Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-30 / 25. szám
Z. oldal 1965. január 30. szombat • * Összeült az Afrikai Egys rgszervezet As újraegyesítés és Bonn Dél-vietnami helyzetkép AZ AFRIKAI Egységszervezet kongói békéltető bizottsága újabb erőfeszítéseket tesz, hogy a kongói probléma békés megoldását elősegítse. Nairobiban Kenya fővárosában ült össze a bizottság. Etiópia, Ghana, Tunézia, Kamerun, Guinea, Kenya, Felső-Volta. Szomália, az Egyesült Arab Köztársaság és Nigéria képviselői vállaltait szerepet a békéltetés nehéz munkájában. A Pravda kommentárban emlékezik meg a jelentős eseményről. Az erről szóló cikk hangsúlyozza, hogy a békéltető bizottság első ízben, múlt év szeptemberében ült össze. Számos intézkedést határoztak el a kongói helyzet normalizálása szempontjából. Figyelemre méltó, hogy az ülésszakot közvetlenül megelőző időben húron; kelet-afrikai ország vezetői: Kenyatta, Nyerere és Obote Ugandában találkoztak, s megbeszélésre hívták meg Gbenyét, a nemzeti felszabadító mozgalom egyik vezetőjét. Hivatalosan közölték az ismert kongói politikussal, hogy Kenyatta számos olyan kérdést előterjeszt a békéltető bizottság ülésén, melyet korábban a helyzet ismeretében Gbenye javasolt. Érdekes CIKKBEN foglalja össze a német kérdés legújabb fejleményeit a Pravda pénteki számában Günther Kärtscher német újságíró. Bonnban mostanában sokan hangoztatják — állapítja meg a cikk —, hogy kezdeményezésre van szükség a német kérdéssel kapcsolatban. Az Ei' '>rd-kormány azt követeli szövetségeseitől, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányától, forduljanak a Szovjetunióhoz és vele együtt — hogy úgymondjuk — tálcán hozzák Bonnak a német egység helyreállítását. Az újraegyesítés azonban a bonni szótár szerint voltaképpen revansot jelent, hiszen a bonni kormánykörök arra törekszenek, hogy a nyugatnémet imperializmus és a NATO uralmát kiterjesszék Németország keleti részére is. E célból a nyugati hatalmakat Erhard a maga revanspolitilcájának szekerébe szeretné fogni. Ezért gondol a sokoldalú NATO nukleáris erő megteremtése révén a nukleáris fegyverek birtoklására. EGY HAP A KULPOLITIKÁBÁN Nem nehéz megállapítani mondja a cikkíró —, hogy a bonni revanspolitika lényegében atomháborús törekvéseket jelent. Így tehát, a német kérdéssel kapcsolatos „kezdeményezés” — bonni változatban nem szolgálná Németország újraegyesítését, sőt gyökerében aláásná azt. Elkerülhetetlenül szükségessé válik azonban a béke erői számára egy egészen másfajta kezdeményezés: Az összes józan gondolkodású, békeszerető németek tetterős küzdelme a bonni atomőrültek ellen. Az NDK részéről rendszeresek az ilyen kezdeményezések, olyan koncepciók, melyeket nemzetközi tárgyalóasztalra lehetne helyezni. A kiinduló pont természetesen az, hogy a két német állam egyesítése maguknak a németeknek az ügye. Ennélfogva Bonn rossz úton jár, amikor nyugati partnereihez fordul. A fő feladat minden körülmények között a béke megőrzése. Az NDK olyan politikát ajánl az újraegyesítéssel kapcsolatban, mely a helyes utat mutatja: A két német állam leszerelését és a kölcsönös megértés szellemének érvényesítésé.. AZ ÜJ dél -vietnami katonai kormányzat jellegének megfelelő módon mutatkozott be az ország népe előtt: Pénteken a hajnali órákban végrehajtották az új junta parancsára az első nyilvános kivégzést. Az AP és a Reuter szerint nagyszabású biztonsági intézkedések közepette került sor az elítélt húszéves fiatalember kivégzésére. S erre másfél év óta nem volt példa. Eddig a nyilvánosság teljes kizárásával hajtották végre véres terrorintézkedéseiket. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint nem függesztik fel az amerikai segélynyújtást és Washington kész együttműködni minden olyan kormányzattal Dél-Vietnamban, amely „a nép támogatását élvezi”. A „végleges kormány” megalakítására egyébként február 5-én kerül sor. Ekkor alakul meg az a húsztagú tanács, mely kijelöli az új kormányfőt, aki viszont választ magának egy miniszterelnököt,’ természetesen úgy, hogy a katonáknak is megfeleljen. Új atomerőmüvet építenek a Szovjetunióban MOSZKVA. (MTI) A Káspi-tenger keleti partján megkezdték az új atomerőmű építését. Az egymillió kilowatt kapacitású erőmű áramtermelésén kívül nagy mennyiségű édesvizet állít majd elő a Káspi-tengerből. A Kurcsatov atomkutató-intézetben megszerkesztett „Romaska” a világon az első olyan készülék, amely a hőenergiát közvetlenül viUamosenergiává alakítja át, eredetileg rövid kísérletre tervezték, de kifogástalanul működik immár több mint 4000 órája. Mobutu is ott ugrott először... Eskol izraeli miniszterelnök a parlamentben egy interpellációra válaszolva kijelentette, hogy az izraeli kormány nem szándékozik visszahívni Kongóból ejtőernyőseit. Megjegyezte, hogy „az izraeli ejtőernyősök nem avatkoznak be a katonai ügyekbe, csupán kiképzéssel foglalkoznak”. A Szovjetszkaja Rosszija pénteki kommentárjában megállapítja, hogy ez a körülmény — még ha valóban így is van — nem csökkenti az izraeli vezető körök felelősségét. „Cáfolhatatlan tények bizonyítják, — írja a lap — hogy az izraeli kormány kiveszi részét az imperialista bábok kongói pozícióinak erősítéséből. A kongói hadsereg több száz katonája kapott kiképzést .az izraeli ejtőernyős egységeknél. Izraelben végezte első ejtőernyős ugrását Mobutu tábornok is, aki cinkostársaival együtt az izraeli deszamt-alakulatoknál részesült kiképzésben.” A szovjet lap megállapítja, hogy ha valaki olyan illúziókat táplált volna, hogy Izrael politikája megváltozik a fiatal afrikai államok irányában, Eskol nyilakozata mindenesetre eloszlatja ezeket a gondolatokat. Johnson alkotmánymódosítást javasol A KGST 19. ülésszaka PRÁGA. (MTI) A KGST 19. ülésszaka pénteken a prágai Intern aciomal szálló nagytermében folytatta munkáját. Az ülésszakon megvitatják a végrehajtó bizottságnak a 18. és a 19. ülésszak közötti időben végzett munkájáról szóló jelentését, Jugoszláviának a KGST szerveiben való részvételét és a 20. ülésszak előzetes napirendjét és időpontját. Hivatalos tájékoztatás rint az ülésszak február fejezi be munkáját. sze-2-án A román ENSZ-megbízott tiltakozása NEW YORK (TASZSZ) Románia más szocialista országokhoz és Franciaországhoz hasonl. an tiltakozott az Egyesült Nemzetek Szervezetében a főtitkári beszámolónak az ellen az állítása ellen, hogy egyes államok 1965. január 17-ig nem egyenlítették ki az 1963. és 1964. évi rendes tagsági járulékokat meghaladó tartozásaikat. Mihail Haseganu Románia állandó ENSZ-megbízott'ja, csütörtökön U Thantíhoz intézett levelében ki; elentette, hogy Románia rendszeresen teljesítette az ENSZ-alapokmény által előírt pénzügyi kötelezettségeit. A kongói és a közép-keleti hadműveletekkel kapcsolatos költségekre vonatkozóan Románia álláspontja változatlan: ezeket a műveleteket az ENSZ alapokmányával szöges ellentétben hajtották végre, s ezért az akciókkal kapcsolatos kiadások fedezését a tagállamok nem tekinthetik magukra kötelezőnek. Románia úgy véli — írja levelében az állandó ENSZ-megbízott —, hogy nem köteles hozzájárulni a szóban forgó hadműveletek finanszírozásához. Ennek következtében semmiféle jogalap nincs arra, ’hogy Romániát a járulékok határidős befizetését elmulasztó államok közé sorolják. Az Európa-par^ament határozata ellenzi a háborús bűnök elévülését Az Európa Tanács tanácskozó közgyűlése csütörtöki ülésén határozatot hozott az emberiség ellen elkövetett és háborús bűnök elévülése ellen. A határozatot az Európa-parlament 68 tagja szavazta meg, 15 ellenszavazat és egy tartózkodás mellett. A közgyűlés állásfoglalásában hivatkozik az 1964. december 16-án érvénybe lépett francia törvényre, amely hangsúlyozza, hogy az emberiség ellen elkövetett bűntettek jellegüknél fogva elévülhetetlenek, s felkéri a tagországok kormányát, hozzanak sürgős intézkedéseket annak megakadályozására, hogy az elévülés folytán büntetlenek maradjanak a második világháború előtt és alatt politikai, faji vagy vallási okokból elkövétett bűnök, illetve általánosságban az emberiség elleni bűntettek A közgyűlés javasolja, hogy kormányközi szakértői bizottság dolgozzon ki konvenciót az említett bűnök elévülhetetlenségéről. WASHINGTON (AP) Johnson amerikai elnök a kongresszushoz intézett üzenetében módosítást javasolt az alkotmánynak az elnöki é,s alelnöki utódlásról, valamint az elnökválasztási rendszerről intézkedő cikkelyeit illetően. Az elnöki utódlásról szóló javaslat Birch Bayh. Indiana állambeli demokrata szenátortól származik, s a szenátus 1964. szeptember 29-én már jóváhagyta. Lényegében azonos azzal a megállapodással, amelyet Johnson elnök Humphrey alelnökkel kötött. Eszerint a jövőben, ha az elnök valamilyen oknál fogva képtelen hivatali funkcióinak gyakorlására, akkor az elnöki teendőket a kormány jóváhagyásával az alelnök látja el. Az elnök minden esetben maga dönti el, mikor veszi át ismét hivatalát. Az alelnök halála esetén vagy ha akadályozva van hivatali teendőinek ellátásában, az elnök maga jelöli ki az új alelnököt. Hivatalba lépéséihez szükséges a kongresszus jóváhagyása. Az elnökválasztási rendszer megváltoztatásának szükségességéről szólva Johnson üzenetében megállapítja: „Meg keli szüntetni azt az állandóan fennálló lehetőséget, hogy az elektorok saját akaratukkal helyettesítsék a nép akaratát.” Mint ismeretes, a jelenleg érvényben levő elnökválasztási rendszer értelmében a választók az úgynevezett elektorokat, az elektorok pedig az elnökót választják meg. Az amerikai történelemben már előfordult, hogy az elektorok választóik akaratával ellentétesen szavaztak. Az AP hírügynökség megállapítja, hogy a javaslat sürgős előterjesztésére Johnson elnök betegsége adott okot. Johnson — mint a Fehér Ház szóvivője közölte—csütörtökön jelent meg első alkalommal hivatalában. Mint ismeretes, az elnök erős légcső- és hörghurut miatt több napot töltött a washingtoni Bethesda-kórházban. Miner tábornok atomaknazár terve nyilvánosságra kerülésekor az európai szocialista és kapitalista országok közvéleményében egyaránt óriási felháborodást váltott ki. . Trettner javaslata szerint ugyanis a Német Szövetségi Köztársaságnak az (NSZK)-nak az NDK-hoz és a Csehszlovákiához kapcsolódó határmenti területein nukleáris aknazárat létesítenének. A határmentén telepítendő 0,5 —100 kilotonna hatóerejű atomaknák ötven kilométeres körzetben — tehát a Kiel—Rostock, illetőleg Passau— Ceské Budejovice városok között húzódó száz kilométer szélességű sávban (lásd térképünkön az 1-es számmal jelölt zónát) halálos sugárzást okoznának. Ez övezet peremétől számított további száztíz kilométeres körzetben (térképünkön a 2-es számmal jelzett zónában) pedig magas radioaktív fertőzöttségű övezet jönne létre. A nukleáris aknazár még a nyugati katonai szakáitok többségének véleménye szerint is, katonailag teljesen indokolatlan. E nyilvánosságra került terv is jól tükrözi, milyen veszéllyel járna, ha a nyugatnémet hadsereget atomfegyverekhez jutattnák.
