Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-04 / 2. szám
2. oldal 1965. január 4, héttő Huszonháromezer amerikai katona Sél-Víelaamban Nyilatkozatok Indonézia bejelentéséről Kongóban elfialasziolták a választásokat AMERIKAI forrás szerint Binh Ghia térségében péntek dél óta jelentősebb harc már nincs. EGY NAP A KULPOL! Ti KÁBÁN A L EOPOIjD V ILLE-I rádió szombaton ismertette a belügyminisztérium közleményét, amely Magyar és külföldi államférfiak táviraiválfása az újév alkalmából Ez a jelentés ellentmond a szombaton ugyancsak amerikai forrásból érkezett híreknek, amelyek a nap folyamán lefolyt komoly harcokról tájékoztattak. A dél-vietnami kormányerők erős légi támogatás mellett a terepet fésülik át. Ennek eredményeként megtalálták a december 30-án lelőtt helikopter három amerikai tagját. Az amerikai katonai köröket — mint már jelentettük — meglepetésként érte a Saigonhoz oly közel eső térségben megnyilvánult ellenállás, amely arra enged következtetni, hogy a dél-vietnami hazafiak új stratégiával, több jelentős kormányállás ellen egyidejűleg intézett támadással a kormányerők szétszórására törekszenek. A hazafiak sikere még nagyobb súllyal esik latba, ha tekintetbe vesszük az amerikai katonai támogatás fokozódását. Az amerikai katonai szóvivő vasárnapi bejelentése szerint jelenleg 23 000 főnyi amerikai katona tartózkodik Dél-Vielnamban. Ezer emberrel több mint decemberben. A saigoni buddhista főhadiszálláson december 20-a óta első ízben több ezer ember gyűlt egybe. Az egymást követő szónokok elítélték a Huong-kormányt, amiért elnyomja a buddhistákat. Thich Tan Chau, a saigoni buddhista központ vezetője kijelentette, hogy a buddhisták nem akarnak hatalomhoz jutni a kormányon belül, de ragaszkodnak az üldözésmentes szabadsághoz. A buddhista vezetők ezután felkérték a tömeget, hogy oszoljon szét, de vegyen részt a hétfőre tervezett diáktüntetésen. AZ ENSZ-BÖL való kilépés hivatalos bejelentése után Palar, Indonézia ENSZ-küldöttségének vezetője közölte, hogy az írásbeli bejelentés még nem készült el, valószínűleg csak hétfőn nyújtják át. Indonézia szóvivője emlékeztetett rá, hogy Sukarno elnök az elhatározást már csütörtökön elhangzott beszédében bejelentette. Az ENSZ illetékesei tájékoztatást kaptak országa döntéséről január 1-én, szándékosan az időpont előtt, amikor Malaysia, a Biztonsági Tanács tagjává válik. Palar még annyit közölt, Indonézia kilépése nem jelenti azt, hogy kiválik az ENSZ szakosított szervezeteiből. Hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy a brit kormány Sukarno _ elnök bejelentésének hírére további intézkedése" ket tett a távolkéleti" angol Csabátok megerősí. Malaysia felé tart az Eagle-repülőgépanyahajó. Bejelentették, hogy összesen hat hadihajót és ezer főnyi egységet küldenek a Távol- Keletre. Sir James Cassels tábornok, a szárazföldi hadsereg újonnan kinevezett vezérkari főnöke szombaton Londonból Malaysiába utazott. Indonézia kommunista pártja nyilatkozatban jelentette be, hogy üdvözli és teljes mértékben támogatja Sukarno elnök döntését. U Thant, az ENSZ főtitkára üzenetben kérte Indonézia elnökét elhatározásának megmásítására. Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-delegátusa hasonló felhívást intézett Indonéziához. Az ENSZ diplomáciai köreiben meglepetést keltett Indonézia elhatározása. Első eset, hogy egy állam kiválik a nemzetközi szervezetből. Az ENSZ tagállamainak száma a kilépéssel 114-re csökkent. szerint a februárrá tervezett valasztasoxat március 17-e és 31-e között fogják megrendezni. A nyugati hírügynökségek rámutatnak, hogy az 1964. augusztus 1-én kihirdetett alkotmány szerint, amelyet az év elején Luluaburgban száz napig tartó tanácskozások során dolgoztak ki, a választásokat legkésőbb 1985 májusa előtt kell lebonyolítani. A felkelők azonban tagadják az alkotmány érvényességét, mert a luluaburgi megbeszéléseken nem a politikai pártok, hanem Csőmbe befolyása alatt álló különféle szervezetek képviselői vettek részt. Az AP megjegyzi, hogy Kongóban jelenleg több mint kétszáz politikai párt működik — többségükben törzsi és vallási csoportok képviselői. Soknak csak hangzatos neve, elnöke, végrehajtó bizottsága és egy sokszorosító gépe van, amelynek segítségével kiáltványokat tesz közzé. Eddig három nagyobb tömörülés jött létre: Adoula volt miniszterelnök kongói demokratikus tömörülése, a Kaszávubu elnök Abako pártja körül kialakult afrikai demokratikus bizottság, valamint egy úgynevezett közös arcvonal, amelyet — az AP szerint — a meggyilkolt Lumumba miniszterelnök hívei alakítottak. Ugyancsak az ÁP értesülése szerint amerikai és belga részről az elmúlt időszakban nyomást gyakoroltak Csőmbe miniszterelnökre, hogy rendeljen el tűzszünetet és kezdjen tárgyalásokat a felkelőkkel. Megfigyelők véleménye szerint az amerikaiakat és a belgákat rendkívül kellemetlenül érintette az a tény, hogy az afrikai államok képviselői az ENSZ közgyűlésében szinte egyhangúlag elítélték Csőmbe kormányát. Az állítólag megbékélésre irányuló amerikai— belga kezdeményezésnek tehát lényegében Csőmbe megmentése a célja. Táviratváltás történt az újesztendö alkalmából a magyar állami és pártvezetők, valamint a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság állami és pártvezetői között. Magyar államférfiak üdvözletét váltottak az Afgán Királyság, az Albán Népköztársaság, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság, az Amerikai Egyesült Államok, az Argentin Köztársaság, Ausztrália, a Belga Királyság, Bolívia, a Brazíliai Egyesült Államok, a Burmái Unió, a Burundi Királyság, Ceylon, a Dahomey Köztársaság, a Dán Királyság, az Egyesült Arab Köztársaság, az Elefántcsontpart Köztársaság, az Etióp Császárság, Felső Volta Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Gabon Köztársaság, a Ghánái Köztársaság, a Görög Királyság, a Guineái Köztársaság, a Holland Királyság, az Indiai Köztársaság, az Indonéz Köztársaság, az ír Köztársaság, az Iraki Köztársaság, az Iráni Császárság, az Izlandi Köztársaság, Japán, a Jemeni Arab Köztársaság, a Jordániái Királyság, a Burma ünnepén A Burmái Unió népe ma függetlenségének napját köszönti. Tizenhét esztendővel ezelőtt, 1948. január 4-én ratifikálta a független Burma azt az egyezményt, amelynek alapján az ország kilépett a brit nemzetközösségből. Azóta esztendőről esztendőre ezen a napon végeznek számvetést az évszázados angol gyarmati uralom utáni szabad évekről. Burma a legutóbbi évtizedben egyre következetesebben küzdötte le a gyarmati múlt maradványait. Először az amerikaiak által felajánlott katonai zserződést utasította el. majd megtagadta a SEATO délkeletázsiai agresszív tömbhöz való csatlakozást, s a nemzetközi fórumokon az antíimperialista országokkal együtt a békés egymás mellett élés politikáját hirdette. Az igazán mélyreható változások azonban a legutóbbi két és fél esztendőben következtek be, miután Ne Vin tábornok „forradalmi tanácsa” vette át a hatalmat 1962-iben. Ne Vin kormányának programja: Burma szocialista állammá alakítása, s ennek érdekében a burzsoázia uralmának, a külföldi monopóliumok befolyásának felszámolása. Elvetették a régi parlamentáris rendszert, mert a burzsoá parlament nem a haladást hanem a konzervativizmust szolgálta. A több szakaszban végrehajtott gazdasági intézkedések — a bankok, majd a Burma'Oil Company államosítása, az amerikai Ford-alap és a neokolonialista behatolást szolgáló ázsiai alap felmondása, a rizsfeldolgozó- és az erdőipar államosítása — jelentős forradalmi változásokat eredményeztek. Megkezdték a földreform végrehajtását is, háromezer traktort rendeltek például Csehszlovákiától, s szovjet segítséggel 30 traktörállomás szervezéséhez láttak. A „forradalmi tanács” uralkodása óta Burmában 73 százalékkal emelkedett az állami szektor termelése, a magángazdaságoké viszont mindössze tíz százalékkal. Reformokkal igyekeztek leküzdeni a súlyos gyarmati örökséget, s bár a dolgozókat tömörítő Burmái Szocialista Program Pártja nem marxista párt, elveti az antikommunizmust és célja a szocializmus megteremtése. Népünk és népköztársaságunk kormánya rokonszenvvel kíséri a hősi múltú, 24 milliós burmai nép küzdelmét, s támogatja a függetlenségi program megvalósítását. Visszahívták szabadságáról a 2. angol ejtőernyős zászlóaljat, hogy Malaysia térségébe irányítsák. (MTI Telefoto) 1 Kínai Országos Hépl Gyűlés megválasztotta az álfán* vezetőit A Kínai Országos Népi Gyűlés most folyó első ülésszaka plenáris ülés keretében megválasztotta az ország vezető állami érfiait. Liu Sao-csi tölti be továbbra is a Kínai Népköztársaság államfőjének tisztségét. Szung Csing-ling asszony és Tung Divu maradt az államfő két helyettese. Az országos népi gyűlés állandó bizottságának elnökévé újraválasztották Csu Tét. Az államfő javaslatára Csou En-lajt választották meg az államtanács elnökévé. Az elnökj emelvényen jelen volt Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke. Meside elu?asíi|a Walter Ulbricht lavasla'ait Erich Mende alkancellár és össznémetügyi miniszter a Runschau am Sonntag-nak adott nyilatkozatában elutasította a Walter Ulbricht újévi rádióbeszédében kifejtett javaslatokat. Azzal a kibúvóval tért ki Walter Ulbricht javaslatainak érdembeli megválaszolása elől, hogy előbb a négy nagyhatalomnak kellene egyetértésre jutnia a leszerelés és az európai biztonság kérdéseiben. Leszögezte, hogy Bonn továbbra is csak akkor járulna hozzá a vegyes össznémet bizottságok létrehozásához, ha a négy nagyhatalom és Franciaország — adna megbízást erre a németeknek, Kambodzsai Királyság, Kamerun Szövetségi Köztársaság, Kanada, a Kenyai Köztársaság, a Kongói Köztársaság (Brazzaville), a Középafrikai Köztársaság, Kuwait Emírség, Laosz Királyság, Libanon Köztársaság, Libéria Köztársaság, Libia Királyság, Luxemburg Nagyhercegség, Malawi, a Malgas Köztársaság, a Mali Köztársaság, Málta Állam, Marokkó Királyság, Mexikó Köztársaság, Nagy- Britannia és Észak-Ir ország Egyesült Királyság, Nepál Királyság, Niger Köztársaság, a Nigériai Szövetségi Köztársaság, a Norvég Királyság, Nyugat- Szamoa, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Pakisztáni Köztársaság, Ruanda Köztársaság, Sierra Leone, a Svájci Államszövetség, a Svéd Királyság, a Szenegáli Köztársaság, a Szíriái Arab Köztársaság, a Szomáli Köztársaság, Szudán Köztársaság, Tanzania Egyesült Köztársaság, Thaiföld Királyság, a Tógái Köztársaság, Trinidad és Tobago, a Török Köztársaság, a Tunéziai Köztársaság, Uganda, Uruguay, Zambia Köztársaság államf érfiaival és U Thanttal, az ENSZ főtitkárával. (MTI) Díszszemle Havannában Január másodikén ünnepelte Kuba népe a forradalom győzelmének évfordulóját. Az ünnepi díszszemlén megjelentek a kubai közélet képviselői, diplomaták és újságírók. A kormánytribünön a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt Országos Vezetőségének tagjai, miniszterek és a társadalmi szervezetek vezetői foglaltak helyet. A díszszemlét 21 löveg össztüze vezette be, majd megkezdődött a kubai fegyveres erők impozáns seregszemléje. A katonai parádé után Fidel Castro, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt Országos Vezetőségének első titkára, a kubai forradalmi kormány elnöke mondott beszédet. A kubai miniszterelnök két és fél órás beszédében főleg az ország belső helyzetével foglalkozott. •— Kijelenthetjük, hogy a forradalom hatodik éve kitűnő év volt. Megelégedéssel állapíthatjuk meg. hogy számottevően nőtt a termelés. A nemzetközi helyzettel foglalkozva a miniszterelnök ironikus hangon jegyezte meg: Az imperialisták hiaba reménykednek abban, hogy Kuba az Egyesült Államokkal való kapcsolatainak javítása érdekében eltávolodhat a szocialista tábortól. Hangsúlyozta, hogy Kuba még akkor sem fogadna el segítséget az Egyesült Államoktól, ha azt kamatmentesen ajánlaná fel. Nem fogadnánk el, mert nem hiszünk nekik — szögezte le a. miniszterelnök. Ezután így folytatta: Ha a világon egyetlen szocialista ország lenne csak, akkor sem tagadnák meg; a világ minden kincséért sem, hogy szolidaritást vállaljunk vele. Az imperialistáktól pedig semmit sem akarunk. Semmiféle fehételt nem fogadunk el, csak a nemzetközi jog szabályait és törvényeit. Fidel Castro visszatérve a gazdasági problémákra, arról szólt, hogy Kuba bizonyos fokig még függ a világpiaci cukoráraktól. a cukor jelentős részét azonban a szocialista országok vásárolják meg olyan stabil áron, amely a legteljesebb mértékben kielégíti a kubaiakat — mondotta. Felhívott arra, hogy minden erőt mozgósítani kell a bő termés betakarítására. Ha szükség lesz rá, mindenki cukornádat fog vágni saját magamat is ideszámítva — jegyezte meg. Végül javasolta, hogy az 1965-ös évet nyilvánítsák a i mezőgazdaság évévé.
