Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-04 / 284. szám
IV, Kávéval a vodka ellen Jártuk a falvakat az őszi lengyel estében. Az első hely, ahol megálltunk Damaslawek, 1700 lakosú község. A kultúrházba tértünk be. Téljesen új épület, a lakosság közreműködésével készült. Még építenek hozzá többek között fürdőt és gyermekjátszóteret is. Három és fél millió zlotyba fog kerülni. Nagyon kellemes, hangulatos estéket töltenek itt a község, meg a környező tanyavilág lakói. Akkor is éppen mozielőadásra készültek. Előtte a nézők megittak egy-egy kávét. A könyvtár eléggé látogatott, nemrég költözött ide, máris 600 olvasóval dicsekedhet. Lengyelországban is nagy jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi munkának. Egymás^ után épülnek az előbbihez hasonló, szép kivitelezésű, kellemes művelődési házak, amelyekhez rendszeresen községi fürdőt és gyermekjátszóteret is építenek. Természetesen mindegyikben van színház-, moziterem, könyvtár. Különösen a tanyavilágban van ennek nagy jelentősége. A következő állomásunk Niemcyn. Ez a község ebben az évben kapott villanyt. A művelődési házban a fiatalok éppen a televízió műsorát élvezték. Dotka Teodor tanácstag szívesen adott felvilágosítást. Mindjárt kávét rendelt nekünk. Mégpedig olyan „erőset”, hogy a porcukor . megállt a tetején. Azt mondják Lengyelországban, hogy ez az igazi jó kávé. — Egyébként törökösen főzik és 2 decis poharakban szolgálják fel. A kávéról talán azért érdemes külön szólni, mert ezek a művelődési házak egyben kávéklubok is, és szigorúan tilos szeszes italt mérni, csak különböző gyümölcsleveket, szörpöket lehet kapni a kávén kívül. A tea ugyan nemzeti ital Lengyelországban, de a feketekávé sem jelentéktelen tétel a családi költségvetésben. A statisztika szerint az utóbbi időben 54 millió liter kávé fogy el évente. No, de térjünk vissza a művelődési házakra. A fiatalok ne- velésénök eszközei ezek, hogy a ritkán lakott területeken, községekben, tanyavilágban küzdjenek a szeszesital, elsősorban a vodka nagyóbb mértékű fogyasztása ellen, és egyben kulturált szórakozást is adjanak. Ki is adták a jelszót: Kávéval a vodka ellen. Dotka Teodor mint községi elöljáró, szívén viseli a művelődési ház ügyét, elmondta, hogy eddig az első rész készült el csupán. A lakosság közreműködésével még könyvtárat létesítenek, mozit és fürdőt. Hét, nyolc kilométerre a tanyavilágból idejár a lakosság szórakozni. Ez olyan szempontból is fontos, hogy a fiatalok ne vándoroljanak el a községből. Lengyelországban, éppen úgy mint nálunk, nagy gond ez. Még meglátogattunk néhány tanyai kultúrközpontot, mindenütt élénk élettel, pezsgéssel találkoztunk. Különösen az Ifjúság tölti itt szívesen szabad estéit. Sok kávét ittunk. Annyit, hogy a szerkesztőség gépkocsi- vezetője nem tudott aludni. Nekem nem ártott meg, talán azért, mert a magyar presszókávé jóval erősebb. (Folytatjuk.) Kereskedő Sándor A lengyelek nagyon óvják műemlékeiket. Ez a 800 éves kastély nem messze Poznantól Komik helységben van. Most renoválták. A Lengyel Tudományos Akadémia tulajdonát képezi. Minden terme tele van egykorú művészi alkotásokkal, szobrokkal, képekkel, gyűjteményekkel. A fiatalságot is a nemzeti értékek megbecsülésére nevelik. A kép éppen egy leányiskola látogatásakor készült. Egy NEB-vizsfgálat nyomában A vásárok és piacok helyzetéről Országos munkaterv alapján érdekes vizsgálatot folytatott a közelmúltban a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság: részletes elemzés alá vette a vásárok, a heti és napi piacok állapotát. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, milyen szerepe van ezeknek az igen régi kereskedelmi formáknak a mai viszonyok között, s rendezettségük megfelel-e az egészségügyi és szociális követelményeknek. A munka elvégzése során a NEB munkabizottságának tagjai a megye hét járásában nyolc vásárt és tizennégy piacot ellenőr5 ztek a fenti szempontokon túl, olyan vonatkozásban is, hogy az ott árusító állami, szövetkezeti és magánárusok az előírt áron hozzák-e forgalomba termékeiket, és azok meny- nyiségileg és minőségileg is ki- elégítik-e a vásárlóközönség igényét. Csökken a jeientöségük Általában megállapítható, hogy a vásárok jelentősége az utóbbi időben csökkent, ami az egyre bővülő és korszerűbbé váló kereskedelmi hálózat fejlesztésével magyarázható. A vidéki üzletek áruválasztéka fokozatosan emelkedik, s a lakosság megfelelő árukat talál a földművesszövetkezeti és állami boltokban, tetszés szerinti időben. A piacokkal más a helyzet. Jelenleg is, de a jövőben szintén 'nagy fontosságúak, s elsősorban zöldség- és gyümölcsfélékből, baromfiból és tejtermékekből igen jól kiegészítik a központi készleteket, segítik a lakosság jobb áruellátását. Vitatható azonban a helyenként még igen nagy számban árusító iparcikk-kiskereskedők és kisiparosok jelenlétének szükségessége, hiszen az általuk forgalomba hozott cikkek többsége rendszerint jobb minőségben, kedvezőbb áron, az üzletekben is megtalálható. A piacterek egészségügyi és szociális követelményeinél, sajnos, sok hiányosság tapasztalható. A piac-, illetve vásárterek zöménél semmiféle egészség- ügyi berendezés nincs, de népi lehet találni jó ivóvizet sem. Legtöbbnek sáros, poros, gödrös a talaja. Az árusítást végző személyek olykor még a legelemibb egészségügyi előírásokat sem tartják be. A hatóságok pedig nem mindig lépnek fel kellő eréllyel, a szabálysértőkkel szemben. Kiskunfélegyházán például már a piactér elhelyezése is erősen kifogásolható. A nagy lárma, zsibongás zavarja a szomszédos iskolában levő mintegy ezerötszáz növendék oktatását, tanulását. A művelődési szervek több esetben felhívták erre az illetékesek figyelmét, de eddig még nem értek el eredményt. Nemcsak az elhelyezés a hibája ennek a piactérnek, hanem elhanyagoltsága is. Kerítése leomlott, a gyenge burkolat behorpadozott és esős időben tócsák keletkeznek rajta. Persze, nem mindenhol van ez így, mert Baján, Kiskunhalason fedett piaccsarnokokat építtetett a tanács, a kecskemétinek pedig most folyik az építése. Dunavecsén, Mélykúton, Kiskőrösön és Bácsalmáson új piacteret jelöltek ki stb. A háziasszonyok panaszkodnak Fentebb már szóltunk a piacok iparcikk-ellátottságáról. — Van-e itt elegendő zöldségféle és baromfi, s ezekből milyen választék vár a vásárlókra. A példák sorolása helyett úgy gondoljuk, elegendő lesz, ha elmondjuk, hogy a NEB- vizsgálat megindulása előtt a járási és városi nőtanácsok an- kétokat szerveztek a fenti kérdés megvitatására. Ezeken mintegy 550 háziasszony vett részt, akiknek körülbelül 35 százaléka felszólalt. Elmondották, hogy a piacokon sem a mennyiség, sem a választék nem kielégítő. Szép, friss árut — jóval drágábban — csak a kofáknál, vagy az egyéni termelőknél lehet kapni. Komoly figyelmeztető ez a MÉK-nek, a földművesszövetkezeteknek, a termelő- és szakszövetkezeteknek egyaránt. Valamivel jobb a helyzet a baromfinál és a tojásnál. Tapasztalható — főleg a nagyobb ünnepek előtt —, hogy a kofák összevásárolják ezeket az árukat. Különösen a kiskunfélegyházi piacok vizsgálatánál tűnt ki a kofák működése, ami az árakat károsan befolyásolta. Pecsenyesütök, árdrágítók, giccsárusok Amit a fenti cím alatt el kell mondani, az sajnos, egyaránt vonatkozik a vásárokra és a piacokra is. Vannak emberek, akik kihasználják a kínálkozó alkalmat, s tisztességtelen eszközökkel igyekeznek anyagi hasznot szerezni maguknak. A dunapa- taji vásáron például kilenc cipész árult használt lábbelit, főleg kiselejtezett honvédségi csizmákat. Származásukat nem tudták igazolni. A NEB tájékozódása szerint a csizmákat páronként hat forintért a MÉH- nél szerezték be, s kisebb javítás után 180—200 forintért árusították. Soltvadkerten a piacon a bizottságnak feltűnt Koltai Sándor, budapesti lakos tevékenysége. Az illető saját kocsijával, mintegy kétszázezer forint értékű használt ruhával jelent -meg. Az áru nagy részének származását nem tudta igazolni. Az ilyen emberek ellen minden esetben eljárás indul. A pecsenye- és kolbászsütők tevékenysége is erősen kifogásolható. Kiskunfélegyházán a vásárba például Soós Mártonná, kecskeméti mozgóárus az üzletben vásárolt 37 forintos kolbászt megsütve 47 forintért hozta forgalomba. A pecsenye- húst pedig 70 forintért árulta. Ugyanezt tette Petrovics And- rásné, kecskeméti lakos is Jánoshalmán azt tapasztalta az ellenőrzés, hogy a húst, kolbászt csak félig sütik meg. Jó terep a vásár és a piac a giccsfestőknek, árusoknak is. Kürtösi Flórián például — aki Páhiban lakik, de Izsákon van az üzlete — képkeretező és üveges iparengedéllyel rendelkezik. Emellett azonban saját „festményeit” is forgalomba hozza. Ugyanezt teszi Szilveszter Lajos budapesti lakos is. A primitív, művészietlen képeket 750 forintért árusítják. Ideje lenne, hogy a piacellenőrök ezekkel szemben is erélyesen fellépjenek, ellenük eljárást folytassanak le. Kiderül a fentiekből, hogy még igen sok tennivaló van annak érdekében, hogy a piacok és a vásárok Is megfeleljenek a szocialista kereskedelem követelményeinek, az egészség- ügyi előírásoknak. A meglevő fogyatékosságokat feltétlenül meg kell szüntetni, s ezért legtöbbet maguk a helyi hatóságok, azok kereskedelmi szervei tehetnek. Gál Sándor A kiállítások hete Ezt a hetet joggal nevezhetnénk így Kiskunhalason, hiszen három kiállítás megnyitására is sor kerül. Ma a Gázon István Művelődési Házban villamossági — szombaton ugyanitt megyei könyvkiállítás, a múzeumban pedig bélyegkiállítás nyílik. Sikeres munkaverseny Közös gazdaságunkban, a bajai Vörösfény Tsz-ben, a pártszervezet javaslata alapján a tavasszal széles körű szocialista munkaversenyt indított a gazdaságvezetőség. Jellemző a nagy érdeklődésre, hogy a szövetkezeti gazdák 80 százaléka, összesen száztízen vettek részt a nemes vetélkedőben, mégpedig három csoportban. Az erőgépek vezetőinek nyolc különböző feltételnek kellett megfelelniök, amelyek közt az egész évben teljesített normálholdak mennyisége, a munka minősége, a javítási költségek mértéke, a gépek karbantartása, a munkaidő kihasználása, a szakmai és politikai továbbképzésben való részvétel, a társadalmi munka értéke és a balesetmentes vezetés szerepelt. A versenyző állattenyésztési dolgozók hét szempontnak megfelelően vetélkedtek. Ezek: a bevételi terv teljesítése, az el- hullási százalék csökkentése, a takarmány felhasználásak mértéke, a férőhelyek és környékük tisztántartása, állandó fertőtlenítése, az állatok falkásítása, az etetés-itatás pontos megkezdése, a munkaidő kihasználása. A növénytermesztésben versenyzőket a következő követelmények elé állították: az átlagtermés növelése, a kapálások idejében való megkezdése és befejezése, a vállalt terület gyommentesen tartása, kapásoknál a hiányzó tőszám pótlása, a termés idejében történő betakarítása és megfelelő osztályozása, a munkaidő jó kihasználása, a vállalt terület növényeinek ápolásán kívül egyéb munkák végzése, a családtagok bevonása a kapások megművelésébe, s a társadalmi munkában való részvétel. A versenyt 11 tagú bizottság az év folyamán három alkalommal, május 1-én, augusztus 20-án és november 5-én pontozással értékelte, a részeredményeket mindenkivel ismertette, ami jő hatással volt a verseny- szellem fokozására. Végül megállapítást nyert az említett termelési ágazatok három-három helyezettjének sorrendje. E szerint a gépesítés dolgozói közül Móra Imre, Tóth József és Patyi László, az állattenyésztők soraiból id. Kövezsdi János, ifj. Vida Jánosné és Szabó La- josné, a növénytermesztésben versenyzők népes seregéből pedig Patyi Lászlóné, Modor Andrásné és Szili Teréz került a első, második, illetve a harma dik helyre. A helyezettek 100C 600 és 400 forint jutalmat kap tak, a tsz tehát összesen hateze forintot osztott ki a sikere munkaverseny győzteseinek. Pálfy Győző, a tsz párttitkára PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkladö Vállalat Felelős kiadó: Meze) István igazgat' SzerkesztőségKecskemét. Városi Tanácshá2 Szerkesztőségi telefonkűzpon- 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: u-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér i Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető i a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj 1 nónapra 13 forint Bacs-Kiakun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefoni U-85. Indes; 25 065,
