Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-21 / 17. szám
A tszcs- és szakszövetkezeti tagok rendszeres betegellátása érdekében Egry előnyös, de kihassnálatlun kormányrendeletről „Híg latyakban járunk...66 Körülbelül egy hónappal ezelőtt képet közölt a Petőfi Népe a kecskeméti Csongrádi út újjáépítéséről. S ha az út elkészül, valóban szinte megfiatalítja majd ezt a városrészt. Ennek örülünk. De nem hallgathatjuk el, hogy az útépítők nem gondoskodtak az átmeneti időszak problémáinak megoldásáról, nevezetesen: az ideiglenes vízlevezető árkokról, s így, ha csapadékos az időjárás, a járdákat elönti az esővíz. Amikor e sorokat írom, híg latyakban járunk, és gyermekeink is bokáig sáros cipőben jelennek meg az iskolában. (A pedagógusok persze ezt nem hagyják szó nélkül.) A Kuruc téri iskola sarka, de a Zsinór és Zöldfa utcának a térre vezető része is járhatatlan. Az átkelőhelyeket az útépítőanyaggal megrakott tehergépkocsik ugyancsak egyetlen sártengerré változtatják, sőt felnyomják a sarat a gyalogjáróra is. Kérjük az illetékeseket, sürgős intézkedésükkel szüntessék meg az itt uralkodó áldatlan állapotokat. Németh Zoltán Kecskemét, Epreskert u. 74. fl statisztikai jelentésből A legfrissebb adatok szerint a házikertekben és szórványban 53,6 millió gyümölcsfa, tehát az ország gyümölcsfaállományának hatvanegy százaléka található. (MTI) Téli táj A múlt évben új kormányrendelet jelent meg a tszcs- és szakszövetkezeti tagok rendszeres betegellátásáról. A rendelkezés kimondja: 1964. szeptember l-tííl önkéntes alapon betegségi ellátásban részesülhetnek a közös munkában rendszeresen résztvevő tagok is, havi 36 forint betegellátási díj fizetése mellett. Az önkéntes betegségi biztosításnak azok a tszcs- és szakszövetkezeti tagok, családtagjaik is élvezői lehetnek — havi 60 forint betegellátási díj ellenében —, akik nem vesznek részt a közös munkában. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Megyei Igazgatóságán a következő tájékoztatást kaptuk a rendelkezés végrehajtásáról: — A rendelkezés mindenekelőtt azért volt időszerű, mert a tszcs-k és a szakszövetkezetek közösen művelt területe és tagsága évről évre gyarapodik. Tehát egyre több tag vesz részt a közös munkában, akik így jogot nyernek a társadalombiztosítási kedvezményekre is. Rajtuk kívül az egyénileg biztosított családtagokat is megilleti az orvosi gyógykezelés, a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz-juttatás, a kórházi ápolás, az anyasági segély ugyanolyan feltételek mellett, mint a tsz-tagokat, vagy azok családtagjait. — A rendelkezéssel kapcsolatos teendőkről valamennyi tszcs és szakszövetkezet vezetőségét idejében írásban tájékoztattuk, és két szóbeli értekezletet is szerveztünk számukra. Ennek ellenére komoly hiányosságok tapasztalhatók a kedvezményes betegellátásba való bevonásnál, Az igazgatósághoz tartozó 13 tszcs és szakszövetkezet közül csupán 5J kötött ez idáig megállapodást. A bejelentett biztosított tagok létszáma pedig mindössze 380. Egyéni biztosítás céljából a területünkhöz tartozó 33 ezer tszcs- és szakszövetkezeti tag közül alig 370-en kérték az önkéntes biztosításba való felvételüket. — Az eddigi gyenge eredmények fő oka a tszcs- és szakszövetkezeti tagok hiányos tájékoztatása, felvilágosítása. — Ezenkívül a termelő csoportok, a biztosításba lépőkről, nem vezetnek precíz nyilvántartást, és • így nem tudható: Valóban részt vesz-e minden biztosított a közös munkában, tehát helyesen (Pásztor Zoltán felvétele.) • hajtják-e végre a valóságban a kormány rendelkezését? Az tehát a feladat, hogy a közös munkát végzőkről olyan nyilvántartást készítsenek, amelyben a ledolgozott munkanapok pontos száma is szerepel. Csak így állapítható meg, hogy a férfiaknál előirt évi 90, a nőknél megszabott 60 munkanapot — az adott írásos nyilatkozatoknak megfelelően — ledolgozták-e valójában? Ha igen, akkor az előnyösebb biztosítási juttatásokra jogosult az illető tszcs- vagy szakszövetkezeti tag. A társadalombiztosítási szervek egyébként a jövőben az ez irányú ellenőrzésre sokkal nagyobb súlyt helyeznek, mint eddig. A szóban forgó rendelkezés tehát — hangzott a nyilatkozat befejező része — a munkában rendszeresen részt vevő tagok számára teszi lehetővé az előnyös társadalombiztosítási kedvezményeket. Véleményünk szerint a termelő csoportok vezetőségei elsősorban ebből kiindulva kell, hogy végezzék az ez irányú felvilágosító munkát. Hasznos lenne, ha a tszcsékben a helyi tanácsok, a szakszövetkezetekben pedig a MÉSZÖV illetékesei a jövőben aktívabban támogatnák a tagság felvilágosítását. A társadalombiztosítás megyei igazgatóságának a továbbiakban a hatékonyabb helyszíni, konkrét segítségnyújtás lesz a feladata, hogy elősegítsük: A termelő csoportok az eddiginél nagyobb számban és mértékben éljenek a kormányzatunk részéről megadott új társadalombiztosítási jogokkal és lehetőségekkel. B. Gy. Kenyérügy — kenyértöréssel Bajok vannak régóta a kenyér körül. Sületten, keletien, égett — panaszolták Kecelen. —• Pedig, négygőzös sütőtérrel, dagasztógépekkel, teljes tésztafeldolgozó gépsorral, tágas raktárral, világos szép munkateremmel, fürdővel, öltözővel rendelkezik a korszerű, 800 ezer forintba került sütőüzem. A kenyér minősége mégsem javult. Hogy miért, ennek több oka van. Mindenekelőtt az, hogy az irányítást gyakoroló Kalocsa és Vidéke Sütőipari Vállalat vezetői, nem tudtak biztosítani keceli üzemük élére minden szempontból odavaló, rátermett szakembert. Az elmúlt hónapokban végzett vizsgálatok azt is bizonyították, hogy a selejt oka nem a rossz alapanyag, hanem egyes dolgozók fegyelmezetlensége, a technológiai, a munkafegyelem megsértése. A vállalat vezetősége sokat fáradozott azon, hogy a keceli sütőüzem dolgozói (akik a régi és az új üzemben azonosak maradtak) minél tökéletesebben elsajátítsák az új berendezések kezelését, az új gyártási folyamat technológiáját. Például négy helyi péket utaztattak a fővárosba, ahol a XX. kerület egyik, a kecelivél azonos típusú, sütőüzemében kétnapos tapasztalatcserén vettek részt. Később, Bajáról hívtak szakembert, aki egy hét alatt bebizonyította: A kemencék jók, a liszt megfelelő. A hibák a sűrűn előforduló italozásokból, részegeskedésekből eredtek. Ilyen állapotban lehetetlen kifogástalan minőségű munkát végezni, amire az is bizonyíték, hogy a dolgozók — józan állapotban — ugyanabból az alapanyagból néha tetszetős, jóízű kenyeret is előállítottak. így foglalható össze a vállalat igazgatójának, Molnár István elvtársnak és Márkus Tibor művezetőnek írásban lefektetett jelentésének lényege, a keceli sütöde múlt évi munkájáról. Joggal vetődik fel az olvasóban a kérdés: Milyen intézkedések várhatók az említett hibák megszüntetésére? Az eddigi javaslatok közül csak a legfontosabbakat említjük: Nyújtson segítséget a községi partszervezet a dolgozók politikai oktatásához, tudatuk formálásához. Támogassa a községi tanács az üzem élére álló új — megfelelő tudású szakember — vezető lakásproblémájának megoldását, saz új vezető a vállalat igazgatóságával együtt gondoskodjék a technológiai előírások betartásáról. Végül: fegyelmi eljárást kell foganatosítani azok ellen, akik fegyelmezetlenség, iszákosság és hasonló okok miatt tudatosan megsértik a technológiai és munkafegyelmet. Hasznosnak, időszerűnek tekinthetők az említett erőfeszítései, javaslatai a vállalat vezetőségének. Viszont, ennél sokkal hamarabb, már a problémák, hibák jelentkezésének legkezdetén meg kellett volna akadályozni ezek elburjánzását. Ha ezt időben megteszi a vállalat vezetősége, ha idejében biztosítja a határozott, megfelelő és következetes helyi irányítást, az erősebb kezű vezetést, akkor a keceli üzem egyes dolgozóinak fegyelmezetlen, felelőtlen munkája nem vezetett volna a szocialista munkamorál megsértéséhez, gazdasági károk okozásához és a megérdemelten súlyos fegyelmi büntetésekhez. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Küafcun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsiláz. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 OtS. Tervek — feladatok ÉV ELEJÉN járunk. A múlt tapasztalataival gyarapodva arra törekszünk, hogy ami rossz volt közöttünk, ne ismétlődhessen meg. A földművesszövetkezet helyi ügyintézőjével beszélgetünk. Témánk: Csengőd múlt évi felvásárlási terveinek teljesítése. — Nem sikerült minden gyümölcsféléből elérnünk a tervezettet — mondja Gubán elvtárs. — Az előirányzottnál kevesebb cseresznyét, meggyet, barackot, őszibarackot, körtét vettünk át a termelőktől. Oka? Csak szórványosan termesztik e gyümölcsféléket községünk gazdái, csupán a házi szükségletük biztosítására gondolnak. Ám nagyobb hiba ennél, hogy a téli és tavaszi faápolásokat, a mechanikai és kémiai védekezést sokan elhanyagolják. Ezért bizony sűrűn előfordul, hogy a gyümölcs felvásárlásra alkalmatlan, cefrébe való. DICSÉRETET érdemelnek viszont az almatermelők, akik nagy gonddal ápolják fáikat. Ezzel magyarázható, hogy az általuk értékesített 4533 mázsa alma 80—85 százalékban exportképes volt. Volt is aztán öröm a fizetéskor!... — S hogyan alakult a baromfi- és tojásfelvásárlás tavaly? — Sajnos, ebben nem tudtuk megőrizni a korábbi években kivívott járási első helyezésünket. Okai közé tartozik, hogy baj volt az előlegek folyósításával. Sok termelő csak késve jutott hozzá, s bizony, ez nem hatott serkentőleg. A másik, a nagyobbik baj az volt, hogy hiányzott az összhang a Barnevál és a Terményforgalmi Vállalat között. A Barnevál feltüntette a szerződésen, hogy mennyi kukoricára jogosult a termelő. A Terményforgalmi Vállalat azonban nem tudott kellő időben kukoricát biztosítani. Sőt! Akadtak olyan gazdák is, akik egyáltalán nem jutottak hozzá. Még most is fennáll az a fonák helyzet, hogy a vállalat kukorica helyett árpát ad ki a szerződő feleknek. — Gubán elvtárs szerint milyen intézkedésekkel lehetne segíteni az idei községi felvásárlási tervek sikerét? — N ÖVÉN Y VÉDELEM! Elsősorban ez az egészséges, szép gyümölcstermés záloga. Szervezési jelleggel már most foglalkozni kell a növényvédelmi brigádokkal. A baromfi- és tojásfelvásárlást illetően pedig azt akarjuk, hogy ne csökkenjenek a teljesítést jelző számok. Ehhez azonban az szükséges, hogy ne folytatódjék a takarmánybiztosításban az említett rossz gyakorlat Hiszen a hibákból akkor okultunk, ha elhagyjuk azokat. Moravcsik Árpád Nyilvános telefont kémek A bajai Alvég lakóinak kérését tolmácsolom, amikor a szerkesztőséghez fordulok levelemmel. Az alvégieknek ugyanis nincs nyilvános telefonjuk, s ha valamelyikük hirtelen rosszul lesz, vagy baleset adódik, sem orvost, sem mentőt nem tudnak hívni sürgősen, mert a legközelebbi nyilvános telefonállomás még kerékpáron sem érhető el húsz-harminc percen belül. De ha a tűzoltóságot, vagy a rendőrséget kellene értesíteni, akkor is ugyanaz a helyzet. Az alvégiek tehát ezúton kérik az illetékes postaügyi szerveket, hogy a Wesselényi utca sarkára helyezzenek egy nyilvános távbeszélő állomást, de ha a Vöröskereszt-iskolában szerelnének fel egy úgynevezett pénzbedobós készüléket, az is gyorsan elérhető helyen lenne. Pechtler Ferenc Baja
