Petőfi Népe, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-16 / 39. szám

1 oldal 1965. február 1«, kedd L_n NAPTÁR 1965. február 16, kedd. Névnap: Julianna. Napkelte: 6 óra 49 perc. Napnyugta: 17 óra 10 perc. _í — Házi borbírálatot tartanak a Helvéciái Állami Gazdaság pin­cészeteiben. Az 1964. évjáratú borokból min­tákat vesznek és faj­tánként minősítik. Az egészséges, zamatos helvéciai borokból mintegy 30 ezer hekto­liter kerül majd ex­portra. — Digitales lesz az új gyógynövény, amely­nek meghonosításához az idén kezdenek a megye déli részén. E gyógyszer-alapanyagot, népiesen gyapjas gyű­szűvirágot, mintegy 80 holdon termesztik — kísérletképpen ■— a tsz-ekben. — TENNESSEE Wil­liams legutóbb két „fantasztikus tragikus vígjátékot” írt. Az el­sőnek német címe van: „Gnädiges Fräulein”, (Nagyságos kisasszony), a másiknak a címe „A rokkant”. Mindkét da- í’aibot 1965-ben mutat­ják be New Yorkiban. dffniaíűr Csokoládémánia J. H. Fries, brooklyni kutató eddig meglehető­sen ismeretlen jelenség­ről számolt be az Ame­rikai Gyermekgyógyászati Társaság tavalyi ülésén. Megállapította, hogy a gyermekek bizonyos ese­tekben mániákusan ra­gaszkodnak a csokoládé­hoz és ha megvonják tő­lük, hasonló reakciók ke­letkeznek, mint a fel­nőtteknél a megszokott ópium-, alkohol-. vagy dohány elvonásakor. Ki mit gyűjt? V. Károly spanyol ki­rály szenvedélyesen gyűj­tötte az órákat. Minden újabb szerzeményét szét­szedte és azután újra összerakta. Olyan szenve­délyesen szerette óráit, hogy gyaikran még az ál­lamtanács ülését is ott­hagyta, csakhogy gyö­nyörködhessék kedvenc gyűjteményében. Nagy különbség Az egyik párizsi iskola diákjai a icövetkezö témát kapták házi feladatnak: „Mi a különbség a mo- naichia és a köztársaság között?” Több diák a dolgozatban így határozta meg ezt a különbséget: „A monarchia élén ki- ráiv áll, a köztársaság élén — tábornok.” — A Szovjetunióban közzétett statisztika szerint 1964-ben 566 ezer tudományos ku­tató működött az or­szágban. Ez a szám az 1940. évinek hatszoro­sa. A Szovjetunió Tu­dományos Akadémiá­ja keretében húszezer tudományos kutató működik, 500 akadé­mikus és akadémiai le­velező tag vezetésével. — Űtnak indították az első alumínium szo­balétra exportszállít­mányt a Kiskőrösi Ve­gyesipari Ktsz-ből, ahol az idén sorozatban ké­szül a könnyű, össze­csukható szobalétra. A tervek szerint mintegy 20 ezret készítenek kül­földi megrendelésre. Az első szállítmányt Hol­landiába továbbították. Kiállítás Kalocsa népművészetéből A budapesti Nép- művészeti Tanács márciusban kiállítást rendez Kalocsa világ­hírű népművészetéről. A himzőasszonyok már most készítik a kiállítás anyagát. Be­mutatják majd a hímzés fejlődését, tör­ténetét, s ezenkívül 150 különböző népmű­vészeti terméket. — Argentin tudósok egy csoportja érdekes kísérletet folytatott. Az Aconcagua-hegység egyik hatezer méter magas csúcsán, az ame­rikai kontinens legma­gasabb pontján, húsz kutyán hajtottak vég­re sebészeti beavatko­zást, abból az elgondo­lásból, hogy ilyen ma­gaslatokban a beteg szövetek sokkal jobban reagálnak a gyógykeze­lésre, mint normális földrajzi körülmények között. — A FELSZABADU­LÁS 20. évfordulójára kiállítást rendez a ba­jai Türr István Múze­um. A vidék gazdasági fejlődésén kívül bemu­tatják a környéken legújabban feltárt ré­gészeti leleteket is. — Az ország leghí­resebb korai retek ter­melő vidékén, Kiskun­félegyháza környékén megkezdődtek az elő­készületek a termesz­tésére. A kunszállási Üj Világ Tsz-ben pél­dául, ahol mintegy 25 holdon termesztik a korai retket, már kije­lölték a magágyát, és amint felenged a föld fagya, megkezdik a ve­tését. 125 éve. 1840. februhr 16-án született Kassai Vidor, a múlt század második felének hírne­ves komikus színésze. A középiskola elvégzése után kereskedőinas, majd szoba- és templomfestö lett. Később egy ideig arcképfestésből tartotta el magát. 1661-ben színész­nek szegődött. Pályáját a Budai Népszínházban kezdte Molnár György társulatánál. Itt ismerke­dett meg Jászai Marival, akivei összeházasodott. Evekig kisebb vidéki szín­padokon lépett fel, utána tizenegy évig a Kolozsvá­ri Nemzeti Színházban játszott. 16®0-ba(n a Buda­pesti Népszínházhoz szer­ződött. ahol tizennyolc esztendőn át, nyugdíj ba vonulásáig, a közönség Kedvence. legnépszerűbb nevettető je volt. Irt cik­keket lapokba, önálló kö­teteit szívesen fogadták. Különösen a kortársairól rajzolt arcképalbumának volt sikere. Hosszú kort ért meg. Halála utáp megjelent „Naplója” ér­dekes kortörténeti doku­mentum. — AZ IDÉN újabb 372 erőgépet adnak át a termelőszövetkeze­teknek megyénk gép­állomásai. A javítási munka befejezése után nyilvános szemléken kerül majd sor a ,^[ép- börzére”. Egymilliós többletbevétel zöldségből A kalocsai Iszkra Term előszőve tkezetben a múlt évben a kony­hakertészet adta a leg­több jövedelmet. Az eredetileg tervezettnél egymillió forinttal töb- 'bet. Az idén tovább fejlesztik a kertészetet, s a palántanevélő-tele- pen már most hozzá­láttak a palánták neveléséhez, a kora ta­vaszi kiültetéshez. A 230 holdas kertészetü­ket mintegy teljes egé­szében öntözik. — Pergetik a fenyő­magot a bugaci erdő- gazdaságban, ahol be­fejezték a toboz gyűj­tését. A pergető üzem­ben nagy hőfokon vá­lasztják külön a tobozt a magjától, amelyből előreláthatólag 18 má­zsára számítanak. A fenyőmagot részben a helyi csemetekertben használják fel, részben pedig átadják a társ­gazdaságoknak. 1945. február 16-án Ma- gyár országon újra megin­dult a levélforgalom. — Döntik a fákat a Dunaártéri Erdő­gazdaság területén, ahol havonta 14—16 ezer köbméter fát termelnek ki. A ka- ratpancsai erdészet­ben most azokat a feketediófákat vág­ják ki, amelyek el­érték a 60—80 éves kivágási korhatárt. Sartre­előadásscrozat Jean-Paui Sartre áp­rilisban az amerikai Cornell Egyetemen élő­adássorozatot tart Gus­tave Flaubert életéről és műveiről. 550 KÉRDÉS — 550 FELELET Az olvasó kérdések-fe- leletek formájában tájé­kozódhat a Szovjetunió földrajzáról, társadalmi és állami rendjéről, a szov­jet tudomány és technika legújabb eredményeiről, kulturális és művészeti kérdésekről stb. fiz első újszülött vadmalacok A Dunaártéri Erdő- gazdaság rezervátu­mainak tisztásain meg­jelentek az idei első újszülött vadmalacok. A vadászok megfigye­lése szerint a szokott­nál jóval több a korai elles, s az enyhe tél le­hetőséget teremt arra, hogy az első szaporu­lat is felnevelődjék. A Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervatóri­um jelenti: Február 14- én a középhömérséklet pluáz 1,5 (az ötvenéves átlag mínusz. 0,9), a leg­magasabb nappali hő­mérséklet plusz 6,8 Cel­sius fok. a napsütéses órák száma 6,3. Február lö-én a reggel 7 órakor mért hőmérséklet plusz 0,9, a délután 2 órakor mért hőmérséklet plusz 3,1, a legalacsonyabb nap­pali hőmérséklet mínusz 0,4 Celsius fok.-Várható időjárás kedd estig: felhőátvo­nulások. Több felé eső, havazás. Helyenként élénk északi szél. Hű­vösebb idő. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet nulla —mínusz 5, északkele­ten és keleten egy-két helyen mínusz 5—mí­nusz 7. A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden plusz 2—plusz hét fok között. Mákosnúdli-iigyben Hosszas tűnődés után határoztam el, hogy papírra vetem ezt a drámai mondatot: hiányolom a mákos- nudlit: Sokáig úgy véltem ugyanis, hogy ez az én privát ügyem és mint ilyen, most érdemes arra, hogy nyomdafestéket kapjon. Dilemmám megoldásában a Központi statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának múlt évi jelentése sietett segítségemre. E jelentésben olvastam a mi­nap, hogy tavaly nem volt kielégítő a mákellátás. A második félévben mindössze 40 mázsát adtak el a megyei boltok a mákosnúdli egyik nélkülözhetetlen alapanyagából, a korábbi évek 180—200 mázsájával szemben. Nyilvánvaló tehát, hogy velem együtt számos embertársam volt kénytelen nélkülözni a fejedelmi táplálékot, ergo, a mákosnudli kérdés a közügy rangjára emelkedett. A dolgozók széles tömegeivel hátam mögött szól­hatok tehát most így: Tisztelt Termelőszövetkezeti Tagság! Kedves elnökök, agronómusok és brigádveze­tők! Ha szabad kérnünk, ezen a tavaszon egy kicsi­vel több mákot vessenek. Szívességüket a núdlirajongök sokezres táborá­nak nevében előre is köszöni: Békés Dezső Növekszik megyénk kiskereskedelmi forgalma J96G-tól 1964-lg összesen 34,5 százalékkal növeke­dett megyénk bolti kiskereskedielmi forgalma. Kü­lönösen a vegyesiparcikkek voltak keresettek, mely­ből 1%4-ben 1,3 milliárd forintot forgalmaztak. Így többi között tavaly porszívóból 2470, mosógépből 6787, elektromos hűtőszekrénybői 1570, villanyt űzhelyből 322, televízióból 8533, rádióból 9219 kerékpárból 14 877, motorkerékpárból 3784, fényképezőgépből 2030 darabot és bútorból pedig 109 523 garnitúrát értékesítettek. Ifjúsági kamarahangverseny Kecskeméten A Művelődésügyi Miniszté­rium nazánk felszabadulása huszadik évfordulójának tisz­teletére különös gonddal ren­dezi meg az idei országos if­júsági kamarazene-fesztivált. Eddig egyszerűen kijelölték a részt vevő csoportokat. Most is­kolai, megyei és körzeti vetél­kedőkön dől el, hogy kik a legs^Drgalamasabbák, legtehet­ségesebbek. A vasárnap délelőtt Kecs­keméten, az Üttörőházban, az Állami Zeneiskola szervezésé­ben, zsúfolt nézőtér előtt tar­tott koncerten hallottak alap­ján — a bajaiakon kívül — a Telemann: Trió-szonátáját, Haydn—Kodály: Rondó című alkotását tolmácsoló Felcsiki Zsuzsa, Pataki Éva, Ballabás Sándor, Horváth János, Hor­váth Judit; Vivaldi: D-moll kettősversenyét megszólaltató Jóni György, Tapolcsányi Kó-> roly; a Bartók-duókat bemuta­tó kecskeméti Meyer József, Mujkos Teréz, az anyanyelvén megszólaló gyermek tudatossá­gával muzsikáló két kiskunha­lasi apróság: Mikus Márta és Kovács Sándor, valamint a Kecskeméti Állami Zeneiskola kitűnő vonószenekarának tag­jai utaznak Szegedre. A Bács-Kiskun megyeiek te­hát jó úton járnak. A vasárna­pi koncert tanulsága szerint tö­rekvéseik találkoznak az érdek­lődők. rokonszen vével. Heltai Nándor 622 építményt adtak át határidőre Oj elszámolási módszert ve­zettek be az építőiparban. Első kísérletként a múlt év második felében 1200 építményre ter­jesztették ki az új eljárást, amely pénzügyi eszközeivel arra szorítja a vállalatot, hogy ké­sés nélkül, határidőre teljesítse a megrendelt építési feladatot. Ha ugyanis elmulasztják a ha­táridőt, akkor késedelmi kama­tot kell fizetni. A kísérlet alap­ján tavaly 622 munkát, az épít­ményeknek 52 százalékát a ha­táridőre befejezték. Az új rendelkezés első ta­pasztalatai nemcsak a határidő teljesítésében, az építés meg­gyorsításában, hanem az ügyin­tézés, az adminisztráció csök­kentésében is jó eredményeket mutatnak. Ezért most az Or­szágos Tervhivatal, a Pénzügy­minisztérium és az Építésügyi Minisztérium vezetője újabb együttes rendeletet adott ki az újfajta elszámolási módszer ki- terjesztéséről. „Feledékeny66 postakézbesítő Jó néhány feljelentés érke­zett a Kecskeméti Járási-Városi Rendőrkapitányságra Andrási Gyula 25 éves postakézbesítő ellen, mert néhány hónapon ke­resztül „elfelejtette” kézbesíteni a rábízott értékküldeményeket. Az elmúlt év november 27-én H. L. részére 610 forint nyug­díjat vett fel, de a pénzesutal­ványt nem adta át jogos tulaj­donosának, hanem aláhamisítot­ta nevét és a pénzt alkalmi is­merőseivel elitta. Az első sikeren felbuzdulva Andrási egyre merészebb lett. Ugyanebben a hónapban H. J. városföldi lakos 130 forintos ér­tékküldeményét, V. F. 721 fo­rintos pénzesutalványát hamisí­totta meg, s a pénzt hasonló­képpen elmulatta. Az értékkül­deményeken kívül november hónapban közel 1000 forint ér­tékű lottószelvénnyel és újság­előfizetéssel nem tudott elszá­molni, ugyanis az előfizetőktől, lottózóktól átvett pénzösszegeket alkalmi italmérésekben hagyta. Andrási Gyula összesen 3534 fo­rinttal károsította meg a társa­dalmi tulajdont. Az elmúlt év decemberében Andrási megkömyékezte Tor­mási Pál 26 éves kézbesítő tár­sát: adjon kölcsön 1400 forin­tot, hogy adósságait rendezze. Tormási szabálytalanul a hiva­talos rádió- és televízióelőfize­tési díjakból kölcsönzött And­rásinak, aki természetesen ezt az összeget is italozásra köl­tötte. A Kecskeméti Járási-Városi Rendőrkapitányság Andrási Gyula és Tormási Pál posta­kézbesítők ellen büntető eljá­rást indított, társadalmi tulaj­don elsikkasztása miatt. A két postakézbesítő rövidesen a bí­róság előtt fog felelni a tetteiért. G. G. 'Ff\NUÜ, — K i s r i XIII. Zsupánná panaszos nyöször­gésére lettek figyelmesek. A fia­talasszony vagy húsz lépésnyire mondogatta: — Jaj... jaj a lábam ... A két férfi egyszerre ugrott fel. Zsupán nem tudott mit kez­deni a nyárson sülő pecsenyé­vel. Mire Jászné kezébe nyom­ta, a másik férfi már megelőz­te. Sebtében fölnyalábolta a fia­talasszonyt. magához ölelte, igy szaladt vele a tűzhöz, noha er­re semmi szükség nem volt. Zsupán el akarta venni tőle, de látta, hogy« felesége, barát­ságosan átöleli a kollega nya­kát. Lassan ballagott visszafele és mire odaért, Jász buzgón vizsgálgatta a fiatalasszony tal­pát. Kihúzta a tüskét, de a vizsgálódást nagy körültekintés­sel folytatta tovább. Rájuk ve­tődött az odaérkező Zsupán ár­nyéka, a fiatalasszony ijedten 3 é n y ­észbe kapott. Zsupán szótlanjl lehajolt hozzá, kinyomta a vért a tüske helyéből, s finoman megsimogatta felesége bokáját. — Látod látod. • Ha nem hú­zod le a cipőd, most nem fájna — mondta sajnálkozva, de lát­szott rajta, és érződött a hang­ján, hogy az ő fájdalmáról var. szó. Zsupán elvette a nyársat Jász feleségétől. — Kullancs volt?!... — ér­deklődött az asszony. — Nem. Csak egy kis tüske — válaszolt a fiatal orvos, és sü­tötte tovább a 'húst, mintha semmi sem történt volna. De a hangulat már nem volt a ré­gi. Jász adta a tájékozatlant, úgy ült. hogy lássa Zsupán fe­lesége. Fitogtatta izmait, jóga­mozdulatokat végzett. Zsupán megsütötte a pecsenyét, nyája­san odatartotta a nyársat a hin­du ülésben pózoló Jász elé.

Next

/
Thumbnails
Contents