Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-03 / 283. szám

ki a tagok véleményét is. A termelés szempontjából döntő jelentőségű munkákat, mint például a cukor- répa-egyelést, kiemelten díjazzuk, ezzel is ösztönöz­zük a tagokat a munkák időben történő elvégzésére’ Gyakran előforduló hiba a szövetkezetekben, hogy az egyes ágazatokban kereseti aránytalanságok mutat­koznak. A jövő évben a munkanap-felhasználást is ágazatonként kell terveznünk. Használjuk fel ezeket az adatokat, és az egy munkanapra eső keresetet ve­gyük alapul a díjazás kialakításánál. Munkaerő­felesleggel rendelkező tsz-ek az éves kereseti arányo­kat is vegyék számításba, de törekedjenek az egész éven át történő foglalkoztatás biztosítására. A BEVÉTEL TERVE REÁLIS LEGYEN Gyakori hiba, hogy az állattenyésztésben a vásárolt takarmányra és állatra építve jelentős bevételeket ter­vezünk. Év közben ezek a bevételek általában nem realizálódnak, mivel a vásárlásra nincs lehetőség. A növénytermelésben általában kerüljük az elaprózott­ságot. A kis területű növények munkáit általában megkésve tudjuk csak elvégezni, de sokszor kellő ta­pasztalattal sem rendelkezünk a termelésben, másrészt hiányzik a szükséges géppark is. A szállítási nehézségek megoldását nagyban elő­segíti a téli szállítás (pl. trágya, építőanyag) és az, ha a nagy szállítási munkát igénylő növényeket (pl. cukorrépa) jól járható út vagy műút közelében he­lyezzük eh A növénytermesztés és az állattenyésztés összhang­ját előszámításokkal kell biztosítani. Ebből a szem­pontból előzetes takarmány- és állatállomány-változási mérleget kell készíteni. Végül a legfontosabb, hogy a szövetkezetek reális tervet készítsenek, amely biztosítja a termelőeszkö­zök és a tagság munkaerejének lehető legjobb ki­használását. Koczó Péter megyei üzemgazdász A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz leltározó bi­zottságának tagjai — Papp János elnökhelyettes, Vízi Vilmos és Hatvani Margit könyvelők — az új telepí­tésű szőlők támberendezéséhez szükséges 250 mázsa drőtkészletet leltározzák. A tsz-elnök közgazdasági elemző tevékenysége A zárszámadás munkálatait, annak előkészítését kö­zös gazdaságunkban, a tompái Kossuth Tsz-ben, gon­dos felmérés előzi meg, és legalább olyan részletekig menő feladattervet készítünk hozzá, amilyent egy-egy termelési kampánymunka előtt szoktunk. Elkészítését gyakorlatilag a főkönyvelő végzi ugyan, de az elnök véleményének, a vezetőség javaslatának a meghallga­tása alapján. NE CSAK A ZÁRÁS ELŐTT Az év végi számadások munkálatai nemcsak közvet­len a leltározásból, a főkönyvek lezárásából és — an­nak mellékleteivel — a zárómérleg összeállításából, a jövedelem kiszámításából áll, hanem ezt számtalan elemzés, gazdaságossági számítás és kalkuláció elő- zi meg. A termelőszövetkezet elnöke közgazdasági tevé­kenységének nemcsak a gazdasági év zárásában kell megnyilvánulnia, hanem azt megelőzően jóval a ter­vezés időszakától, végig a termelés különféle periódu­sain, egészen addig, amíg a közgyűlésen a tagság a jóváhagyását ki nem mondja a lezárandó év beszámo­lója felett. Nem önéletrajzot kívánok írni, de úgy érzem, el kell mondanom, hogy jelenlegi tsz-elnöki bosztásom eiőtt tizennégy éven keresztül számviteli-pénzügyi dol­gozó voltam, és a sokéves mezőgazdasági számviteli- pénzügyi gyakorlatomat nagyarányban tudom hasz­nosítani közös gazdaságunk érdekében. Ezek előrebocsátásával ismertetném, miként is vég­zem az úgynevezett közgazdasági elemző munkát^ amely a termelési munkák szervezésének, ellenőrzé­sének az irányításával párosul. Termelőszövetkezetünk éves termelési tervét a fő- agronómussal és a főállattenyésztővel közösen készít­jük el, e munkálatok során természetesen kikérjük a tsz vezetőségének szakmai véleményét. A munkaerő­mérleget a bérügyi vezetővel, és az üzemgazdásszal közösen állítjuk össze. A pénzügyi terveket ugyancsak gyakorlati közreműködésemmel a főkönyvelő elvtárs­sal készítjük el. Így elérem azt, hogy tételesen isme­rem a tervek különféle szakmai, munkaerő-gazdálko­dási és pénzügyi részeit, s a termelési év során bár­mikor emlékezetből tudom: mi hogyan áll a tervhez viszonyítva. Ezek az elsődleges lépések a közgazdasági tevékenységemet illetően. szakosítás rövid idő alatt A tervezéssel egy időben végezzük el a különféle termelési ágak gazdaságossági tervkalkulációját, és ennek figyelembevételével, nem utolsósorban a már több éves gyakorlati tapasztalatainkra támaszkodva^ — a kötelezőkön kívül — vállaljuk a lebontott tervfel­adatokból azokat, amelyeknek teljesítése optimális kö­rülmények között a termelőszövetkezetünknek hasz­not hoz. Az előrelátó gazdaságossági számításoknak, kalkulá­cióknak és elemzéseknek is köszönhető, hogy nem egé­szen két év alatt szakosítani tudtuk gazdaságunkat, és amint azt ma már a tények tanúsítják, a két évvel ezelőtti 32 ett mindössze 12 féle növényt termesz­tünk; „ki ik” azokat, amelyeknek a termesztése nem volt rc.i.ábilis. A növénytermelési ágazatok helyes kiválogatása mellett rátértünk az állattenyésztés nagyfokú fejlesz­tésére. Az állattenyésztésből is elsődlegesen azt „fut­4 tattuk fel”, ami leghamarabb forgatja meg a befekte­tett anyagiakat; erőnkhöz mérten folyamatosan alakít­juk és fejlesztjük a hosszú idő alatt jövedelmet reali­záló ágazatokat. Az elmondottak főleg a megelőző gazdaságossági elemzéseken és közgazdasági számításokon alapulnak. Szükséges azonban, hogy a tsz-elnök ne csak a ter­melés folyamatos problémáit ismerje, és nap-nap után azokat kövesse figyelemmel, de figyelje az abból faka­dó, vagy hozzá csatlakozó pénzügyi helyzet alakulá­sát is. RENDSZERES ELLENŐRZÉS Termelőszövetkezetünkben a havonta elkészítendő főkönyvi kivonat alapján rendszeresen ellenőrzőm mind a pénzügyi helyzet alakulását — a bevétel-kiadás tervhez viszonyított arányait —, mind az analitikus kivonatok alapján a készletek alakulását is. Az állat- tenyésztést illetően havi mérlegelést végzünk. Az itt kapott eredmények összesítésével ellenőrizzük a takar­mányfelhasználás helyes vagy helytelen alakulását, az úgynevezett keményítőhasznosítást, valamint a terv- h,ez. viszonyított élősúlyátlagra való ráhizlalást. A ha­vi értékeléseket a főállattenyésztő összeállított adatai alapján az üzemgazdász készíti el, azok részletes elem­zését azonban már magam végzem. Így már menet­közben látom, hol van baj, hol kell segíteni vagy vál­toztatni a dolgokon. Tudjuk, hogy számtalan tényező befolyásolja a me­zőgazdasági termelést, de ha a gátló tényezők kiküszö­bölésére nincs mód, van még mindig olyan lehetősé­günk, amellyel élve a bekövetkezett kiesést, vesztesé­get pótolni lehet. Ehhez azonban az a főkövetelmény, hogy tisztában legyünk egy-egy ágazat operatív adatai­val. Ezek értékelése alapján azonban az esetleges ki­esések sürgős pótlására tett intézkedésünket is leg­alább olyan körültekintően és sokoldalúan vizsgáljuk meg, mint ahogy az éves, vagy távlati terveket ké­szítjük. Ha termelőszövetkezeteink elnökei a tervezéstől a gazdálkodási év befejezéséig nem hanyagolják el a termeléstől elválaszthatatlan elemző, a gazdaságossá­got kiszámító, kalkuláló munkájukat, akkor az év vé­gi zárszámadás összeállításához csak az értékelő, s az elkövetkező időszakra okulásként megszívlelendő meg­A könyvelés feladata a Elérkezett a negyedik negyedév, amikor a már jó­váhagyott negyedéves hitelterv megközelítő pontos­sággal mutatja a tsz várható évvégi eredményét. A magam részéről célszerűnek találom, ha a főköny­velő a bank által a negyedéves hitelterv mellé készí­tett felmérést saját maga részére is lemásolja és elemzi. A FŐK ÜNYVELŐ ELŐZETES SZÁMÍTÁSAI Jómagam ilyenkor meg szoktam változtatni az év közben alkalmazott módszert. Év közben ugyanis minden hónapban összehasonlító kimutatást készítek szövetkezetünk elnöke és főagronómusa részére a terv szerinti bevételek és kiadások alakulásáról, A negye­dik negyedévben viszont előzetes számításokat végzek az év végéig várható, valamint a zárszámadáshoz szükséges kiadások összegéről, s a várható bevételek alakulásáról, majd közlöm a tsz vezetőivel, hogy a si­keres zárszámadás érdekében milyen összegű bevételi tervet kell a negyedik negyedévben végrehajtani. Ha úgy találom, hogy a zárszámadás összege nincs bizto­sítva, akkor a szövetkezet vezetőivel együtt intézke­dési tervet készítünk, amelyben rögzítjük, hogy meny­nyi bevételt, milyen tételekből kell megvalósítani. Meghatározzuk azt is, hogy ki a felelős e terv meg­valósításáért, valamint azt, hogy a legszükségesebb kiadásokra mekkora pénzösszeget fordíthatunk. állapításaik maradnak hátra. A tsz-elnöknek nemcsaS a zárszámadás elkészítésében kell közgazdasági mun­kát végeznie, mert ez állandó, folyamatos, a terme-j léstől el nem választható feladat. A TÉNYEK BIZONYÍTANAK Befejezésül táblázaton szeretném bemutatni aztj hogy tsz-ünkben két év alatt milyen eredményeket értünk el, amiben nagy szerepet játszott közgazdasági elemző tevékenységünk. 1962 1963 1964 (várható) Termelt növényfélék száma: 32 27 12 A 100 rd. szántóra jutó számosállat: 11 16 25 r~ 1 kh-ra jutó hús állami értékesítésé (kg-ban): 48 72 140 r 1 kh-ra jutó tiszta jövedelem: 1240 1880 2400 A dolgozó tagok száma: 260 280 320 . v 1 dolgozóra jutó me. száma: 350 425 453 1 me. értéke (Ft): 14,50 29,65 38 , 1 me-re jutó prémium értéke (Ft): - 7 7,60 P < 1 dolgozó tagra jutó átlag­jövedelem (Ft): 8205 15702 21450 E rövid kis értékelésből levonhatjuk azt a tanulság got: ha a szakmai vezetés helyesen alkalmazott köz- gazdasági szemlélettel párosul, akkor növekedni kell á jövedelemnek, fokozódik a tagság érdekeltsége, nö­vekszik a munkában való részvétel mértéke, mind a létszámot, mind az egy dolgozó tagra jutó munka el­végzését illetően, s mindez végső soron a többterme­lést, a magasabb tiszta jövedelmet, a közös vagyoni gyarapodását eredményezi. Fazekas Bálint, a tompái Kossuth Tsz elnöke! zárás előtti időszakban A negyedik negyedévben, de a negyedév közepétől kezdve, mint főkönyvelő, naponta néhány percet ez intézkedési terv megvalósításának a nyilvántartására fordítok és észrevételeimet azonnal közlöm az elnök­kel. A sikeres zárszámadás egyik záloga — vélemé­nyem szerint — a tsz-tagok jó munkáján kívül ebben a dologban is rejlik. Aranyszabály ez, hogy a zárszá­madáshoz szükséges végső eszközök biztosítását ne halassza a szövetkezet vezetősége az utolsó hónapra. SOKRÉTŰ FELADATOK Könyvelésünk ez időszak alatt az alábbi munkái végzi: 1. Megvizsgálja a hozamolásokat, hogy a METÄSZ szerint megtörtént-e minden ágazaton a fő- és méh léktermék készletre vétele és e készletre vételek reáli­sak-e. 2. Megvizsgálja azt is, hogy a tagokkal kapcsolatos elszámolásokból nem maradt-e ki valamilyen tétel. A természetbeni részesedések hiánytalan elkönyvelése (harmados kukorica, burgonya, széna stb.) megtör­tént-e. A háztáji területek szántási és egyéb költsé­geit a tagok terhére írja. Ha még nem történt volna meg, az igénybe vett segédüzemi szolgáltatások kész­pénzzel nem rendezett részével hasonlóképpen cse­lekszik. Leterheli a tagokat a háztáji föld aranykoro­na értékével, ha nem hoztak be földet a tsz-be, vagy, a behozott föld területe kisebb mint a használt ház­6

Next

/
Thumbnails
Contents