Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-11 / 290. szám
Z. oldal 1964. december 11, péntek fiz ENSZ-közgyűlés általános politikai vitája Csőmbe a pápánál Megkezdődtek az angol «kanadai tárgyalások Nincs enyhülés Párizs és Bonn viszonyában EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN SZÁMOS fejlődő ország képviselője szólalt fel szerdán az ENSZ- közgyűlés általános politikai vitájában. Valamennyien hangoztatták, haladéktalanul normalizálni kell a világkereskedelmet, és figyelembe kell venni a gazdaságilag gyengén fejlett országok érdekeit. Mint ismeretes, szerdán összeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a leopoldville-i Kongóban az amerikai és belga fegyveres intervenció következtében kialakult válságos helyzetet. Két órával az ülés megkezdése előtt, azonban a leopoldville-i Kongó ENSZ képviselője átnyújtotta a BT elnökének Csőmbe levelét, amely azzal vádolja Algériát, Ghánát és az EAK-ot, valamint Guineát, hogy segítséget nyújtott a kongói hazafiaknak. Ezzel az ürüggyel Csőmbe javasolja, a BT haladéktalan összehívását, „a kongói bel- ügyekbe való külföldi beavatkozás megvitatására”. Ez a lépés — mint Fedorenko, a Szovjetunió képviselője hangsúlyozta — arra irányult, hogy elterelje az ENSZ és a világközvélemény figyelmét a nyugati hatalmak leplezetlen fegyveres beavatkozásától. Erélyesen tiltakozott az ellen, hogy a huszonegy ország panaszának megvitatását Csőmbe rágalmainak megvitatásával cseréljék fel. Végül is Csőmbe előterjesztését megvitatták. A felszólalók egy része azonban élesen elítélte a gyarmatosítók kongói beavatkozását, amely az afrikai lakosság ellen irányul. Washingtonban ugyanezen idő alatt tanácskozás zajlott le Gromiko szovjet külügyminiszter, a szovjet ENSZ-delegáció vezetője és Johnson amerikai elnök között. A másfélórás megbeszélés során a két ország problémáiról folytattak eszmecserét, s amint Gromiko az újságírók kérdésére elmondotta — a leszerelés is szóba került. Nyugati hírügynökségek kiemelik, hogy Gromiko Johnsonnal, mint az Egyesült Államok elnökével, most tanácskozott első ízben. AZ EGÉSZ R.ÖMA falait elborították Modse Csőmbe kongói miniszterelnök megérkezése előtt a tiltakozó feliratok, melyek elítélték Csőmbe kongói magatartását. A Vatikán és az olasz külügyminisztérium hosszú ideig szemérmesen hallgatott arról, hogy mi lesz Csőmbe római programja, végül is bejelentették, hogy VI. Pál fogadja a diktátort, aki egy-két napot tölt Rómában, majd tovább utazik New Yorkba, az ENSZ- be. A pápai kihallgatás, mint később közölték ■— 20 percig tartott. Ez közember számára átlagos, kormányelnöknek azonban szokatlan rövid időtartam. Az audiencia során VI. Pál átadta Csombénak a kongói népnek szánt üzenetet, amelyben az áldatlan testvérharc megszüntetésére intézett felhívást. Minden jel arra mutat, hogy a tömegfelháborodásnak engedve az olasz kormány lemondja Moro miniszterelnök és Csőmbe állítólag tervbe vett találkozóját is. A HIJIT NEMZETKÖZÖSSÉG tagállamai között fennálló politikai és gazdasági kapcsolatok különböző kérdéseit vitatja meg a Kanadába érkezett Harold Wilson brit miniszterelnök a kanadai kormány képviselőivel. Wilson, mint mondotta, előzőleg Washingtoniban kielégítő eszmecserét folytatott Johnsonnal és az amerikai kormánnyal. Jól tájékozott körök szerint a sokoldalú atomhaderő kérdése állott mind a miniszterelnökök, mind a külügyminiszterek megbeszélésének középpontjában. Wilson azzal a tervvel is foglalkozik, hogy magas szintű NATO-érte- kezlet összehívására szólít fel, hogy megvitassák a NATO-atomhaderő esetleges újabb terveit, módosításait. A kanadai kormány is az angol álláspont tüzetesebb megismerésére törekszik, HÉSK amerikai külügyminiszter részletesen tájékoztatta Franciaország washingtoni nagykövetét a Johnson—Wilson-megbeszélésről. Ezután a francia nagykövet kijelentette, hogy Francia- ország részt fog venni a NATO miniszteri tanácsülése alkalmából az atomvédelmi struktúra átszervezéséről folytatandó tanácskozásokon. Ezzel szemben változatlanul elutasító álláspontja az MLF-tervekkel szemben. Nem hozott enyhülést Couve de Murville francia és Schröder nyugatnémet külügyminiszter tanácskozása sem a Párizs—Bonn viszonyban. Schröder azt igyekezett megtudni, milyen cseremegoldást ajánl az MLF helyett Párizs. Francia részről az európai politikai unióra vonatkozó bonni javaslatokat is tartózkodással fogadták. A francia szenátus pedig elvetette a kormány hatéves atomfegyverkezési programját. A kommunista csoporthoz tartozó pártonkívüli Petit tábornok például egyenesen kijelentette, hogy Franciaországnak nincs szüksége atombombára, hiszen senki sem fenyegeti. Emlékeztetett arra, hogy de Gaulle húsz évvel ezelőtt írta alá a francia—szovjet egyezményt, amely kimondja, hogy- az ország nem vesz részt szovjetellenes tömörülésben. Miután az atombombatörvényt a nemzetgyűlés megszavazta, a szenátus viszont nem, a kormányjavaslat visszakerül a nemzetgyűlésbe, amely a szenátus akarata ellenére is törvényerőre emelheti jtnyL Oa hírek mosott van A vietnami „kaland” „Egyes nyugati országok külpolitikájukban durva, önkényes módszereket alkalmaznak ... A Szovjetunió nem lesz közömbös a testvéri szocialista országok — a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Kubai Köztársaság — sorsa iránt. Kész megadni nekik a szükséges segítséget, ha az agresszorok kezet mernek emelni rájuk. . .” (Részlet Alek- szej Koszigin elvtársnak a Szovjetunió Legfeljebb Tanácsa szerdai ülésén mondott beszédéből.) Szükségszerűen felmerül a kérdés: Mi késztette a Szovjetunió kormányát arra, hogy állást foglaljon ilyen formában is a nyugati imperialista hatalmak újgyarmatosító törekvéseivel szemben? Pontosabban, milyen utat kellett „megtennie” az amerikaiak vietnami „kalandjának”, hogy a világpolitika középpontjába kerüljön, s a békeszerető emberek millióinak méltán váltsa ki felháborodását? Évszázadok brutális gyarmatosító politikáját söpörte el tíz évvel ezelőtt Vietnam lándzsákkal felíegy- verzett népe. Szinte megsemmisítette a francia csapatokat — az akkori idők legjobban képzett, legmodernebbül felszerelt gyarmati hadseregét. Az amerikai imperializmus új gyarmatosító politikája viszont kinyújtja csápjait a keserves harcok árán függetlenné vált délkelet-ázsiai ország felé. A túlerő és a szinte semmit sem jelentő fegyverzet ellenére is az amerikaiak csak az ország déli részét tudták megszerezni. S azóta innen a szárazföldi és a légi provokációk egész sorozatát követték és követik ei a szomszédos szocialista ország, Észak-Vietnam ellen. A legutóbbi hetek külpolitikai eseményei — Maxwell Taylor tábornoknak, az USA saigoni nagykövetének a Life című amerikai lapban megjelent délkelet-ázsiai pozíció- javító nyilatkozata, majd a washingtoni utazása, a Bien Hoa-i repülőtér (a Dél-Vietnamban levő egyik legerősebb USA-támaszpont) ellen végrehajtott partizántámadás sikere, Johnson elnök értékelése a dél-vietnami helyzetről, a hétfőn megkezdődött An Lao-i csata, a UPI hírügynökség legfrissebb jelentése: Dél-Vietnam háromnegyed része került a partizánok fennhatósága alá, és végezetül a legjelentősebb (melytől nyugati katonai szakértők is komoly fordulatot várnak), az előbb ismertetett szovjet nyilatkozat — ismét a világpolitika középpontjába hozta a vietnami kérdést. Vietnam népe hősi ellenállást folytat a különlegesen képzett, jól felszerelt dél-vietnami kormánycsapatok és az amerikai gyarmatosítók ellen. Mint az US News and World Report különmunkaíársa, Max S. Johnson nyugalmazott vezérőrnagy írta: A mintegy 30 000 főnyi gerilla- hadsereg csapatai, s a 80 ezer emberre becsült önvédelmi osztagok az idei év első kilenc hónapjában ártalmatlanná tettek 140 ezer délvietnami katonát, 1620 amerikai tanácsadót, megsemmisítettek 661 repülőgépet, megrohantak 1256 megerősített állást, leromboltak 3137 stratégiailag fontos falut és 11700 fegyvert zsákmányoltak. Sőt. hogy a délkelet-ázsiai helyzet válsága még érezhetőbb legyen, a Daily Express egy amerikai tiszt szavaival élve azt írja: „Hogyan harcoljunk olyan ellenség ellen, amelyik soha nincs ott, ahol értesülésünk szerint lenni kellene?!” A sorozatos dél-vietnami kudarcok tették szükségessé Taylor washingtoni útját is. Johnson elnökkel folytatott beszélgetése sajtóvisszhangjából kitűnt, hogy az amerikai kormánynak súlyos gondot okoz az egymást követő dél-vietnami bábkormány népszerűtlensége és a hős nép egyre fokozódó katonai ereje. Nem vitás, a délkelet-ázsiai terület elvesztése az amerikai újgyarmatbirodalom halálát, a gyarmatosítás bukását jelentené. Ezért fontos az „új világ” vezető imperialista köreinek a vietnami válság további elmélyítése és a háború kiszélesítése a szocialista Vietnamra. S ezért van döntő jelentősége a szovjet miniszterelnök nyilatkozatának. mely minden bizonynyal alapos gondolkodásra készteti a legreakciósabb nyugati katonai szakértőket is. K. M. Megtaláltam a tiszta prométiumot — közélte Erametsa HELSINKI (MTI) A Finn Vegyészek Szövetségének Helsinkiben ülésező értekezletén Olvai Erametsa finn tudós bejelentette, hogy húsz éven át folytatott kutatómunkája eredményeképpen sikerült előállítania tiszta prométiumot, a Mengyelejev-féle periódusos rendszer 61. elemét. Erametsa professzor előadásában közölte, hogy a helsinki egyetem reaktorának laboratóriumában fejeződött be a lanta- nidák közé tartozó 61. elem utáni „vadászat”, amelynek során 6000 tonna apatitot dolgozott fel, hogy kiválaszthasson 82 milligramm tiszta prométiumot. Folytatja munkáját a Szovfelunló Legfelső Tanácsának ülésszaka A Szovjetunió Legfelső Tanácsának szerdán a moszkvai Kremlben megnyílt ülésszaka csütörtökön folytatta munkáját. A küldöttek megvitatták az Alekszej Koszigin miniszterelnök által benyújtott jövő évi tervjavaslatot és az 1965. évi költség- vetés tervezetét, amelyet Vaszilij Garbuzov pénzügyminiszter terjesztett a Legfelső Tanács elé. Képünkön: Az ülésszak résztvevői. Tanácskozik a JKSZ kongresszusa Csütörtökön délelőtt az előterjesztett beszámolók fölötti vitával folytatja tanácskozásait a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének VIII. kongresszusa. A kongresszus határozatot hozott a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző és a Központi Felügyelő Bizottság létszámáról összetételének szempontjairól és megválasztásának módjáról. A határozat szerint a JKSZ most megválasztandó Központi Bizottságának 155 tagja lesz. A választás alkalmával meg kell újítani a jelenleg 128 tagot számláló Központi Bizottság legalább egynegyedét. A Központi Bizottságot, a Felügyelő- és Ellenőrző Bizottságot az ország összes nemzetiségeihez tartozó káderekből kell megalakítani. Két újabb atom jégtörőt épít a Szovjetunió MOSZKVA. (TASZSZ) A Szovjetunióban hivatalosan bejelentették, hogy két újabb atomerő-meghajtású jégtörőt építenek északi-sarki célokra. Az új jégtörőknek két-két atomreaktora lesz, szemben a Lenin-jégtörő három reaktorával. Ezt a módosítást az atomhajtómű teljes megbízhatósága teszi lehetővé. Az új hajók reaktorai lényegesen tovább működhetnek majd fűtőanyagfeltöltés nélkül, mint az eddigiek. A kezelőszemélyzet létszáma ugyancsak kisebb lesz, noha teljesítményük semmivel sem lesz kisebb, mint elődjüké. Martin Luther King sajtóértekezlete Oslóban Martin Luther King amerikai lelkész, a négerek polgárjogi mozgalmának vezetője, aki az idei Nobel-békedíj átvételére érkezett a Norvég fővárosba, sajtóértekezletet tartott. A kongói helyzettel foglalkozva kijelentette, hogy a válság rendezésének elsődleges feltétele a külföldi csapatok kivonása Kongóból. Ezután kerülhet sor a tárgyalásokra, amelynek legjobb fóruma az afrikai egység szervezete, az ENSZ közreműködése mellett. Martin Luther King elmondotta, hogy az amerikai négerek polgárjogi harca új szakaszába lépett és e küzdelemnek ki kell terjednie a közoktatás és a fbgFelbocsátották a Kozmosz - 51-et MOSZKVA (TASZSZ) Á Szovjetunióban végrehajtották a soron levő műhold-kísérletet: felbocsátották a Kozmosz—51-et. A szputnyik fedélzetén tudományos berendezést helyeztek el, hogy az 1962. március 16-án bejelentett programnak megfe- ' lelően folytassák a világűr tanulmányozását. A műhold pályájának főbb adatai: — kezdeti forgási idő 92,5 perc; — a föld felszínétől való maximális távolság (apogeum) 554 kilométer; — a föld felszínétől való minimális távolság (perigeum) 264 kilométer; — pályájának az egyenlítő síkjával bezárt szöge: 48,8 fok. A tudományos berendezésen kívül a szputnyikon elhelyeztek egy rádiórendszert a pálya elemeinek pontos mérésére, rádió- távközlési rendszert, hogy adatokat sugározzon a Földre a műszerek és a tudományos berendezés működéséről. A szputnyikon elhelyezett berendezés kifogástalanul működik. A koordinációs számító- központban feldolgozzák a beérkező adatokat. lalkoztatottság kérdéseire is. Mindez azt tanúsítja, hogy a mozgalom politikai jelleget ölt. Az amerikai néger vezető hangsúlyozta, úgy tekinti, hogy a Nobel-díjat az egyenjogúságért küzdő mozgalomnak ítélték oda és a díjjal járó 273 ezer svéd koronát e mozgalom támogatására ajánlja fel. Mindenfelől — 'iliiüHíliiliiHlliiliiii! mindenről MADRID. (MTI) A madridi bíróság nyilatkozata szerint Jose Sandoval Moris, az illegalitásba kényszerí- tett Spanyol Korhmunista Párt Központi Bizottságának tagját 28 év és három hónap börtön- büntetésre és 150 000 peseta pénzbírságra ítélték. MOSZKVA. (MTI) Három hetet töltött az Egyesült Államokban egy öttagú szovjet íróküldöttség. A szovjet irodalmi élet képviselői ellátogattak a Yale és a Columbia egyetemre, ahol irodalmi vitákon vettek részt, találkoztak amerikai írókkal, köztük Arthur Millerrel, és Tennessee Williamsszel. PATNA. (AP) Patna indiai város közelében szerdán a vasúti kereszteződésnél egy személyvonat belerohant egy autóbuszba. Az autóbusz utasai közül 24 meghalt, hetven megsebesült. A vonat ki- síklott, a mozdonyvezető és a fűtő megsérült.
