Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-30 / 304. szám

2. oldal 1964. december 30, szerda A kongói helyzetet sürgősen rendezni kell iionii a üATO-islratégiában A nigériai választások előtt A KONGÖI helyzettel kapcsolatos módosított határozati javaslat hét­főn délelőtt került a Biz­tonsági Tanács ülése elé. BT figyelmét arra a EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Az okmány felhívja a tényre, hogy az Afrikai Egységszervezet 1964. szeptember 10-i határozata értelmében a kongói zsoldosokat azonnal ki kell . vonni Kongóból és az országban haladéktalanul meg kell szűntetni a hadműveleteket. A hatá­rozat felhív minden országot arra, hogy tartóz­kodjék a Kongó belügyeibe való beavatkozástól. Marokkó és Elefántcsontpart képviselője a hatá­rozattervezetben felkérte U Tharat főtitkárt, kö­vessen el mindent a Kongó kérdésében hozandó új határozatok megvalósítása érdekében. Több módosító felszólalás is elhangzott a vitában. Volt aki a külföldi zsoldosok Kongóból történő kivo­nására vonatkozó pont konkrétabbá tételét ja­vasolta, a felszólalók azonban mind egyetértet­tek abban, hogy minél előbb rendezni kell az egyre súlyosabbá váló kongói helyzetet. A New York Times keddi száma szerint ugyanis Csőm­be tájékoztatta az Egyesült Államokat és Bel­giumot, hogy nem hajlandó tárgyalásokba bo­csátkozni a kongói felkelőkkel. Ebben a kérdés­ben állítólag Kaszavubu elnök is szilárdan tá­mogatja a kongói miniszterelnököt. Mindebből világosan kitűnik, hogy Csőmbe kormánya el­vetette a felkelőkkel kötendő tűzszünet gondo­latát, mert úgy véli. hogy ennek eredményekép­pen lélegzetvételnyi szünethez juthatnak. A lap jelentése hozzáfűzi, hogy Csőmbe magatartása jelentősen megmerevedett azóta, hogy a múlt héten Belgiumból visszatért. Csőmbe Brüsszel­ben Spaak külügyminiszterrel és Mac Arthur ame­rikai nagykövettel tárgyalt. A brazzaville-i rá­dió közlése szerint a kongói szolgálatra rendelt amerikai repülőgépek ismét megsértették a Brazzaville-Kongó légiterét. A KRASZNAJA Zvjezda cikket közöl a NA- TO-atomhaderővel kapcsolatban. A nyugatnémet —NDK, illetve nyugatnémet—csehszlovák hatá­ron telepítendő aknamező tervéről szólva meg­állapítja a lap, hogy az erősödő nyugatnémet katonai vezetés egyre inkább hangadóvá válik a NATO-ban, s mind jobban kezébe veszi az agresszív katonai pak­tum egész háborús straté­giájának irányítását. Lehetséges, hogy a bonni vezetők az atomaknamező-javaslattal azt akar­ják kicsikarni a Pentagontól, hogy vizsgálja fe­lül a nukleáris fegyverek alkalmazására vonat­kozó nézeteit, és vegye figyelembe azt a variá­ciót, hogy egy háború lezajlása csakis az atom­fegyverek alkalmazásával történhet. Különösen nyugtalanító — állapítja meg a cikk írója —, hogy ezzel a tervvel, melyet számos nyugatné­met politikus „öngyilkos tervnek” nevezett, ko­molyan foglalkoztaka NATO-tanácsban. A Prav­da kommentárja ehhez hozzáteszi, hogy az utób­bi időben, Wilson washingtoni látogatása után Anglia a NATO-atomhaderő összetákolásával kapcsolatos aktív tevékenység középpontjába ke­rült. A munkáspárti politikusok lényegében újabb lökést adtak a zsákutcába került ameri­kai—nyugatnémet javaslatoknak. Minden fon­dorlat ellenére világos, hogy az angol kormány a „vegyes haderő” felállításának veszélyes útjá­ra lépett, és csupán arra törekszik, hogy a maga számára minél kedvezőbb feltételeket érjen el olyan nukleáris struktúrában, amely kitárná Bonn előtt a tömegpusztító fegyverekhez vezető utat, LAGOSBAN, Nigéria fővárosában a hét elején nagy tüntetés zajlott le a december 30-ra ki­tűzött választás elhalasztása mellett. A nigériai pártok a választásokra két nagy szövetségbe tö­mörültek: az Egyesült Haladó Szövetségbe és a Nigériai Nemzeti Szövetségbe. Az előbbi a vá­lasztási kampány során belpolitikai vonatkozás­ban a nemzeti egység megteremtésének, a de­mokrácia szélesítésének jelszavát hangsúlyozta, külpolitikai vonatkozásban pedig kiemelte az egységszervezet jelentőségét, és elfogadta az ENSZ alapokmányának elveit. A nemzeti szö­vetség máris a vádaskodások kereszttüzébe ke­rült, mert eltűrte a szabálytalanságok elköveté­sét az ellenzéki jelöltek listára vételénél. Ezért azt hangoztatják, hogy a választás már megtar­tása előtt meghamisítottnak minősíthető. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának érdekes határozata MOSZKVA (MTI) A. F. Gorkin elnökletével tartott ülésén a huligán-kérdés­sel foglalkozott a Szovjetunió Legfelső Bírósága. Az ülésen el­fogadott határozat megállapítja, hogy a huligánság a veszélyes törvénysértések közé tartozik és nem ritkán megalapozz^ más, súlyosabb bűncselekmények el­követését. A bíróságoknak ugyanakkor, amikor szigorú büntetést mér­nek a megátalkodott huligánok­ra, nem szabad büntetőeljárás alá vonni olyan személyeket, akik kisebb Ihuligánkodásban vettek részt, vagy a helyi köz- igazgatási rendőri szervek út­ján vonhatók felelősségre, jelen­téktelenebb törvénysértés miatt. Több száz ember halálát okozta az ítéletidő Anglia nyugati részét sújtotta leginkább a téli időjárás. Sok helyütt megszakadt az áram­szolgáltatás, s a lakásokban így sem világítani, sem fűteni nem tudtak. A délnyugat-angliai De­vonban a hadsereget hívták segítségül a kétméteres hó ál­tal eltemetett gépkocsik felku­tatására. Franciaország területén a ha­vazás zavarokat okozott a vas­úti és az országúti közlekedés­ben. Észak-Olaszországban Milá­nót, Torinót és Velencét hóta­karó borítja, az olasz Riviérán eső esett. Rómát viharos jégeső sújtotta. A nyugat-németországi Hes­sen és Észak-Rajna—Vesztfália tartományokban a hőmérséklet mínusz 20 fokig, Észak-Svédor- szágban mínusz 25 fokra süly- lyedt. Jugoszláviában szintén hóvi­harok voltak. Montenegróban a hófúvás megállásra kényszerí- tett öt autóbuszt, az utasoknak maguknak kellett utat áshiok a hóban, hogy egy hegyi kunyhó­hoz jussanak, ahol bevárhatták a segítséget. Boszniában két vo­nat rekedt meg a hóban. Bolíviában a La Paztól 240 kilométernyire délre fekvő Oru- ro városra hétfőn nagy eső zú­dult. A víz több mint 20 házat megrongált. Az elemi csapás 16 halálos és 50 sebesült áldoza­tot követelt, többen eltűntek. Argentína középső részében vasárnap 100 kilométer órán­kénti sebességű forgószél tom­bolt, amely két személy halálát okozta és jelentős anyagi káro­kat idézett elő. Indiában 18 év óta nem volt olyan kemény tél, mint az idén. Az ország északi részében két napig esett a hó. Üj-Delhiben 20 személy az utcán alva meg­fagyott. Madrasz indiai állam belügy­minisztere a Ceylon és India között múlt héten végigsöpört forgószél pusztításairól szólva közölte hogy a Danuskodi-szl- geten egy indiai halászfalunak mind a 300 lakosa elpusztult. Az első hírek szerint a halálos ál­dozatok száma Dél-Indiában 500 és Ceylon szigetén 350 volt. Az­óta sajtójelentések arról szá­moltak be, hogy India déli part­jain 1500 ceyloni holttestét ve­tette ki a tenger. A vihar még egyéb katasztrófákat is okozott: mintegy ötven ceyloni a szemé­be fröcskölő sós Víztől megva­kult és csaknem ezer eltűnt ha­lász özvegyei közül soknak el­méje fnegzávaródott. (MTI) Dobi István üdvözlő távirata az olasz köztársasági elnökhöz Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Giuseppe Saragatot, az Olasz Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. (MTI) Letette a hivatali esküt az Olasz Köztársaság új elnöke Giuseppe Saragat, a 66 éves szociáldemokrata köztársasági elnök, aki Moro kormányában eddig külügyminiszter volt, a döntő parlamenti szavazás után formálisan is lemondott tárcá­járól. Moro koalíciós kabinetje kedd délután tartott miniszter- tanácsot, hogy megtárgyalja, milyen hatással járt a koalíció­ra az elhúzódott elnökválasztási harc. A nyugati hírügynökségek egybehangzóan megállapítják, hogy Saragat a baloldalnak, el­sősorban pedig a kommunisták döntő szavazatainak köszönheti megválasztását. Az AP hírügy­nökség kiemeli, hogy Saragat győzelme a kereszténydemokra­ták súlyos zavarának egyik je­le. Azt tükrözi, milyen bizony­talanul tartják kézben a ke­reszténydemokraták az olasz po­litikai életben a viszonylagos többséget. Római politikai megfigyelők a történtek után nem zárják ki annak lehetőségét, hogy Olasz­országban olyan középbal kor­mány jön létre, amelyre a kom­tot. Az AP hírmagyarázója sze­rint a washingtoni vezetők a megkönnyebbülés sóhajával fo­gadták ugyan az olasz elnök­válság végéről szóló jelentést, ugyanakkor azonban bizonyos tartózkodást is elárultak. Ez nyilván annak a ténynek tulaj­donítható, hogy Saragatot csak a kommunista szavazatok segít­hették győzelemre. Bár az új olasz államfőt Washingtonban nem ismerik kommunistabarát­nak, a jövő dönti el, új szerep­körében mennyire befolyásolják majd a kommunista képviselők igen-szavazatai — vélekedik az amerikai hírügynökség. Goncsarov, a TASZSZ római tudósítója megállapítja, hogy az olasz elnökválasztás eredmé­nye fontos határkő az ország háború utáni történelmében és az utóbbi időkben Olaszország­ban végbement mélyreható po­litikai eltolódásokat tükrözi. Először választottak me^ olasz államfőnek olyan embert, aki nem a konzervatív politikai erők közvetlen képviselője. Megbukott a keresztényde­í* . -l&S <jjí » i'A" »>: Pistii: i * ;■ Aldo Moro miniszterelnök (balról) gratulál G. Saragatnak (jobbról). munistáknak komoly befolyásuk lesz. Johnson amerikai elnök és Rusk külügyminiszter hétfőn es­te táviratban üdvözölte Saraga­Az új afrikai fajvédő törvényről LONDON (MTI) Az angol közvélemény osztat­lan súlyos aggodalommal álla­pítja meg, hogy az újév napja meg fogja fosztani Dél-Afrika túlnyomó afrikai többségét az emberi jogok utolsó foszlányai­tól is. Akkor lép életbe az új fajvédő törvény, amely betetőzi a Verwoerd-rendszer fajüldözé­si elnyomó politikáját. Az új törvény szerint az afrikai ügyek hivatalának tisztviselői döntik el, teljesen saját belátásuk sze­rint, minden ellenőrzés és fel­lebbezés nélkül az afrikaiak helyváltoztatási, lakás és mun­kavállalási jogát. Senki sem al­kalmazhat afrikait ezen hivatal engedélye nélkül, amit az ille­tékes hivatalnok bármikor meg­tagadhat vagy visszavonhat, például azon a címen, hogy az illető afrikai „hanyag munkás”, vagy hogy „nem kívánatos sze­mély”, vagy hogy alkalmazása ellenkezik az állami érdekekkel. Az ilyen módon kenyerüktől megfosztott afrikaiak kötelesek a számukra kijelölt helyre köl­tözni és az ott kijelölt munkát vállalni. Ha ezt nem fogadják el, úgy nem kapnak semmiféle munkát, és az afrikaiak számá­ra fenntartott, kopár terméket­len, fejletlen és túlzsúfolt zárt területre toloncolják őket, ahol megélhetésükre alig van kilá­tás. A Guardian johannesburgi levelezője szerint Verwoerd ez­zel az új törvénnyel még in­kább megszorítja az afrikaiak­ra gyakorolt fojtogató nyomást. A törvény célja a kenyerüktől megfosztott afrikai tömegekből óriási munkaerő-tartalékot léte­síteni, ahonnan időnként olcsó munkaerőt csapolhatnak le a fehér ember szükségleteinek ki­elégítésére. mokraták vezetőinek az a szán­déka is, hogy kizárják a köz- társasági elnöki tisztség kérdé­sének eldöntéséből a munkás- osztály harcos élcsapatát, az Olasz Kommunista Pártot. Ki­derült, hogy a kommunisták tá­mogatása nélkül senkit sem le­het az ország elnökévé válasz­tani. Világosan látta ezt az igazságot Saragat is és a 21. fordulót megelőzően — a jobb­oldali erők nyomása és zsaro­lása ellenére — a kommunista és a többi demokratikus és anti­fasiszta párt támogatását kérte. Kémeket és diverzénsokat tettek ártalmatlanná Indonéziában DJAKARTA (TASZSZ) Az indonéz állambiztonsági szervek lelepleztek és felszá­moltak egy földalatti kuomin- tangista szervezetet Makasar városában, Dél-Celebes közigaz­gatási központjában. Mint az Antara hírügynökség jelenti, ez a messze elágazó kémhálózat felforgató és szabo­tázs akciókra készült Indonéziá­ban. A szervezet, amelynek hat vezetőjét letartóztatták, még 1925-ben teremtette meg a kap­csolatokat a kuomintangista klikkel és „komoly károkat oko- ott az indonéz nép harcában”. A szervezet főhadiszállásán lefoglalt titkos okmányokból ki­tűnik, hogy a szervezetnek kö­rülbelül háromezer tagja volt, a tagok zöme kínai származású. Az ügyész életfooytiglani fegyházbüntetést javasolt krumey és llunsciie ellen FRANKFURT (MTI) Herman Krumey és Otto Hunsche, Eichmann két buda­pesti cinkosa ellen életfogytig­lani fegyházbüntetést javasolt a főállamügyész a Frankfurtban folyó perben. A vád képviselői vádbeszédeikben hangsúlyozták: A tárgyaláson bebizonyosodott, hogy Krumey és Hunsche bű­nös legalább 300 000 ember al­jas indítóokból elkövetett ke­gyetlen és álnak módon való meggyilkolásáért. Mindkette tudták hogy a deportáltaki, Auschwitzban a gázhalál váj, vagy pedig embertelen körűimé nyék között végzett kényszer­munka közben pusztulnak el. Wagner ügyész szerint a 437 ezer magyar deportált közül leg­feljebb tíz százalék maradt élet­ben. Hunschét még külön felelős­ség terheli a kistarcsa! táborból elhurcolt 600 ember haláláért.

Next

/
Thumbnails
Contents