Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-06 / 286. szám

= KUKKANTÓ-KÖS2ÖNTÖ. A napokban jelent meg nyom­tatásban — igazi újságtormá­ban — a bácsalmási 3578. sz, II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat újságja, a Kukkantó. A lap ér­dekes cikkeket közöl az új tan­év úttörőfeladatairól, a csapat és az iskola életéről, és hossza­san foglalkozik a község elmúlt húsz évének történetével. Az expedíciós munka méltatására külön oldalt állított össze a szer­kesztő bizottság. Köszöntjük mi is a bácsalmási úttörők lapját, mely most ünnepli megjelené­sének 5. évfordulóját. X Jégpályát készítenek a kiskun­majsiai Petőfi Sándor úttörőcsapat tagjai. Az elmúlt évi tapasztalatok alapján az idén kétszeresére növe­lik a korcsolyázásra alkalmas jé£ területét. 4- RÉZHANGSZEREK érces melódiája verte fel a közel­múltban a kiskunhalasi főutca szokásos csendjét. A zenekar után húszéves fiatalemberek vo­nultak — kezükben egy-egy katonaládával. A népes csoport a " helyi tisztiklubba tartott, ahol a 860. sz. Ady Endre Út­törőcsapat képviselői is köszön­tötték ezeket a most bevonuló „katonajelölteket”. (Schwob Já­nos.) * EGY IDUS, helyben lakó néni gondozását vállaltuk — írják levelükben Király Magdi és Szántó Julika, hetedik osz­tályos pajtások, akik a Dávodi Általános Iskola úttörőcsapa­tában tevékenykednek. — A ház körüli tennivalók elvégzé­se után sokat mesélünk neki az úttörőcsapatunk életéről, és az iskolai munkáról. Az újság „szeme és füle” — a tudósító. A szerkesztőség kis munkatársi gárdája nem lehet ott minden eseménynél, ami a Valami titokzatosság lengi körül még napjainkban is az újságkészítés bonyolult folyamatát. Valóban, nem is könnyű nyomon követni az írott betű útját a szerzőtől az újságban való megjelenésig. De azért nincs ebben semmi titokzatos. Csupán egy gondosan szervezett munkafolyamat minden ré­szecskéjének együttműködéséről van szó, amelyből ha egy is kimarad, már baj van, s észreveszi az olvasó. S ez adja azt a felfokozott légkört a „lapcsinálók” műhelyében, amely annyira jellemző valamennyi szerkesztőségre. Harc a per­cekért és másodpercekért, a hibátlan kéziratért, a szép kül­lemű és tartalmas újságért... Ebből a munkából villantunk most fel képeket olvasóink előtt. Czakó Ferenc kiskunhalasi járá­si tudósítónk írógéphez ül: a mezőgazdaság időszerű kérdé­seiről tájékoztatja lapunkat. megyében történik, ezért van nagy jelentősége a tudósítók munkájának. A Petőfi Népének és a kiadásában megjelenő, úgy­nevezett mutációs — helyi — újságoknak — a Félegyházi Köz­lönynek, a Kalocsa és Vidéké­nek, a Bajai Hírlapnak és a Ha­lasi Híreknek — a megye min­den városában és nagyobb köz­ségében van tudósítója. Ök azok a szorgalmas segítőtársak, akik egyéb elfoglaltságuk mellett tá­jékoztatják lapunkat az aktuá­lis hírekről, eseményekről. Tá­jékozottságukon, fürgeségükön nagyon sok múlik. Nem csoda, hogy a szerkesztőségben meg­becsüléssel emlegetik őket. Nem kisebb jelentőségű hír­forrása a megyei lapnak a Ma­gyar Távirati Iroda információs szolgálata, amely a nemzetközi élet legfrissebb híreit és a ha­zai élet érdekességeit közli rá­dió-telex útján a szerkesztőség­gel. S a szorgosan kopogó gép- távíró hosszú papírtekercseiről „leolvasni” és összefoglalni a legfontosabbakat — nem kis feladat. A külpolitikai szerkesz­tő jól tájékozottsága azonban eb­ben is segít: olvasóink a napi és heti összefoglalókban, rövid kivonatokban is áttekinthetik a világ leglényegesebb eseményeit. Közben a reggeli postabon­tás, a napi „eligazítás” és fel­adatkiosztás, s a másnapi lap­szám várható anyagainak váz­latos megbeszélése után megkez­dődött a szerkesztőség minden­napi élete. Már elindultak a vi­dékre utazó munkatársak, s a bentlevők készítik leadásra anyagaikat. Szól a telefon, kat­tognak az írógépek. S mire dél lesz, a szerkesztők asztalán ott Nagy szakmai gyakorlatot kíván a nyomdai tördelő munkája. Ügyesség és gyorsaság — ez a legfontosabb követelmény. Ké­pünkön: Schlégl László „met- tőr” a „tükör” alapján összeál­lítja a hasábokat. sításokkal, s máris kapcsolódik a következő „láncszem”, a nyomda munkája. Dolgoznak a gépszedők, az ólomba öntött sorokat a kefe­levonat alapján korrektorok böngészik át, munkához lát a címszedő, majd a nyomdai tör­delő, azaz szaknyelven „mettőr” is nekigyűrkőzik, hogy a szer­kesztői elképzelések alapján összeállítsa, oldalakká alakítsa a kiszedett hasábokat. Levonat készül az oldalakról és újabb korrekció —, de még így is na­ponta halál hibát a szövegben a figyelmes olvasó. Hiába, nem könnyű munka ez! __ — FAUÜJSAG szerkesztő bizott­ságot alakított a kecskeméti 349. számú Hunyadi Mátyás úttörőcsa­pat Dobó István raja. A helyi úttö­rő híradóban jelenleg öt pajtás te­vékenykedik. (Kovács Géza.) — KARÁCSONYI AJÁNDÉK A kecskeméti Szalvai Mihály Uttörőház az utóbbi időben sok előadást rendez a megyeszékhe­lyen. Karácsonyi ajándékként például a „Holdbéli Télapó” mesejátékot a máriavárosi paj­tásoknak mutatják be. (Csenki Mária.) * v X AZ ISKOLATELEVÍZIÓ nagy népszerűségnek örvend a Bácsalmási Vörösmarty Mihály Általános Iskolában. A kisdiá­kok elsősorban az orosz nyelvi, a fizikai és a kémiai tv-elöadá- sokat látogatják. A TUDÓSÍ lói ÓL AZ OLVASÓIG Budavári Antal tördelőszer­kesztő felvázolja a „laptükröt”, a szövegek és képek méretét és pontos elhelyezését. Mi újság a külpolitikában? Csáky Lajos olvasószerkesztő — jobbról — és Jóba Tibor ügyeletes külpolitikai szerkesztő a géptávírón érkezett friss híreket nézik át. sorakoznak a tudósítások, ripor­tok, a heti tervekben szereplő elemző cikkek és publicisztikai írások. A délután a friss, ak­tuális anyagoké, készül a hír­rovat, az információs összeállí­tás, s mire lapzárta van, a kül­politikai oldal is „összeáll”. Dolgozik a nagy „szűrő”: az olvasószerkesztő stilizálja, ellen­őrzi a leadott kéziratokat, s megbeszéli észrevételeit a cikk­írókkal, s a másik asztalnál a tördelőszerkesztő állítja össze a „tükröt”, az egyes oldalak hasábokra osztott tervét, ami majd megkönnyíti a nyomdai munkát. A kéziratokat ellátják a betűtípusokra vonatkozó uta­Öröm és gond — egy tsz-ben (Tudósítónktól.! A mintegy másfél ezer hold- nyi területtel rendelkező kis­kunhalasi Paprika Antal Ter­melőszövetkezetben már több mint egy hónapja gyönyörűen zöldellnek a gondosan megmun­kált talajba került őszi vetések. A hideg idő beköszöntése már nem talált elvégzetlen őszi mun­kát a határukban, s ezért jo­gosan elégedettek a termelőszö­vetkezet tagjai.- Egyéb terveik teljesítése is jó úton halad. Teljes biztosíték van például arra, hogy a ház­táji gazdaságok segítségével — a Paprika Antal Termelőszö­vetkezet időben teljesíti, illetve túlteljesíti sertéshizlalási tervét. A közös gazdaság tagjai tud­ják, hogy a területüknek alig több mint egyharmadát kitevő szántóföldeken főként a megfe­lelő talájerőpótlás révén növel­hetik a hozamokat. Ezért növe­lik állatállományukat. Ez évben százzal gyarapították az anya­juhok számát, száz ürüt pedig értékesítésre neveltek. Ez utób­biért csaknem százezer forintot kaotak. A jövő év.. romezer férőhelyes baromfine­velő kezdi meg üzemelését a termelőszövetkezetben — ez fő­leg az asszonyoknak biztosít újabb munkalehetőséget, de egyúttal emeli, az egész tagság jövedelmét is. Természetesen nemcsak szép terveik, eredményeik — gon- juk is van. Ez pedig a szóra­kozásukat, művelődésüket, de munkájukat is nehezítő villany­fény hiánya. A központi major­juktól egy kilométernyire levő állami gazdasági üzemegység már villamosítva van. S a Pap­rika Antal Tsz tagjai nem saj­nálnák a társadalmi munkát és a tsz pénzbeli hozzájárulását sem a villamosítás érdekében. Hiszen ha legalább a központi majorba eljutna a villany, már lehetne tv-t nézni, előadásokat hallgatni, s kevésbé megerőltető lenne a tanulás. De a jövőre vásárlandó háromezer naposba­romfit sem kellene előnevelésre kiadni a szomszédos Vörös Ok­tóber Tsz-be... Jó lenne ha ezt feljegyezné, aki segíteni tud eb­ben az ügyben.­Czakó Ferenc A bajai „mutáció” rendben lefutott a rotációs gépen, jöhet a még nagyobb munkát igénylő megyei újság, a Petőfi Népe. Pintér Gyula gépmester átböngészi a lapot. Ha szép tiszta a nyomás, az ő munkáját is dicséri... Nagy Ferenc öntő behelyezi a matricát az öntőgépbe. Aztán estébe hajlik az idő, közeleg a „slussz”, a lapzárta ideje, amikor újabb anyagot már nem fogad el a nyomda­részleg. Hiszen akkor „elúszik” a lap, s nem jut el időben az olvasóhoz. Mert még hátra van a „be­tördelt” oldalakról a „matrica” — vastag, finom karton — pré­selése, s ennek, most már fél­köríves ólomba való ö1 tése, amit a rotációs gép hengereire szerelnek. S indul a „roto” ... Még egy kis igazítás, beállítás, lefutnak a próbapéldányok, s teljes sebességre kapcsol a gép­mester. Ezerszámra ontja a friss újságpéldányokat a kissé már öreg, de jól bevált szerkezet. Éjfél közeleg, megérkezik a posta autója, s a vasúthoz vi­szi, vagy a vonaton el nem érhető községekbe szállítja az újságkötegeket. S reggel, ked­ves Olvasó, amikor kezébe veszi a még festékszagú újságot, va­jon gondol-e rá, mennyi fárad­ságos munkát testesítenek meg ezek a könnyű kis papírolda­lak ?

Next

/
Thumbnails
Contents