Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 20. szám

A csapatkapitány

Labdarúgásban is új korhatárok

Aki megismeri, az szereti, mert szerény, bátor és szókimondó, és azért is, mert mindenről lehet vele vitatkozni.

Fekete László, a testnevelő tanár, nagyon népszerű a tanítványai előtt. Mint osztályfőnök, pedagógiai kísérleteket folytat. Igyekszik belátni a fiatalok leikébe. Ismerni akarja őket. Adatokat gyűjt otthoni körülményeikről, családi életükről.

A kecskeméti szakmunkás-, képző iskolában — ahol tanít — becsülik és szeretik a kollégái is. Munkája van bőven. A tanári hivatásán kívül a szakmai munkaközösség vezetője, az iskolai sportkör elnöke, ezenkívül még edző is, és a KISZ megyei bizottságának félfüggetlenített munkatársa.

Időnként — leginkább este — még olvasásra is jut idő, és egy kicsit játszani másfél éves kisfiával, Lacikával.

— Jól kezeli már a labdát a gyerek — mondja, még lehet belőle jó kosaras. Mert az apa, az elmondottakon felül, még kosarazik is. Sőt — a Kecskeméti Petőfi NB I-es csapatának kapitánya.

— Mióta kosarazol? — kérdem tőle.

— Gyermekkorom óta, de aktívan csak hét éve.

— Ügy emlékszem, amikor öt évvel ezelőtt a Petőfihez hazakerültél a főiskoláról, a csapat eléggé rosszul állt. Mivel magyarázható ez a nagy út, amit azóta megtettek?

Hosszasan gondolkodik.

— öt év — tengernyi idő. Száznál több bajnoki meccs. Igen — akkor az NB II-ben is kiesés ellen küzdöttünk, mert sokan elmentek tőlünk. Akkor kezdődött a fellendülés, amikor néhányan visszakerültek. Először Zsadányi, azután Baumann és jómagam. Később Sahin-Tóth Gyuszi, Szeghalmi, Polgár és most legutóbb Bányai Laci.

Guóth Iván vezetésével hallatlanul keményen dolgoztunk. Tudtuk, hogy csak így állhatunk helyt. Tavaly már az élvonalban végeztünk.

Itt közbeszólok. A tavalyi döntő szomorú emlék számodra?

Vasárnap Kecskeméten

.. .reggel 8 órai kezdettel rendezik meg a Vörös Meteor természetjáró szakosztályának városismertető tájékozódási versenyét. Rajt a Belső-városi sportpályáról.

Sportolnak a géderlaki úttörők

A géderlaki általános iskolában sem pihennek télen a sportolók. Minden héten két napon tartanak edzéseket és így készülnek a Duna menti iskolák sportversenyére, amelyen Foktő, Úszód, Dunaszentbenedek és a géderlaki iskola úttörői vesznek részt.

Boivári Ferencnek, az úttörőcsapat vezetőjének irányításával edzenek a sakk-, asztali tenisz-, kézilabda- és a négytusaversenyekre. A gyerekek közül kitűnik szorgalmával Kardos Sándor, aki már az elmúlt évben is megnyerte az asztalitenisz-versenyt, és most is szeretne jól szerepelni.

A tornacsapatból — akik szintén az iskolák közötti tornaversenyre készülnek — Tóth Saroltát és Szűcs Gábort kell megemlíteni. Kettőjüket minden úttörősportoló elé példaképül lehetne állítani szorgalmukért és sportszerűségükért.

Molnár János

— Igen, mert lábtörésem püatt a kispadról szurkoltam végig a mérkőzést. Ennél roszszabbat el sem tudok képzelni. Persze, nem azért kaptunk ki — teszi hozzá mosolyogva —, mert én nem játszottam, hanem mert az ellenfél nyugodtabb volt.

Vannak szebb emlékeid is?

Van bizony. Itt van például a múlt nyári jugoszláviai utunk. A győzelmek, és persze maga az utazás. Az utakat felhasználjuk tanulásra, városnézésre. Megnézzük a történelmi és más nevezetességeket. Minden érdekel bennünket. Szerencsére a fiúk mind ilyenek. Komolyan veszik az életet. így azután nekem — csapatkapitánynak, is könnyebb a dolgom.

És a feleséged? Mit szól a sportoláshoz?

— Régebben ő is elkísért a mérkőzésekre. Ezt most a gyerektől és a tanulástól — mert egyetemi hallgató — nem teheti. Nagy áldozat, amit hoz. Ha valamit eléftem, azt jórészt neki köszönhetem.

A csapat további tervei, feladatai?

— Az NB I. nagy feladat elé illít bennünket. Nem lesz köny,iyű dolgunk. így, terem nélül, szinte lehetetlennek látszik .elytállnunk. Reméljük azonban, hogy a kitartó, szorgalmas munka meghozza gyümölcsét ezután is. Szeretnénk, ha a mi kedves szurkolótáborunk — kiknek eddig is nagyon sokat köszönhetünk — nem csalódna bennünk és továbbra is támogatna bennünket.

Ilyen ember hát Fekete László, a tanár és a csapatkapitány. Élő példaként állíthátjuk a tanítványai elé. Érhet el tehát a sportban is nagy eredményeket az, aki kitartással és állandó tanulással küzd a kitűzött célja felé. Példa abban is, hogy a szép sikerek után is megmaradt szerénynek és a sportolást mindenkor össze tudta egyeztetni a munkával, a tanulással és a rendezett, szép családi élettel.

Varga Mihály

A serdülő és ifjúsági korhatár nem minden sportágban azonos, sőt — azok jellegétől függően — lényeges eltérések is vannak (pl. labdarúgásban 18 év, cselgáncsban 21 év az ifjúsági kor felső határa). A különböző helytelen értelmezések folytán különösen a labdarúgásban adódott ebből sok felesleges vita. A Magyar Labdarúgó Szövetség a most induló bajnoki évre vonatkozólag félreérthetetlenül tisztázta, hogy milyen karú játékosok, mely osztályokban szerepelhetnek.

A SERDÜLÖK 1965. évi bajnokságában az 1950—51—52 és azok az 1953-as születésű játékosok szerepelhetnek, akik a mérkőzés napjáig a 12. életévüket betöltötték.

AZ IFJÚSÁGI korcsoportban indulhatnak az 1947—48—49. évben született játékosok és, azok az 1950-ben születettek, akik a 15. életévüket már betöltötték.

FELNŐTT korcsoportban játszhatnak az 1946, valamint a korábban született játékosok.

A sportorvosi igazolás érvényessége 6 hónap. Az ifjúsági játékosoknak, amennyiben felnőtt csoportban szerepelnek külön sportorvosi engedélyre van szükségük. Ennek érvényessége 3 hónap. Ugyancsak külön engedélyt kell kérni a serdülőkorú játékosok részére is, hogy ifjúsági korcsoportban szerepelhessenek. Ennek érvényessége is 3 hónap. Az engedélyeket az illetékes Sportorvosi Intézet adja.

Labdarúgó játékvezetőink szigorú utasítást kaptak a korhatárok és a sportorvosi igazolások ellenőrzésére. Tanácsoljuk a labdarúgó-szakosztályok vezetőinek, hogy a sportolók orvosi vizsgáit most kezdjék meg, mert a bajnokság előtti utolsó hetekben a rendelők zsúfoltsága miatt ez már sokkal nehezebb lesz.

Végre lehet korcsolyázni. A csávolyi fiatalok ki is használják a község határában levő tükörsima jeget, sőt mint a kezükben levő botok mutatják, még egy kis jégkorongozással is megpróbálkoznak.

Az eredményes sportmunka feltétele

a jé alapozás

n.

Cikkünk első részében a fizikai képességekkel foglalkoztunk. Most lássuk, hogy az alapozó időszak céljait milyen módszerekkel, eszközökkel érhetjük el:

Futasok. Mezei futás. Bárhol végezhető utcákon, tereken, parkban, mezőn stb. Nagymértékben fejleszti a szívet, tüdőt, a láb szívósságát. A távot fokozatosan kell emelni. A végső táv a sportág követelményétől, az edzettségi szinttől és az életkortól függ. Felépítése: séta, futás — könnyűiramú futás — közepes iramban. A hosszabb távok teljesítése önbizalmat is ad. A mezei futás az alapozó időszak közepéig tartson.

Résztávos futás: Alapozó időszakban a helye megegyezik a mezei futáséval. Lényege, hogy a lefutandó össztávot részekre bontsuk. (10x200 m, 3x1000 m) és ezeket a versenyigénybevétel körüli iramban fussuk le. A résztávok közti szünetet sétával, lassú futással töltsük ki. A résztávok hosszát a versenyigénybevétel szabja meg, például labdarúgó 50—100 m, kézilabdás 40—80, kosaras 20—60 m, birkózó, ökölvívó 200—400 m. A résztávos futással a versenyigénybevételt tudjuk megközelíteni. Az alapozás közepétől alkalmazzuk a mezei futás helyett.

Szabadgyakorlatokat, gimnasztikát az általános és speciális erősítésre, erőnlét fejlesztésre, lazításra, izomérzék fejlesztésre használjuk. Erősítő hatása fekvő-testhelyzetekben a legnagyobb. Erőnléti hatás eléréséhez legalább 10—15 percnyi folyamatos munka kell.

Súlyemelés. Alkalmas gyorsasági és „lassú” erő fejlesztésére, ruganyosításra, gyorsításra, kis mértékben állóképesség fejlesztésre. Helyi probléma lehet a megfelelő berendezés hiánya. Alkalmazható a rendes súlyzó helyett csillekerék, kocsikerék, tengelyekre, rudakra, csőre szerelt nehezékek. Kunszentmiklóson például cementtel töltött konzervdobozokba dugták a rudak végét és kitűnően megfelelt a célnak. A súlyemelés fő formái: Nyomás melltől, csak kar segítségével. Lassú erőt fejleszt. Lökés melltől, kar és láb segítségével. Szakítás a talajról egy mozdulattal a fej fölé. Mindkettő gyors izomzatot ad. Guggolásból felállás súlyzóval a ruganyosság növelésére alkalmas. Alkalmazása fokozatosan növekvő terheléssel célszerű. A terhelés fölfelé -s lefelé halad, azonos súlysorozatban egyszerre 5—6 lökéssel vagy nyomással.

Az elvégzendő munkát összsúlyban, például 1,2 tonna, ezen belül gyakorlatfajtánként fel-, bontva határozzuk meg. Ezután előírjuk, hogy az egyes fajtákat milyen súllyal végezzük. Az összteljesítményt és ezen belül a legmagasabb súlyt fokozatosan kell emelni. A kísérletek azt mutatták, hogy a 70—80 százalékos terhelés erősít a legjobban. Tehát nem a maximális

súly! A súlyemelést szigorúan az egyénekhez kell és lehet is alkalmazni. Utána a merevedés elkerülése végett lazító gimnasztika ' végzendő. Igen eredményes az egész évben végzett súlyemelés az erőszint megtartásában. Csökkentését a forrnábahozó időszakban kezdjük el.

Az erősítés eszköze még a gumikötél. Igen jó erősítő és erőnlét fejlesztő eszköz. Előnye, hogy egyes izmokra speciális hatást tudunk adni. Az expander alkalmazása a gumikötéléhez hasonló, de korlátoltabb mértékben használható. Az egyén fejlettségéhez igen alkalmazható a rugók számának változtatásával. Medicinlabdával a test szinte minden izmát megdolgoztathatjuk. Igen alkalmas dinamikus izmok nevelésére, tehát a labdajátékoknál nélkülözhetetlen. Kézisúlyzók a súlyuktól függően önállóan is alkalmazhatók erősítésre, vagy a különböző gyakorlatoknál terhelésként alkalmazva erősítő, erőnlétfejlesztő szerepet töltenek be. Ugrókötél a ruganyossági állóképesség fejlesztésénél nélkülözhetetlen. Különösen ott, ahol a gyors, pattogó, állandóan akciókész lábmunkára van szükség (ökölvívás, kosárlabda), de az ugróerőt csak kismértékben fejleszti.

Szertorna, igen jó erősítő és speciális ügyesítő gyakorlatokra alkalmas, de komoly szaktudást igényel. Ide sorolható a mászókötél is, mely a kar hajlító izmainak és a tenyér izmainak erősítésére alkalmas. Szökdelő és ugró gyakorlatokat az ugróerő. általános láberő, és ezek állóképességének fejlesztésére alkalmazzuk. Minden sportágban szükség van ezekre. Minél nagyobb térdhajlítással végezzük, annál erőteljesebb az eredmény. Hatásukat terheléssel fokozhatjuk (pl. medicinlabda, súlygolyó, súlyemelő tárcsa). Igen nagy súllyal helyben szökdelés lehetséges. Lehet terheléses speciális ugrás is, például magasugrás kézisúlyzókkal. Szinte minden gyakorlat végezhető terheléssel. A terhelés súlyának változtatásával pontosan lehet az erősítés mértékét szabályozni.

Mint már elöljáróban elmondtuk, az alapozó időszakban nemcsak a képesség fejlesztés folyik. A fizikai fejlesztéssel egyidőben az alaptechnika felújítása,. csiszolása, új elemek tanulása, a vége felé a taktikai gyakorlatok is helyet kapnak. Tisztára csak fizikai képességeket fejlesztő edzés kevés van, egy edzésen belül, arányosan elosztva mindegyik rész szerepel kisebb-nagyobb mértékben. A fizikai képességek fejlesztését az alapállóképesség és az erő fejlesztésével kezdjük, majd a megfelelő alapok után kezdjünk gyorsítani. A ruganyosítás a megfelelő erő megszerzése után a szökdelések gyorsított végrehajtásával történik, ez vagy á terhelés csökkentésével, vagy a térdhajlítás csökkentésével történik. Az alapozás végén már csak magasszintű, a speciális igénybevételt megközelítő futó munkát végeztessük. A súlyokat csökkentsük. A mozgé" gyors végrehajtására töreked jünk. A fizikai fejlesztés idejaz edzésidő 40—50 százaléka legyen.

Adamik Ferenc