Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-03 / 283. szám
ki a tagok véleményét is. A termelés szempontjából döntő jelentőségű munkákat, mint például a cukor- répa-egyelést, kiemelten díjazzuk, ezzel is ösztönözzük a tagokat a munkák időben történő elvégzésére’ Gyakran előforduló hiba a szövetkezetekben, hogy az egyes ágazatokban kereseti aránytalanságok mutatkoznak. A jövő évben a munkanap-felhasználást is ágazatonként kell terveznünk. Használjuk fel ezeket az adatokat, és az egy munkanapra eső keresetet vegyük alapul a díjazás kialakításánál. Munkaerőfelesleggel rendelkező tsz-ek az éves kereseti arányokat is vegyék számításba, de törekedjenek az egész éven át történő foglalkoztatás biztosítására. A BEVÉTEL TERVE REÁLIS LEGYEN Gyakori hiba, hogy az állattenyésztésben a vásárolt takarmányra és állatra építve jelentős bevételeket tervezünk. Év közben ezek a bevételek általában nem realizálódnak, mivel a vásárlásra nincs lehetőség. A növénytermelésben általában kerüljük az elaprózottságot. A kis területű növények munkáit általában megkésve tudjuk csak elvégezni, de sokszor kellő tapasztalattal sem rendelkezünk a termelésben, másrészt hiányzik a szükséges géppark is. A szállítási nehézségek megoldását nagyban elősegíti a téli szállítás (pl. trágya, építőanyag) és az, ha a nagy szállítási munkát igénylő növényeket (pl. cukorrépa) jól járható út vagy műút közelében helyezzük eh A növénytermesztés és az állattenyésztés összhangját előszámításokkal kell biztosítani. Ebből a szempontból előzetes takarmány- és állatállomány-változási mérleget kell készíteni. Végül a legfontosabb, hogy a szövetkezetek reális tervet készítsenek, amely biztosítja a termelőeszközök és a tagság munkaerejének lehető legjobb kihasználását. Koczó Péter megyei üzemgazdász A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz leltározó bizottságának tagjai — Papp János elnökhelyettes, Vízi Vilmos és Hatvani Margit könyvelők — az új telepítésű szőlők támberendezéséhez szükséges 250 mázsa drőtkészletet leltározzák. A tsz-elnök közgazdasági elemző tevékenysége A zárszámadás munkálatait, annak előkészítését közös gazdaságunkban, a tompái Kossuth Tsz-ben, gondos felmérés előzi meg, és legalább olyan részletekig menő feladattervet készítünk hozzá, amilyent egy-egy termelési kampánymunka előtt szoktunk. Elkészítését gyakorlatilag a főkönyvelő végzi ugyan, de az elnök véleményének, a vezetőség javaslatának a meghallgatása alapján. NE CSAK A ZÁRÁS ELŐTT Az év végi számadások munkálatai nemcsak közvetlen a leltározásból, a főkönyvek lezárásából és — annak mellékleteivel — a zárómérleg összeállításából, a jövedelem kiszámításából áll, hanem ezt számtalan elemzés, gazdaságossági számítás és kalkuláció elő- zi meg. A termelőszövetkezet elnöke közgazdasági tevékenységének nemcsak a gazdasági év zárásában kell megnyilvánulnia, hanem azt megelőzően jóval a tervezés időszakától, végig a termelés különféle periódusain, egészen addig, amíg a közgyűlésen a tagság a jóváhagyását ki nem mondja a lezárandó év beszámolója felett. Nem önéletrajzot kívánok írni, de úgy érzem, el kell mondanom, hogy jelenlegi tsz-elnöki bosztásom eiőtt tizennégy éven keresztül számviteli-pénzügyi dolgozó voltam, és a sokéves mezőgazdasági számviteli- pénzügyi gyakorlatomat nagyarányban tudom hasznosítani közös gazdaságunk érdekében. Ezek előrebocsátásával ismertetném, miként is végzem az úgynevezett közgazdasági elemző munkát^ amely a termelési munkák szervezésének, ellenőrzésének az irányításával párosul. Termelőszövetkezetünk éves termelési tervét a fő- agronómussal és a főállattenyésztővel közösen készítjük el, e munkálatok során természetesen kikérjük a tsz vezetőségének szakmai véleményét. A munkaerőmérleget a bérügyi vezetővel, és az üzemgazdásszal közösen állítjuk össze. A pénzügyi terveket ugyancsak gyakorlati közreműködésemmel a főkönyvelő elvtárssal készítjük el. Így elérem azt, hogy tételesen ismerem a tervek különféle szakmai, munkaerő-gazdálkodási és pénzügyi részeit, s a termelési év során bármikor emlékezetből tudom: mi hogyan áll a tervhez viszonyítva. Ezek az elsődleges lépések a közgazdasági tevékenységemet illetően. szakosítás rövid idő alatt A tervezéssel egy időben végezzük el a különféle termelési ágak gazdaságossági tervkalkulációját, és ennek figyelembevételével, nem utolsósorban a már több éves gyakorlati tapasztalatainkra támaszkodva^ — a kötelezőkön kívül — vállaljuk a lebontott tervfeladatokból azokat, amelyeknek teljesítése optimális körülmények között a termelőszövetkezetünknek hasznot hoz. Az előrelátó gazdaságossági számításoknak, kalkulációknak és elemzéseknek is köszönhető, hogy nem egészen két év alatt szakosítani tudtuk gazdaságunkat, és amint azt ma már a tények tanúsítják, a két évvel ezelőtti 32 ett mindössze 12 féle növényt termesztünk; „ki ik” azokat, amelyeknek a termesztése nem volt rc.i.ábilis. A növénytermelési ágazatok helyes kiválogatása mellett rátértünk az állattenyésztés nagyfokú fejlesztésére. Az állattenyésztésből is elsődlegesen azt „fut4 tattuk fel”, ami leghamarabb forgatja meg a befektetett anyagiakat; erőnkhöz mérten folyamatosan alakítjuk és fejlesztjük a hosszú idő alatt jövedelmet realizáló ágazatokat. Az elmondottak főleg a megelőző gazdaságossági elemzéseken és közgazdasági számításokon alapulnak. Szükséges azonban, hogy a tsz-elnök ne csak a termelés folyamatos problémáit ismerje, és nap-nap után azokat kövesse figyelemmel, de figyelje az abból fakadó, vagy hozzá csatlakozó pénzügyi helyzet alakulását is. RENDSZERES ELLENŐRZÉS Termelőszövetkezetünkben a havonta elkészítendő főkönyvi kivonat alapján rendszeresen ellenőrzőm mind a pénzügyi helyzet alakulását — a bevétel-kiadás tervhez viszonyított arányait —, mind az analitikus kivonatok alapján a készletek alakulását is. Az állat- tenyésztést illetően havi mérlegelést végzünk. Az itt kapott eredmények összesítésével ellenőrizzük a takarmányfelhasználás helyes vagy helytelen alakulását, az úgynevezett keményítőhasznosítást, valamint a terv- h,ez. viszonyított élősúlyátlagra való ráhizlalást. A havi értékeléseket a főállattenyésztő összeállított adatai alapján az üzemgazdász készíti el, azok részletes elemzését azonban már magam végzem. Így már menetközben látom, hol van baj, hol kell segíteni vagy változtatni a dolgokon. Tudjuk, hogy számtalan tényező befolyásolja a mezőgazdasági termelést, de ha a gátló tényezők kiküszöbölésére nincs mód, van még mindig olyan lehetőségünk, amellyel élve a bekövetkezett kiesést, veszteséget pótolni lehet. Ehhez azonban az a főkövetelmény, hogy tisztában legyünk egy-egy ágazat operatív adataival. Ezek értékelése alapján azonban az esetleges kiesések sürgős pótlására tett intézkedésünket is legalább olyan körültekintően és sokoldalúan vizsgáljuk meg, mint ahogy az éves, vagy távlati terveket készítjük. Ha termelőszövetkezeteink elnökei a tervezéstől a gazdálkodási év befejezéséig nem hanyagolják el a termeléstől elválaszthatatlan elemző, a gazdaságosságot kiszámító, kalkuláló munkájukat, akkor az év végi zárszámadás összeállításához csak az értékelő, s az elkövetkező időszakra okulásként megszívlelendő megA könyvelés feladata a Elérkezett a negyedik negyedév, amikor a már jóváhagyott negyedéves hitelterv megközelítő pontossággal mutatja a tsz várható évvégi eredményét. A magam részéről célszerűnek találom, ha a főkönyvelő a bank által a negyedéves hitelterv mellé készített felmérést saját maga részére is lemásolja és elemzi. A FŐK ÜNYVELŐ ELŐZETES SZÁMÍTÁSAI Jómagam ilyenkor meg szoktam változtatni az év közben alkalmazott módszert. Év közben ugyanis minden hónapban összehasonlító kimutatást készítek szövetkezetünk elnöke és főagronómusa részére a terv szerinti bevételek és kiadások alakulásáról, A negyedik negyedévben viszont előzetes számításokat végzek az év végéig várható, valamint a zárszámadáshoz szükséges kiadások összegéről, s a várható bevételek alakulásáról, majd közlöm a tsz vezetőivel, hogy a sikeres zárszámadás érdekében milyen összegű bevételi tervet kell a negyedik negyedévben végrehajtani. Ha úgy találom, hogy a zárszámadás összege nincs biztosítva, akkor a szövetkezet vezetőivel együtt intézkedési tervet készítünk, amelyben rögzítjük, hogy menynyi bevételt, milyen tételekből kell megvalósítani. Meghatározzuk azt is, hogy ki a felelős e terv megvalósításáért, valamint azt, hogy a legszükségesebb kiadásokra mekkora pénzösszeget fordíthatunk. állapításaik maradnak hátra. A tsz-elnöknek nemcsaS a zárszámadás elkészítésében kell közgazdasági munkát végeznie, mert ez állandó, folyamatos, a terme-j léstől el nem választható feladat. A TÉNYEK BIZONYÍTANAK Befejezésül táblázaton szeretném bemutatni aztj hogy tsz-ünkben két év alatt milyen eredményeket értünk el, amiben nagy szerepet játszott közgazdasági elemző tevékenységünk. 1962 1963 1964 (várható) Termelt növényfélék száma: 32 27 12 A 100 rd. szántóra jutó számosállat: 11 16 25 r~ 1 kh-ra jutó hús állami értékesítésé (kg-ban): 48 72 140 r 1 kh-ra jutó tiszta jövedelem: 1240 1880 2400 A dolgozó tagok száma: 260 280 320 . v 1 dolgozóra jutó me. száma: 350 425 453 1 me. értéke (Ft): 14,50 29,65 38 , 1 me-re jutó prémium értéke (Ft): - 7 7,60 P < 1 dolgozó tagra jutó átlagjövedelem (Ft): 8205 15702 21450 E rövid kis értékelésből levonhatjuk azt a tanulság got: ha a szakmai vezetés helyesen alkalmazott köz- gazdasági szemlélettel párosul, akkor növekedni kell á jövedelemnek, fokozódik a tagság érdekeltsége, növekszik a munkában való részvétel mértéke, mind a létszámot, mind az egy dolgozó tagra jutó munka elvégzését illetően, s mindez végső soron a többtermelést, a magasabb tiszta jövedelmet, a közös vagyoni gyarapodását eredményezi. Fazekas Bálint, a tompái Kossuth Tsz elnöke! zárás előtti időszakban A negyedik negyedévben, de a negyedév közepétől kezdve, mint főkönyvelő, naponta néhány percet ez intézkedési terv megvalósításának a nyilvántartására fordítok és észrevételeimet azonnal közlöm az elnökkel. A sikeres zárszámadás egyik záloga — véleményem szerint — a tsz-tagok jó munkáján kívül ebben a dologban is rejlik. Aranyszabály ez, hogy a zárszámadáshoz szükséges végső eszközök biztosítását ne halassza a szövetkezet vezetősége az utolsó hónapra. SOKRÉTŰ FELADATOK Könyvelésünk ez időszak alatt az alábbi munkái végzi: 1. Megvizsgálja a hozamolásokat, hogy a METÄSZ szerint megtörtént-e minden ágazaton a fő- és méh léktermék készletre vétele és e készletre vételek reálisak-e. 2. Megvizsgálja azt is, hogy a tagokkal kapcsolatos elszámolásokból nem maradt-e ki valamilyen tétel. A természetbeni részesedések hiánytalan elkönyvelése (harmados kukorica, burgonya, széna stb.) megtörtént-e. A háztáji területek szántási és egyéb költségeit a tagok terhére írja. Ha még nem történt volna meg, az igénybe vett segédüzemi szolgáltatások készpénzzel nem rendezett részével hasonlóképpen cselekszik. Leterheli a tagokat a háztáji föld aranykorona értékével, ha nem hoztak be földet a tsz-be, vagy, a behozott föld területe kisebb mint a használt ház6