Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
/ Karácsonyig elkészülhet néhány saját kezűleg előállított, kedves ajándék, meglepetés. Néha éppen azért kedvesebb a készen vett ajándéknál, mert szorgoskodásunk, munkánk fekszik benne. 2. i 1 1 1 1 • L.„ j J. 3. M. Például egy csinos kötény — a család nőtagjai részére, vagy barátnőnek nemcsak kedves, hanem hasznos karácsonyi ajándék. A rajzon látható kötényhez — átlagméretre — mindösz- sze 1X1 méter csikós vászonra van szükségünk. Elkészítése is könnyű: a vásznat 50 cm-nél félbehajtjuk, levasaljuk, és centiméterrel kimérjük rajta azokat a távolságokat, ahol ki kell szabnunk az anyagot. A szabásmintán 1 kocka 10 cm-t jelent, — ehhez az egyszerű szabáshoz azonban nem szükséges felnagyított papírmintát készíteni, hiszen csupa egyenes vonalat kell szabnunk a vászonból. A szabásrajz csak útmutató a méréshez és ahhoz, hol kell levágnunk a kötény derékrészét, kantárját, zsebeit. (A rajzon: 1. a kötény fele — szaggatott vonallal jelöljük a zseb és a pánt befűzésének helyét. 2. a zseb, 3. és 4. a vállpánt és megkötő.) ♦ 9 cm I-IS cm 56 cm íA cm ■\H cm íA cm-iAcm A kucsma—sálegyüttes — fiatalnak, idősnek egyaránt — jól illő ajándék. Ha 140 cm széles teddy műszőrméből 30 cm széles csíkot vásárolunk, kitelik belőle mind a .kettő. A kucsma készítéséhez 58 cm-t vágunk le, a fennmaradó egyenes darabot azonos színű selyemmel béleljük, úgyhogy a műszőrme és a bélés közé arasznyi hosszú gyapjúrojtot varrunk. A kucsma szabásmintája 56 cm-es átlag- fejbőségre készült. Azért szabjunk le az anyagból két cm-rel többet, mert az összevarrásra minden oldalon 1—1 cm-t kell hagynunk. A rajzon látható egyszerű szabásmintát vonalzó, centiméter segítségével papírra nagyítjuk, kivágjuk, majd rátűzzük a teddy balfelére. Ceruzával körülrajzoljuk és mindenütt 1—1 cm-t ráhagyva kiszabjuk. Ugyancsak a szabásminta után készítjük el az azonos nagyságú selyembélést. Ezután összevarrjuk a kucsmát: előbb a csúcsokat, végül a hátsó varrást. A bélést ugyanígy. Majd a selymet beleillesztjük a kucsmába, és kézzel, apró öltésekkel bele- varrjuk. A kucsma (első csúcsát egy-két öltéssel rögzítjük. A kész kucsma tetejére leddyvel bevont gombot varrunk díszítésnek. M. M. r'Vággj JvV; Hogyan kerülhetők el a foglalkozással összefüggő bőrbetegségek ? A megyei munkásvédelmi bizottság ülésén szinte állandóan szerepel a napirenden az üzemek, vállalatok dolgozóinak egészségvédelme. Legtöbb gondot ilyen szempontból a fertőző bőrbetegségek okozzák. Ezért kerestük fel a Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet főorvosát, aki a következő tájékoztatást adta a napjainkban gyakori bőrfertőzésekről. — Mivel a bőr választ el és köt össze bennünket környezetünkkel, ezt éri minden hatás. Legyen az mechanikus, vegyi, vagy bármi más természetű inger —, kiinduló pontja lehet a bőrbetegségeknek. A termelés különböző ágaiban, a vegyi anyagok, maró lúgok és műanyagok használatával az utóbbi években még inkább előtérbe került a test takarójának „rongálódása”. Megyénkben — főleg a konzervgyárakban, de újabban a mezőgazdaságban is, a kemi- zálás fokozottabb alkalmazásával — van táptalaja a bőrbetegségeknek. Csak egy példa: amíg 1962-ben Kecskeméten három üzemben mindössze 17 gombás megbetegedést tartottak nyilván, jelenleg valamennyi üzemben, vállalatnál több száz fertőzöttet kezelnek. Ez tette indokolttá azt is, hogy szűrővizsgálatokat rendszeresítsenek a Kecskeméti Konzervgyárban. A nyári idény alatt nyolcezer esetben végeztek szűrést, hogy elejét vegyék a bőrfertőzés fellépésének vagy terjedésének. A könnyűiparban leggyakoribb a körömágy, a láb- és kézujjak között sarjadzó gombafertőzés. Miután, nem jár fájdalommal. kezeltetésével nem minden esetben fordulnak orvoshoz. Pedig veszélyessége rendkívül nagy. Részben mert gyógyítása hosszadalmas időt vesz igénybe, mert jelenleg gyors hatású gyógyszer nem áll az orvosok rendelkezésére. Amennyiben pedig a belső szerveket is megtámadja — halált is okozhat. A foglalkozással gyakran összefüggő betegség a bőr- gennyesedés is. Itt tudni kell, hogy még a.tisz- tálkodás után is nagyszámú gennykeltő baktérium tapad az emberi bőrre, aminek az egészséges testtakaró ellenáll. Ha viszont apróbb sérülések, horzsolások keletkeznek a bőrön, megnyílik az út a kórokozók számára a bőr mélyebb rétegei felé. Gyakori az allergiás jellegű ekcéma. Ez abból ered, hogy a túlérzékeny bőrűek huzamosabb idő után allergiássá válnak a vegyi anyagokra. Néhány bőrizgató anyag, mint például a terpentin, formalin, műanyagtartalmú körömlakk, hajfestő szerek, illő olajok, cserzőanyagok okozhatnak ilyen szövődményt. Az ekcé- más betegséget meg kell előzni, mivel azt gyógyítani nem lehet, vagy csak nagyon hosz- szadalmasan. Ezért azokban a munkakörökben. ahol műanyaggal dolgoznak, a munkába lépés előtt bőrgyógyászati szakvéleményt kell kérni: a túlérzékeny bőrűeknek ugyanis nem tanácsos ilyen helyen munkát vállalni. A bőrbetegségek megeWz- hetők. Ez azonban nem mindig azon múlik, hogy a Munkatörvénykönyv előírásai szerint. az üzemeknél, vállalatoknál megfelelően gondoskodtak-e a tisztálkodási lehetőségekről, védőruháról, cipőről, bőrkenőcsökről — hanem a vegyszerekkel foglalkozó dolgozókon is. Az eddigi tapasztalat az, hogy nem minden esetben tartják be és veszik igénybe még a legszükségesebb óvórendszabályokat sem. A védekezésnek egyik alapfeltétele a tisztálkodás. Munka után a kezek, lábak szappannal, meleg vízzel való mosása, s majd védőkenőccsel való be- dörgölése. Ez az elsődleges feltétele annak, hogy a bőr ellenálljon a fertőző gombáknak. Kém magánügy! E lgondolkodtató, hogy az utóbbi időben az önkiszolgáló boltokban történt lopásokat többnyire fiatalkorúak, tanulók követték el. Az iskolai tanítás előtti percekben és az óraközi szünetekben komoly gondot okoznak például Kecskeméten, a nagy postával szemben levő önkiszolgáló bolt dolgozóinak az ilyen fiatalkorúak. Néhány hónap alatt húsz esetben csíptek rajta a lopáson egy-egy gyereket. Sajnos, legtöbbször nem alkalmi, hanem már előre kitervelt, korábban elhatározott cselekményről volt szó. Az említett bolt vezetője például, amikor lopáson érte T. J. tanulót, megkérdezte tőle, hogy hívják. A tízéves gyerek szemrebbenés nélkül rávágta: — Kiss Péternek. — Hol laksz? — hangzik a további kérdés. A gyerek szerencsétlenségére éppen azt az utcát mondja be, ahol a bolt egyik dolgozója lakik, s a megnevezett házszám nincs is az utcában. Rövid beszélgetés után kiderült a valódi neve, sőt, az is, hogy volt nála 6 forint, de azt meg akarta takarítani. A rra a kérdésre, hogy mi lesz, ha a szülők megtudják ezt az esetet, T. J. vállát vonogatva kijelentette, hogy nem szokott kikapni és most sem ütik agyon egy 3 forintos csokoládéért. Az ellopott áruk nem nagy Elvenné még egyszer a feleségéi? ANGLIÁBAN kilencezer férjnek tették fel a címben szereplő kérdést. Az illetőket, természetesen, előzőleg a legnagyobb titoktartásról biztosították. Ezek után a kilencezerből 1970 habozás nélkül — nemmel válaszolt. Egy másik közvéleménykutatás során 14 országból 110 ezer férjnek tették fel ugyanezt a kérdést. Százból 64 ezek szerint ismét ugyanazt az asz- szonyt venné nőül, 24 ,,soha az életben”, 12 pedig tartózkodik a véleménynyilvánítástól. A vona- kodóknak néhány érve: Ha moziba készülünk, mindannyiszor elkésik. Félelmetesen hanyag. Tizenöt éve igyekszem rábírni a rend- szeretetre, de hasztalan. Reggel, amikor már reszketek a türelmetlenségtől, hogy Idejében a hivatalomba érjek — ő a fürdőszobában áriázik . . . Mihelyt a szemét kinyitja, cigarettára gyújt. Számos férj panaszkodott, hogy a felesége túl sokat beszél; de akadt néhány, aki azt sérelmezte, hogy túl keveset közöl vele. A rádió Is egyik forrása a békétlenségnek. A férjek úgy vélekedtek, hogy miközben a sporthíreket hallgatnák, leggyakrabban a feleség az, aki megzavarja őket. A nyilatkozók némelyikének a túlzott ,,anyáskodás” sem volt ínyére. Egyiküket különösképpen dühítette, hogy szabad napjait nem töltheti kedve szerint, mert az asszony szinte órára beosztja a szabad idejét. Volt, aki az örökös hajszolást, sürgetést kifogásolta: „Eriggy, tedd ezt, hozd ide azt, még ezt is el kell intézni ...” stb. ÉRDEKES azonban, hogy a megkérdezett kilencezerből csak öt férj az, aki az anyós miatt nem venné el újból a jelenlegi feleségét. Ezzel tehát az anyósvicceknek bealkonyult. . . Egy professzor egyébként, aki — ki tudja, ml okból — az egész „kampány” lebonyolítására, az asszonyok számára is állított néhány „buktatót’-’. Nevezetesen hat olyan kérdést szerkesztett, amelyek közül legalább négyre igennel kell válaszolni ahhoz, hogy a házasság sikerültnek legyen nevezhető. Ezek: 1. Érdeklődik a férje hivatása iránt? 2. Még mindig olyan bőkezű a dicséretben és a férje iránti csodálatban, mint az esküvő előtt? 3. Ha új ruhát vásárolt, megkéri-e férjét: segítsen az anyag és a fazon kiválasztásában? Általában: együtt járnak bevásárolni? 4. Igyekszik-e ugyanolyan csinosnak mutatkozni a férje előtt, mint házasságuk első fél évében? 5. Van-e közös kedvtelésük (hob- byjúk)? 6. Ma is ön férje legjobb barátja? UTANA nyomoztunk. S valljuk be „nőiesen”: még e kérdések alapján sem könnyű jó feleségnek lenni. &a =4 értékűek ugyan, s főként nem is értékük, hanem a szemlélet miatt hívjuk fel erre a szülők, a pedagógusok és más illetékesek figyelmét. A kezdeti „sikereken” felbuzdulva ugyanis az ilyen gyerekek később otthonról is lopnak, sőt súlyosabb cselekményeket is követnek el. N. István is az önkiszolgáló boltokban elkövetett kisebb lopásokkal kezdte. Nála sohasem volt hiány csokoládéban, cukorkában, sőt cigarettában sem. Ez nem tűnt fel a szüleinek, bár a gyerek 'őket is megkínálta a lopott árukból. A bolti dolgozók észrevették, hogy N. István naponta kétszer is megjelenik az üzletben és egy kiflit vásárol. Tettenérésre ugyan nem került sor, de figyelték. Ezt ő is észrevette és többször nem ment. A z édességekről azonban nem tudott lemondani és arról a bevételről sem, amit a lopott holmi eladásáért kapott. Elhatározta tehát, hogy a szomszédjukban lakó idős nénitől próbál pénzt szerezni. Álkulcsot készített és ezzel kinyitotta az ajtót, s a szobából 1700 forintot ellopott. A nyomozás során egyéb cselekményeire is fény derült, s a fiatalkorúak bírósága javító- intézetbe küldte. Ide vezetett a szülők nemtörődömsége, az, hogy sohasem vonták kérdőre a fiút. Elhitték, hogy a 10 forintos csokoládékat ajándékba kapta. Csak a tárgyaláson döbbentek rá, hogy másfél évig szinte mesterien hazudott a gyerek. Mindezek elkerülése érdekében fontos, hogy a szülők és az iskola szoros kapcsolatot tartsanak egymással. A fenti esetben N. István osztályfőnökének fel is tűnt a gyerek költekezése. Irt a szülőknek, hogy keressék fel, de azok azt mondták, nem érnek rá. N em magánügy az, hogy fiatal fiúkat és lányokat kell az önkiszolgáló bolt irodájában megmotozni. Fiataljaink legnagyobb többsége nem követ el ilyen cselekményeket, de az elenyésző kisebbséget is helyes útra kell téríteni, hogy teljes értékű állampolgárok legyenek és becsületes tanulótársaik ne szégyenkezzenek miattuk. Hr. Babay Imre ügyész
