Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 20. szám

Harminchét fok felett... II pálinkához a nők, az illatszereihez a férfiak értenek jobban A tudósok, köztük magyar szak­emberek meglepő szabályszerűségre bukkantak az ember ízlelő képes­ségének kutatása közben. Az élel­miszerek szcmos tulajdonságát ma már műszerekkel mérik, csak az íz, az illat és a zamat „meozásá­­hoz” van még mindig szükség a kóstoló- bizottságokra. E kollektí­vákban azok állják meg helyüket a legjobban, akiknek sem gyo­­morbántalmaik. sem allergiás hajla­maik nincsenek. Nem megfelelő vizsgálói azonban az élelmiszerek­nek a túlzottan erős dohányosok, a 20 évnél fiatalabbak és az 50 évnél idősebbek. A legérdekesebb megállapítást azonban a két nem Ízlelő képessé­gének összehasonlítása hozta. Kide­rült, hogy a nők nemcsak a fűsze­rezett ételek és az élvezeti cikkek minőségét tudják nagyon pontosan megállapítani, hanem a likőröknek és a pálinkának is nagyobb szak­értői, mint a férfiak, akik viszont nemcsak a borokhoz és a dohány­nemű ekhez értenek jobban, hanem még az illatszerekhez is. A lakberendezés is művé­szet és ha festményhez ha­sonlítanánk — itt az alapo­zást a bútorok kiválogatása és megfelelő elrendezése je­lenti. Erre kerülnek fel a le­alapozott vásznat élettel meg­töltő ecsetvonások — vagyis a lakás esetében a képek, dísztárgyak, függönyök és sző­nyegek. Valamennyi fontos funkciót tölt be a lakásban, szépségük, összhangjuk, vagy annak hiánya vonzóvá, illet­ve rideggé teheti otthonunk hangulatát. Mégis mit tapasztalhatunk lépten-nyomon? Még azok is, akik pedig adnak a lakásuk­ra. sokszor mellékesnek tart­ják a szőnyegek szerepét. »Ügyis járunk rajta, tönkre­tesszük, tehát kár sokat ál­dozni rá” — mondják egye­A láz számos betegség kísé­rője, önmagában azonban nem jelent betegséget. Éppen ellen­kezőleg, a szervezet védekezé­sének egyik megnyilvánulása a kórokozó ártalommal szem­ben. A láz az esetek nagy ré­szében elősegíti a gyógyulást, mint azt sokan magukon is észrevehették, amikor valami­lyen enyhébb panaszuk (gyo­morfájdalom, fejfájás, derék­fájás stb.) egy erősebb lázas állapot után nyomtalanul meg­szűnt. Éppen ezért a lázat gyógyítás céljára is felhasznál­ják, elhúzódó, idültté vált be­tegségek kezelésében. Aki mindig lázas... A normális testhőmérséklet nem határozható meg ponto­san. Általában 37 fokig nor­jünk? Főleg arra, hogy oda kerüljenek szőnyegek, ahol szükség van rájuk, ahol a leg­sűrűbben járunk. Olcsóbb, praktikusabb, szebb ezeket a részeket mintás, vagy egyszí­nű összekötő szőnyegekkel le­terítenünk. A mai kislakások­ban különben sem mutatósak — és tisztántartásuk is körül­ményes — a hatalmas, úgy­nevezett „ebédlő” szőnyegek. Hová tegyünk hát szőnyege­ket? Az asztal alá — különö­sen, ha étkezésre is használ­juk — az ágy, vagy heverök elé, illetve két oldalára, két­­három összekötő, vagy köze­pes méretű szőnyeg egy szo­bában tökéletesen elég. De milyenek legyenek ezek a szőnyegek? Itt már esztéti­kai elveket kell szem előtt tartanunk. Ha a bútorok vilá­málisnak tartják, 38-ig enyhe, 38 fok felett pedig magas láz­ról beszélnek. Van, akinek testhőmérséklete néhány tized fokkal mindig magasabb a szo­kásosnál, pedig semmilyen be­tegségben sem szenved. Az ilyen egyéneket sokszor éve­ken át a legkülönfélébb vizs­gálatoknak és kezeléseknek ve­tik alá, eredmény nélkül. Az igazi láz nem csupán a test hőmérsékletének emelke­déséből áll, hanem végtag­fájdalmak, szájszárazság, ét­vágycsökkenés, szomjúság is mutatkozik. Továbbá az emész­tés romlik, a vizelet sötétpi­rossá válik és besűrűsödik, a szívműködés fokozódik, a pul­zus meggyorsul, a bőr erei gosak, modernek óvakodjunk a sötét tónusú, perzsautánza­­tcktól, de a berendezéssel egyező színű szőnyegektől is. Már a berendezésnél válasz­­szunk ki egy alapszínt, amely­hez igazodik a többi. Mond­juk a zöldet. Adott tehát egy világos berendezés, zölddel kárpitozott ülőbútorokkal. A szőnyegek színe ekkor lehet aranybarna, sárga, vagy na­rancs, de semmiesetre sem kék, zöld, vagy bordó. Na­gyon szépek, elegánsak az egyszínű, hosszúszörű, úgyne­vezett racka szőnyegek, de ha kevés otthonunkban a szín­folt — könyvek, virágok, tar­ka kerámia dísztárgyak — derűssé varázsolják a lakást az ízléses, modern mintás ve­lúr, vagy bükié szőnyegek. Ne féljünk tehát a vidám, „harsogó” színektől, modern mintáktól — persze, ha azok nem bontják meg a lakás összképének harmóniáját. És azt sem feledjük: felesleges ma már minden talpalatnyi helyet, sőt a falat is szőnyeg­gel beborítani. Nemcsak a bútorral, csecsebecsével, ha­nem a szőnyeggel túlzsúfolt lakás is levegőtlen, ízléstelen, inkább bolthoz, mint kelle­mes otthonhoz hasonlítható. összehúzódnak, ami hidegér­zést idéz elő, miközben a test belseje a szokottnál melegebb — borzongás és a hidegrázás je­lentkezik. Délután a legmagasabb.. A láz legtöbbször délután a legmagasabb, ezért ajánlatos, hogy a beteg hőmérsékletét na­ponta négyszer (reggel, délben, délután és este) rendszeresen mérjék és az eredményeket feljegyezzék, mert a láz ma­gasságának változása az egyes betegségekre jellemző lehet. A lázgörbe ismerete nagy segít­séget jelent az orvosnak a diagnózis tisztázásában. Ha a magas láz tartós és az előírt gyógyszerek adagolásá­ra sem szűnik meg, állottvizes borogatásokkal kell csökkente­­nünk a testhőmérsékletet, egyébként zavart állapot, lá­zas delirium következhet be. Ilyen esetben a beteget egy pillanatra sem szabad magára hagyni, mert kárt tehet magá­ban és környezetében. Az ilyen beteg közelében tilos a hangos szó és a sok mozgás. Teljes nyugalmat kell biztosí­tani és a betegszobát el kell sötétíteni. Mindig a megfelelő gyógyszert! Az ilyen súlyos állapotot elő­idéző magas láz ma már sok­kal ritkább, mint néhány év­tizeddel ezelőtt, hiszen a mo­dern gyógyszerek a legtöbb kórokozó baktériumot gyorsan elpusztítják és a fertőzést le­­küzdik. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy minden lázas állapotban ilyen gyógyszerek alkalmazására van szükség! A tapasztalat azt mutatja, hogy aki minden jelentéktelen hű­lésre penicillint használ, annál igazi súlyos betegség esetén felmondja a szolgálatot ez a kitűnő gyógyszer. Becsüljük meg tehát a kalmopirmt, isz­­topirint és a többi jól bevált lázcsillapító szereket, melyek a fájdalmat és a gyulladást is csökkentik, anélkül hogy ron­tanák a szervezet védekező­­képességét. Dr. S. R. CEKLASALÄTA. A szép céklákat, melyeknek végeit nem szabad le­vágni, megmossuk, puhára főzzük, megtisztítjuk és szeletekre vágjuk. Zománcos fazékba vagy befőttes üvegbe tesszük, ráreszelünk jó bő­ven tormát, sózott, cukrozott ecet­tel teleöntjük és köménymaggal meghintjük, 2—3 napig állni hagy­juk. VEGYES SALÁTA. 3 tojást ke­ményre főzünk, megtisztítjuk, 3 héjában főtt burgonyát meghámo­zunk és 3 ecetes uborkával mind­ezt szép apró kockákra vágjuk. 3 tojássárgáját, 3 kanál tejfölt, 3 ká­véskanál ecetet, 3 kávéskanál por­cukrot zománcos edényben felfő­zünk, kihűlésig állandóan kever­jük. Beleteszünk 3 kávéskanál mustárt és tejfölt, megsózzuk és a fenti masszával összekeverjük. Egy lakásról többnyire nem a bútorok képe marad meg az emlékezetünkben, hanem an­nak színekben kifejezésre juttatott hangulata. Ebben pe­dig főszerepet játszanak az ízléssel, gonddal kiválasztott, a célszerűségi és esztétikai követelményeknek egyaránt megfelelő szőnyegek is. Vadas Zsuzsa Saláták — a téli étrendhez Most télen különösen hasznunkra válhatnak a magas vitamintartal­mú saláták. Íme három recept el­készítésükhöz. BURGONYASALÁTA. Kifliburgo­nyát sózott vízben héjában meg­főzünk, lehámozzuk és ha kihűlt, karikákra vágjuk, azután kevés sóval lehlntjük. Ecetet, 1—2 kocka­cukrot kevés vízzel felfőzünk, ha forr, kisebb hagymát karikákra vágva a fővő ecetbe dobunk és rögtön elvesszük a tűzről, kihűtjük, hidegen a burgonyára öntjük és kis törött borssal leszórjuk. sek, mások pedig: „Nagy le­gyen és perzsa mintás, ez az előkelő.” Mindkét álláspont helytelen. A szőnyeg legalább olyan fontos helyet foglal el a lakásban, mint bármelyik más tárgy, de természetesen itt is kétféle elv — a hasz nossági és az esztétikai — ér fényesül. Hasznos, mert védi a pad lót, parkettát, melegebbé te­szi a lakást. Tehát mire úgyel-Gyermekek téli felsőruhája A gyermek ruhatárának f® darabja a téli utcai viselet. A télikabát 3—6 éves gyer­meknek több szempontból nem felel meg a téli öltözkö­dés követélményeinek. Ha a kabát hosszú, a gyermek nem tud mozogni benne, ha rövid, akkor nagyon alá kell öltöz­tetni, ami szintén gátolja a mozgást. Téli öltözéknek ezért legmegfelelőbb a vízhatlan ballonból, szövetből készült, vatelinnal, vagy vastag flanel­lal bélelt kétrészes overál. A nadrág a suszternadrághoz ha­sonló szabással, bélelve készül, a vállpánt szabályozójával a növekedés is követhető. A ka­bát egyenes szabású, a deré­kon gumiházban szaladó gu­mibefűzéssel, mely elől a ka­bát anyagából készült két pántban végződik. Gombbal, vagy megkötéssel szabályoz­ható. A kabát készülhet belső, vagy külső gombolással, egy­beszabott, vagy legombolható kapucnival. * Ha a kabát 7/8-os hosszúsá­gú, a mozgást nem gátolja. A gyermek két-három szezonban is hordhatja. A gyermek moz­gásához és növekedéséhez és nem utolsósorban a teljes „hő­komfort” megtartásához az ilyenfajta téli ruhák a legal­kalmasabbak. Felesleges, hogy az óvodás­korú gyermek ruhatárában két felső kabát legyen. Ha vendég­ségbe megyünk, kislányra ha­risnyanadrággal ruhát adunk, az előbbi öltözet kabátrésze té­­likabátként is megfelel. A ha­risnyanadrág fölé, a szoknya alá esetleg kamáslinadrágot, vagy kötött szűk szárú mackó­nadrágot is adhatunk. Fiúkra az ünnepi hosszúnadrág fölé adjuk az overál felső részét. A téli öltözködés kiegészítő­je a kötött gyapjúsapka — az overál kapucnija — továbbá a nem túlságosan vastag, egy­ujjas kesztyű. A játszó gyer­mek keze mindig meleg, de az impregnált ballonból készült huzat megvédi a gyapjúkesz­tyűt az átnedvesedéstől is. Télen különösen gyakran ta­lálkozunk túl melegen öltöz­tetett gyermekkel. A megfázás, illetve a hideg ellen kívánja a szülő így óvni gyermekét. Legtöbbször azonban éppen ezzel idézi elő érzékenységét a betegségekre. Schiffer Kiára SZŐNYEG A LAKÁSBAN

Next

/
Thumbnails
Contents