Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-11 / 290. szám
1964. december 11, péntek 3. oldal Huszonötezer múzsa gyümölcsös zöldségféle került Kiskőrös határából a MEK telepére Lassanként befejeződik a felvásárlás a MÉK kiskőrösi telepén is. Nagy forgalmú átvevőhely ez, hiszen a község és környéke a megye egyik gyümölcs- termelő „gócpontja”. Ezúttal az érdekelt bennünket, hogy magából a községből mennyi áru került itt átadásra az év folyamán. Az összesítés egyszersmind hozzávetőleges következtetésre ad lehetőséget arra vonatkozóan, hogy a tíz kiskőrösi szakszövetkezet gazdái együttesen milyen eredményt értek el a gyümölcs- és zöldségfélék termesztésében. Dobos József telepvezető tájékoztatása szerint gyümölcs- félékből 141, burgonyából 59, a különböző zöldségfélékből pedig 50 vagon mennyiség átvételére került son A májustól november végéig tartó felhozatal mértéke a különböző hónapokban és az egyes cikkeket illetően eltérő képet mutat. A gyümölcsfélékből például júniusban, a zöldségfajtákból augusztusban, burgonyából pedig szeptemberben vették át a legnagyobb mennyiséget A gyümölcsátadás júniusi „kulminá- ciója” arra utal, hogy a község határában nagy mennyiségben termesztik a korán érő fajtákat, a meggyet, cseresznyét barackot is. A telepről csak gyümölcsféléket szállítottak hazánk határain túlra. Az átvett meny- nyiségnek csaknem a felét exportálták, főként a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, az NDK-ba és Belgiumba, de az utóbbin kívül jócskán — a kiszállított áru mintegy 30 százaléknyi mennyiségében — jutott kiskőrösi gyümölcs más tőkés országokba is. Egyébként ami az exportálást illeti, a tavalyi eredményhez képest 10 százalékos csökkenés mutatkozik. Ennek az az oka, hogy körülbelül ennyivel lett kevesebb a gyümölcstermés, másrészt pedig a szőlő az elegendő meny- nyiségével ellentétben kevésbé volt exportminőségű. A kecskeméti gyors- és gépírók sikerei Tegnap délután 5 órakor ünnepélyes díjkiosztó taggyűlést rendezett az Országos Gépíró tó Gyorsíró Szövetség kecskeméti csoportja. A taggyűlésen (került sor az októberben Budapesten megrendezett országos gép- tó gyorsíróverseny megyei eredményhirdetésére. A bajnokoknak és a helyezetteknek d r. Barabási László, az országos versenybizottság titkára nyújtotta át a dijakat tó okleveleket. Megállapították, hogy az országos bajnokságon általában kiválóan szerepelt megyénk 77 gép- és gyorsíró versenyzője, amit az elért helyezéseik is kifejeznek. A megyei pártbizottság háromtagú gyors- tó gépírócsapata, amelynek Köpöczi Lajosné, Horváth Sán- dorné és Szóród Gyuláné a tagjai, immár harmadízben nyerte meg a tömegszervezetek országos csapat- versenyét. A megyei tanács csapata a közhivatalok gyorsírási, a megyei bíróság csapata pedig a közhivatalok gépírási versenyében ért el országos negyedik, illetve ötödik helyezést. A gyorsírók 300 szótagos egyéni versenyében ár. Sáskái Ernőné, a kecskeméti gyors- és gépíró iskola tanára bizonyult a legjobbnak, míg a 250 szótagos kategóriában — ugyancsak hibátlan dolgozatával — Horváth Ildikó, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója ért el második helyezést, tó megnyerte a vidéki egyéni versenyzők 200 szótagos gyorsirási kategóriájának bajnokságát is. Róka Miklósáé, a KPM Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat dolgozója mind gépírásban, mind a 250 szótagos gyorsírásban hibátlansági oklevelet szerzett. Horváth Sándor■- ne, a megyei pártbizottság dolgozója gépírásban és a 150 szótagos gyorsírásban, Országit Mária, a megyei tanács döntőbizottságának dolgozója az utóbbiban érdemelt ki hibátlansági oklevelet. A Báes-Kis- kun megye legjobb gépírónője címet Oláh Gyuláné, a megyei bíróság dolgozója szerezte meg; A belföldön maradt árunak több mint a felével a helyi és a járási igényeket elégítették, illetve — az új termésig a most tárolásra kerülő mennyiségből — elégítik ki. A telepnek a lakosság ellátására van egy állandó, havonta 200—250 ezer forintos forgalmat lebonyolító zöldség- és gyümölcsboltja, de kívüle július elejétől szeptember végéit; egy álló és a község lakottabb részein két hordozható csővázas mozgó pavilonban is folyt az árusítás. Az összes árunak mintegy a negyedét Budapestre szállították. Meg kell jegyeznünk, hogy tehergépkocsi híján időnként amennyire problémát jelentett a telep vezetőinek a termés összeszedetése és beszál- líttatása — a MÁV helyi főnöksége, s a köztük kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően annyira nem okozott gondot az árunak akár külföldre, akár a fővárosba történő továbbítása. Ami a tárolást illeti: almából a tavalyinál többet, csaknem tíz vagonnal tettek már el — TUDOM, maguk újságírók, szeretik a pozitív hősöket, sazt is, hogy sokkal többről szeretnének írni, mint ahányat felfedeznek. Most én javasolnék egyet. Itt dolgozik a zománcolvasztóban, vezetője egy ifjúsági brigádnak. Nemrég olyan nagyszerűt műveltek, ami még nem fordult elő tudtommal a gyár történetében ... Melyik újságíró nem hegyezi ilyenkor a ceruzáját, ha így fogadják egy-egy riport útján, mint engem a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében? A fent idézett szavakat a gyár KISZ-titkára mondotta és pár perc múlva már szemben álltam a pozitív hősömmel. Ábrahám Mihálynak hívják, 23 éves, nős, egy gyermek apja. Érettségizett, katonaviselt, rendkívül sovány fiatalember. A szeme azonban tűzben ég, arca piros a zománcolvasztó kemencék forróságától. Tájékozott a napi eseményekben, sokat olvasott, & próbálom felfedezni tekintetében, szavaiban az érettségizett fiatalok íróasztal-, vagy egyetem-nosztalgiáját. — Őszinte legyek? Engem is bántott, hogy nem vettek fel egyetemre, de az íróasztal egyáltalán nem vonzott soha. Ez a munka kielégít, csak aki nem télire, a különböző zöldségfélékből pedig 15 és fél vagonnyi mennyiség került prizmákba. Sajnos, burgonyából — a rossz termés miatt — a tavalyi 49 vagonnal szemben semmit nem tárolhatnak. így tehát a gumósnövény termésén kívül az újig ki tudják elégíteni a község, s járása igényeit, a burgonyaellátás gondjának megoldása pedig már nemcsak a telep vezetőire hárul. T. L Miért késik... A kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet majorságában a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat építi a 98 férőhelyes tehénis- tállót. El is készülnének az idén, ha idejében megérkezne a tetőfedő hullámpala. Igaz, a megrendelésről is lehetett volna már előbb gondoskodni, mert ez esetben már a teheneiket is láthatnánk a felvételen. ismeri, az nem talál benne fantáziát. Én igen. — Mi volt az a nagy visszhangot kiváltó teljesítmény a brigádban. — Mire gondol? Ja, a selejt- re? Hát, abban nem volt semmi különös. Felajánlottuk, hogy egytized százalék alá szorítjuk, és azt is „elfelejtettük teljesíteni”. Vigyáztunk, ennyi az egész. — Hallom, másban is túlteljesítették a KISZ kongresszusi vállalást. Vagy talán azt is bekalkulálták, hogy tagja lesz a megyei küldöttségnek? — HÁT EZT aztán tényleg nem! Alig akartam elhinni, amikor a nevemet hallottam a megyei küldöttértekezleten. Persze, nem magamnak köszönhetem: A többieknek. A brigádnak. Most panaszkodik. — Kevés a lány. (Mármint a KISZ-alapszervezetben.) Ezért meghívtuk a Kecskeméti Ruhaipari Vállalat KISZ-szervezetét egyik klubestünkre. Ö a ZIM KISZ szervezetének szervező titkára. Millió dolga akad: a brigád, a munka, a KISZ, a család. Hogyan bírja? — Muszáj. És kedvvel is csinálom. Még tanulok is. Elsős Takarékosabb szerszám gazdálkodást (B. D.) Az egyik -kecskeméti üzem fiatal szerszámkészítő szakszakmunkásától hallottuk: „Legszívesebben sírva fakadna az ember, amikor látja, hogy egy több száz, esetleg több ezer forintot érő szerszámot néhány nap múlva teljesen használhatatlan állapotban hoznak visz- sza az üzemből.” A szerszámkészítő-műhely vezetője közgazdasági nyelven is megfogalmazta a panaszt: „Évente körülbelül százezer forinttal emeli az üzem termelési költségét a gondatlan szerszámhasználat.” De idézhetjük az Állami Építőipari Vállalat deres hajú kőművesének felháborodott szavait is: „Valaha a kőművessel együtt öregedett meg a vakolókanál, malteros láda és az állványbak. Most? Láttam, hogy valaki — nem is tudom minek nevezhetném az ilyen embert — lustaságból, az emeletről dobálta le a drága bakokat.’’ Érdemes elgondolkozni a hallottakon annál is inkább, mért hasonló hanyagsággal számos vállalatnál találkozhatunk. A megye iparára vonatkozó ösz- szefoglaló adat nem áll rendelkezésünkre, de azt tudjuk, hogy például a Kohó- és Gépipari Minisztérium területén évente csaknem 3 milliárd forint értékű szerszámot használnak fel. A szakemberek szerint ennek az értéknek 25—30 százalékát megtakaríthatnánk, ha jobban óvnánk gyártóeszközeinket. A kártevésnek azzal a nyílt formájával, amit az idős kőműves szóvá tett, természetesen ritkán találkozhatunk. Sokkal inkább az ilyenféle esetekkel: a szerszám már kopott, ideje lenne elvinni javítani. A munkás azonban ehelyett addig dolgozik vele, amíg ócskavassá nem silányul keze alatt. Vagy hanyagságból, vagy azért, mert attól tart, hogy egy időre tétlenségre kárhoztatja majd a javítás. Az eljárására semmiképpen sincs mentség, de az utóbbi „indok”-nál mégis meg kell állnunk egy szóra. A munkások zöme teljesítménybérben dolgozik. Ha a szerszámjavítás hosszasan tétlenségre kényszeríti, akkor alaposan megcsappanhat a pénzes borítékja és veszélybe kerül az üzem tervteljesítése is. Ilyen ellentmondás azonban csak ott jelentkezhet, ahol nem elég tervszerű a szerszámgazdálkodás. Az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregységében például soron kívül végzik el a javításokat. A nagyobb szériában készülő gyártmányokhoz pedig pótszerszámokat is tartalékolnak. A javítás ideje így tulajdonképpen csak a hibás eszköz kicserélésére szorítkozik. Gyakran okoz kárt a hozzá nem értés. Egyik-másik üzemben drága szerszámot adnak a szakmát éppen csak kóstolgató segédmunkás kezébe is. Következmény: súlyos anyagi kár, amely többszörösen felülmúlhatja az előállított termék értékét. A szerszámok óvását a szemléltető, felvilágosító munka színvonalának emelésével kell kezdeni. Követésre méltó példa: az egyik üzemben kiállítást rendeztek az ott használatos gyártó eszközökből. Mindegyik mellett feltüntették azt is, hogy menynyibe kerül az előállítása. A tapasztalat ugyanis azt bizonyítja, hogy a munkások jobban óvják a szerszámot, ha ismerik az értékét is. Rendezzenek szerszámkezelési tanfolyamokat egy-egy üzemrész dolgozóinak a vállalatok. Az oktatást bizonyára szívesen vállalják a helybeli szerszámkészítők. Azokkal szemben pedig, akik nemtörődömségből rombolják a drága eszközöket, a leghatározottabban fel kell lépniök elsősorban a közvetlen munkatársaknak. Tekintsék feladatuknak az üzemi társadalmi bíróságok a „rontópálok” elleni harcot. Indokolt esetben ne mulasszák el erkölcsi és anyagi felelősség- revonással sújtani a népvagyon megkárosítóit. Előkészületek az 1965. évi idegeníorgalmi idényre 1964. október 1-ig 1 075 000 külföldi érkezett hazánkba és 1 077 900 magyar állampolgár utazhatott külföldre. Ezen túlmenően 427 000 külföldi utazott vagyok a Felsőfokú Gépipari Technikumban. Tanulni kell. — Örül, hogy küldött lett a KISZ-kongresszusra? — Igen. Csak az bánt, hogy addig a brigádnak három napig helyettem hajtani kell. Igaz, vállalták, kongresszusi felajánlásként. Elgondolkozik: — MEGKÖSZÖNTEM, de azt mondtam, ha hazajövök, pótolom a három napot. Ráverek egy kicsit a munkára. Meg a tanulásra is..; Búbot Gyula át az ország területén. A kormánynak október 1-én életbe léptetett vizumkönnyítési rendelkezése nyomán a tavalyi kilencezer helyett az idén októberben 16 ezer nyugati vendég érkezett Magyarországra. Megtörténtek az első lépések annak érdekében, hogy az idegenforgalom önálló népgazdasági ágazat legyen. Az idegen- forgalom fejlődése megkövetelte, hogy szállodák építésén túl tovább szélesítsük a fizetővendég-szolgálatot. Az eddigi intézkedések módot adnak arra, hogy a lakásukat felajánlók szükség szerint OTP-kölcsönt kaphassanak a szobák berendezésére. A Minisztertanács megvizsgálta az idegenforgalom helyzetét, és több határozatot hozott az 1965. évi felkészülés érdekében. Eszerint a jövő évi főidényre az idegenforgalmi gócpontokon elsősorban a Balaton környékén 44 ezer táborozóhelyet kell létesíteni, tíz önkiszolgáló éttermet és hét ABC-áru- házat kell építeni és fejleszteni kell a kiskereskedelmi hálózatot. A tervek szerint 22 helyen épül új benzinkút, ami a1 beutazóknak és átutazóknak nyú jf nagy segítséget. Tovább javítjuk az útvonalak állapotát, bővül a szervizhálózat. Intézkedés történik annak érdekében, hogy a külföldiek valutáért is árusító üzletekben vásárolhassanak. A kormányzat felhívta az idegenforgalom figyelmét a gyógyvizek fokozottabb hasznosítására, amire elsősorban Budapesten, Hévízen és Hajdú- szoboezJÁn rtyílik lehetőség. Kedvvel csinálom...
