Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-03 / 283. szám

*áji terület, hiszen a földjáradékot a tsz-nek kell fizetnie. A könyvelés ha még nem végezte volna el, a a tagokat a biztosítási és önsegélyező csoport tagsági díjával is megterheli. Tagonként megvizsgálja, hogy az SZTK-járulékot év közben hogyan sikerült levonnia; az esetleges hiányosságokat pótolja.

3. Elszámolja azokat a kedvezményeket, amelyek a 3004-es kormányrendelet alapján a tsz-t megilletik.

4. Különös figyelmet szentel a göngyölegelszámolásnak. A MÉK-kel és a konzervgyárral már most egyezteti az évi forgalmat, a zárókészletet, és az eltéréseket tisztázza, mert ennek elmulasztásából is származhatnak a zárszámadáskor kellemetlenségek.

5. Elkészíti a leltározási tervet és utasítást, hogy idejében meg lehessen kezdeni a leltározást. A leltározást mi először az állóeszközök felmérésével kezdjük el. Ezt a munkát az ellenőrző bizottság két-három, a vezetőség egy-két tagjából és a könyvelés egy megbízottjából álló leltározó bizottság a reszortfelelős bevonásával már novemberben elvégezte. Az állóeszközök leltározása után azoknak az anyagoknak (növényvédő) a leltározását végezzük el, amelyeknél év végéig nem lesz készletváltozás. Tsz-ünkben a szálastakarmányok, a szalma, törek és az egyéb jelentős készletek előzetes leltározását is el szoktuk végezni december első napjaiban. Ekkor még lehetőség van minden kapkodás nélkül az eltérések tisztázására, a nyilvántartási kartonok nyugodt egyeztetésére. Év végén aztán a bizottság sokkal rövidebb idő alatt végez, hiszen az egyes jelentős készletek (széna-, szalma-, lucernakazal stb.) felmérési adatai a rendelkezésére állnak. Csak a decemberi készletváltozást kell ellenőrizni és ennek figyelembevételével rövid idő alatt elkészülhet a leltár. Ilyen aprónak látszó megoldással érhetjük el, hogy a leltározás utolsó fázisát képező állatleltár is elkészülhet január első hetének végéig.

6. Közben, mint főkönyvelő, gondoskodom a különböző beruházások készletre vételéről, a műszaki átadások megszervezéséről, a pénzügyi elszámolások elkészítéséről, hogy ezek az év utolsó negyedében elkészülő beruházások is idejében leltározásra kerülhessenek.

7. A januári kellemetlen viták elkerülésére decemberben minden vevővel és szállítóval vagy személyesen, vagy levélcsere útján egyeztetjük a tartozások és a követelések összegét.

8. A könyvelés már novemberben elkészítette a tagok földjáradék követelésének leltárát, és decemberben elkészíti egyéb részesedésüknek azokat a leltártételeit, amelyekben már nem lesz változás (pl. paradicsom, paprika stb. részesedés). Ugyancsak elkészítette a már „lefutott” természetbeni részesedések leltárát, hogy ezekkel se kelljen januárban foglalkozni. Mi a tagokkal a december' előlegfizetéskor nyilatkozatot is aláíratunk, amelyben a részükre számfejtett évközi összegekkel, munkaegységekkel, valamint a kiadott természetbeni részesedésekkel kapcsolatban kijelentik, hogy a számfejtés helyes és a tsz-szel szemben nincsen elmaradt követelésük.

A VEZETŐSÉG TARTSA MEG ÍGÉRETÉT

Külön hangsúlyozni szeretném, hogy rendkívül fontos a megígért részesedés kiadása. A vezetőség sohase ígérjen felelőtlenül, gondolja meg, számoljon először, de ha már ígért valamit, akkor mindenképpen állja a szavát. Ez az egyik záloga annak, hogy a következő évben is lelkesedéssel dolgozzanak a szövetkezeti gazdák. Nem szabad sajnálni a jó eredményt elért tagoktól a jelentős összegű részesedést.

A zárszámadás nemcsak a jelenlegi gazdasági év befejezése, hanem legalább olyan jelentőséggel felkészülés is a következő évre. Azzal, hogy a termelőszövetkezet könyvelése lelkiismeretes munkával már novemberben és decemberben készül a zárszámadásraj nemcsak csökkenti a zárszámadási feladatok januárra eső részét, hanem elősegíti azt is, hogy hamarabb hozzá lehessen fogni a következő év részletes termelési és pénzügyi tervének az elkészítéséhez.

Miskő István,

a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz főkönyvelője

A leltározás lebonyolítása és ellenőrzése a kalocsai Iszkra Tsz-ben

A szövetkezeti demokrácia erősítésének fontos szerve a tagok soraiból választott ellenőrző bizottság, amely a társadalmi ellenőrzést gyakorolja. Alapszabályunk előírja, hogy az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés nem hozhat határozatot a mérleg megállapításáról, a tiszta jövedelem felhasználásáról és nem fogadhatja el a zárszámadást.

E jelentés előkészületeként nagy munka hárul az ellenőrző bizottságra az év végi leltározás ellenőrzése során. A leltározás alapvető célja, hogy a termelő- szövetkezet eszközei és forrásai egy meghatározott Időpontban tényleges felméréssel, mennyiségileg és minőségileg is számbavételre kerüljenek. Az ennek alapján elkészített leltárral kell a mérleg egyes adatait igazolni, és ezáltal a mérleg valódiságát biztosítani.

ÜTEMTERV SZERINT

Szövetkezetünkben, a kalocsai Iszkrában, mivel külön sajátosságokkal rendelkező gazdaság (városi termelőszövetkezet, sok üzemága van), ezért a vezetőség három-három tagú, hét leltározó bizottságot hozott létre- E bizottságok összeállításánál nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a legrátermettebb és a legmegbízhatóbb tsz-gazdák kerüljenek tagjaik közé, nehogy az év végi számbavétel pontossága csorbát szenvedjen.

A leltározásra külön ütemtervet készítettünk, melyben részletesen előírtuk a leltározó bizottságok feladatait. A többi közt a határidőket betartva kell végezniük munkájukat. Különösen nagy súlyt helyezett

a tsz vezetősége a gépi felszerelések, munkagépek és járművek leltározására, mert a tapasztalat azt mutatja. hogy azokból van a legtöbb hiány; szövetkezeti gazdáink ugyanis egy-egy szerszámot vagy munkagépet még könnyen ottfelejtenek, amikor más munkára kerülnek. A leltározásnál lehet megállapítani azt is, hogy a gépek, szerszámok elhasználódása milyen mértékű, és hogy mit kell belőlük selejtezni, vagy melyek igényelnek nagyobb felújítást. Nagy munka vár azokra a bizottságokra, amelyek a terményeket és a termékeket leltározzák — a nagy mennyiségük miatt. Itt is elengedhetetlen a pontos felmérés, mert például állatállományunknak a jövő év terméséig kell a takarmányszükségletet biztosítaniA VALÓSÁGNAK MEGFELELŐEN

A vezetőség olyan utasítást adott, hogy az állóeszközök mennyiségét darabszámra, a terményekét pontosan mérlegelve, a szálastakarményokét köbözés után köbmétersúlyra átszámítva, az igás és anyaállatok mennyiségét szintén darabszámra kell megállapítani, a növendék- és egyéb állatokat pedig mérlegelésselkell a leltárba felvenni. A vezetőség külön utasítást adott a bizottságoknak, hogy a felleltározott vagyontárgyakat jelöljék meg. így az állóeszközöknél számozással, az egyéb vagyontárgyaknál leltárjegyek felragasztásával, a terményeknél pedig táblák elhelyezésével történik a leltározás elvégzésének jelzése. Ezzel biztosítható. hogy a leltárból semmiféle eszköz sem maradjon ki.

AZ ELEMZÉS MÓDSZERE

A teljes értékű tájékoztatás érdekében az elemzéseknél módszerbelileg azt a megoldást ajánlatos követni, hogy a fő, összevont mutatók alakulásából kiindulva kell haladni a részletek vizsgálata irányába. Ahol lehetséges, alkalmazni kell:

a terv- és tényszámok összehasonlításának, az előző évhez viszonyított fejlődés vizsgálatának, az eltérések okaira ható tényezők vizsgálatának elemzési módszerét.

A termelőszövetkezet évi gazdálkodásának értékeléséből levont következtetésekre alapozva körvonalazni kell azokat az elgondolásokat, amelyek biztosítják a fogyatékosságok megszüntetését és az eredmények további javulását.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek eredményeinek 1964. évi felméréséhez az irányító állami apparátus dolgozói széles körű segítséget nyújtanak, hogy a szövetkezeti vezetőkkel együtt végzett munka eredményeként a zárszámadás sikerét biztosítani lehessen.

Király László,

a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának csoportvezető-főkönyvelője.

Ésszerű tervvel alapozzuk meg a fövő evet

Termelőszövetkezeteinkben a termelés és a gazdaságosság fokozása — az anyagi és technikai eszközöket is beleértve — elsősorban attól függ, hogy milyen a termelés szervezettsége. A termelési folyamatok elhúzódása szükségessé teszi, hogy az üzem a termelést legalább egy gazdasági évre előre megszervezze és tervszerű gazdálkodással biztosítsa annak zavartalan- aagát.

A tervgazdálkodás szükségességét nem csökkenti, hogy a termelőszövetkezetek a tulajdonformájukból következően (csoport és nem állami tulajdon) sajátos helyzetben vannak, és bár termelésük szerves része a népgazdasági tervnek, nem kapnak kötelező érvényű tervszámokatA mezőgazdasági termékekkel szemben ugyanis az igények fokozódása miatt egyre nő a kereslet — közben a mezőgazdasági terület egyre csökken —, és emiatt a népgazdasági terv is feszített előirányzatokat tartalmaz. Ez tükröződik a tsz-ek részére kiadott irányszámokban is. E feszített előirányzatok teljesítése érdekében a szövetkezeteknek minden eszközt, így a tervezés eszközét is fel kell használniok.

ÚJ RENDSZERŰ TERV

A tervezés rendszere e feladatok ellátására egyre alkalmasabbá válik: 1965-ben a megyében már 42 szövetkezet készít új rendszerű, költség—hozam szemléletű termelési tervet. Megváltozik azonban a hagyományos terv rendszere is, és közeledés lesz az új rendszerű tervhez. A terv kiemelt ágazatok esetében a kö'tség és a termelési érték adatait tartalmazza," valamint első alkalommal megtervezésre kerül az üzem halmozott termelési értéke is.

A munkaerőmérleg és egyéb tervadatok lehetővé teszik, hogy a terv operatív irányításra is alkalmasabb legyen- A terv tehát a jövőben formailag, s módszerében is, követni fogja a termelés folyamatát. Ennek megfelelően egyes szakembereknek meg kell változta tniok korábbi helytelen véleményüket a tervezéssel szemben, és nagyobb gonddal kell azt elkészíteniük, végrehajtani ok. Semmiképpen sem indokolt például egyes tsz-ek gyakorlata, hogy külön készítenek takarmánymérleget takarmánykölcsön, külön állatvásárlá^ hitel szerzése végett, és külön „belső” használatra. Továbbá szorosabb kapcsolatot kell tartani a termelési és pénzügyi terv között, a termelési szakembereknek a pénzügyi terv készítését is elő kell segíteniük. A tervezés a jövőben nem lehet kampánymunka, amelyet két-három nap alatt felületesen el lehet végezni. Már most, az őszi munkák befejezésének ideje alatt, elő kell készülni a tervkészítésre. Elemezni kell a folyó évi gazdálkodást, összegezni az év kedvező és kedvezőtlen tapasztalatait és meg kell tenni azokat az intézkedéseket, amelyek a jövőben meggátolják az elkövetett hibák előfordulásátELEMEZZÜK A TERMELÉSI KÖLTSÉGEKET

A termelési költségeket a számvitel adatain keresztül forintban és természetes egységben egyaránt értékelni, elemezni kell. Ezt általában elhanyagolják

a termelési szakemberek, pedig a gazdaságos termelés egyik előfeltétele. Nem egy helyen például éppen az elemzés hiánya miatt az állattenyésztés ráfizetéses. Egységnyi termék előállításához lényegesen nagyobb mennyiségű takarmányt használnak fel, mint a takarmányozási normák szerint szükséges, drága abraktakarmányokat etetnek, olcsóbb tömegtakarmányok helyett, vagy egyszerűen olyan takarmányokat termelnek, amelyeknek, a tápértéke alacsony. Egyes szövetkezetek kis adagú és nem kellő arányú műtrágyakeveréket használnak fel. így legtöbbször e költségek sem térülnek meg a hozamnövekedésben.

Az állóeszközök kihasználását biztosítani kell, és nem célszerű a már megépített épületek évenkénti átépítése- Az üzemet ugyanis terheli a hitelesedékesség. az átalakítás újabb költsége, és mégsincs mögötte termelés. A beruházásokat gondosan kell előkészíteni, túlzott saját erő beruházással ne kössük le a szövetkezet jövedelmét, valamint kéz; és gépi munkaerejét. Általános szabályként alkalmazzuk a gépek vásárlásánál, hogy ha ezek a tervkészítés idején nem állnak rendelkezésre, ne tervezzünk saját gépi munkát. Az év folyamán ugyanis a szükséges pénzügyi és gépállomási kapacitás nem fog a rendelkezésünkre állni, még akkor sem, ha a gépeket nem kapjuk meg idejében.

AMITŐL A TERMELÉS SIKERE FÜGG

A gépesítés és kemizálás elterjedése, a nemesített vetőmagvak fokozott felhasználása ellenére a termelés sikere ma még döntő mértékben attól függ, hogy a tagok és családtagjaik hogyan veszik kJ részüket a közös munkából. Ezért gondosan meg kell állapítani a várható kézi munkaerő-szükségletet, és a tagokkal célszerű megállapodást kötni a munkaigényes növények családi művelésére. Ügyelni kell azonban arra, hogy a tagok csak olyan mértékű vállalást tegyenek, hogy a munkát idejében el tudják végezni; a meg- késés ne okozzon terméskiesést, és ne hátráltassa a soron következő közös munkák elvégzését, például a szálvágást, a vetést stbMegfelelő jövedelemelosztási formával, amelyben a tagok és a közös érdeke egyaránt kifejezésre jut, elő kell segíteni a tagok közös munkában való részvételét, érdekeltté kell őket tenni a termelési költségek csökkentésében. Csúcsmunkák idején célszerű üzemi konyhát is működtetni, ami szintén elősegíti a közös munkában való részvételt;

JÖVEDELEMELOSZTÁSI ÉS PREMIZÁLÁSI TERV

1965. évtől kezdődően valamennyi termelőszövetkezetnek ágazatonkénti bontásban és külön a függetlenített vezetőkre vonatkozóan, jövedelemelosztási és premizálási tervet kell készíteni. A vezetők javadalmazási tervét — beleértve a premizálást is — a közgyűlés jóváhagyása előtt a járási mezőgazdasági osztálynak is véleményeznie kell. A munkadíjazás ás jövedelemelosztás az, ami a szövetkezet életéből a tagokat legjobban érdekli, ezért a legnagyobb körültekintéssel készítsük el azok tervét, és ehhez kérjük

3