Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
Járási tornászbajnokságra készülnek Künn az utcáikon hideg, esős idő riasztja el a járókelőket. Itt bent a langyos teremben vidáman, kipirult arccal dolgoznak a II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat leány- és fiútornászai. Egymást váltják a különböző gyakorlatok. Teleki István, a csapatok vezetője és edzője elmondta, hogy az idén a tornászok bajnoksága elismeréseként Bácsalmáson rendezik meg a járási tornászbaj- nokságot. Az elért eredmények köteleznek bennünket — mondta a testnevelő — és nem szeretnénk itthon, hazai környezetben sem szégyent vallani, mert a község dolgozói körében is igen népszerű lett a torna. A járási bajnokságra tett házat várunk, ami azt jelenti, hogy több száz néző is megtekintené a küzdelmeket —, ha lenne élég hely. A gyerekek nagyon szorgalmasak. Leányok, fiúk egymást segítve dolgoznak, öröm vélük foglalkozni. Közben körénk gyűlnek a kis tornászok. Schaffer Borbála, Rudics Éva, Dorozsmai Zsuzsa, Vincze Imre, Mészáros Jóska és a többiek. Olyanok is vannak itt, akik csak egy-két év múlva jönnek számításba, de máris keményen tanulnak. Közben nagyszerű talaj gyakorlatok és szekrényugrások váltják egymást. Az egyik gyakorlatnál különösen örül az edző. Meg is kérdezzük, hogy miért? — Nagyon tehetséges ez a Szuhai Zsolt. Kevés ilyen tanuló volt eddig a kezem alatt. Még csak negyedik osztályos, de szorgalma, akaratereje olyan magasra vitte már, hogy ha sikerül átugrania az ötrészes szekrényt, akkor az idei csapat tagjai között lesz. De most hadd szóljanak néhány szót a jövő tornászai. — Szeretnénk az idén is nagyon jól szerepelni. Szüléink és iskolánk örömére a hazai bajnokságon is az elsők között lenni — mondja Dimitrievics Miklós. — Meg azután kötelez a bajnoki cím is — veszi át a szót Mészáros Jóska. Egy serleg már a miénk, most harcba indulunk a másikért. Szépek tehát a tervek, s megvalósításukra komoly munka folyik. Bizonyos, hogy az eredmény nem is marad el. Molnár József A közgyűlések állásáról számoltak ke a járási TS-ek elnökei Pénteken egész napos munka- értekezletet tartottak a megyei TS-nél, melyen a függetlenített dolgozók, a TS elnökhelyettesei és a járási TS-ek elnökei vettek részt. A járási elnökök egymás után számoltak be arról, hogyan halad területükön a közgyűlések, valamint a sport- létesítmények kataszteri felmérésének munkája. Ezután a megyei főelőadók tájékoztatták a TS-ek elnökeit a legközelebbi feladatokról, melyek kö2ül kiemelkedik az év végi írásos és számszerű statisztikai jelentések elkészítése. Végül Borszéki Lajos megyei TS elnöke foglalta össze az elhangzottakat. összegezte a lezajlott közgyűlések tapasztalatait. Az eddig beütemezett közgyűléseket megtartották és azokon a tagság 50 —70 százaléka vett részt. Többnyire a beszámolók is sikeresek voltak, viszont az ezt követő viták inkább a mindennapi szakmai, helyi, vagy anyagi kérdések körül zajlottak és az MTS-tömegsportra vonatkozó határozatáról — amelyek me:, tárgyalása a közgyűlések elsődleges célja volt — sokkal kevesebb szó esett. A megyei TS elnökségének jelentését a megye sportéletének problémáiról egy nappal korábban — csütörtökön — tárgyalta Búdapesten a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Elnöksége. Az itt elhangzottakat is részletesen ismertette a megyei TS elnöke. Sportudvar — társadalmi munkából Húsz-huszonkét gyerek az iskolaudvaron. Köd, sár, hűvös szél, — december. — Mit csinálnak ezek a gyerekek? — Sportudvar készül. — S ilyen hidegben, rossz időben van kedvük dolgozni ezeknek a fiataloknak? — Kérdezze meg tőlük. Nem kell megkérdeznem. Látni, milyen lelkesek. — Maguknak dolgoznak — magyarázza dr. Kovács Jenőné, a Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola helyettes igazgatója. Vele beszélgetünk itt az új iskola tágas udvarán. — Hogyan született az ötlet? — Az ötlet Farkas Ferenc testnevelő tanáré. 0 készítette a tervet is, S a kivitelezést is irányítja. Látja ezeket a beton ágyakat? A kosár-és kézilabda-, valamint a röplabda- és az atHova menjen szegény szurkoló? Amióta elhangzott az utolsó hármas bírói sípszó a futball- pályákon, rossz világ jár a szurkolókra. Mert ugye — hiába mondogattuk fennhangon kedvenceinknek egy-egy „jól sikerült” meccse után, hogy — csak egyszer vége legyen a szezonnak, fél évig hallani sem akarok a sportról! — Az első „szabad’ vasárnap után, — amikor otthon sehol sem találod helyedet — már izgatottan böngészed az újság szombati sport- rovatát, — hátha van valami? Pedig sehol semmi! Esetleg városi bajnoki kosárlabda a tartalékcsapatok részére, egy sakk, vagy egy barátságos tekeverseny. Szóval teljes az uborkaszezon. létikai pálya helye. Virágágyakkal, fákkal igyekszünk majd széppé tenni. Nézze azt a magaslatot. Parkosítjuk, padokat teszünk oda, hogy tanulóinknak egészséges, kellemes pihenést tudjunk biztosítani a szabad percekre, órákra. — Hány tanuló' vesz részt ezekben a munkálatokban? — Kivétel nélkül minden felsőtagozatos. — Idáig mekkora értékű munkát végeztek? — Tíz—tizenkétezer forint lehet. De a végén ennél sokkal többre rúg majd. Tudja, mi az, amire a legbüszkébbek vagyunk? Hogy ezek a gyerekek a fizikai munkában éppúgy helytállnak, mint a tanulásban, s az éneklés, zenélés mellett a különféle sportok iránt is nagy érdeklődést mutatnak. A tantermekből Bartók- ét Kodály-zene hallatszik. Köd, sár, hűvös szél, december. A gyerekek munkája nyomán átalakul a hatalmas iskolaudvar. Varga Mihály Háromszoros bajnokcsapat Megyénk legeredményesebb csapatai közé tartozik a Bajai III. Béla Gimnázium röplabda1 együttese. Ez évben már harmadszor nyerték el az országos középiskolás bajnokságot jelentő „Középiskolás Kupát.” A megyei TS versenynaptárából Sok versenyt rendeznek az asztali teniszezők Egy rosszul sikerült taggyűlés Én megértem a kézilabdázókat, meg a kosárlabdázókat, ha megfelelő terem hiányában Budapestre, Szegedre, Tatára, Félegyházára járnak mérkőzéseket játszani, de hol vannak a többiek? Miért nincsen birkózó, ökölvívó, súlyemelő, cselgáncs, asztalitenisz, vagy tornaverseny? Tudtommal ezeknek a versenyeit a kecskeméti tornatermekben is le lehet bonyolítani. A terem- sportok legtöbbjének éppen m.ost van a főszezonja. No — furcsa egy főszezon az, ahol heteken keresztül semmi sem történik. Ezek a sportágak mindig arról panaszkodnak, hogy a futball, kosárlabda elveszi előlük a nézőket. Most itt az alkalom, csak ki kellene használni. Nem értem a verseny- naptár készítőit sem. Egyeztetik a versenyeket, valójában pedig egyes időszakban azt sem tudjuk hova kapkodjuk a fejünket, ilyenkor pedig de jó lenne csak egy kis asztalitenisz vagy bírkózóverseny. Egy ökölvívómérkőzés már egyenesen „csemegének” számítana. Szóval a teremsportágak tisztelt képviselői gondoljanak szegény szurkolókra. Az asztalitenisz az elkövetkező esztendőben sem szűkölködik versenyekben. A sportág rendezi jövőre is a legkorábban a megyei bajnokságot. Január hó 10-én már a járási és városi, január 17-én pedig a megyei egyéni és párosbajnokságokért küzdenek. Mindjárt ezután megindul a felnőtt és ifjúsági NB II. és megyei csapatbajnokság, melynek tavaszi fordulója január hó 24-től május 30-ig, őszi fordulója pedig szeptember 5- től december 19-ig tart. Január és február hónapban rendezik az asztaliteniszezők téli spartakiád jónak községi, körzeti, majd a járási versenyeit. A megyei döntőkre pedig április 4-én kerül sor. Június és július hónapban az asztaliteniszezők nem rendeznek versenyeket. Augusztus 7-én és 8-án lesz Kecskeméten a hagyományos országos vidéki DC-baj- nokság. Az év legnehezebb versenyét a megyei Tízek bajnokságát október 16—17-én rendezi meg a megyei asztalitenisz szövetség, mégpedig a felnőtteknek Baján, az ifjúságiak részére pedig Kalocsán. Jövőre két megyei válogatott mérkőzésre is sor kerül. Április 3—4-én Egerben, november 6— 7-én pedig Kecskeméten találkozik Heves megye válogatottjával Bács-Kiskun megye csapata. A következő évben sor kerül — a többi sportág példájára — egy új versenyre, még pedig az ifjúsági csapatok országos tornájára. Ennek selejtezőit februártól májusig rendezik, majd augusztusban Tatán sor kerül az országos középdöntőre és döntőre. Az itt felsorolt, elsősorban megyei jellegű versenyeken kívül még számtalan járási, városi spox*tköri és alapfokú üzemi és iskolai verseny korül majd megrendezésre. A DUNAPATAJI MHS-szer- vezet taggyűlése rosszul sikerült az elmúlt vasárnap. Már a kezdet kezdetén bajok mutatkoztak: Nem jött össze a tagság. Amikor a megyei elnökségtől megérkezett Ferenczi Mihály őrnagy, akkor kezdtek kapkodni az alapszervezet vezetői. Így történt, hogy fél 9 helyett negyed 12-kor tudták csak megkezdeni a taggyűlést. S így is csupán 40 százaléka volt jelen a tagságnak. A hiányos létszámon, s a késői kezdésen túl a rossz előkészítést mutatta az is, hogy egy erősen elhanyagolt, piszkos teremben rendezték meg a taggyűlést. Ehhez járult még, hogy a helybeli vezetők közül senki nem volt jelen, noha előzőleg meghívták őket is. A honvédelmi munka ilyen nagyfokú lebecsülése mellett természetes, hogy az alapszervi elnök, s az az egy-két lelkes ember, aki tud is, akar is dolgozni, nem képes eredményt felmutatni! Hogyan is tehetné, ha mindenütt közömbösségbe ütközik. A KÖZSÉGBEN régebben tudtak eredményt elérni. Hisz a kezdetben hattagú alapszervezet tavaly 48-as taglétszámra növekedett, s munkájukkal a megyei vezetők elégedettek voltak. Hogy mennyire minden csupán egy emberre, az elnökre marad, mutatja az is, hogy amikor ő kórházba került, megállt a munka. Ez a megyei kiképzési osztály megállapítása. Az is igaz, hogy a járástól semmiféle segítséget nem kaptáidé ez nem menti a helybelieket, mert végső soron nekik kell a saját munkájukat elvégezni. Méghozzá úgy, hogy a helyi párt- és KISZ-szervezet, a Hazafias Népfront, s a tanács is nyújtson segítséget az MHS- alapszervnek. A FENTI OKOK játszottak közre aztán abban, hogy egykét erősen destruktív, öncélúan kötözködő megjegyzésen kívül semilyen érdemleges, hasznos hozzászólás nem volt, kivéve természetesen Ferenczi őrnagyét, aki a megyei elnökség tá mgoatását ígérte a taggyűlésnél A legfőbb tanulság a dunapatr ji esetből az, hogy csakis o tudnak eredményt felmutatni honvédelmi munkában, ahol ; illetékes szerveik támogatásáv az egész tagságra támaszkod a vezetőség, s a megfelelő körülményeket biztosítják a jé munka végzéséhez. Sz. Z. V. M.
