Petőfi Népe, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
J Központi Statisztikai Hivatal teleülése az 1984. évi Népgazdasági terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról.) nya termelésén belül különösen a szintetikus szálakat tartalmazó cikkek termelése nőtt. ■Az egyes . fontosabb iparcikkek termelése és tervteljesítése 1964-ben a következőképpen alakult: 1964-ben az állami iparban a munkások és alkalmazottak száma 1 278 800 fő volt, 45 800-zal (3,7 százalékkal) több, mint 1963- ban és 11200-zal (0,9 százalékkal) több. mint amennyit a terv előirányzott. Az év folyamán az egy munkás és alkalmazottra jutó napi átlagos termelés az állami iparban 4,6 százalékkal emelkedett. 1964- ben a termelés növekedésének 55 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. Az eredmények mellett az ipar munkájában voltak hiányosságok. 1964. év folyamán a tervezettnél kisebb mértékben csökkentek a termelés költségei. Számottevően nőttek a túlórák. A tervidőszakvégi „rohammunka” továbbra is jelentősen megdrágította a termelést. Nem volt kielégítő az iparvállalatok együttműködése. A késedelmes, határidőkön túli szállítások is zavarták az ipar munkáját és a kereskedelem tevékenységét. Az ipari termelés egy része minőségét, összetételét tekintve 1964-ben sem felelt meg a szükségleteknek. Az év folyamán az ipari készletek tovább nőttek. Mezőgazdaság — felvásárlás 1964-ben a mezőgazdaság össztermelése 2 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Az össztermelésen belül az állattenyésztés termelése nőtt, a növénytermelés lényegében azonos szinten maradt. 1964-ben az előző évinél 15 százalékkal nagyobb területen 34 százalékkal több kenyérgabona termett, mint 1963-ban. Az 1964. évi termés fedezi az ország egy évi kenyérgabonaszükségletét. A holdanként! termésátlag búzából 10,7 q (18,5 q/hektár), rozsból 6,2 q (10,7 q/hektár) volt. 1964 őszén kb. ugyanakkora területen vetettek kenyérgabonát, mint egy évvel ezelőtt. 1964. év folyamán kisebb területen termeltek takarmányt, mint 1963-ban. A vetésterület csökkenését a hozamok növekedése csak részben ellensúlyozta, ezért a takarmánytermelés mennyisége nem érte el az 19(>3. évit. Cukorrépát nagyobb területen termeltek, mint 1963. évben és a betakarított cukorrépa mennyisége több volt, mint eddig bármikor. Burgonyából kevesebb termett, mint 1963-ban. Zöldségfélékből a lakosság ellátása — a vetésterület és a hozamok csökkenése következtében — nem érte el a kiemelkedően jó 1963. évi szintet. E cikkek árai magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A gyümölcstermés összességében kb. ugyanannyi, almából kevesebb volt, mint 1963-ban. A bortermés 15 százalékkal meghaladta az 1963. évit, a bor minősége azonban gyengébb volt az előző évinél. 1964-ben egy kát. hold megművelt területen (szántó, kert és szőlőterületen) 13 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint egy évvel korábban. Tovább növelték az öntözött 463 000 területet: 1964 végén kát. holdat öntöztek. Az év folyamán bővült a mezőgazdaság gépállománya. Többek között mintegy 8400 traktort, 1200 arató-cséplőgépet, 5000 traktorekét, 2200 vetőgépet helyeztek üzembe a mezőgazdaságban. A traktorállomány 1964. év végén 58 000 darab volt. A gabona 80 százalékát géppel aratták. A gépi munkák folyamatosságában egyes alkatrészek átmeneti hiánya nehézséget okozott. Az év folyamán több intézkedést hoztak az állatállomány növelésére. Részben ennek eredményeként a szarvasmarha-állomány 1964 végén 1 950 000 db volt, mintegy 96 000 darabbal több, mint az előző év végén. A tehenek száma az év folyamán 779 000 darabrról 800 ezer darabra nőtt. Növekedett a sertésállomány is: az év végén a sertések száma kereken 7 millió darab volt, 873 000 darabbal több, mint egy évvel korábban. 1964-ben 5 százalékkal több tejet, 11 százalékkal több tojást termeltek, mint 1963-ban. Az egy tehénre jutó tejtermelés 2340 liter volt (4 százalékkal több, mint 1963-ban). A felvásárlás 1964-ben lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. Kenyérgabonából, borból, baromfiból, tojásból, tejből többet, vágóállatokból, burgonyából, zöldség- és gyümölcsfélékből kevesebbet vásároltak fel, mint 1963-ban. Egyes mezőgazdasági termékek minőségének megóvását, a gyors szállítást nehezítette a megfelelő technikai eszközök hiánya, esetenként szervezési fogyatékosságok. A mezőgazdaság árutermelésének növekedéséhez hozzájárult, hogy tovább javult a termelőszövetkezetek gazdálkodása és szervezettebb volt az állami gazdaságok munkája. igényeket esetenként csak késedelmesen elégítették ki. Vasúton 4 százalékkal, a távolsági autóbuszjáratokon 10 százalékkal, a repülőgépeken 19 százalékkal többen utaztak, mint 1963-ban. A városi személyszállításban az autóbuszok utasforgalma nagyobb mértékben nőtt, mint a villamosoké Tovább bővült a személygépkocsik és a motorkerékpárok állománya. 1964. év végén a személygépkocsi-állomány 86 000 darab, a motorkerékpár-állomány 370 000 darab volt. Külkereskedelem A behozatal 14 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal haladta meg 1964-ben az 1963. évi szintet. A külkereskedelmi forgalom nagyobb hányada — mintegy 70 százaléka — 1964-ben is a szocialista országokkal bonyolódott le. Az import 58 százalékát kitevő nyersanyagokból és félkésztermékekből 19 százalékkal többet hoztunk be, mint 1963- ban. A gépbehozatal 11 százalékkal nőtt. A gépkivitel 1964-ben mintegy 9 százalékkal volt több, mint 1963-ban. Jelentősen növekedett a közlekedési eszközök — elsősorban az autóbuszok —, a szerszámgépek ex portja. Egyes gépfajták, pl. a mezőgazdasági gépek, a könynyű- és élelmiszeripari bérén dezések exportja kisebb volt az 1963. évinél. Az ipari fogyasztási cikkek közül a gyógyszerek és ruházati cikkek exportja volt számottevő. Beruházások — építkezések Közlekedés 1964-ben a közlekedési vállalatok áruszállítása 10 százalékkal nőtt. Ezen belül vasúton 8 százalékkal, tehergépkocsin 18 százalékkal több árut szállítottak, mint 1963-ban. A megnövekedett szállítások lebonyolításához hozzájárult a járművek állományának növekedése és a járművek jobb kihasználása. A vasút 3326 vagont és 61 korszerű Diesel- és villamosmozdonyt, a TEF1J mintegy 1300 új teherautót kapott. Mindemellett a szállítási Beruházásokra — előzetes számítások .szerint — 1964-ben 7 százalékkal többet fordítottak, mint 1963-ban és valamivel többet, mint amennyit a terv eredetileg előirányzott. A tervezettnél lényegesen gyorsabban nőttek az importgép-beruházások. Az év folyamán a beruházási összeg 42 százalékát az iparban, 21 százalékát a mezőgazdaságban használták fel. 1964-ben az állami építőipari vállalatok termelése 6 százalékkal növekedett és ezzel eredeti tervüket 92 százalékra teljesítették. Az építőipar tervének teljesítését nehezítette a munkaerőhiány. Ezért a Minisztertanács az építőipar termelési előirányzatát év közben mérsékelte. A csökkentett tervet 96 százalékra teljesítették. Április óta 3—4 százalékkal kevesebben dolgoztak az állami építőiparban, mint 1963 azonos hónapjaiban. Az építőipari vállalatok munkájának összehangolásában és az építési munkák szervezésében hiányosságok voltak. 1964-ben megkezdte termelését többek között a Hidasi Brikettgyár 150 000 tonna évi kapacitású új üzemrésze, a Dunamenti Hőerőmű 1. sz. és az Oroszlányi Hőerőmű 4. sz. 50— 50 mw teljesítményű gépegysége, a Győri Oxigéngyár, a Fémlemezipari Művek Sátoraljaújhelyi Gyáregysége, a Kéziszerszámgyár Kecskeméti Gyáregysége, a Kazincbarcikai Könnyűbetongyár, az Orosházi Üveggyár több üzemrésze, a nyíregyházi új konzervgyár. Átadták a MÁVAUT budapesti új gépkocsítelepét, a pécsi és a nyíregyházi 300 ágyas tbc-kórházakat. Űj szálloda épült Salgótarjánban, Siófokon, valamint Budapesten. Átadták a fórgalomnak a budapesti Erzsébethídat. 1964-ben az állami építőipari vállalatok — lényegében a tervnek megfelelően — mintegy 20 400 lakást adtak át. Ezenkívül magánerőből — többségében jelentős állami támogatással — mintegy 30 000 lakást építettek. Bővült a kereskedelmi bolthálózat, Budapesten átadták rendeltetésének az újjáépített Divatcsarnokot, a József Attila-telep ABC-áruházát és több száz kereskedelmi egységet korszerűsítettek az ország különböző vidékein. Továbbra sem volt kielégítő a beruházások gazdasági-műszaki előkészítése. Az 1964. évi üzembehelyezésre előirányzott néhány fontos beruházás befejezése nem történt meg, így pl: a Budapesti Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet, a Hatvani Cukorgyár, a Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat beruházása, az ózdi állami áruház, a budapesti Astoria Szálloda, a dunaújvárosi kórház. A lakosság Jövedelmei — vásárlásai Előzetes számítások szerint a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1964- ben 2,5—3,0 százalékkal, egy főre jutó reáljövedelme — a tervezettnél nagyobb mértékben — 5—6 százalékkal haladta meg az 1963. évi szintet. A parasztság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása kb. 4— 5 százalékkal emelkedett. 1964-ben a kiskereskedelmi eladás a tervezettnél nagyobb volt és 7,6 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Az összes eladás mintegy felét kitevő élelmiszerforgalom 8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerellátás általában kielégítő volt. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt 1964-ben a déligyümölcsök, a kávé, a csokoládé, a tojás, a baromfi eladása. Zsírból 2 százalékkal, cukorból 4 százalékkal, tej és tejtermékből kb. 10 százalékkal, nyershúsból kb. 1,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Egyes húsféleségekből a szükségletet azonban nem tudták kielégíteni. A ruházati cikkek vásárlása 1964-ben 4 százalékkal haladta meg az 1963. évi forgalmat. Cipőkből 15 százalékkal, konfekcionált cikkekből 7 százalékkal több fogyott mint 1963-ban. Méterárukból valamivel többet, kötötárukból ugyanannyit adtak el, mint 1963-ban. A vegyes iparcikkek eladása a korábbi évekhez hasonlóan — az átlagosnál gyorsabban nőtt. A vásárlás televíziókból kb. 30 százalékkal, hűtőszekrényből 65 százalékkal, mosógépből 7 százalékkal, porszívóból 40 százalékkal volt nagyobb, mint 1963-ban. Több motorkerékpárt, kevesebb személygépkocsit adtak el, mint 1963-ban. A bútorforgalom 5—6 százalékkal emelkedett. Néhány tartós fogyasztási cikk forgalmának nagyobb mértékű növekedését esetenként az áruhiány, a nem megfelelő választék, minőség akadályozta. 1964-ben a lakosság kb. 10 százalékkal többet költött különféle szolgáltatásokra. Ezen belül jelentősen nőtt a közlekedésre, a kulturális célokra és a különféle javításokra fordított összeg. A javítószolgálat fejlődése azonban nem tartott lépést az igényekkel. Az év folyamán a lakosság takarékbetéteit 3,9 milliárd forinttal növelte. Népesség, népmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság 1964. év folyamán 31 000 fővel növekedett az ország lakossága és az év végén 10 135 000 volt. 1964-ben az élveszülejések aránya (1000 lakosra számítva 13) ugyanolyan volt* mint az előző két évben. A halálozás (1000 lakosra számítva 10) és a természetes szaporodás (1000 lakosra számítva 3) aránya is azonos volt az előző évivel. Tehát csökkent 1964-ben a csecsemőhalandóság: az ezer élveszületettre jutó egy éven aluli meghaltak száma 40 volt, 6 százalékkal kevesebb, mint 1963-ban. 1964-ben 900 új orvos kapott diplomát, az év végén 10 000 lakosra 18,3 orvos jutott. A kórházi ágyak száma az év folyamán 800-zal gyarapodott, és számuk az év végén elérte a 76 000-et. Az egészségügyi ellátás a számottevő javulás mellett sem tartott lépést az igényekkel. 1964 végén több mint 1 100 000 ember kapott nyugdíjat, illetve járadékot. A részükre folyósított összeg 1964-ben 600 millió forinttal több volt, mint 1963- ban. Az 1964—65. tanévben kb. 2,3 millióan tanulnak. A tanév elején a középiskolákba 417 000-en iratkoztak be, 32 00Ö-rel többen, mint az előző tanévben. Az idei tanévben 92 000-en folytatnak felsőfokú tanulmányokat, 11 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A szakmunkás-tanulóképzésben részesülő fiatalok száma 164 000. A kiadott művek példányszáma 1964-ben mintegy' 71 millió volt, ezen belül a könyvek több mint 44 millió példányban jelentek meg. A televízió-előfizetők száma az év folyamán 471 000-ről 675 000-re emelkedett. Az idegenforgalom — nagyrészt az utazásokat megkönynyítő államközi megállapodások hatásaként — jelentősen nőtt. 1964- ben magyar állampolgárok 1487 000 alkalommal utaztak külföldre, s ez több mint két és félszerese az 1963. évinek. Magyarországra külföldi állampolgárok pedig 1 302 000 esetben jöttek, ami kétszerese az 1963., évinek. Budapest, 1965. január 17. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Varsó ünnepli két évfordulóját A lengyel főváros szombaton megkezdte felszabadulása 20. és fennállása 700. évfordulójának ünnepségsorozatát. A szovjet és csehszlovák vendégeken kívül megérkeztek a német küldöttség tagjai is. Minden egyes lengyel vajdaság is képviselteti magát Varsó ünnepén. Szombaton délelőtt került sor a hősi sírok és emlékművek megkoszorúzására. Este a tudomány és kultúra palotájának kongresszusi termében rendezett díszünnepségen emlékeztek meg a hős város történelmi évfordulóiról. Janusz Zarzycki, a Varsói Városi Tanács elnöke és Stanislaw Kociolek, a Varsói Vajdasági Pártbizottság első titkára mondott beszédet. Üdvözölték Varsót a külföldi küldöttségek is. A lengyel főváros január 17-én ünnepli felszabadulásának 20. évfordulóját. Az elmúlt két évtized Varsó történelmének hősi korszaka. A felszabadító szovjet és lengyel csapatok jóformán csak üszkös romokat találtak. Az 1,3 millió lakosból mindössze 162 ezer fő maradt a városban. Varsó 800 000 lakója vesztette életét a háború alatt. A felszabadulás óta eltelt időszak a főváros újjászületésének időszaka. Az új Varsó szebb, modernebb, mint a régi volt. Lakóinak száma meghaladja az 1,2 milliót. Varsó felszabadulásának 20. évfordulójával egy időben ünnepli fennállásának 700. évfordulóját. E kettős ünnep az egész lengyel nép és barátainak ünnepe is. Az 1964. évi termelés Az 1963. évi Az 1964. évi Mennyiségben termelés terv %-ában »/o-ában f^én 31,5 millió t 103,5 101,1 koolaj 1,8 millió t 102,5 100,0 b^uxit 1,5 millió t 109,2 101,9 villamosenergia 10,6 milliárd kwó 109,4 101,4 acél 2,4 millió t 99,6 102*4 hengerelt acél 1,7 millió t 99,1 102,7 alumínium 56,9 ezer t 102,5 100,5 cement 2,3 millió t 125,5 100,3 nitrogénműtrágya 448 ezer t 115,8 114,8 szuperfoszfát 539 ezer t 105,2 109,6 autóbusz 2462 db 103,7 103,1 televízióvevőkészülék 270 ezer db 107,3 mosógép 174 ezer db 103,4 96,7 • hűtőszekrény 70 ezer db 194,1 100,1 pamutszövet 304 millió m2 107,3 100,5 gyapjúszövet 36 millió m2 102,9 99,7 cipő 24,8 millió pár 104,3 101,2 cukor 449 ezer t 119,7 100,4 vaj 19 ezer t 107,9 107,3 sör 4,2 millió hl 103,6 103,1
