák számára, s visszatartjá! őket a hasonló cselekménye elkövetésétől, i, T.
