Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

Z. oldal 1965. január SS, péntek Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről 4 varsói tanácskozás után VARSÓ. (MTI) A Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Segély­­nyújtási Szerződés tagállamai­nak politikai tanácskozó testü­leté 1965. január 19—30-i var­sói ülésén megvitatta az Észak- Atlanti Szövetség egyes tagálla­mainak a sokoldalú NATO- atomhaderő létrehozására irá­nyuló tervével kapcsolatban ki­alakult új helyzetet, valamint ama lehetséges következménye­ket, amelyek e tervek megvaló­sítása esetén a béke ügyét érin­tenék. A nemzetközi helyzet alaku­lásának íő tendenciája jelenleg a béke megőrzéséért és megszi­lárdításáért küzdő erők gyara­podása. Állandóan növekszik a következetes békepolitikát foly­tató szocialista országok ereje. Határozottan fellépnek a nem­zetközi helyzet javításáért az európai és más országok kom­munista pártjai és néptömegei. Hathatósan segítik a béke meg­szilárdítását Ázsia, Afrika és l.atin-Amerika független álla­mai. Az imperialista erők ugyan­akkor fokozzák aktivitásukat és makacsul törekszenek a nemzet­közi helyzet élezésére a világ különböző részein. Az Egyesült Államok változatlanul folytatja ellenséges politikáját a Kubai Köztársaság ellen. Folytatodnak az Egyesült Államok veszélyes provokációi a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ellen. A Varsói Szerződés tagállamai és az összes szocialista országok határozottan elítélik ezt az ag­resszív politikát. Az imperialista erők a gazda­sági, katonai és politikai nyo­más módszereit alkalmazzák, felhasználják katonai csoporto­sulásaikat a nemzeti felszabadí­tó mozgalmak elfojtására. En­nek példái: a Dél-Vietnam né­pei elleni háború, a kongói in­tervenció, a gyarmatosítók ag­resszív cselekményei Malaysiá­ban. A Varsói Szerződés tagálla­mai kinyilvánítják szolidaritá­sukat a szabadságuk és független­ségük kivívásáért, valamint a függetlenségük megszilárdítá­sáért küzdő népeknek. Az imperializmus agresszív politikájában különleges szere­pet játszik a sokoldalú NATO- alomhaderő létrehozásának ter­ve. A Varsói Szerződés tagálla­mai úgy vélik, hogy a sokoldalú N ATI -atomhaderő, amel ynek létrehozását az Egyesült Álla­mok és Nyugat-Németország ve­zető körei szorgalmazzák, komo­lyan veszélyeztetné Európa és az egész világ békéjét. A sokol­dalú atomhaderő megteremtése a nukleáris fegyverek elterjedé­sét, és többek között azt jelen­tené, hogy a nyugatnémet mili­taristákat e fegyverek birtokába juttatnák. Ez vonatkozik mind az Egye­sült Államok sokoldalú atom­­haderőtervére is, amelyet a Né­met Szövetségi Köztársaság tá­mogat, mind pedig az „atlanti haderők” angol tervére. Mind­két változat összeegyeztethetet­len a népeknek és a békeszerető országoknak ama törekvésével, hogy megszüntessék az atom­fegyverkezési versenyt, elhárít­sák az atomháború veszélyét és megvalósítsák az általános és teljes leszerelést. Összeegyeztet­hetetlen több állam erőfeszíté­seivel, hogy a Föld különböző körzeteiben atommentes öveze­teket létesítsenek. A sokoldalú NATO-atomhad­­erő célja a külön amerikai— nyugatnémet tömb megszilárdí­tása az Észak-Atlanti Szövetsé­gen belül. Ez sajátos alku, amellyel az Egyesült Államok biztosítani igyekszik katonai és politikai hegemóniáját Nyugat- Európában, az NSZK előtt pe­dig az amerikai törekvés támo­gátasának viszonzásául megnyí­lik az út az atomfegyverekhez. Az NSZK hozzá juttatása az atomfegyverhez akár a „sokol­dalú” akár az „atlanti” atom­­haderő kereteiben csak lépcső­fok ahhoz, hogy a nyugatnémet militaristák saját atomfegyver­rel rendelkezzenek. Az NSZK miután az Észak- Atlanti Paktum tagja lett, le­hetőséget kapott arra, hogy a hitleri Németország feltétel nél­küli kapitulációja után megkö­tött potsdami egyezmények meg­szegésével agresszív katonai po­tenciált hozzon létre. Az atom­fegyver megszerzése kétségtele­nül arra ösztönözné Nyugat-Né­­metország revansista erőit, hogy megváltoztassák a második vi­lágháború után Európában ki­alakult helyzetet és érvényesít­sék a Német Demokratikus Köz­társasággal és más államokkal szemben támasztott területi igé­nyeit. A nyugati hatalmak sem­miféle fogadkozása nem nyújt­hat garanciát a világot fenye­gető e veszéllyel szemben. Az NSZK igazi szándékairól tanúskodik a Bundeswehr veze­tőinek provokációs terve a ke­leti határ mentén létesítendő atomaknazárról, valamint az úgynevezett „előretolt határok stratégiájának” meghirdetése, amely atomfegyver alkalmazá­sát követeli bármilyen közép­európai háborús konfliktus ki­robbanása esetén. Minden olyan kísérlet azon­ban, amely atomfegyverek segít­ségével igyekszik érvényt sze­rezni a nyugatnémet revansista követeléseknek, magára a német népre jelenti a legnagyobb ve­szélyt. E kísérletek ugyanis el­kerülhetetlenül atomháborúvá fajulnának, amely nem Német­ország egyesítését, hanem atom­sivataggá válását eredményez­né. A Varsói Szerződés tagálla­mai teljes határozottsággal fel­lépnek az ellen, hogy a nuk­leáris fegyvereket bármilyen alakban, közvetlenül vagy álla­mok csoportosulása révén köz­vetve kizárólagos rendelkezésre, vagy a rendelkezésben való részvétel bármilyen formájában a Német Szövetségi Köztársa­ság birtokába juttassák. A Varsói Szerződés tagállamai teljes mértékben támogatják a Német Demokratikus Köztársa­ság békeszerető politikáját, és úgy vélik, az NSZK részvétele a sokoldalú NATO-atomhad erőben azt jelentené, hogy az NSZK kormánya leveszi a napirend­ről Németország egyesítését. Csak a feszültség enyhítése, va­lamint Németország és Európa leszereléséről kötött hatékony egyezmények útján lehet megte­remtem a fennálló két szuverén és egyenjogú német állam egye­sítésének feltételeit a Potsdami Egyezmény elveinek szellemé­ben. Az egyesített NATO-atom­­haderő létrehozása nemcsak az európai béke és biztonság ellen irányul. Növelné az imperialista és neokolonialista nyomást a felszabadult és a függetlensé­gükért harcoló népekre is. Minden nép alapvető érdeke azt követeli, hogy mondjanak le a sokoldalú NATO-atomhad­­erő létrehozásának tervéről. Ha azonban a NATO-államok a bé­ke érdekeivel szemben létrehoz­zák a sokoldalú atomhaderőt — történjék ez bármilyen formá­ban — a Varsói Szerződés tag­államai, tekintettel azokra a sú­lyos következményekre, ame­lyekkel ez Európa békéje és biztonsága szempontjából járna, kénytelenek lesznek biztonsá­guk érdeikében megtenni a szük­séges védelmi intézkedéseket. A Varsói Szerződés tagálla­mainak fő politikai célkitűzése békés feltételeket biztosítani a szocializmus és a kommunizmus építéséhez hazájukban, valamint a békeszerető népek együttes erőfeszítéseivel megóvni az em­beriséget az atomháború veszé­lyétől. A Szovjetunió és a Var­sói Szerződés többi tagállamai eddig is a javaslatok egész sorát tették a nemzetközi helyzet ja­vítására. A Varsói Szerződés tagállamai a jövőben is támo­gatni fogják azokat az intézke­déseket, amelyeknek megvalósí­tása a nemzetközi feszültség enyhüléséhez vezetne és kedve­ző feltételeket teremtene a fegy­verkezési verseny beszüntetésé­hez, valamint az általános és teljes leszereléshez. A Varsói Szerződés tagálla­mainak európai politikai tanács­kozó testületé korunk elenged­hetetlen követelményének tekin­ti, hogy biztosítsák az európai békét, amelyet a sokoldalú atomhaderő létrehozásának ter­vei súlyosan fenyegetnek. Az európai béke biztosításának cél­ját hasznosan szolgálná az atom­fegyverek befagyasztására, s a közép-európai atomfegyvermen­tes övezet létrehozására tett ja­vaslatok megvalósítása. A politikai tanácskozó testü­let támogatja a Lengyel Nép­­köztársaságnak azt a kezdemé­nyezését, hogy hívják össze az európai országok értekezletét az európai kollektív biztonságot szolgáló intézkedések megvita­tása végett. A Varsói Szerződés tagállamai továbbra is készek meg nem tá­madási szerződést kötni a NATO tagállamaival, ami nagy­mértékben hozzájárulna a fe­szültség enyhüléséhez Európá­ban és az egész világon. A Varsói Szerződés tagállamai az európai béke biztosítása ér­dekében támogatják a német­kérdés békés rendezésére irá­nyuló erőfeszítéseket. E cél el­érését elősegítené a jelenlegi határok elismerése, a második világháború maradványainak felszámolása, valamint a két né­met állam olyan kötelezettség­vállalása, hogy nem látják el fegyveres erőiket atomfegyve­rekkel és leszerelési intézkedé­seket hajtanak végre. A Varsói Szerződés tagálla­mainak politikai tanácskozó tes­tületé ugyancsak támogatja a Német Demokratikus Köztársa­ságnak azt a javaslatát, hogy a két német állam mondjon le az atomfegyverekről. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják a Kínai Népköztár­saság kormányának azt a javas­latát, hogy hívják össze a világ kormányfőinek értekezletét, és azon vitassák meg a nukleáris fegyverek teljes betiltását, és teljes megsemmisítését, vala­mint első lépésként e fegyverek alkalmazásának megtiltását. A Varsói Szerződés tagállamai ugyancsak támogatják az el nem kötelezett országok kairói értekezletének javaslatát lesze­relési világkonferencia összehí­vására. A politikai tanácskozó testü­let kijelenti, hogy az imperializ­mus fenyegetéseivel szemben a szocialista országok teljesen egy­ségesek és-szolidárisak és az im­perialista körök próbálkozásai, hogy ezt az egységet aláaknáz­zák, kudarcra vannak ítélve. A Varsói Szerződés tagállamai a jövőben minden erejükkel ar­ra törekszenek, hogy hatéko­nyan hozzájáruljanak a feszült­ség enyhítőihez és a leszerelés­hez, a békés egymás mellett éléshez és biztosítsák a békés jövőt minden nép számára. A Varsói Szerződés Szerve­zete politikai tanácskozó tes­tületé — mint arról már be­számoltunk — befejezte ta­nácskozását. Egymás után hagyták el az értekezlet szín­helyét a tagországok küldött­ségei. Csütörtökön délelőtt re­pülőgépen elutazott Varsóból az Antonin Novotny vezette csehszlovák és a Todor Zsiv­­kov vezette bolgár küldöttség, amely részt vett a kétnapos értekezleten. A varsói repülő­téren Gomulka, Czyrankiewicz és más lengyel vezetők búcsúz­tatták a távozó vendégeket. El­utazott Varsóból még szerdán este az NDK és a román kül­döttség is. Hatalmas, 150 000 négyzetmé­teren elterülő, 19 nagy és szá­mos kisebb épületből álló „bio­­kombinátot” terveztek az Agro­­terv szakemberei Mongólia szá­mára. A tervezés munkájáról Fe­hérvári Miklós geológus az Ag­­roterv szakosztályvezetője a na­pokban számolt be a Magyar­honi Földtani Társulat ülésén. Amint elmondotta, Ulan Bátor­tól 23 kilométerre, a Songino nevű, hasonló rendeltetésű kis­üzem helyén épített biokombi­nát valóban sokoldalú üzem lesz. Azért hívják biokombinát­nak, mert csaknem 25 millió szarvasmarha, juh, jak, ló és teve számára itt készítik majd TORONTO. (TASZSZ) A Kanadai Kommunista Párt Országos Végrehajtó Bizottsága Torontóban megtartott plénu­mán William Kashtant válasz­totta a novemberben elhunyt Leslie Morris helyébe a párt főtitkárává. Kashtan 1909-ben született, és 18 éves korában Merényletet követtek el csü­törtökön reggel Hasszán Ali Manszur iráni miniszterelnök ellen. Az AP jelentése szerint Manszur kocsijából kiszállva a Medzslisz (parlament) épületébe tartott, amikor valaki közelről négy lövést adott le rá. Az iráni miniszterelnököt megoperálták és bár eszméletét még órákkal később sem nyerte vissza, orvosai szerint állapota kielégítő. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás —paraszt kormány elnöke csü­törtökön látogatást tett Wla­­dyslaw Gomulkánál, a LEMP első titkáránál és Josef Czy­rankiewicz miniszterelnöknél. Magyar részről a látogatáson jelen volt Czinege Lajos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak póttagja, honvédelmi mi­niszter, Péter János külügymi­niszter, Erdélyi Károly külügy­miniszterhelyettes, valamint Martin Ferenc, a Magyar Nép­­köztársaság varsói nagykövete. A találkozás szívélyes baráti légkörben folyt le. szinte kizárólag magyar beren­dezésekkel, magyar receptek szerint, magyar technológiával a phylaxia mongol kiadású gyógyszereit. Itt ellenőrzik majd a gyártott vakcinák és egyéb olcsó anyagok minőségét, itt dolgozzák fel a gyártási hulla­dékot állati tápszerré, itt vég­zik az állategészségügyi kísérle­teket és itt tenyésztik a kísér­letekhez szükséges tengeri ma­lacokat és fehér egereket. A biokombinát építését a mon­golok már az idén meg akar­ják kezdeni. Ennek a munká­latnak a művezetésére szintén a magyar szakembereket kérték féL (MTI) William Kashtan a Kanadai Kommunista Párt új főtitkára Merényletet követtek ei az iráni miniszterelnök ellen csatlakozott a kommunista moz­galomhoz. Először a kommunis­ta párt ifjúsági szervezetét ve­zette, majd Kanada több váro­sában töltött be jelentős tiszt­séget a pártszervezetekben. Az utóbbi években a párt országos végrehajtó bizottságának titkára volt. Hasszán Ali Manszurt a me­rénylő két revolvergolyóval se­­besítette meg. Egyik átfúrta a torkát, a másik a hasüregbe ha­tolt. A rendőrségi vizsgálat folya­matban van. A teheráni rádió jelentése szerint a merénylő Mohamed Bokharai, főiskolai hallgató. A hatóságok nem köz­ük, volt-e cinkostársa, s milyen háttere volt a gyilkossági kísér­letnek. A Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé­nek záróülésén, a megvitatott kérdésekről közös közleményt Írtak alá. Hazánk részéről Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke írta alá az okmányt. Hatalmas biokombinát épül magyar tervek szerint Mongóliában

Next

/
Thumbnails
Contents