Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

IMS. Január >2, péntek Öt vélemény egy sikeres évről Termelőszövetkezetünkben, a géderlaki Üj Életben, mind több szó esik a zárszámadásról. Ez különösképpen érthető, hiszen hosszú évek óta most először nem lesz mérleghiányunk. Hogy minek köszönhető az eredmény­­javulás, s a továbblépéshez mit kellene még tennünk, erről a szövetkezet öt különböző beosz­tású gazdájának következő a véleménye: FIGLER JÓZSEF brigádve­zető: Az elmúlt évben sokat fejlődött gazdaságunk, s ezért nyugodtan nézek a zárszámadás elé. Jelentős eredménynek tar­tom, hogy a különböző ágaza­tokban szerezhető jövedelem közti aránytalanságot megszün­tettük, ami a korábbi években bizony eléggé éreztette a mun­kakedvet csökkentő hatását. A tavalyi egységes bérezés bevált, annál is inkább, mert a terve­zettnél magasabb összeget tu­dott a közös fizetni. TAKÁCS ~ELEK tehenész: Örömmel állapíthatom meg, hogy javult az állatok takarmá­nyozása. Ennek eredményeként szebbek, de gondozottabbak is, mint korábban, s ami a legfon­tosabb: javult a fejési átlag. Ebben egyébként mi, tehené­szek, közvetlenül is érdekelve vagyunk, mert a tej után pré­miumot kapunk. Tavaly literen­ként húsz fillér volt — ez év elejétől azonban már 30 fillér ez az összeg. Szeretném viszont, ha az idén gépesíthetnénk a fe­­jést. örülnék annak is, ha az istállónál lenne öltözőnk. SZEGŐ LAJOS főagronómus: ják a jó kereset lehetőségét, hi­szen a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztéséhez úgyszólván min­den feltétellel rendelkezünk. BÁLÁN MIKLÓS párttitkár: Milyen állami támogatást kapnak az idén a termelőszövetkezetek ? Talajjavító», talajvédelem „Másodvetés” a vizeken Huszonegy vagon halat — nagyobbrészt pontyot, kisebb mennyiségben különböző ke­szeg- és harcsaféléket — érté­kesített tavaly a bajai Üj Élet Halászati Termelőszövetkezet. Minthogy a tél enyhének mutatkozik, a szövetkezet vi­zeinek egész területén — a nyílt Dunán, a szeremlei holt­ágakban, a Ferenc-csatornán és a harkakötönyi tavon — szinte napról-napra megmerí­tik a hálót. Egyúttal az idei év sikeré­nek a megalapozásán is fára­doznak. A harkakötönyi telel­tetőbe eddig 220 mázsa növen­dékpontyot vásároltak Diny­­nyésről, Tolnából, valamint Szarvasról. Ennél még na­gyobb mennyiség megvételére kerül sor a közeljövőben, így összesen csaknem félezer mázsa pontyivadékkal gyara­píthatják az ottani halastavat, s kisebb mértékben a nyílt vi­zeket is. Az ivadékvásárlással az céljuk, hogy az eddigi egy he­lyett két tenyészidőt honosít­sanak meg évente. Ez a korai kihelyezéssel megoldható, így május végén már számot­tevő halmennyiséggel jelent­kezhetnek a piacon. Ezután, a nyári hónapokban, már folya matosan lehetővé válik a hal­kedvelő lakosság igényeinek kielégítése. A lehalászott vize­ken ugyanis megkezdhetik a másodtenyésztést, s októberre­­novemberre már piacképessé „érik” a hal. A halászati tsz vezetői szerint e módszer azért is alkalmazható, mert a vá­sárlók körében legkedveltebb a 70—100 dekás hal, egy kilón felüli súlyút aránylag ritkán keresnek. Egy másik újítás bevezeté­sét is célul tűzték erre az év re. A holtágakat „fél-belterjes sé” teszik, oly módon, hogy erősebb, tizenöt-húsz dekás és ragadozó fajta — csuka, har­csa, süllő — ivadékot helyez­nek beléjük. Ezek elpusztítják az értéktelen keszegféléket, s ezáltal gyorsan fejlődnek. Evégett már vásároltak 50 ezer harcsa- és 200 ezer előnevelt csukaivadékot, továbbá 150 süllőfészket, egyben-egyben 20 ezer ikrával. Természetesen a pontyállomány gyarapításáról sem mondanak le: a tél végén 200 ezer tallérnagyságú pon­tyot helyeznek ki a holtágak­ba. H. D. Takács tagtársam és a többi te­henész kívánsága jogos. A fejő­gép beszerzése egyébként már benne szerepel az idei terveink­ben. Az öltözőt pedig még az első negyedévben, saját erőnk­ből létrehozzuk. Ami a tavalyi eredményeket illeti, ezek elgon­dolásaink megvalósulását jelen­tik. Igen nagy volt a fejlődés az agrotechnikában. Következe­tesen alkalmaztuk a vegyszeres gyomirtást, ami előtt a gazdák­kal sikerült megértetnünk a kemizálás szükségességét. Evé­gett előadásokat tartottunk, ki­állításokat és bemutatókat ren­deztünk. Jelentős előrelépés volt az is, hogy a talajerőpótlással külön személy foglalkozott. Ta­valy ugrásszerűen növekedett a gépparkunk is, úgyhogy az idén inkább csak a munkagépek beszerzésére kell gondolnunk. PÉCSI JÓZSEF elnök: A ve­zetőség tagjai igyekeztek bebi­zonyítani, hogy segíteni kíván­ják a tagságot. Ez a háztáji gaz­dálkodás támogatásában is meg­nyilvánult. A közösből, például a háztáji állatállomány részére szálastakarmányt is biztosítot­tunk. Ezenkívül, termőképessé­gük növelése végett, műtrágyát adtunk a háztáji földekre. »Erre az évre, és természetesen a ké­sőbbiekre is, tervezzük, hogy „fiatalítjuk” a tagságot. Tavaly is hét, korábban az iparba ván­dorolt fiatal tért vissza. Ná­lunk is egyre jobban megtalál-Ahhoz, hogy már az idén jelen­tős mértékben továbblépjünk, hasznosnak tartom, ha közös gondjainkról és tapasztalataink­ról már a zárszámadási köz­gyűlés előtt is elbeszélgetünk a gazdákkal, ök egyébként mind­inkább igényt tartanak a gaz­dálkodás őszinte elemzésére, az azt fékező hibák nyílt megvi­tatására. Az a szándékunk, hogy a brigádokban, de még az ezek­nél kisebb kollektívákban is megvitatjuk a zárszámadás ada­tait. Az egészséges eszmecserék irányításában kétségtelenül nagy szerep jut a kommunistáknak. Emellett a pártvezetőség segíti a közgyűlési beszámoló elkészí­tését is, hogy a gazdaság helyzetét leginkább jellem­ző adatok alapján elemezze a szövetkezet elmúlt évi tevé­kenységét. Csakis sokrétű szám­vetéssel határozhatjuk meg hi­bátlanul az új esztendő közös tennivalóit Szalay János Nem !i ezzel — géppel Évente nyolcezer munkaórát takarítanak meg a képünkön látható lapos- és abroncsacél egyengető segítségével a Kis­kunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat dolgozói. Eddig ugyanis kézzel végezték ezt az igen fá­radtságos munkát. Herner Jó­zsef gépészmérnök terve alap­ján a TMK-műhely lakatosai készítették a gépet alig több mint egy hónap alatt. Amikor a felvételt készítettük Jakab Ká­roly és Karácsonyi József a vé­dőburkolat felszerelésén fára­dozott. Ezekben a hetekben tartják zárszámadó közgyűléseiket a termelőszövetkezetek. Elemzik, értékelik a múlt év gazdálko­dási eredményeit, s megvitat­ják azt is, hogy az új eszten­dőben miképpen lehet többet olcsóbban termelni. Igaz ugyan, az idei terveket jóváhagyó köz­gyűlésekre csak későbben kerül sor, de az előrelátó szövetkezeti vezetők és tagok már most számbaveszik lehetőségeiket, tennivalóikat s erre egyik jó al­kalom a zárszámadás időszaka. Megkönnyíti a tervezést, hogy nem csupán a régebbi és a ta­valyi tapasztalatokra, tanulsá­gokra támaszkodhatnak, hanem tanulmányozhatják annak a messzemenő támogatásnak a módozatait is, amelyben az ál­lam részesíti a termelőszövet­kezeteket. Megállapíthatják —, hogy saját adottságaik figyelem­­bevételével hogyan tudják az ország és a maguk javára leg­hasznosabban gyümölcsöztetni a különféle kedvezményeket. A Magyar Közlönyben és a Mező­­gazdasági Értesítőben közzétet­ték azokat a rendeleteket, ame­lyek a tsz-ek 1965. évi állami támogatásának rendszeréről, il­letve a termelőszövetkezetek szakemberellátásáról szóló kor­mányhatározatok részletes vég­rehajtását szabályozzák. Köztudomású a mező­­gazdasági termelés- és áruter­melés fokozásának milyen ki­emelkedő szerepe van népgaz­daságunk további erősödése, az egész nép életszínvonalának emelkedése szempontjából. Ezért fordít nagy gondot kormányza­tunk arra, hogy a tsz-ek álla­mi támogatásának rendszere a legfontosabbat, a termelés fej­lesztését szolgálja. A sokféle ilyen irányú támogatás és ked­vezmény közül egyike a legje­lentősebbeknek, az, amivel a ta­lajjavítást, a talajvédelmet és az üzemen belüli vízrendezést segíti elő az állam. Vannak hazánknak olyan vidékei, ahol kedvezőtlenek a természeti, gazdasági és üzemi viszonyok. Az ilyen körülmé­nyek között gazdálkodó terme­lőszövetkezetek az átlagosnál nagyobb költségekkel is kisebb hozamokat érnék el, mint a többiek. A szóbanforgó vidéke­ken a földterületek megjavítá­sához több irányú feladat el­végzése szükséges. Minthogy a népgazdaság nem mondhat le ezeknek a területeknek a ter­méséről sem, a talajjavítás, a vízrendezés, a fásítás és a többi munka pedig jóval meghaladja az ottani üzemek teherbíró ké­pességét —, továbbra is jelen­tős támogatásra van szükség, a természeti viszonyok megjaví-Furcsa jegyzőkönyv Furcsa jegyzőkönyv akadt nemrég a ke­zünkbe. Arról szól, hogy Mácsai István, drágszéli lakos har­mincezer darab téglát vásárolt az ÉM Csong­­rád—Bács megyei Tég­laipari Vállalat hajósi telepén, amelyből — szerinte — kb. 25 ezer nem felel meg az első osztályú minőségnek, aminek fejében átvet­te. A helyszíni kivizs­gálás alkalmával — mondja a jegyzőkönyv — Oszvald József gyár­vezető megállapította, hogy sem a tégla szál­lítása, sem a jelenlegi tárolása nem történt szabályszerűen. A szál­lítás gépkocsival, ara­kodás a kemencéből gyorsan dobálva tör­tént. Mácsai István sem szállításkor, sem nyolc napon belül nem reklamált. És most szó szerint idézzük: „Má­csai István szerint ne­ki eszébe sem jutott volna megreklamálni a tégla minőségét, ha a tanácselnök nem biz­tatja. A megállapodás az, hogy Mácsai Ist­ván reklamációját fenntartja, ugyancsak a tanácselnök biztatá­sára.” A jegyzőkönyvet csak Oszvald József írta alá, mert az alá­írást Mácsai — nem valós adatok beírása miatt — megtagadta. És most valamit az előzményekről. Beros Ferenc, a drágszéli községi tanács vb elnö­ke az egyik járási ta­nácstagtól értesült az említett panaszról, s ennek alapján levelet írt a vállalat központ­jának Szegedre. Az a hajósi fiókhoz továbbí­totta a panaszt, s ma­gát a helyi téglagyár vezetőjét — aki nyil­ván saját maga ellen nem folytathat vizsgá­latot — küldte ki az ügy megvizsgálására. Így született meg a fenti jegyzőkönyv. Aminek mi csupán azt a furcsa kitételét tesz­­szük szóvá, hogy a „tanácselnök biztatá­sára”. Lehet, hogy nem mindenben helytálló Mácsai István rekla­mációja, az is lehet, hogy már késve érke­zett, s nem állapítható meg pontosan a tégla átvétel előtti minősé­ge, de kétségbevonni a helyi tanács vb ve­zetőjének jogát, hogy eljárjon a község egyik lakosának panasza ügyében, s azt — eny­hén szólva — ilyen furcsa megjegyzéssel illetni, mindenképpen elítélendő dolognak tartjuk. A vállalat központ­jának pedig azt taná­csoljuk, ilyen esetben máskor tárgyilagosabb kivizsgálót jelöljön ki, ne pont azt, akinek munkaterületére a pa­nasz is irányul. S fő­ként olyat, aki a ta­nács vezetőinek hiva­tali kötelességét nem tekinti holmi piszká­­lódásnak. T. P, tusához. Államunk a népgazda­sági tervben meghatározott ilyen körzetekben végzett talajjavítás, talajvédelem, vízrendezés, rét- és legelőjavítás összes költségei­re vissza nem térítendő állami támogatást ad az érintett tsz-ek­­nek. A költségek, amelyekre ez a támogatás vonatkozik, maguk­ban foglalják a tervezés, a be­­ruházás bonyolítási és a mű­­szaki ellenőrzés is. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a talaj­­javításhoz szükséges szerves-, mű- és zöldtrágya, valamint á lignitpor talajjavító anyagnak számít. Ha tsz saját előállítású talajjavító, talajvédelmi, vagy vízrendezési anyagot használ upü hogy a helyszínre is szállítja, akkor szintén állami támogatást vehet igénybe. Támogatja az áUam ^ kát a termelőszövetkezeteket is amelyek nem kiemelt körzetben működnek. Kiterjed ez az intéz­kedés a talajjavítási, mésztrá­­gyázasi, valamint az üzemen óeluli lecsapolási és egyéb víz­­rendezési munkák elvégzéséhez szükséges anyagok vételárára és ?.._ren.deltetési vasútállomásra torteno szállítás költségeire A szervestrágya és a zöldtrágya vetőmagja ellenértékének kivé­telével vonatkozik a kedvez­mény azoknak a talajjavító anyagoknak az ellenértékére is melyeket a tsz maga állított eio. A talajjavítással kapcsola­tos gépi munkák költségeinek erejéig szintén támogatást ad az állam. A gaz­­das^gilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek első cso­portjába tartozó tsz-ek esetében .a támogatás a költségek 80 százalékát jelentheti. Ha a gépi munkákat a tsz saját gépeivel vegn el, az állami támogatás akkor is jár neki. Ebben az esetben üzemviteli célokra is felhasználható a támogatás ösz­­szege. _.Az.1 üzemen belüli vízrende­­«snel a földmunka minden köbmétere után tíz forint álla­im támogatás illeti meg a tsz-t, ha a földmunkát saját, vagy hereit gépekkel, a szövetkezet munkaerejével végzi el. A tsz összeget is fel­használhatja üzemviteli célok­ra. A talajjavítási, talajvédelmi ós az üzemen belüli vízrende­­vS.­­szükséges ter­tót !^?kVélernények költsé­­geit az állam megtéríti a ter­melőszövetkezeteknek. űj intézkedés, hogy a ta­­ajjavitás és a talajvédelem ha­­í*^y'Saganak fokozása érde­keben szerződésben kel] megha­­torozm azokat a feladatokat, Sím 32 érdekelt vállalatra, másfelől a tsz-re há­­ndnak. A kedvezmények igény­bevételének feltétele hÖfTí; termelőszövetkezet hiánytalanul teljesítse szerződéses kötelezett­­segeit. A termelőszövetkezetek álla­mi támogatásáról szóló kor­mányhatározat és a végrehaj­tást szabályozó miniszteri ren­­deletek természetesen részlete­ikben foglalkoznak mind a ta­­íajjavítás, mind a szőlő- és gyü­mölcsös-telepítés kedvezményei­vel. Jól teszik a tsz-ek vezetői, ha nem elégszenek meg azzal, hogy ők megismerik ezeket a jogszabályokat, előírásokat. Beszéljenek ezekről a te­gokkal is, mutassanak rá a ta­lajjavítás, a telepítések előnyei­be es arra, hogy milyen nagv segítséget jelent ehhez az a tá­mogatás, amelyet az állam nyújt a termelőszövetkezetek­nek. e. p.

Next

/
Thumbnails
Contents