Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-03 / 283. szám

Ä szolgáltatási igények nőnek — mégis fogy az ipari tanulók száma a kecskeméti járásban HL Vissza ötezer évet Nagyon tetszett Gráezno. Megcsodáltam szép utcáit, há­zait, különlegesen épített szín­házát, az Aleksandra Fredry teatr-t. A történelemmel azonban mégsem itt találkoztam, hanem Kruszwicában. Itt most nagy ásatások folynak. Az üvegipar már a XIL században virág­zott, mint egykori dokumentu­mok bizonyítják. Megnéztük az archeológusok munkáját. Dr. Éva Springer vezeti a kutatást. Egyedülálló leleteket találtak. Hét millió zlotyt fordítanak a kutatásokra. A 800 éves üveggyárat rekonst­ruálják, múzeum lesz. Az árkokból sok minden elő­került. A fiatal archeológusnő egy 800 éves nyakéket mutatott. — Mintha egy mai bizsut lát­nék — jegyeztem meg. — Ügy látszik a divat ismétlődik. Az igazi nagy élmény azon­ban Biskupinban várt ránk. Itt egy 5000 éves település ma­radványait tárták fel. Teljesen rekonstruálták a cölöpökre épí­tett házakat. Ha belép valaki az ősi lakásba, megtalálja az ősember használati tárgyait, esz­közeit. A régi mocsár még most is ott van, fekete cölöpdarab­kák ágaskodnak ki belőle. Ez a település itt leégett valami­kor. Megnéztük a múzeumot, ahol a történelem mesél a látogató­nak. Biskupin valóságos tárháza a leleteknek. Megtalálták a lengyel Pompei romjait — írták 30 évvel ez­előtt az egykori lapok. Közöl­ték, hogy 4—700 éves telepü­lést találtak a lengyelországi Biskupin mellett. Szinte a vi­lág valamennyi lapja foglalko­zott abban az időben ezzel az egyedülálló lelettel. De az ar­cheológusokra újabb meglepeté­sek vártak* megtalálták a ré­Zenélő naptár „Ezért az ötletért tízezer dol­lárt adtam volna” — mondot­ta egy amerikai üzletember, amikor a MEDIMPEX vezér- igazgatójának asztalán meglát­ta a zenélő naptárt. Az üzlet- ember már elkésett, mert az ötlet Budapesten megvalósult és a MEDIMPEX 1965-re ez­zel örvendezteti meg külföldi ügyfeleit. A zenekedvelők nyil­ván szívesen fogadják majd Bartók, Kodály, Farkas Fe­renc néhány ismert művét és azokat a pattogó ritmusú ma­gyar nótákat, amelyeket a nap­tár nyújt. Nem zenélődobozhoz hasonló, annál sokkal egyszerűbb az éneklő, zenélő naptár. Lapjai közé magyar népviseleteket áb­rázoló, ízléses rajzokkal ellá­tott Colorvox hanglemezeket helyeztek. Ahogy peregnek a napok, hetek és a lapokat leté­pik, minden új hónap kezdetén ott találják a hanglemezt, amit lejátszhatnak. A szép kivitelű naptár a Kossuth Nyomda ké­szítménye, a Colorvox lapokat pedig az Offset Nyomda gyár­totta hozzá. gebbi idők emberének szerszá­mait is. Mintegy ősi történe­lemkönyv, úgy tárta elő kin­cseit Biskupin talaja. Ahogy a rétegeket feltárták, minden ré­teg alatt egy-egy újabb lapja az emberi történetnek. Azt mond­ják, hogy a biskupini őslakos­ságból alakult ki a mai lengyel nép. Biskupin közelében camping- tábor van nyáron. A világ min­den tájáról jönnek ide turisták. Még egy kis történelem: Ve- necjában találkoztunk a régi magyar—lengyel kapcsolatokkal. Nagy Lajos uralkodása alatt lengyel—magyar perszonálunió jött létre. Nagy Lajos halála után Hedvig (Jadwiga) lépett a lengyel trónra, akinek Jagelló litván nagyfejedelemmel kötött házassága (1386) első lépés volt a lengyel—litván unió létrejöt­téhez. Megnéztük Jagelló várá­nak maradványait. Közben besötétedett. — Ugorjunk vissza a mába — mondta lengyel kollegám, néz­zük meg, hogyan telnek nálunk a falusi esték. (•Folytatjuk.) Kereskedő Sándor A nemrégiben befejeződött vezetőség- és küldöttválasztó KISZ-taggyüléseken nagyon sok szó esett a falusi parasztfiata- lokról és jövőjükről, amelyet a szocializmus viszonyai között számukra is megteremt társa­dalmunk. Ehhez azonban szük­ség van arra is, hogy valameny- nyi felnőtt törődjön a fiatalok­kal, s részükre megfelelő mun­kalehetőségeket, fél tételeket biz­tosítsanak. A szövetkezetekben nagy szükség van a fiatalok szorgal­mára, hozzáértésére, lelkesedé­sére. A mai parasztifjúságnak azonban sokkal magasabbak az igényei mint apáinknak volt. Ez többek között abban is fe­jeződik ki, hogy szakmát tanul­nak, hogy könnyebben élhesse­nek, mint régebben. Az ifjúságról való gondosko­dásnak számos szép példáját tapasztaljuk a kecskeméti já­rásban, amit a fiatalok is vi­szonoznak. Például a lakiteleki Szikra Tsz-be több mint hatva- nan tértek vissza közülük, és munkát vállaltak a szövetkezet­ben. A mezőgazdasági tanulók száma a járásban az egy évvel ezelőttihez viszonyít­va kétszeresre nőtt. Az ipa­ri tanulók száma is megkö­zelíti a kétszázat, amelyből 122 a tiszakécskei gépgyár­ban sajátítja el szakmáját. Ez évben ötvenhatam kerültek a mezőgazdasági gépészképző iskolára és lehetőség van arra is, hogy a tél folyamán közel háromszáz szövetkezeti paraszt­fiatal végezze el a trakotoros tanfolyamot. Mintegy száz falu­si fiatal társadalmi ösztöndíj ­Az ötezer éves települést teljesen rekonstruálták. A képen a cölöpfalu egy része látható. jal tanul a különböző közép- és felsőfokú intézetekben. Amit mégis szóvá kell tenni: A járásban levő lehetőségeket távolról sem használják ki. Er­re mutatnak a járási tanács vb egyik előterjesztésében olvas­ható számok is, ahol arról van szó, hogy az utóbbi három évben a kisipari termelőszövetkeze­tekben, tsz-ek ben és a ma- gánkisiparban is csökkent az ipari tanulók száma. A termelőszövetkezetekben két évvel ezelőtt huszonhat ipari tanuló volt, most csak tizenhat van, és ebből is hat a tisza­kécskei Szabadság Tsz-ben. A magáhkisiparban két tanulóval van kevesebb, mint egy évvel korábban, annak ellenére, hogy a kisiparosok száma ugyanezen idő alatt lényegesen megnöve­kedett. Nem lehet belenyugod­ni abba, hogy a kisiparosoknak csak két tized százaléka tart­son ipari tanulót. Ennek követ­kezményeként máris vannak úgynevezett kihaló szakmák, és községeink egy részében a lakos­ság nem juthat hozzá nélkülöz- hetetetlen szolgáltatásokhoz. A járásban dolgozó kisipari szövetkezetekndk 584 dolgozó tagja van, ugyanakkpr az ipari tanulók száma csak húsz fő. Ez azt jelenti, hogy harminc fel­nőtt dolgozóra jut csak egy ta­nuló, ami nagyon kevés és nem nevezhető megnyugtatónak a jövőt illetően. Nem nevezhet­jük a leg jobb szemléletnek azt sem, amit a termelőszövetkeze­tekben, illetve azok vezetésé­ben tapasztaltunk. Hiszen a hat­vannégy műhely túlnyomó több­ségében nem található ipari ta­nuló, pedig a jelenleg dolgozó mesterek majdnem kivétel nél­kül idős emberek. Vajon, ho­gyan képzelik el ezeken a he­lyeken a műhely további fenn­tartását, fejlesztését? Ezt a helyzetet látva a járási tanács osztályai és az ifjúsági mozgalom vezetői, úgy határoz­tak, hogy már a következő hetekben megvizsgálják a tanulószer­ződés lehetőségeit. Közben felkeresik azokat a munka­helyeket, ahol lehetőséget látnak a falusi fiatalok szakmai tanulására és meg­győző munkát is végeznek azok kiaknázása érdekében. A felmérés után, de még január hónapban, a felkutatott lehető­ségekről értesítik az iskolák igazgatóit és az úttörőcsapato­kat is, hogy ott már ezek isme­retében tudjanak segítséget ad­ni a pályaválasztáshoz. Emellett, természetesen, arra van szükség, hogy a gazdasági vezetők tegyenek meg mindent a falusi fiatalok szakmai tanu­lása érdekében, hiszen az ipari és mezőgazdasági szakmában nagyok a lehetőségek. H. I. Kecskeméti vasutasok készülnek az eszperantlsta világkongresszusra Néhány héttel ezelőtt Buda­pesten a Vasutasok Országos Eszperantó Szakosztályának évi munkaülésén Baghy Gyula — az egész világon ismert eszpe­rantó író — a Magyar Eszpe­rantó Szövetség elnöke elisme­rését fejezte ki a vasutasszak­osztály tagjainak tevékenysége felett és további jó munkát kí­vánt nekik. Hangsúlyozta, mint annyi más kulturális területen az eszperantó nyelv terjesztésé­ben is kezdeményezők voltak a vasutasok. Ezután az eszperantó vasutas szakosztály elnöke: dr. Bácskai István szólott, s arról beszélt, hogy a következő fel­adat most részt venni a Buda­pesten 1966-ban megrendezésre kerülő 51. Egyetemes Eszperan­tó Világkongresszus előkészíté­sében. Nekünk vasutasoknak különösen feladatunk ez, hi­szen az 1962. évi budapesti 14. Vasutas Eszperantó Világkong­resszus sikere következménye­ként fogadták el, hogy Buda­pesten rendezzék az egyetemes világkongresszust. A kecskeméti vasutasok is el­kezdték a felkészülést. Az erős őszi csúcsforgalom ellenére is időt szakítanak arra, hogy részt Mikrosítás Olvassuk, hogy kar­óra nagyságú, s óra­szíjon, csuklón hordha­tó televíziós készülékét kezdett gyártani a ja­pán Sony cég. Mennyi új fordulatot hoz majd az emberiség életébe ez a mikrotele- vízió, amikor olyan ál­talánossá válik a hasz­nálata, mint mondjuk a karóráé. Elképzelhe­tő a közeljövő presszó­ja, amelyben a mai ré- veteg szerelmespárokat felváltja az egymás ke­zét figyelmesen tartó lányoké, fiúké. Ülnek a liliputi asztaloknál, • nézik a par tner csukló­ját, fejüket önfeledten összedugva izgulnak: „Figyeled, drágám? Ez a harminchat éves Be­ne Feri még mindig úgy tud, mint valami­kor Csikar.” Vagy egy másik helyzet. Vizitbe megy az ember, s mikor ép­pen kezet csókol a há­ziasszonynak, a hölgy csuklótelevízióján a „Kinn-a-minden” — típusú fürdőruhakreá­ciókat mutogatják. Ilyenkor világos, hogy hosszasabban szoron­gatjuk vendéglátónk kezét, és nem fukarko­dunk a helyénvaló bó­kokkal sem. Esetleg figyelmeztetjük bará­tunk feleségét: „Asz­szonyom, igazíttassa meg a szervizzel az an­tennáját. Kicsit má­kos a kép a készülé­kén.” Aztán mutatkoznak a mikrotévé hátrányos következményei is. Megszaporodnak a rendőri bírságolások, mikor egyesek úgy el­merülnek majd a kar­tévé nézésében, hogy piros jelzésnél is rá­sétálnak a zebrára. Űj fordulatot vesz a szemüveg- és nagyító­üveggyártás. Akinek addig nem volt szüksé­ge pápaszemre, kény­telen lesz tv-néző oku­lárét vásárolni, mert kicsit nevetséges lenne, ha távolba látó lévén* mindig előre tartott karral járna-kelne a városban. Mikor aztán olyan mértékű lesz a tv-ké- szülékek „mikrosítása”, kicsinyítése, hogy csak külön nagyítóüveggel, majd mikroszkóppal nézhetjük a műsort, megint új tudományos szenzációra hívják fel a figyelmünket. Pél­dául: „A székesfehér­vári Alba Regia Tele­víziókészülék Gyár a következő ötéves terv­ben szenzációs gyárt­mánnyal lép a hazai és nemzetközi piacra. Megkezdi a 30X50 cm-es képernyőjű ké­szülékek gyártását.” írth —a vegyenek egy öthónapos előké­szítő nyelvtanfolyamon, hogy a hazánkba érkező eszperantisták a vasúton is megértő társakra találjanak. A kecskeméti vasút­állomáson kalauzok, jegypénz­tárosok, üzemmérnök és egyéb vasúti dolgozók járnak a Bartha Ilonka főtiszt által vezetett esz- perantista nyelvtanfolyamra. A mintegy 12 főnyi vasutas esz- perantista két csoportban sajá­títja el az eszperantó nyelvet. Bálint István Lustább lett a Föld A Csehszlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intéze­tének időmérő osztálya megál­lapította, hogy a Föld forgá­sának lassúbbodása következ­tében a nappal időtartama 0,0008 másodperccel megnöve­kedett. A lassulás ideiglenes. Ilyesmit régebben is észleltek, már, csak nem tudták olyan pontosan lemérni, mint most, amikor a tudósoknak speciális órák állnak rendelkezésre. Érdekes, hogy a forgás las­súbbodásának okait eddig nem sikerült megállapítani. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkásnál Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dámei Kiadj a a Bács megyei Lapkiadó Vállal» Felelős kiadó: Mezei István igaza Szerkeszt 5ség: Kecskemet. Városi Tanácshái Szerkesztőségi telefonközporr 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki Lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér i . Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetést díj ■ nőnapra is torn, Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon; 11-85 Index; 25 065.

Next

/
Thumbnails
Contents