Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
2. oldal 1965. január 17, vasárnap A párizsi tárgyalások mérlege Szovjet—török találkozó 32 év után Angol erőfitogtatás Délkelet-Ázsiában MAGYAR vonatkozásban különös figyelmet érdemel külügyminiszterünk Péter János hivatalos párizsi látogatása. Első ízben fordult elő, hogy magyar külügyminiszter a francia kormány meghívására Párizsba látogatott. A látogatásról készített mérleg mindenképpen pozitív és a tárgyalásokon konkrét eredmények is születtek. Első helyen keli említeni, hogy Couve de Murville francia külügyminiszter elfogadta magyar kollegája meghívását. Ez egyben azt is jelenti, hogy folytatódik a két állam kormányának személyes kapcsolata. A tárgyalásokon elvi egyezmény született a két ország kapcsolatainak kiszélesítésére. Ennek alapján rövidesen megkezdődhet egy hosszú lejáratú kereskedelmi szerződés, egy szélesebb kulturális egyezmény, egy műszaki—tudományos együttműködés és a konzuli kapcsolatok megteremtéséről szóló egyezmény előkészítése. Szato japán miniszterelnök washingtoni tárgyalásai során a legmeglepőbb az volt, hogy nem került sor az okinawai és bonini szigettámaszpontok Japánnak történő visszaadására. Mint Szato sajtóértekezletéből kiderült, az amerikai félnek nem sikerült japán szövetségesét maradéktalanul politikájának oldalára állítani. Szato ugyanis határozottan síkraszállt Japán és a Kínai Népköztársaság gazdasági és kulturális közeledésének szükségessége mellett. Washingtonnak ugyancsak nem sikerült maga mellé állítania a japán miniszterelnököt Dél-Vietnam kérdésében sem. Szato határozottan visszautasította az amerikaiaknak azt a felszólítását, hogy Japán kapcsolódjék be valamilyen módon a dél-vietnami szennyes háborúba. Mindez természetesen, alapvetően nem változtat az USA és Japán viszonyán, amely lényegében ezután is régi vágányon halad. A felek közötti „eszmecsere” a pozíciók megtartása, illetőleg korrigálása jegyében ment végbe. Erre a hétre nyúlik át két jelentős diplomáciai küldetés, illetőleg tárgyalás is. ELSŐSORBAN a Podgornij vezette szovjet küldöttség törökországi látogatásának mérlegét kell megemlíteni. Megállapítható: a héten véget ért látogatás fordulópontot jelent a szovjet—török viszonyban. A 32 esztendő után először Törökországban járt szovjet küldöttség tárgyalásai a vártnál is nagyobb sikert értek él, és kaput EGY HÉT Á KÜLPOLITIKÁBAN nyitottak a két ország kapcsolatai bővítésének. Jelentős az is, hogy még ez évben török parlamenti küldöttség utazik Moszkvába, és előkészíti Gürsel elnök valamint Inönü miniszterelnök látogatását. A szovjet—török tárgyalások egyben újabb világos bizonyítókai a Szovjetunió békés egymás mellett élésről szóló politikája megvalósíthatóságának és helyességének. Érthetően, NATO-körökben nyugtalan érdeklődéssel figyelték a szovjet delegáció törökországi útját, és a nyugtalanságot követte a török kormánynak az a hivatalos bejelentése is, hogy országa nem vállal részvételt a MLF-ben, a NATO hírhedt közös atomhaderejében. DÉL-VIETNAMBAN folytatódnak a tüntetések és megmozdulások. A belpolitikai nehézségeken keveset változtatott az a tény, hogy Taylor amerikai nagykövetnek kompromisszumos megegyezéssel sikerült létrehozni egy látszategységet a „fiatal tábornokok” és a polgári kormány között. Trang Van Hűen miniszterelnök rádióbeszédben fordult a dél-vietnami lakossághoz. Támogatásukat kérte a partizánok elleni harcban és új, általános választásokra tett ígéretet. Ehhez elég annyit megjegyezni: Vajon hogyan lehet választásokat tartani egy olyan országban, amelynek területén legnagyobb részt jelenleg is harc folyik?! Végül még egy feszültségi gócról, az indonéz— malaysiai kérdésről. Itt nem volt még fegyveres összetűzés —, mégis pillanatnyilag, a béke szempontjából, ez látszik a legveszélyesebbnek. Az angol kormány hatalmas erőfitogtatást hajt végre Ázsiának ezen a területén. A maláj vizeken hetvennél több különböző rendeltetésű angol hadihajó cirkál, és a Malaysiába szállított angol csapatok száma jóval meghaladja már az ötvenezret. A világ e pontján London robbanásig feszítette a helyzetet. Ugyanakkor meg kell állapítani: Indonézia a fenyegető felvonulások ellenére is nyugodt és józan magatartást tanúsít. Sukarno elnök több ízben kijelentette: Indonézia nem támad meg senkit, de ha kell, visszaüt. A legújabb fejlemény ebben az ügyben Sukarno nyilatkozata. Eszerint — bár, Indonézia nem tagja az ENSZ-nek, elfogad bármilyen ENSZ- bizottságot annak megvizsgálására, hogy Saravak és Savak lakossága nem akar Malaysiához tartozni. Hazaérkezett Péter János külügyminiszter Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Couve de Murville francia, és dr. Bruno Kreisky osztrák külügyminiszterrel Párizsban, illetve Bécsben folytatott tárgyalásai után pénteken a késő esti órákban visszaérkezett Budapestre. (MTI) Magyar küldöttség utasait as ElSSZ-kösgyülés ülésszakára Mód Péternek, a külügyminiszter első helyettesének vezetésével szombaton magyar küldöttség utazott az ENSZ- közgyűlésének január 18-án folytatódó 19. ülésszakára. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. (MTI) Bonni helyzetkép Erhard párizsi útja előtt Erhard kancellár 3 és fél órás tanácskozást folytatott Adenauerral jövő heti párizsi látogatásáról. A megbeszélésen, mint közölték — „igen alaposan megtárgyalták mindazokat a kérdéseket, amelyek felvetődhetnek majd de Gaulle és Erhard párizsi találkozóján”. A lapok írják: Tulajdonképpen Erhard javasolta, hogy az használja majd a választási kampányban, s ennek fejében hajlandó lesz de Gaulle-nak kilátásba helyezni, hogy az atlanti szövetségen belül támogatja majd az ő igényeit és elismeri őt a közös piaci országokból álló Kis-Európa „szóvivőjének”) Erhard továbbá kész hozzájárulni ahhoz, hogy a régóta tervezett nyugat-európai politikai VÁGYÁLOM Meggyilkolták Burundi miniszterelnökét Az amerikai külügyminisztérium péntek este táviratot kapott az Egyesült Államok Burundiban működő nagykövetétől, aki jelentette, hogy pénteken meggyilkolták Pierre Ngendandumwe miniszterelnököt. — Ngendandumwe meglátogatta a kórházban feleségét és újszülött gyermekét, s amikor a kórházból távozott, akkor követték el ellene a gyilkos merényletet. Az amerikai külügyminisztérium pontosabb értesülések megérkezéséig nem volt hajlandó kommentárt fűzni az eseményhez. Nemzetközi dollárhamisító banda ügyében nyomoz az Interpol ATHÉN. (MTI) Január 4-én a görög rendőrség Athénben letartóztatott három osztrákot, akik közül az egyik hamis útlevéllel utazott, valamint egy finn turistát. Az Istambulból érkező külföldiek Görögország három városában hamis húszdollárosokkal fizettek. Az Interpol egyik felügyelője ekkor Isztambulba utazott és a nyomon elindulva három személyt, egy törököt, egy olaszt és egy franciát vett őrizetbe. A három férfinél összesen 5460 dollár értékű hamisított pénzt találtak. A nyomozás ezután tovább szélesedett és Franciaországban is több letartóztatás történt. Franciaországban először 1962-ben kerültek a forgalomba hamis húszdollárosok. Panama-per Olaszországban RÓMA. (TASZSZ) A római büntetőbíróságon megkezdődött egy politikai hátterű bűnper tárgyalása. A vádlott Nicola Bernabei professzor, aki letartóztatásáig az olasz főváros közelében levő Fomezia polgármestere és a kereszténydemokrata párt ottani szervezetének egyik vezető funkcionáriusa volt. Bernabei és pártvezetőségi cinkostársai sok millió lírát fogadtak el megvesztegetésül azért, hogy telkeket bocsátottak rendelkezésre építkezés céljából. A vádlott a bizonyítékok súlya alatt beismerte, hogy megvesztegetést fogadott el. de azt hangoztatta, hogy az így kapott pénzt a kereszténydemokrata párt szervezetének fizette be. Részletesen elmondta, hogyan és kitől kapott megvesztegetést és hogyan fizette be a pénzöszszegeket kereszténydemokrata párt kasszájába. Bernabei beismerése a tárgyaláson nagy zavart keltett, úgyhogy az elnök gyorsan a jövő hétre napolta el a per tárgyalását. Olasz sajtóvélemények szerint az ügy hosszú ideig elhúzódhat és a kereszténydemokrata párt pomeziai vezetőinek egész sorát érintheti. A perben körülbelül 180 tanút hallgatnak majd ki. Wilson februárban Amerikába látogat Az angol miniszterelnökség pénteken este kiadott közleménye szerint Harold Wilson miniszterelnök február 11-én New Yorkba látogat, ahol az ENSZ közgyűlése előtt beszédet mond. Ezt megelőzően február 10-én Wilson Washingtonban találkozik Johnson elnökkel. Február 12-én az angol miniszterelnök Ottawában Lester Pearson kanadai miniszterelnökkel folytat megbeszéléseket Erhard: — Tehát ilyen volna, ha igazán volna!?..» eredetileg tervezett széles körű eszemecsere helyett, amelyen mindkét részről számos miniszter is részt vett volna, egy négyszemközti bizalmas beszélgetés álljon a mostani találkozó tengelyében. A kommentárokból kitűnik: Erhard — a Washingtonból kapott újévi „hidegzuhany” után — most mindenáron valami pozitívumként feltüntethető eredménnyel szeretne viszszatérni Párizsból, hogy azt fel-Pearson Johnsonnál Pearson pénteken délután Kanadából különrepülőgépen Johnson farmjának közelében létesített repülőtérre érkezett, ahol maga az amerikai elnök fogadta. Pearson megérkezésével egyidőben Washingtonban közölték, hogy az Egyesült Államok és Kanada megállapodott a gépkocsik behozatali vámjának kölcsönös megszüntetésében. A megállapodás minden gépjárműre vonatkozik. A gépkocsi behozatali vámok kölcsönös eltörlésével létrejött a gépkocsik északamerikai közös piaca. A megállapodás, mint az AFP írja, elsősorban az Egyesült Államok számára előnyös, mert itt a gépkocsiipar termelékenysége jóval nagyobb, s ezentúl a kanadai gépkocsieladásokat semmiféle vámsorompó nem akadályozza. A megállapodás egyben súlyos csapást mér a többi európai autógyárra. : nely így hátrányos helyzetbe kerül amerikai versenytársaival szemben. A Volvo, a Peugeot és a Renault gyár a közelmúltban szerződéseket írtak alá arról, hogy gyártmányaikat Kanadában állítják össze, ami mentesítette volna ezeket a gépkocsikat a behozatali vámtól. Az amerikai—kanadai megállapodás értelmében azonban csupán akkor részesülhetnek a vámkedvezményben, ha végső értékük 65 százaléka kanadai eredetű. uniót a Bonn által korábban követelt „integráció” helyett de Gaulle koncepciója, a „hazánk Európája” alapján valósítsák meg. A kommentátorok arra is rámutatnak: Schröder külügyminiszter a párizsi találkozón úgyszólván csak a statiszta szerepét játssza, a Rambouillet-kastélyban folytatandó tanácskozásba egyáltalán nem vonják be. Schröder helyett Westrick miniszter, a kancellári hivatal vezetője kíséri majd Erhardot a rambouillet-i kastélyba. „Ez a tény Schröder dezavuálását jelenti” — írja a Süddeutsche Zeitung, s a lapok általában hangoztatják: Bár, a választásokig most már aligha váltják le Schrödert, a külügyminiszter politikai befolyása a bonni vezetőkörökben az elmúlt hetek eseményei — elsősorban Washington és London magatartása — következtében úgyszólván mélypontra süllyedt. Tüntetés Buenos Airesben Buenos Airesben pénteken tüntetésekre került sor, amelynek során a rendőrség könnyfakasztó gázzal, rendőrkutyákkal, gumi botokkal támadt a város több helyén tüntető csoportokra. Az összetűzések során többen megsebesültek. A rendőrség 18 tüntetőt letartóztatott. A tüntetésekre az adott okot, hogy a Buenos Aires-i rendőrség az utolsó pillanatban betiltotta az Argentin Kommunista Párt péntekre kitűzött gyűlését, amelyet a város legnagyobb sportcsarnokában akartak megrendezni. Az illegalitás hosszú évei után a pénteki nagygyűlés lett volna az első, hatóságilag is engedélyezett tömegmegmozdulása a pártnak. Az Argentin KP működését 1959-ben tiltotta be Frondizi akkori elnök. Az argentin kongresszus a múlt év végén visszavonta az összes elnyomó törvényeket és az Argentin KP ismét legális párttá lett. A Euenos Aires-i rendőrség pénteki önkényes eljárása m;att az Argentin KP határozottan tiltakozott Arturo Illia köztársasági elnöknél, követelve, hogy vessenek véget a helyi hatóságok önkényének, amely akadályozza a párt tevékenységét.
