Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-29 / 24. szám
A választások küszöbén Séta közben Egyre több állami feladatot vesz át a szakszervezet Beszélgetés Brutyó Jánossal, a SZOT főtitkárával Fontos események előtt áll a magyar szakszervezeti mozgalom. 1965. első negyedévében újraválasztják a szakszervezetek üzemi szerveit és tisztségviselőit, a bizalmiakat, a szakszervezeti bizottságokat, a társadalombiztosítási tanácsokat, majd a következő negyedévben az üzemi tanácsokat és a társadalmi bíróságokat. Mivel a szakszervezetek munka ja a már megkezdődött választások alkalmából az érdeklődés középpontjába került,, megkértük Brutyó János elvtársat, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárát, tájékoztassa olvasóinkat a szakszervezeti mozgalom időszerű feladatairól. — Hogyan fejlődött a szakszervezeti érdekvédelem és milyen aktuális tennivar lók állnak az aktivisták előtt? — Nehéz lenne itt felsorolni mindazt, ami az érdekvédelem körébe tartozik — mondotta Brutyó elvtárs. A köztudat ma már ezt úgy fogalmazza, hogy a szakszervezet végigkíséri az embereket a bölcsőtől a sírig. Meghatározott esetekben különböző kedvezményekben, juttatásokban részesíti tagjait, s az üzemi és magánélet szinte minden eseményében részt vesz, segítőkészen áll a szervezett dolgozók mellett. Természetesen, nemcsak anyagi juttatások adományozása jellemzi a szakszervezetek munkáját. Hazánkban minden, a dolgozók életkörülményeivel kapcsolatos kérdésben, a kormány, a miniszitériumok és más gazdasági szervek a szakszervezetek véleményének meghallgatásával, egyetértésével döntenek. Ezek „húsba vágó” témák. Csak néhányat említek: a besorolásokat, a normafelülvizsgálatot, az élüzem cím adományozását. A szakszervezetek a hatáskörükbe utalt területeken sok olyan jogszabályt, szabályzatot alkotnak, amelyek kötelező érvényűek egyes állami szervekre. gazdasági vezetőkre. Közismert az is, hogy a dolgozók társadalombiztosítását ugyancsak a SZOT, illetve a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ intézi. — Tehát a szakszervezetek egyre több állami feladatot vesznek át. Milyen változást jelent ez az ügyek intézésében? — Mindenekelőtt azt, hogy az eddiginél jobban, még figyelmesebben, a dolgozók széleskörű társadalmi közreműködésével kell megoldanunk azt, amit eddig az állami ügyviteli apparátus csinált. A társadalombiztosítás különböző területein például 120 ezer szakszervezeti aktivista segíti a dolgozókat ügyeik gyors elintézésében. . A nyugdíj előkészítő bizottságok a társadalombiztosítási tanácsok és bizottságok sok utánjárástól mentesítik az embereket, és a legbonyolultabb ügyekben is készséggel adnak tanácsot. Ki kell emelnem az 1964-ben kiadott munkásvédelmi törvényt is, amely további előrelépést jelent a dolgozók érdekeinek védelmében. Igen jelentős pontja például, hogy a balesetek bekövetkezésénél — a korábbi gyakorlattal szemben — már nem a dolgozónak kell bizonyítania vétlenségét, hanem a vállalatnak kell igazolnia azt, hogy a baleset elháríthatatlan volt, illetve az nem a vállalat hibájából származik. Ha pedig ezt nem tudja igazolni, kártérítést kell a dolgozónak fizetnie. — A példák azt bizonyítják, hogy a szocialista állam támaszkodik a szakszervezetekre, igényli sokirányú közreműködésüket. Vajon a jó együttműködés azt jelenti-e, hogy nincs vita az egyes állami és szakszervezeti szervek közt? — Hangsúlyozom: Az alapvető kérdéseikben teljes az egyetértés. A célhoz vezető egyes intézkedések kidolgozásában, s főleg a végrehajtásban, lehetnek, s vannak is véleménykülönbségek a szakszervezeti és az állami szervek között. Lehetnek viták és véleménykülönbségek egy-egy törvény alkalmazásakor, amikor a helyi szakszervezetek helytelen döntés esetén fellépnek az egyes dolgozók érdekében. Az elmúlt évben például 4348 felmondás közül 2059 esetben el kellett marasztalni a vállalatot. Vagy megemlíthetném a munkásvédelmi felügyelet aktív tevékenységét, amelynek során nemegyszer pénzbün-* tetőssel sújtják a szabályokat megszegő gazdasági vezetőket. Sőt, még az is előfordul, hogy veszélyesség miatt egy-egy üzemrészt leállítanak. Adódhatnák viták abból is, hogy az igények és a lehetőségek egy-egy adott időszakban nem egyeznek. Általában az igények a magasabbak, s így valamennyit nem lehet abban az időpontban teljesen kielégíteni. Az elosztás módszere azonban többféle lehet, s azon lehet vitatkozni, hogy az adott lehetőségek közül melyik a legigazságosabb megoldás. Mi tehát, nemegyszer bírálunk állami szervet az elosztás módja miatt; a legtöbbet azonban azzal segíthetünk, ha hozzájárulunk az elosztásra kerülő javak gyarapításához. Tető alatt esernyővel Ötszáz csillag a homlokzatra — Milyen feladatokat kell a szakszervezeteknek megoldaniuk, hogy eredményesen vegyenek részt az ország anyagi javainak gyarapításában? — A szakszervezeti munka egyik központi kérdése a társadalmi és az egyéni érdek összehangolása. Szüntelenül a szocializmus építésének távlataira, s az ebből adódó konkrét feladatokra kell irányítanunk a dolgozók figyelmét. Az élet- és munkakörülmények rendszeres javítása csak a népgazdaság fejlesztése útján valósítható meg. Tehát többet és olcsóbban kell termelni, hogy az életszínvonal emelkedhessék. A szakszervezetek tehát, nem választják ketté a közvetlen érdekvédelmi és termelési feladataikat. Mozgósítják a dolgozókat a több és jobb munkára, amely a jövő életszínvonalának biztosítéka. Az a több százezer munkás, műszaki és alkalmazott, aki részt vesz a szocialista munkaversenyben, küzd a szocialista brigád vagy üzemi cím elnyeréséért, Vagy már megkapta a kitüntetést, nemcsak pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikáját, hanem a szakszervezetek ez irányú tevékenységét is helyesli. A magyar szakszervezetek csaknem hárommilliós tagsága magában foglalja a bérből és fizetésből élők több mint 90 százalékát. A szakszervezeteknek tehát joguk, sőt kötelességük, hogy az összes dolgozók érdekeit képviseljék. Több eset akad, amikor az egyes dolgozók érdekei összeütköznek a többség érdekeivel. Az emberek gondolkodása nem egységes. Vannak, akik a miénk és az enyém fogalmát összekeverik, akik indokolatlan juttatásokat, előnyöket akarnak. A szakszervezetek a szolidaritás szervei ugyan, de ezekkel az emberekkel semmiféle szolidaritást nem vállalnak. Azon vagyunk, hogy segítsük az olyan közszellem kialakítását, amely nem nézi el a törvények áthágását; sem a társadalmi tulajdon herdálását, sem a fegyelmezetlenséget. Visszatérve kiindulási témánkra — mondotta befejezésül Brutyó elvtárs —, emlékeztetnék arra, hogy most újra választjuk az üzemi szakszervezeti tisztségviselőket. Ezeknek az embereknek a vállán nagy felelősség nyugszik. Kötelezi őket a szakszervezetek sok évtizedes múltja, tradíciója, s az a bizalom, amelyet választásukkor kapnak. Képviseljék önzetlenül, bátran és harcosan dolgozó társaikat, mindenkor figyelembe véve a társadalom érdekeit is, S. E. I HÉTFŐ I volt, kora délelőtt, !--------------! és szakadt az eső. Kint zuhogtak az esőcsatornák — s én a jó meleg szobában riportíráshoz készülődtem. — Mi az? Ma nem dolgozunk? — robbant a szobába teljes felszerelésével fotóriporterünk. Kénytelen. kelletlen, hogy í gyávának ne látsszam — elin- * dúltam vele az esőben. Sétálni. Mert ahhoz, hogy nap mint nap kép is legyen az újságban a fotósnak mennie kell. Esőben, sárban, hóban, fagyban... A kölcsönkért esernyő minduntalan összecsuklott a fejem fölött, közben a tócsák körül is ügyesen lavírozni kellett. így elég hamar, már a zsidótemp-1 lom tájékán elfogyott a türel- ' mem. kezet szélső tartó gerendái a gyakori beázás miatt ugyanis teljesen elkorhadtak, emiatt a tető teljes beomlással fenyegetett. Így történt, hogy nemcsak kívül, de belül is állványerdőveü kellett körülölelni az épületet. IDE SE jut be most egykönnyen az olvasó, nézzünk szét mi helyette! A harmadik kapun végül sikerült is bejutni az épületbe, mely már belül is magán viseli a tatarozók keze nyomát. Az oldalkarzatok magasan aláállványozva — alattuk éppoly reménytelenül csurog az eső, mint odakint. Tehát helyenként itt, a tető alatt is szükség van az esernyőre. .. — Az utolsó huszonnégy órában érkeztünk — világosít fel Ferenczi Sándor, az Országos Műemléki Felügyelőség kivitelező részlegének egyik, itt dolgozó építésvezetője. — A tetőszer-Az ácsmester szédítő mélység fölött mutatja az eluorhadt, kicserélésre szoruló tetőgerendákat. Cserét igényel az aprólékos csipkézeti kömunka minden egyes darabja is. Egyedül csak a homlokzatot készítő csillagokból ötszázat gyárt most előre Papp Vilmos, a restaurátorok egyike. (Pásztor Zoltán felvételei.) — A gerendák anyaga, 30 köbméter fa, éppen ma érkezett meg... Mit csinálunk még? A külső állványozások körül bontjuk a tetőhéjazatot, új deszkazsaluzást, kátrányfedést, palát kap a tető. Ezt végezzük most, a télen, a tatarozás első ütemében. Utána kerülhet sor a belső részen a gerendák cseréjére, a külső részen pedig a vakolat leverésére, a gipszfigurák, díszítőelemek elhelyezésére. A kupolaszerkezet is megroggyant, ezt is újonnan kell majd kialakítani. .. A Műemlékvédelmi Felügyelőség 700 tagú kivitelező részlegének tizenhat dolgozója munkálkodik jelenleg a kecskeméti zsidótemplomon. S ha tartós lesz az enyhe idő — újabb erősítés is érkezik. Az itt dolgozók nem akármilyen szakemberek. Legjobb értől szakmunkájuknak, a műemlékek felújításának. Kézjegyüket őrzi. már a budai Vár, s többek között a felújított siklósi vár is. . KÉT ÉVIG lesznek a város---------------------vendégei — a tervek szerint ugyanis két. év alatt fejeződik be a nagyarányú felújítási munka. Eszik Éva Hosszas takarékoskodás után az illető megvette a rádiót, de bekapcsolni nem tudta otth rm, mert nem volt konnektor. Ö maga megcsinálta, mert nem győzte várni a Kecskeméti Ezermester Ktsz szakemberét, bár egy hónappal a rádióvásárlás előtt már megígérték, hogy kérését feljegyezték és megoldják. Szóval elkészült a konnektor, de bekötni már nem merte a hálózatba, mert ahhoz nem értett. Megsürgette a ktsz-t, ahonnan most már valóban kiküldték a szakembert. Az leszaladt, felszaladt, létrát hozott, eltört egy égőt, aztán kijelentette, hogy nem találja a szálat — és hazament. Másnap ismét meg je-Szakemberek? lent a helyszínen és kereste a szálat, de eredménytelenül. Viszont elhatározta, hogy fúr egy lyukat a padlásról a mennyezeten át a szobába (hogy miért, az még ma sem derült ki). A művelethez hozzáfogott, de a fúró sajnos nem ott jött ki, ahol szerette volna, hanem a szomszéd plafonján. A gyanútlan szorrtszéd megijedt, hogy „fúrják”, de mire körülnézett, a villanyszerelő eltűnt. Azóta sem jelentkezett. Jöttek azonban a KIK kőművesei, hogy átalakítsák a másik szomszéd lakását. Egy reggel arra ébredt, a konnektorról végleg lemondott egyszerű lakó, hogy iszonyatos döngetés rázza a házat. A következő pillanatban egy vasrúdnyi véső szaladt át a szekrény mellett, téglát, vakolatot tolva maga előtt. Dühösen rohant át a szomszédba és látja, hogy a fal túlsó oldalán, hatalmas porfelhőben, rettenetes haraggal és még rettenetesebb kalapáccsal „dolgozik” a mester. — Mit csinál raagq ember? Hát nem látja, hogy átszakadt a fal? — Látom én, de mit tegyek? Azt gondoltam, hogy vastagabb, és kiderül, hogy csak egy sor téglából van. Mit mondjon erre az egyszerű lakó. Bána. tosan beballagott kéglijébe, mert ha egy szakember nem tudja megállapítani a fal kopogtatásakor annak vastagságát, azon már csak az orvos segíthet. Így aztán nincs konnektor, de van lyuk. Azóta eltelt egy hét és a szerencsétlenül járt alany azon töpreng. mi lenne, ha kihívná a vízvezetékszerelőket is. Ehhez azonban csak akkor lesz bátorsága, ha OTP hitellevélre mélymerülésű tengerjáró hajót lehet vásárolni, vagy zsebhelikoptert, amivel esténként békésen keringhet a csillár körül, amíg lent kavarog az áradat. —gál— PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztősig: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ékézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 13 for Bács-Kiskun megyei Nyomd. Kecskemét — Telefon: li-' Index: 25 065,
