Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-03 / 283. szám
Az idei zárszámadás Megyénkben az elmúlt években befejeződött a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakítása, s megkezdődött a szervezeti és a gazdasági megszilárdítás folyamata. Az idén már arról kell számot adni, hogy a megye 244 mezőgazdasági termelőszövetkezetében, 73 termelőszövetkezeti csoportjában, összesen 800 ezer kát. hold közös területen 92 700 parasztcsalád szorgalmas munkájával hogyan sikerült a kialakított nagyüzemi keretek tartalommal való megtöltése. A minden év végén elkészítendő zárszámadás feladata, hogy számot adjon az elvégzett munkáról. Ilyenkor kell a közös gazdaságok vezetőinek beszámolni arról, hogy a tagság bizalmával hogyan sáfárkodtak, irányításukkal milyen fejlődést ért el a közös gazdaság. Ugyanakkor arról is számot kell adniok, hogy az állam nyújtotta lehetőségekkel hogyan éltek, és a népgazdasággal szembeni kötelezettségeknek hogyan tettek eleget, azaz milyen mértékben járultak hozzá az ország kenyerének biztosításához és általában anyagi erejének növeléséhez. A termelőszövetkezetek zárszámadási rendszere az idén is sokat fejlődött és felépítésében már megközelíti az állami gazdaságokban alkalmazott mérlegkészítési gyakorlatot. A zárszámadási nyomtatvány azonban csak üres papír, amelyet a szövetkezetek vezetőinek, a termelést és számvitelt irányító szakembereknek együttes munkával kell tartalommal megtölteni, ALAPELV: AZ ŐSZINTESÉG A zárszámadás készítésénél mindent megelőző alapelv az őszinteség. Ahol ezt szem elől tévesztik, esetleg kedvezőbb képet tudnak kimutatni, ezért azonban a következő évben drága árat kell fizetni. Egyetlen felelős vezetőnek sem szabad az olcsó népszerűség keresésének hibájába esni, és esetleg zárszámadáskor magasabb részesedést kiosztani, mint a megtermelt érték adta lehetőség, mert ez csak úgy lehetséges, ha hozzányúlnak a következő gazdasági év termelési alapjaihoz. Ez viszont beláthatatlan következményekkel járhat a gazdaság megszilárdításában és ezen keresztül a tagok jövedelmének további növelésében. Az alapelv a zárszámadási munkák több, egymással szorosan összefüggő részmunkájának kifogástalan elvégzését követeli meg. A továbbiakban vizsgáljuk meg. hogy az egyes feladatok elvégzése milyen feladatokat ró a tsz-vezetőkre. A leltározás során az idei év végén a megyében több mint 3 milliárd forint értékű, szinte megszámlálhatatlan tételből álló vagyon felmérését kell elvégezni. Éppen ezért á jó lebonyolítás magas szintű szervezést kíván, amiben részt kell venni a tsz-veze- tőségek minden tagjának, a reszortfelelősöknek és különösképpen az ellenőrző bizottságoknak. A leltározási munkában lehetőség nyílik arra, hogy a brigádvezetők a gondjaikra bízott vagyontárgyak állapotáról, helyzetéről képet kapjanak, az esetleges hiányok és többletek okát megkeressék és a szükséges intézkedéseket megtegyék. A könyvelési szakemberek e munka eredményéből tudják meg, hogy a szövetkezet számvitelében rögzített vagyoni eszközök ténylegesen megvannak-e, és hogy könyveik a valóságnak megfelelően mutatják-e a vagyon helyzetét. Az ellenőrző bizottságnak ezért jelent a leltározás különös feladatot és lehetőséget, mivel ekkor lehet teljes értékűen meggyőződni arról, hogy az egyes felelősök nem sértették-e meg a közös vagyon védelmére vonatkozó szabályokat. Nem fordult-e elő jogtalan eltulajdonítás, vagy hozzá nem értésből eredő kártétel. A fentieken túlmenően a leltározás valamennyi felelős személynek lehetővé teszi az önellenőrzést, ami nélkül nem lehet megfelelő színvonalú irányító tevékenységet folytatni. A MÁSODIK ÜTEM A zárszámadás második ütemében a mérlegkészítés és az elért bruttó jövedelem kimutatása már elsősorban számviteli feladat, amit a könyvelésben dolgozóknak kell elvégezni, az elkészített munkalapok és a mérleg azonban a szövetkezet egész évi munkájáról adnak bizonyítványt. Itt derül ki, hogy az alapszabályban előírtaknak megfelelően növekedett-e a közös vagyon, sikerült-e megteremteni a következő évek gazdálkodásához szükséges anyagi alapokat, a népgazdaság és a szövetkezeti érdekek összhangja biztosítva volt-e, és végül, de nem utolsósorban, hogy a tagság milyen jövedelemhez jut. Tehát bármilyen poszton is áll valamely tsz-vezető, feltétlenül szükséges, hogy nagyon alaposan tanulmányozza a közös vagyonról és a gazdálkodás eredményeiről készített munkalapokat, mert ezekből megállapíthatók az elért eredmények, valamint az elkövetett hibák, amelyek gondos elemzése megmutatja a jövőben járandó utat. Ehhez azonban az kell, hogy az egyes termelési szakemberek körében eluralkodott alapvetően hibás nézet — miszerint áz ilyen „papiros munka” nem lehet feladata sem a növénytermelő, sem az állattenyésztő szakembernek — felszámolásra kerüljön. Érvényre kell juttatni a helyes közgazdasági szemléletet. Nem szabad megismétlődnie az 1963. évi zárszámadás utáni helyzetnek, amikor kísérletképpen sok elismert termelési szakembert megkérdeztünk, hogy véleménye szerint egyik vagy másik ágazatban hogyan alakult ki a zárszámadásban tükröződő eredmény, és sajnos, a válaszok során többnyire az derült ki, hogy nem is foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, tehát a további munkájukban sem tudták felhasználni a tapasztalatokat. A KÖZGYŰLÉS ÉS SZEMPONTJAI Az év végi zárási munkák utolsó, de egyik legfontosabb állomása a zárszámadási közgyűlés. A vezetőség nevében az elnöknek itt kell számot adni egész évi tevékenységéről, valamint az elért gazdasági eredményekről a szövetkezet gazdái, a tagság egésze előtt. A közgyűlési beszámoló összeállításának fontosabb szempontjai röviden a következőkben foglalhatók össze: az elnöki beszámoló felépítése átfogó, közérthető legyen, tartalmazzon minden lényeges adatot a gazdaság helyzetéről, hogy a szövetkezeti gazdák azt megismerjék és munkájuk eredményeinek, hibáinak ismeretében a következő évben még jobban dolgozhassanak. A fenti célok elérése érdekében a beszámoló foglalkozzék a tsz általános, mozgalmi, szervezetig politikai és kulturális életével. Értékelje az 1964. évre megjelölt fő feladatok mértékét, továbbá azt, hogy miként alakult a termelő- szövetkezet koncentráltsága, és ez miként változtatta meg a szövetkezet szakember-ellátottságát, illetve hogyan befolyásolta a közös tevékenységet az álló- és forgóeszköz-ellátottság, s a munkaerő helyzet adott színvonala. Kiemelten kell foglalkozni a különböző munka- szervezeti, jövedelemelosztási és munkadíjazási formák alakulásával és ezeknek a termelés színvonalára gyakorolt hatásával. Rá kell mutatni a munkaverseny, vagy egyéb vállalások következményeként elért eredményekre. Ezt követően a szövetkezet termelőerőinek helyzetét, vagyis munkaerőhelyzetét és a tagok munkában való részvételét, majd a termelőeszközökkel való ellátottság alakulását, ezután pedig a megvalósított termelés és áruértékesítés összetételét, valamint az arra ható tényezőket kell elemezni. Vizsgálni kell, hogy a személyes jövedelem alakulásában, illetve a tiszta vagyon fejlődésében milyen szerepe volt a különféle állami támogatásoknak, kedvezményeknek. A gazdaságilag meg nem erősödött, vagy mérleghiánnyal záró szövetkezetekben különösen fontos a bekövetkezett nehézségek objektív és szubjektív okainak feltárása, s azok megszüntetésének, a teendő intézkedéseknek az ismertetése. 2 A leltárjegyek alapján kerül összesítésre a leltár. Az összesítést a termelőszövetkezet számlakerete szerinti csoportosításban végezzük. Ezután kerül egyeztetésre a könyvelés adataival a leltár, amikor megállapítjuk az esetleges eltéréseket, többleteket vagy hiányokat- Az eltérések okait a vezetőség külön megvizsgálja. A leltározás gyakorlati irányítója termelőszövetkezetünk íőagronómusa, aki rendszeresen tájékoztatja a vezetőséget a nagy munka menetéről. A leltározást ellenőrző bizottságunk már menet közben folyamatosan ellenőrzi. A nagyobb leltározási csoportokhoz az ellenőrző bizottság egy-egy tagját állandó jelleggel kiküldjük, a kisebb csoportoknál pedig időnként szúrópróbaszerűen ellenőrizzük, hogy az adatfelvétel a valóságnak megfelelően történt-e. Ezt a munkát külön ellenőrző csoport végzi, amelynek a vezetője termelőszövetkezetünk elnöke. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG MEGVIZSGÁLJA A ZÁRSZÁMADÁST Az ellenőrzés folyamán tapasztalt észrevételeinket időnként vagy a csoporton belül, vagy pedig a vezetőséggel megbeszéljük, hogy az esetleges hibák már menet közben kijavításra, illetve helyesbítésre kerüljenek. Különös figyelmet szentelünk ellenőrzéseink során a termények mérésének helyességére, hogy azok a tényleges súlyuknak megfelelően kerüljenek a leltárba- Ez azért is fontos, mert év közben a terményeknél van a legnagyobb forgalom, és leginkább itt fordulhatnak elő a könyveléstől eltérő adatok. A leltárok összesítésével egy időben közösen értékeljük a munkát, s megállapítjuk az esetleges élté; rések okait. A leltározás befejezésével könyvelésünk elkészíti az év végi zárszámadást, amelyet a közgyűlés elé terjesztés előtt az ellenőrző bizottság megvizsgál. Különös figyelemmel ellenőrizzük, hogy termelőszövetkezetünk teljesítette-e az állam iránti és egyéb kötelezettségeit, a közös vagyont előírás szerint növelték-e, biztosították-e a tartalékokat, az alapszabály szerint kiegészítették-e a különböző alapokat, a vetőmag- é4 takarmányalapot, valamint a szociális-kulturális aia-i pót rendeltetésszerűen használták-e fel, s a tagok réi szesedését hogyan biztosították. Ellenőrző bizottságunknak e munkában nagy gya«J korlata van, mert egyes tagjai már négy-öt éve dől« gozak e tisztségükben. így mi az ellenőrzéssel nyúj« tunk segítséget a vezetőségnek a zárszámadás elké-í szíté,séhe7. Bor János, a tsz ellenőrző bizottsásár ía Gebei István és Kuhmann Józsefné, a kiskörös, Petőfi Szakszövetkezet elnöke, illetve főkönyvelője, az okmányokat, bizonylatokat ellenőrzi a zárszámadás előkészülete során. A tsz pártszervezete a zárszámadás előkészítésében Két tavaszt és nyarat hagyott már maga mögött az uszódi Egyetértés Termelőszövetkezet. Az elmúlt két év alatt nem jelentéktelen eredményeket ért el. Most ősszel is, november közepéig a földekről góréba került már a kukorica termése, s annyi szálas-, valamint abraktakarmányunk van, hogy az újig jóllakásig ehet a jószág. A munkákat idejében, szorgalommal végzik a szövetkezet gazdái —, s a munkaegység értéke, az előzetes számítások szerint, valamivel több mint 40 forintot fog érni. MÉRLEGEN A POLITIKAI MUNKA IS A tsz pártszervezete igyekszik e tényekre most, a zárszámadás előkészületeinek idején, konkrét magyarázatot adni. Hogyan? A kommunisták ismertetik a tagsággal: A zárszámadás nemcsak azt jelenti, hogy pontosan számba vesszük a termelőszövetkezet vagyonát, követeléseit és kiadásait, valamint a tagokra eső várható jövedelmet stb. —, hanem ezeken kívül mérlegre kell tenni a termelőszövetkezet egész évi gazdasági, szervezeti és politikai munkáját is. Ezért a zárszámadás előkészítése és lébonyolítása sokoldalúan összetett számviteli, elemző és politikai értékelő munkát kíván. Pártszervezetünk napirendre tűzte a gazdaságvezetők irányító és szervező munkájának értékelését. Körültekintő alapossággal összegezi a munkaszervezést illető tapasztalatokat, elemzi a Holczer- és Nagy-brigád tevékenységének munkáját. Személyenként foglalkozunk egyes tagok és az egész kollektíva munkafegyelmével. Megbeszéljük a részes-jövedelemelosztás módszerének eredményességét, s a fogatosok, trak to« rosok premizálásának módszerét. Mindazokkal a tényezőkkel foglalkozunk tehát, amelyek a termelőszövetkezet egész évi gazdálkodásának, működésének a tárgyilagos elbírálásához szükségesek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az egész évi mun« kát a szövetkezeti tagság egészével megbeszéljük, előW te értékeljük. Több éves tapasztalatunk ugyanis azf > Az eredmények eléréséhez feltétlenül szükséges, hogyi a tagság teljes részletességgel tájékozva legyen a kö- » zös munkákról, feladatokról. Ennek érdekében vezetőségi, brigádgyűléseket és küldött összejöveteleket szervezünk. Ha e munkát elhanyagolnánk, különböző „rémhíreknek”, találgatásoknak adnánk tápot. Nem' hallgatjuk el a hibákat sem, s azok kijavítására kér« jük a szövetkezeti gazdák véleményét, javaslatait. FELHASZNÁLJUK A TAGSÁG JAVASLATAIT ! Ezeket a jól előkészített beszélgetéseket kisebb kol« lektívákban is megszervezzük. Nevezetesen a növény« termesztők, az állattenyésztők, a fogatosok és a trak« torosok körében. Traktorosaink a jövő évre vonatkozóan minden bizonnyal elmondják majd, hogy miképpen tudnák még jobb eredménnyel végezni a munká-' jukat. Feltétlenül hallunk majd e kisebb kollektívákban folytatott beszélgetéseken arról, hogy milyen hibákat észlelnek a vezetésben, a munkafegyelemben, s a szak- szerűséget illetően. Az elhangzott észrevételeket és javaslatokat a legmesszebb menően figyelembe vesszükj 7
