Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-05 / 285. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Bővül a gyár «WNKÄSPÄRT BACS-KISK-V/IM ME&YEI LAPJA Jobb együttműködés, hatékonyabb munka Tanácskozás a megye múzeumainak éves tervéről ¥ XIX. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Ara 60 fillér 1964. DEC. 5. SZOMBAT Pénteken délelőtt Kecskeméten a Katona József Múzeumban az 1964/65-ös évad terveiről tanácskoztak Bács-Kiskun megye múzeumainak igazgatói és munkatársai. A Művelődés- ügyi Minisztérium képviseletében megjelent Lakatos László, a Múzeumi Főosztály helyettes vezetője és Kiss László főelőadó. Részt vett a tanácskozáson Kodolányi János, a Néprajzi Múzeum tudományos munkatársa, valamint Gila János, a megyei tanács vb népművelési csoport vezető j e. A jelenlevőket Horváth Attila, a múzeumok megyei igazgatója üdvözölte. Vázolta a múzeumok elmúlt évadban végzett munkájának eredményeit. Elmondotta, hogy a múzeumok között a korábbinál elevenebb és gyümölcsözőbb az együttműködés. Hasonlóképpen javultak a tömegszervezetekkel a kapcsolatok. Jó példa erre a kiskőrösi, ahol már szokásossá vált, hogy egyes tanácskozások, nagyobb megmozdulások résztvevői együttesen nézik meg a Petőfi Sándor Múzeumot. A múzeumok tehát mindinkább aktívan vesznek részt a helybeli kulturális életben. A bajai kiálítások közérdekű eseménynek számítanak, és egyre nagyobb közönséget vonzanak. Kiskunhalason a múzeum köré sereglett társadalmi munkások két év alatt elkészítették a város monográfiáját. Megyeszerte egyre többen kapcsolódnak be a munkába az önkéntes segítőtársak, a két falusi múzeum mellett már tucatnyi helytörténeti gyűjtemény ennek a segítségnek az eredménye. A múlt évi munkában a múzeumok elsősorban a korábbi széttagoltság és elkülönülés felszámolására törekedtek, s ebben jók az eredmények. Nem növekedett azonban egyelőre számottevően a mzeumok látogatása, bár 1964. első nyolc hónapjában a látogatók száma így is meghaladta a 80 ezret. A továbbiakban az anyagi helyzettel foglalkozott a megyei igazgató. Ezután Kiss László, a múzeumi főosztály főelőadója értékelte az évad terveit. Elmondotta, hogy a többi megyéhez képest a terv bizonyos tekintetben jobb az országos átlagnál. Különösen a lakossággal való jobb kapcsolatok iránti törekvésekben. Helytelenítette azonban, hogy a tervek még mindig nincsenek eléggé beágyazva egy egységes megyei célkitűzés szolgálatába, hanem elsősorban a korábbi helyi eredmények továbbfejlesztésére törekszenek. Viszont a munkaterv népművelő jellegű, ismeretterjesztő célkitűzései tekintetében valamennyi megye tervei között a leghatékonyabbnak ígérkezik. Szovjet—magyar gyümölcs» és konzervszállítási egyezmény A régi üzemek már mind kinőtték „ruháikat”. A műhelyek korszerűsítését, a berendezések ésszerűbb elhelyezésében rejlő lehetőségeket jórészt már kihasználták, s csak újabb műhelyek létesítésével tudják bővíteni a termelést. Képünkön a Kecskeméti Cipőgyár új épülete látható. A 4,7 millió forintos beruházással készülő létesítményben helyezik el az üzemi ebédlőt, fürdőt, öltözőt, az irodákat, a földszinti helyiségeket pedig raktárnak használják majd. Az eddig e célra használt helyiségekkel pedig bővülnek a műhelyek. Az ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat egy évvel ezelőtt kezdett hozzá a cipőgyár új épületének kivitelezéséhez, és 1965. júliusában készül el vele. Az építkezést az utóbbi napokban téliesítették. Berakták a nyílászárókat — ajtókat, ablakokat — a helyiségek ily módon fűthetők, s a belső munkákat zavartalanul végezhetik az építők a hideg napokon is. (Pásztor Zoltán felvétele.) Bíztató eredmények Több mint huszonhétezren vettek részt az üzemek termelési tanácskozásain Pénteken délután Moszkvában szovjet—magyar egyezményt írtak alá a Szovjetunióba irányuló 1966—1970. évi magyar gyümölcs-, gyümölcskonzerv- és zöldségkonzerv-szállításokról. A megállapodás szerint 1970- re a magyar szállítmányok évi mennyisége friss gyümölcsből 155 ezer tonna, zöldségkonzervből 120 ezer tonna, gyümölcs- konzervből és gyümölcslevekből 45 ezer tonna, mélyhűtött gyümölcsből hétezer tonna lesz. A szocialista munkamegosztás szellemében megkötött és a hosszú lejáratú gazdasági megállapodások előnyeit tekintetbe vevő egyezményt szovjet részről M. A. Leszecsko, a Minisztertanács elnökhelyettese, magyar részről Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese írta alá. (MTI) A termelés irányításának és szervezésének igen jelentős fórumai a termelési tanácskozások. A szocialista üzem vezetése ebben is alapvetően különbözik a kapitalista üzemétől, hiszen nálunk a dolgozók széles rétegei kapcsolódnák be a vállalat ügyeinek intézésébe. Ám, a munkások bevonása a tervfeladatok megvitatásába nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is a vállalat vezetőinek, mert ez része az üzemi demokráciának, s fontos lendítője a termelésnek; Ez év első nyolc hónapjában a megye 96 ipari, építőipari és közlekedési üzemében 203 termelési tanácskozást tartottak. E számadatok azt bizonyítják, hogy negyedévenként rendszeresen sor kerül e rendezvényekre, s ma már igen komolyan veszik a megbeszéléseket, ahol a dolgozók elmondhatják véleményüket a vezetésről, javaslatot tesznek a termelőmunka folyamatosabbá, zökkenőmentesebbé tételére. Az üzemi munkások aktivitására jellemző, hogy az említett megbeszéléseken 27 330 dolgozó vett részt. Elemezzük azonban tovább az adatokat. Közelebbről megvizsgáltuk 31 termelési tanácskozás részleteit, s megállapítottuk, hogy nemcsak a magas részvételi arány, hanem 499 felszólalás is fémjelzi a dolgozók aktivitását. Mindez elsősorban annak tudható be, hogy az utóbbi időben sokkal nagyobb gondot fordítanak a tanácskozások előkészítésére. Először is a szakszervezeti alapszervezetek jobb szervező tevékenységét kell dicsérni, amellyel a munkások érdeklődését, a termelékenység, az önköltségcsökkentés és egyéb termelési mutatók iránt is elmélyítették. Azután jó módszernek bizonyult, hogy a műszaki tanácskozást a termelési értekezletek előtt rendezik meg. Ily módon jobban meg tudják határozni a munkások elé terjesztett beszámolóban a legfontosabb megoldásra váró feladatokat. Helyes,, hogy nem tartanak már egész gyárra szóló, úgynevezett „mammut”-tanács- kozásokat, amelyeken csak nagy , általánosságban lehet beszélni» Üzemrészenként, kisebb kollektívák előtt konkrétabban a műhely, műszak, vagy részleg termelésének megfelelően egészen apró részleteket is meg tudnak vitatni. Példaként említhetjük a Kiskunhalasi Baromfi Feldolgozó Vállalatot, ahol a szocialista brigádok értekezletei tulajdonképpen kis termelési tanácskozások. Megbeszéléseiken részt vesznek az üzem párt-, tömeg- szervezeti és gazdasági vezetői. Feljegyzik a dolgozók javaslatait és sok esetben azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket. Igen fontos tényező, hogy mi lesz a termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatok sorsa. Sajnos, még sok helyen nem értették meg a vállalat vezetői, hogy a dolgozók akkor látják értelmét a felszólalásuknak, ha választ is kapnak a felvetett problémákra. Ahol nem ezt teszik, ott legközelebb már csökken a felszólalások száma. Természetesen, vannak jó példák. Ilyen szempontból a Kecskeméti Konzervgyárba és a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárba lenne érdemes tapasztalatcserére vinni azokat a vezetőket, akik a munkások javaslatait hanyagul vagy sematikusan intézik el. Még az év végéig több üzemben lesz termelési tanácskozás, sőt a jövő évi termeléssel kapcsolatos kérdések megvitatására is rövidesen sor kerül. Helyes, ha az idei terv teljesítése, valamint a jövő évi tervek végrehajtásának előkészítése érdekében a vállalatok vezetői még szorosabb együttműködést teremtenek az üzemek dolgozóival. N. Q, „ RÉPAHEG YLÁNC“ Nem fér el a cukorrépa a jánoshalmi vasútállomás rakodóterén. Ezért a község szélén, a vasútállomástól majdnem egy kilométerre jelölték ki az új átvevőhelyet. Ide hordja a termést hét termelőszövetkezet valamennyi vontatója, s bár naponként egész szerelvényt indítanak a cukorgyárba, nemhogy fogyna, de inkább gyarapodni látszik a .,répahegylánc”. Az ideiglenes átvevőhely szükségmegoldás, mert így a „bevagonírozásig” kétszer kell a répát vontatóra rakni, ami nagyban növeli a szállítási költséget. A végleges megoldás az állomás rakodóterének bővítése lesz.
