Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-04 / 284. szám

lói felkészültek gépállomásaink az erő- és munkagépek javítására Fél év alatt több mint egymillió munkaóra Világ proletárjai, egyesüljetek SrOClAuSTA NtVN)KÄSPÄRT BÄCS“ K'SKA/IM MERVE! LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM A ra 60 fillér 1964. DEC. 4. PÉNTEK Jövőre hét százalékkal emelkedik a megye minisztériumi iparának termelése Ezekben a napokban nemcsak az éves tervek teljesítéséért tesznek jelentős erőfeszítéseket az üzemekben, hanem azért is, hogy minél jobban felkészül­hessenek a jövő évi termelési feladatok végrehajtására. Az 1965-ös termelési tervek forint­értékben már csaknem minde­nütt ismeretesek. Emellett azon­ban. igen fontos, hogy a terv­árumegrendeléssel ki le­gyen töltve, az áruk elő­állításához az anyagot biz­tosítsák, a termeléshez a műszaki feltételeket megte­remtsék, s nem utolsósor­ban jól szervezzék a mun­kát. A minisztériumi iparban már jórészt lezajlottak a tervismer­tető tárgyalások a felügyeleti szervek és a vállalatok között Bár, még nem minden üzemre vonatkozóan ismertek a tervszá­mok, előreláthatóan a megye tárcaiparának termelési felada­tai az ideihez képest mintegy 6—7 százalékkal emelkednek. A vállalatok és felügyeleti szervek javuló együttműködését, az irányítás színvonalának emelkedését dicséri az a tény, hogy a vállalatok gyártmány- programja már csaknem 100 százalékra ki van töltve. Olyan vállalatoknál is így van ez, mint a Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyár, az ÉM Fémmun­kás Épületlakatosipari Válla­lat Kecskeméti Vasszerkezeti Gyára, ugyanis mindkettő még az idén is úgy kezdett a terme­léshez, hogy nem tudták pon­tosan, mit gyártanak majd az év második felében. S hogy most ez másként van, kapko­dás nélkül végre tudják hajtani a gyártást előkészítő intézkedé­hogy ezt a feladatot sikeresen oldották meg a ZIM-ben, s a Bameválban is. Több jelentős minisztériumi üzem korszerűsítése is terv­be van véve, ezért műszaki beruházások ezek­nél a vállalatoknál addig nem is lesznek. A műszaki fejlesz­tési alap felhasználásával azon­ban meg tudják teremteni a termelékenységet emelő feltéte­leket, mind az anyagmozgatas, mind a technológiai folyamatok területén. A termelési tervek 6—7 szá­zalékos emelését nem lét­szám, hanem termelékeny­séget növelő módszerekkel kell elérni. Erre kell, hogy ösztönözze az üzemek vezetőit a már egyes helyeken — különösen az élel­miszeriparban — tapasztalható munkaerőhiány. A megoldás egyik módja a szakképzett dol­gozók számának növelése oly módon, hogy segédmunkásokat betanított munkásokká képez­nek át. Ebben a Bajai Finom­posztó, valamint a megye két cipőgyára eddig is szép ered­ményeket ért el. Hasonló a helyzet a műszaki létszámmal kapcsolatban. Egyes üzemekben — többek között a Ganz Villamossági Művek Ba­jai Gyáregységében, a Kiskun­félegyházi Vegyipari Gépgyár­ban — bizonyos műszaki rríun- kaköröket összevontak, s ily módon újabb erőket szabadítot­tak fel a termelés közvetlen irányítására. A minisztériumi vállalatok a jövő évi termelésre — ha nem is minden nehézségtől mentesen —■, de mégis job­ban, alaposabban készülhet­nek fel. Feladataikat — bár részben még csak tájékozódó jelleggel — de ismerik, így a műszaki előkészületeket megtehetik. A gyártmányösszetételnek megfe­lelően anyagigényeiket idejében jelezhetik, a munka jó megszer­vezésére, a munkásokat felada­tokra mozgósító termelési ta­nácskozások előkészítésére is elegendő idő áll rendelkezésre. Nagy Ottó A megye gépállomásain elké­szített — az év utolsó hónap­jára, illetve a jövő év első fél évére vonatkozó — gépjavítási terveket a Gépállomások Me­gyei Igazgatósága a közelmúlt­ban összesítette és feldolgozta. A Földművelésügyi Miniszté­riumba eljuttatott terveket már jóvá is hagyta a főhatóság. E kimutatásokból ragadtunk ki néhány, a javításokkal kapcso­latos jellemző, szemléltető ada- 'tfo. * / Még decemberben sor kerül •''47 gépállomási traktor fő- és fo­lyójavítására. Emellett 78 ter­melőszövetkezeti erőgép nagy­javítása is szerepel az előirány­zatban. Ugyancsak ebben a hó­napban a gépállomások javító műhelyeiben kilenc saját és két tsz-kombájnt, 19 pótkocsit, 25 — a gépállomások tulajdonában le­vő — cséplőgépet, valamint ösz- szesen 41 műtrágyaszórót és 11 vetőgépet javítanak ki. A tervek összeállítása alkal­mával elsősorban azt tartották szem előtt, hogy mindenekelőtt az őszi mun­kákban nem foglalkoztatott gépeket vegyék „kezelésbe”, majd folyamatosan azokat, amelyek már végeztek az idő­szerű mezőgazdasági teendők­kel. Az említett erő- és munka­gépek kijavításához, továbbá a váratlan géphibák elhárításá­hoz összesen több mint 44 és fél ezer munkaórára van szük­ség. A feladat elvégzésében részt vevő 210 szerelőnek a gép­állomások legjobb traktorveze­tői is segítenek. Már formába öntötték a jö­vő év első felére vonatkozó belső gépjavítási ütemter­vet, egyszersmind a közös gazdaságokkal is megkötöt­ték a gépjavítási szerződé­seket. Ezékből kitűnik, hogy a követ­kező fél évben 440 gépállomá­si és 551 termelőszövetkezeti traktor nagyjavítását kell elvé­gezni. Ezeken kívül egyéb — mint például a talajjavító stb. — vállalatok is az erőgéppark­juk mintegy másfél száz gépét bízzák a műhelymunka sok gondjaira. Kecskemét, Kerekegyháza és Tiszakécske körzetében most el­ső ízben kerül sor úgynevezett kooperációs javításra, amely­nek keretében — a javítási technológia fejlesztése, illetve az alkatrészellátás megkönnyítése érdekében — az erőgépek javí­tását típusonkénti megosztás­ban végzik el. Ami a munkagépeket illeti. a félévi feladat: a gépállo­mások 1420 és a közös gaz­daságok 345 munkagépének a kijavítása — köztük a kombájnokon és te­hergépkocsikon kívül pótkocsik­nak, arató- és cséplőgépeknek, rendsodróknak, műtrágyaszó­róknak, vető- és silózógépeknek, sőt a szövetkezeti gazdaságok öntöző berendezéseinek, vala­mint permetező- és porozógé­peinek is — a rendbehozatala. Ez a munka — a javítás mel­lett a tervszerű karbantartás és hibaelhárítás — majdnem négy és fél ezer szerelő és traktorve­zető 1 millió 8 ezer munkaórá­ját veszi igénybe. Ebben az óra­számban egyébként benne van a gépállomások egyéb mellék­üzemágainak a tevékenysége is, mint például kisgépek és alkat­részek gyártása. Mint a Gépállomások Megyei Igazgatóságán tájékoztattak bennünket, az ehhez szükséges munkáslétszám megyénk gépál­lomásain megvan. Ami pedig a munkák tárgyi feltételeit il­leti, gondoskodás történt kellő mennyiségű lúgos mosóberende­zésről, szerelpkocs’röl alkat­résztároló állványról stb., s a gépjavító vállalatok elegendő felújított cseremotort bocsáta­nak majd a műhelyek rendel­kezésére. J. T. #r Ősz vége a majorban A határban mindenütt ágyában szunnyad már a jövő évi kenyérnek való, csak az őszi mélyszántást végző traktorok hang­ja veri fel a falvak közötti térségek csendjét. Nagyüzemi gazdaságainkban azonban korántsem fejeződött be a munka —, csupán más jelleget öltött, és színhelyei „áttevőd­tek” a határból a központokba, majorságokba. A szabadszállási Mathiász János Termelőszövetkezetben is élénk tevékenység tapasztalható, amiről az alábbi felvételeink is tanúskodnak. Az élelmiszeriparban a kon­zervgyárak anyagszükségle­tük jó részét már biztosítot­ták a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekkel kötött termelési szerződések útján. Jelentős segítséget jelent a töb­bi vállalatoknál is a jövő évi tervek, gyártmányok ismerete. Ily módon a gyártmányoknak megfelelő anyagnormák szerint tudják beszerzési terveiket el­készíteni, s a megrendelést be­nyújtani. Természetesen, ez nem jelent még teljesen zökke­nőmentes anyagellátást, hiszen nem egy üzem másikkal koope­rál, s az együttműködés alap­ján egyes félkész termékek be­szerzése — mint ismeretes — nem mindig könnyű. Ily módon az időnként előforduló anyag- ellátási nehézségeket rugalmas termelés- és munkaszervezéssel kell majd kiegyensúlyozniuk a vállalatok vezetőinek. Műszaki fejlesztés a megye minisztériumi iparában tulaj­donképpen csak ott lesz, ahol rekonstrukció van folyamatban, mint a ZIM Kecskeméti Gyár­egységében, a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál, az Épületasztalosipari Vállalatnál. Ezeken a helyeken bonyolultabb a termelés jó megszervezése, hiszen miközben építkeznek, az éves tervben előírt célkitűzése­ket is teljesíteni kell. A tapasz­talatok azonban azt bizonyítják, A „micisapkás” Farkas Ignác elnök ellenőrző útján megszem­léli: hogyan prizmázzák az állatok egyik legkedvesebb téli ele­delét, a takarmányrépát. A tsz építőbrigádjának tagjai a saját anyagból épülő szarvas­marha-istálló tetőgerendázatának az összeállításán szorgoskodnak. Igyekezniük kell; küszöbön a tél. A termelőszövetkezet szőlőiskolával is rendelkezik. Képünkön tízezer ezerjó fajtájú gyökeresvesszőt raknak a helybeli Kossuth Tsz vontatójának pótkocsijára. A szomszéd új ültetvényén kerül földbe a szaporítóanyag.

Next

/
Thumbnails
Contents