Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-30 / 25. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! / XX. ÉVT1. 25. SZ. Ara 60 fillér ms. JAN.30, SZOMBAT Negyvenötezer hold Aj ültetvény lőültetvényt a megelőző néhány évtízedben létrehoztak. A telepített terület kéthar­mad része van a szövetke­zeti, a fennmaradó rész — csaknem 15 és fél ezer hold — pedig az állami gazdasá­gok tulajdonában. SZÁMADÁS négy év telepítési munkájáról Kádár János fogadta Pittermann osztrák alkancellárt Nagy munka folyik a megyei tanács vb mezőgazdasági osztá­lyán: Pfenning Gyula megyei főkertésszél az élen a második ötéves tervidőszak szőlő- és gyümölcstelepítési programja eddigi szakaszának eredményeit összesítik. Érmek során a többi közt vizsgálják az ültetvények faj- és fajtaarányait, az üzemi felü­let nagyságát, s ezen belül kü­lön értékelik a telepítések álla­gát, a beállottság és a hajtás­növekedés mértékét stb. Az összesítő értékelés —. amelynek a szakemberek eddig az egyharmad részét készítet­ték el — végső soron hű képét mutatja majd annak a hatal­mas munkának, amelyet me­gyénkben az utolsó négy esz­tendőben az új szőlők és gyü­mölcsösök létrehozása érdeké­ben végrehajtottak. Kitűnik az összesítésből, hogy a jelenlegi tervidőszak első négy évében (1961—1964) megyénk állami és szövet­kezeti gazdaságai 45 388 hol­don létesítettek új nagyüze­mi ültetvényt, ebbel 28 830 holdon szőlőt és 16 558 holdon gyümölcsöst. E feladat nagyságára jellemző, hogy 1960-ban Bács-Kiskun me­gye összes szőlőterülete 99 200 holdat tett ki, így tehát az utóbbi négy évben szőlőből és gyümölcsösből fele annyi került eltelepítésre, mint amennyi sző-Tegnap Kecskeméten a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsá­nak Elnöksége ülést tartott, amelyen részt vett Terényi László, a SZOT Elnökségének tagja, a Nyomda, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszer­vezetének főtitkára, Déri Er­nőire, a SZOT szervezési és káderosztályának képviselője, Erdőst József, a megyei párt­­bizottság titkára. Az Elnökség először Némedi Sándornak, az SZMT titkárának beszámoló­ját hallgatta meg a megye szakszervezeti szerveinek az idei népgazdasági tervek vég­rehajtásával kapcsolatos fel­adatairól. Az előadó a szakszervezetek­ről szólva rámutatott: Az utóbbi időben növeke­dett a felsőbb intézményekhez küldött panaszügyek száma, ami azt bizonyítja, hogy a he­lyi szervek részéről nem tör­ténik megfelelő intézkedés. Hibák tapasztalhatók a mun­kaverseny szervezésében és a munkásvédelemben is. Mindez hátráltatja az egyes vállalatok, terveinek végrehajtását, rom­bolóan hat a munkaerkölcsre. I A tsz-ek, tszcs-k és szakszö­vetkezetek egyébként az elmúlt évben 6 és' fél ezer hold szőlő- és több mint 3600 hold gyü­mölcsültetvényt létesítettek. A négy év folyamán általuk te­lepített kis híján 30 ezer hold az ezen időegységre jutó terv­feladat 100,1 százalékos teljesí­tését jelenti. Az új ültetvények, főként a szőlők állaga a vártnál jobb. A gyümölcsösöké a várakozás­nak megfelelő, előnytelenül ha­tottak azonban az utóbbi két év nyúlkártételei, valamint több termelőszövetkezetben a köztes termesztés. Ami a fajtaarányt illeti, a tervidőszak első éveivel szem­ben — amikor csaknem kizáró­lag tömegtermő fajták (kadar­ka, kövidinka, sárfehér) telepí­tésére került sor — az utóbbi két évben már a minőségi faj­ták (ezerjó, íázling, leányka, hárslevelű, furmint) is nagyobb szerepet kaptak, ami növeli az ültetvények értékét. A második ötéves tervidőszak jelenlegi, utolsó évében még mintegy három és fél ezer hold szőlő és hozzáve­tőleg ugyanannyi gyümöl­csös szaporítóanyagának földbe juttatásával teszik fel a koronát szövetkezeti gazdasá­gaink a telepítési programra. , J. T. Az idei feladatokról szólva az előadó hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek munkájának alapját az 1965. évi tervek végrehajtása képezze. Mozgó­sítsák a dolgozókat a termelé­kenység emelésére, az önkölt­ség csökkentésére, a gyártmá­nyok korszerűsítésére. Ezután Némedi elvtárs rész­letesen foglalkozott az egyes szakszervezetek megyei bizott­ságaira, az alapszervezetekre, s a bizalmiakra háruló tenniva­lókkal. Hangoztatta: — A cse­lekvés egysége kell, hogy ki­alakuljon a gazdasági vezetés, a pártszervezet, a KlSZ-szer­­vezet között. Feltétlenül szük­séges, hogy az említett testü­letek és aktivisták egy nyel­ven beszéljenek az idei tervek végrehajtása, a munka meg­szervezése, segítése és ellen­őrzése során. A beszámoló végül arra hívta fel a szakszervezeti szer­veket, hogy az ipar, a mező­gazdaság, a közlekedés, a ke­reskedelem dolgozói által ha­zánk felszabadulásának 20. évfordulójára kezdemény: -.ett munkaversenyt karolják fel. Kádár János, a kormány el­nöke pénteken délelőtt fogad­ta a hazánkban tartózkodó dr. Bruno Pittermannt, az Osztrák Köztársaság alkancellárját. A találkozón részt vett Fock Je­nő, a kormány elnökhelyette­se, Szilágyi Béla külügyminisz­ter-helyettes, Sebes István, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete, és dr. Simon Kol­ler osztrák nagykövet. Ezt megelőzően Fock Jenő fogadta az osztrák alkancel­lárt. A Vízügyi Építő Vállalat dolgozói másfél évvel ezelőtt kezdtéír meg a Kiskunsági Fő­csatorna építését. Előrelátható­lag májusban megkezdi a víz­szolgáltatást a Kiskunsági Fő­csatorna első ötkilométeres szakasza. A soroksári Duna­­ágból vezet el majd másodper­cenként öt köbméter vizet és egyelőre a tassi Petőfi és Rá­kóczi Termelőszövetkezet föld­jeit öntözi. Az év végére vi­szont teljesen elkészül a csak­nem 60 kilométer hosszú fő­csatorna, s jövőre másodper­cenként 15 köbméter vízzel segíti a mezőgazdaságot. A Kiskunsági Főcsatorna érde­kessége, bog}' felhasználja az ős-D.una két szakaszát, a jelen­Dr. Bruno Pittermann alkan­­cellár Fock Jenő miniszterel­nök-helyettes kíséretében pén­teken Dunaújvárosba látoga­tott. Az alkancellárt és a kísé­retében levő személyiségeket dr. Kocsis József kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes, Tapol­­czai Jenő, a városi tanács vb­­elnöke, Borovszki Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója és Répási Gellért, a Dunai Vasmű főmérnöke üdvözölte Dunaú j városban. minden erőfeszítést megtet­tek a külföldi megrendelé­sek legyártásáért, s ahol az indokoltá vált az ex­porttervek túlteljesítéséért. — Mindez együttesen azt eredmé­nyezte, hogy év végéig — az egymilliárdos előirányzatot je­lentősen túlszárnyalva — 240 millió forint értékű áruval szál­lított többet külföldre a megye minisztériumi, tanácsi és szövet­kezeti ipara. örvendetes tény, hogy a leg­nagyobb megrendeléseken dol­gozó minisztériumi ipar vala­mennyi üzeme teljesítette, sőt nagy többsége túlteljesítette ex­porttervét. Ez annál is inkább figyelemre méltó eredmény, mert számos vállalatnál évközben anyaghiányai, ko­operációs nehézségekkel küz­döttek, s emiatt állandó lemaradás volt tapasztalható. A Kiskunfélegy­házi Vegyipari Gépgyár például december elején még csak 78,7 százalékra állt a külföldi meg­rendelésekre készülő vegyipari berendezések gyártásával. De­cemberben az üzemi pártbizott­ság, a tömegszervezetek, a gaz­legi Kígyós-ér és a Bak-ér med­rét. Ezért csaknem 20 kilomé­ter hosszú szakaszon alig kel­lett földmunkát végezni. Az idén már csak mintegy száz­ezer köbméter földmunka ma­radt hátra, de egyúttal be kell fejezni öt új híd és három zsilip építését is. A hidakat úgy állítják össze, hogy ké­sőbb megtoldhassák, ha az öntözés jelentős továbbfejlesz­tése miatt sor kerül a meder kiszélesítésére. A bővítéssel majd a másodpercenkénti 15 helyett 42 köbméter vizet ve­zethet el a főcsatorna a sorok­sári Duna-ágból és így 32 ezer hold öntözését teszi lehetővé. (MTI) Pénteken este dr. Bruno Pit­termann alkancellár és az oszt­rák küldöttség tagjai megte­kintették az Állami Operaház előadását, amelyen a Kéksza­kállú herceg vára, a Fából fa­ragott királyfi és A csodálatos mandarin című Bartók-műve­ket mutatták be. Képünk Kádár János foga­dásán készült. A Miniszterta­nács elnökével szemben Pitter­mann alkancellár látható. dasági vezetők és szocialista cí­mért küzdő brigádok összefogá­sa egy hónap alatt 32,5 száza­lékos előrelépést eredményezett, s 10,2 százalékkal túl is telje­sítették éves exporttervüket. Kiemelkedő eredményt ért el a Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékek Gyára 151,7, a Bácsbokodi Tejipari Vállalat 127,9, a Bács-Kiskun megyei Húsipari Vállalat, 127,6 száza­lékos exportterv teljesítéssel. A tanácsi ipar a tervezettnél 25 százalékkal több terméket szállított a népi demokratikus, valamint a nyugati országokba. Ebbe nincsenek is beleszámítva azok az alkatrészek, félkész­­gyártmányok, amelyeket az ország különböző nagy vállalataival való együttmű­ködés keretében gyártott. Ez esetben ugyanis a tanácsi ipar nem közvetlen exportáló­ként jelentkezett. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a taná­csok irányítása alatt működő üzemek, vállalatok — mint az egész népgazdaság szerves ré­sze — jól megállták a helyü­ket. Hozzá kell azonban tenni, hogy a tanácsi ipar tervtelje­sítését mégsem lehet olyan egy­értelműen jól értékelni, mint a minisztériumi iparét. Ugyanis a Bács-Kiskun megyei Fémtömeg­cikkipari Vállalat 46, a Kiskun­félegyházi Vegyesipari Vállalat 67,2 százalékra teljesítette csak exportkötelezettségét. A lema­radás oka azonban anyaghiány volt, amelyről nem teljes mér­tékben az említett vállalatok tehetnek. A megye kisipari termelő szövetkezetei, háziipari szö­vetkezetei is évről évre több exportterméket gyártanak. Tavaly 38,9 százalékkal több árucikket szállítottak a világ különböző országaiba, mint amennyi eredetileg tervbe volt véve. Ez részben annak is kö­szönhető, hogy gyorsan reagál­tak a használati cikkeknél mu­tatkozó új igényekre, termékeik tetszetős kivitele pedig nem egy esetben újabb megrendeléseket eredményezett számukra. Segítsék a szakszervezetek a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaversenyt Pnrthaiározalok nyomán Jelentősen túlteljesítette elmúlt évi IXPORTTERYÉT a megye ipara llll!lllllllll!lllllllllllllllllllllllll!llll|lffllllllltllll!llllltltllltlllllllllltltllllll!lllllll A megyei pártbizottság ta­yaly január 22-i határozata az ipar elé azt a célt tűzte, hogy egymilliárd forint értékű termé­ket exportáljon. E célkitűzés megvalósításának elősegítésére létrehozták a megyei exportbi­zottságot és számos egyéb in­tézkedés történt a tervfeladatok végrehajtása érdekében. Az üze­mi pártszervezetek, gazdasági vezetők, társadalmi szervek, s nem utolsó sorban a vállalatok dolgozói I Ülést tartott az SZMT Elnöke tg i Ápolják, szervezzék a mind szélesebben kibontakozó ver­senymozgalmat. Az Elnökség a beszámolót megvitatta, majd meghallgatta a szakszervezetek társadalom­­biztosítási munkájának tapasz­talatairól és további feladatai­ról szóló előterjesztést, végül szervezeti kérdésekről tárgyalt. N. O. AZ IDÉN BEF a Kiskunüág'i főcsatorna építését

Next

/
Thumbnails
Contents