Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-12 / 9. szám

Három kilométer járdát építenek — Korszerűsítik a közvilágítást Köxségfejleaxtéai térték tíecelen PETŐFI NÉPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Etáidéi. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó VáUaiat. Felelős kiadó; Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér íja. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda v Kecskemét — Telefon: 11-85. |jadgz; k-A tízezer lakosú Kecelen a helybeliek tevékenyen részt vesznek a községfejlesztési ter­vek előkészítésében, kidolgo­zásában, s nem maradnak hát­térben a program megvalósí­tásakor sem. A múlt év má­sodik felében például, a ta­nácstagi beszámolókon 128 közérdekű bejelentés hangzott el, s a tanácsülések látogatott­sága pedig 72 százalékos volt. Mindez eredményezte, hogy az 1964. szeptember 17-1 tanács­ülésen előterjesztett 1965. évi községfejlesztési tervet a meg­jelentek — kisebb módosítá­Az ügyész tollából Elet elleni bűncselekmények és az alkohol MEGYÉNKBEN is sajnos, elég gyakran előfordul még, hogy egyes emberek, felöntve a ga­ratra, vagy akár „józan” álla­potban is mások életére, testi épségére törnek. Erről a sajtó­ban, rádióban sok* szó esik, azonban azt ritkábban vizsgál­ják, mi késztet arra valakit, s hogyan jut el egy ember odáig, hogy munkatársát, szom­szédját, alkalmi ismerősét, ve­­télytársát megölje. Ilyen esete­ket hallva pedig ez az első kér­dés, ami felmerül: miért tette? A bírósági tárgyalásokon az indító okokra természetesen fény derül minden esetben. Enélkül nem lehetne igazságot szolgáltatni. Most azonban ál­talánosságban szeretnénk be­szólni arról, hogy az élet elleni bűncselekmények elkövetőit mi vezérli tettük végrehajtásakor, milyen külső és belső tényezők hatására törnek embertársuk életére. Ennek a vizsgálata nem csupán az érdeklődés kielégíté­sét szolgálja, hanem hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen eseteket megelőzhessük. Nem kell különösebben ma­gyaráznunk, hogy a felszabadu­lás előtti időkben az élet elleni bűncselekmények indító oka az esetek többségében a vagyon utáni vágy volt. Sokan emlékez­nek olyan ügyekre, hogy egyik testvér megölte a másikat a föld, a ház, a „juss” miatt. Ma már természetesen egyre keve­sebben, sőt alig vannak, akik a társadalomra e íkirívóan veszé­lyes bűncselekményt a vagyon miatt követik eL Legfőképpen a harag, a bosszú, vagy a szerel­mi féltékenység vezet tragikus kimenetelű verekedésekre. Nem ritka, hogy ital hatása alatt le­vő emberek azok, akik bicskát rántanak. Sajnos, ez igen gyak­ran előfordul, hiszen az ittas ember ingerlékenyebb, bosszú­állóbb stb. Nézzünk néhány példát a megyei bíróság gya­korlatából. NYOLCÉVI szabadságvesztés­re ítélte a bíróság Scheffert Si­mon császártöltési lakost, aki it­tas állapotban élettársát — egyébként alaptalan féltékeny­ségből — tizenegy helyen meg­szórta. Az asszony csak a gyors orvosi beavatkozásnak köszön­heti életbenmaradását. Nem került volna bíróság elé Horváth László kiskunhalasi lakos sem, ha nincs ittas álla­potban. Az eset előzménye az volt, hogy egy alkalommal az egyik rendőr előállította a őrsre. Horváth ezután többször hangoztatta, hogy bosszút áll az illetőn. Egy alkalommal leitta­­sodva valóban meg is tette, has­­baszúrta a rendőrt, akit csak nehezen tudtak megmenteni. Horváth Lászlót hét évre ítélte a bíróság. Az ember élete ellen irányuló bűncselekményeknek rendkívül nagy társadalmi veszélyessége van. Elkövetőiket legtöbbször még a nyomozás során előzetes letartóztatásba helyezik. Az ügyészség szigorú vádképvisele­ti gyakorlatot folytat, eseten­ként, amikor az indokolt az íté­let ellen súlyosbításért jelent be fellebbezést. Ilyen volt pél­dául Kiss Sándomé ügye, aki­nek ötévi szabadságvesztését a Legfelsőbb Bíróság hét évre emelte fel. MINT LÁTTUK, a súlyos bűncselekmények okozói leg­több esetben ittas állapotban követik el tetteiket. Ha tehát azt akarjuk, hogy csökkenjen az ilyen bűncselekményeknek a száma, feltétlenül és elsősorban az alkoholizmus ellen kell küz­­denünk, Dr. ÖreÜl Ferenc ügyész sokkal — elfogadták, helye­selték. A rossz emlék A községfejlesztési tervet la­pozgatva megállapítható, hogy az idén 3 298 000 forintos alap­pal rendelkezik a falu. Ehhez hozzájön még a 64 ezer forin­tos saját anyag és a lakosság által vállalt 291 ezer forint ér­tékű társadalmi munka. Ebben az évben már csak csekély összeget fordítanak a vízhálózatbővítésre. A múlt esztendőben megépítették a hiányzó vezeték nagy részét, több artézi kutat fúrattak, s így megszűnt a sok éves víz­gond. Amellett tizennégy ku­tat felújítottak. Van a költségvetésben egy összeg, ami viszont rossz em­lékeket (a meghatározás kicsit pontatlan, hiszen még nem teljesen emlék) idéz fel. Ez a strandfürdő építésére felvett OTP hitel utolsó részlete, 430 ezer forint, ami jelenleg még a községet terheli. Az új iskola A múlt esztendőben kezd­ték, s az idén fejezték be a községtől négy kilométerre le­vő — közigazgatásilag viszont Kecelhez tartozó — szilosi is­kola és óvoda építését. „In­kább kevesebbet, de korsze­rűbbet!” — tartják a községi tanács vezetői, s a kéttanter­­mes iskolát a modern építési követelményeknek megfelelő­en készítették el. Az itt tanu­ló hatvan gyerek számára kü­lön napközi otthon céljára al­kalmas szobát is berendeztek. A napokban átadott iskolát már birtokukba vették a kis diákok. Bizonyára nagy köny­­nyebbséget jelent számukra ez az iskola, hiszen sokuk ez­előtt, naponta négy-öt kilomé­tert gyalogolt a faluba, illetve a szomszéd településen levő iskoláig. Negyven százalék hiányzik A közvilágítás terén bizony még sok tennivaló akad Ke­celen. Bár ez évben 158 ezqr forintos beruházással huszonöt higanygőzlámpa-armatúrát sze­relnek majd fel a főútvonala­kon, de a mellékutcák estén­ként koromsötétek. A főútvona­lak közvilágítási rekonstrukció­ja során felszabaduló villany­lámpákat ugyan a község pe remkerületeiben állítják fel, vi szont még így is csupán hatvan százalékban tudják kielégíteni az igényeket. Végezetül beszélnünk kell az idei községfejlesztés egyik leg­fontosabb tennivalójáról, a jár­daépítésről. Már 1961-ben, az esztendő végén több százezer forint értékben vásároltak ce­mentlapokat. Ez évben újabb 422 ezer forintot költenek a gyalogjárót burkoló cementla­pok vásárlására, s tavasszal megkezdődik a nagyarányú építési program végrehajtása. Az idén összesen három kilo méter hosszúságú, jelenleg sártengernek tartott gyalog­­'útat látnak el burkolattal. K. M. Tanárok, diákok értekezlete Kecskeméten Holnap, szerdán délelőtt, a megyei tanács művelődési osz­tályán értekezletet tartanak a megye középiskoláinak, szak­munkástanuló intézeteinek KISZ titkárai, KISZ-tanácsadó taná­­i-ai, továbbá a kollégiumok, diákotthonok diáktanács-titkárai részére. Az egész napos tanács­kozáson a KISZ VI. kongresszu­sa beszámolójának, akcióprog­ramjának alapszervezetekénti feldolgozását, a nyári ifjúsági építőtáborokba való mozgósítást, a KISZ-nek a pedagógusképzés feletti védnökségvállalását és a KISZ-tagfelvétel új rendjét be­szélik meg. A megyei KISZ-bi­­zottság iskolai osztályának és diákbizottságának megalakulá­sára is holnap kerül sor. Az ér­tekezleten elhangzottakat a me­gyében járási szintű tanácsko­zásokon is megvitatják a téli hónapokban a középiskolai KISZ-titkárok és KISZ-vezető tanárok. Megjelent az új típusú Moszkvics Moszkva utcáin forgalomba állították az új Moszkvics—408 típusú gépkocsikat. (MTI Külföldi Képszolgálat.) ítéletidő A világ legkülönbözőbb ré­szeiből érkeznek jelentések íté­letidőről. Bajorországon vasár­nap óránként 130—150 kilomé­teres sebességű szélvihar szágul­dott keresztül eső és sűrű hava­zás kíséretében. A vihar házte­tőket szakított le, fákat döntött ki, ablakokat zúzott be. Rajna- Vesztfáliában több folyó kilé­pett medréből. Ugyancsak árvi­zeket jelentenek a belgiumi Liége vidékéről. Ausztriában az Arlberg-hegy­­ség téli sporthelyein több száz turista rekedt a nagy hóvihar következtében. Az Arlberg-hágó lavinaveszély miatt járhatatlan. Nagy viharok vannak a Föld­közi-tenger keleti medencé­jében is. Alexandria kikötőjét vasárnap délután le kellett zárni. Vlagyivosztok távol-keleti szovjet kikötőn a hétfőre virra­dó éjszaka söpört végig 12 ball erősségű orkán. A kikötő élete szinte teljesen megbénult. (Reu­ter, AP, AFP, TASZSZ) Valóság és emlék Kecskemét — Kis-Beretvás vendéglő. Este. Az éttermi részbe öt katona jön, s leül a a fal melletti asztalnál. Kettő közülük hadnagy, a három — egészen fiatal katona őrveze­tő. A. hadnagyok rendelnek egy üveg italt. Szolid beszél­getés indul. A hangulat fesz­telen közöttük. Ha a fiatalabb tisztesek mosolyognak, csen­desen nevetnek valamin, az természetes, nem pedig a „fel­jebbvaló” iránti erőltetett hí­zelgés. A hadnagyok hasonló­képpen tisztességesen közvet­lenek. Ha az őrvezetök vala­melyike beszél, mint egyen­rangú ember véleményét hallgatják. Mi van ebben? — kérdez­hetném én is magamtól. Nem is jutott volna eszembe. ha elő nem villan egy emlékkép 194i. nyarából. Katona voltam, s mint őr­vezető találkoztam össze a debreceni Nagyerdőn egyik jó barátommal, aki hamarabb vonult be, és már iiadapród őrmesterségig „vitte”. Rég nem láttuk egymást. Kedves hadapród barátom meghívott egy kis poharazga­­tásra a nagyerdei halászcsár­dába. A teraszon iszogattunk, örültünk egymásnak, elevenít­­gettük az első szerenádos ka­landokat. Egyszer valaki ke­ményen megragadta a válta­mat. Míg hátranéztem, húzott is felfelé ültöhelyemröl. Egy szuronyhegyes tekintetű zászlós rágta szigorúan, félhangosan a szavakat. — Úrvezető! Azonnal tá­vozzék! Ide csak tiszt urak jöhetnek ... Természetesen i e maradhatsz, hadapród! — szí­nezte át a barátomhoz intézett engedély hangsúlyát. — De... zászlós úr kérlek... legjobb barátom az őrvezető, és karpaszományos — állt ki mellettem önérzetesen R. J. — Akkor méltóztass te is vele menni! — mutatott kifelé a zászlós. (t) 'fW ■■ ■■ ■ ■■ i Köszönjük hogy a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat — minden bürokratikus útvesztő eljárás nélkül —, a december közepi lapszámunk egyikében javasolt kecskeméti műsorkezdés-válto­zást megvalósította. Akkor ugyanis — a megyeszékhelyi mozilátogatók nevében — arra kértük a vállalatot; a városi filmszínház műsorán szereplő két filmet fél három és fél hét, illetve fél öt és fél kilenc órai kezdettel vetítsék —, hogy mind­­kétfilmet láthassák a kora estig dolgozók is. Örömmel tapasz­taltuk a vállalat gyors ügyinté­zését, azt, hogy magyarázó levél nélkül, valóban gyorsan orvo­solták a panaszt. Hogy ez így is a helyes? Sajnos, nem min­denütt!.

Next

/
Thumbnails
Contents