Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-30 / 304. szám
X közös és a háztáji Világ proletárjai, egyesüljetek) / (H. L.) Néhány évvel ezelőtt az egyik termelőszövetkezet vezetőségi ülésén élénk vita folyt a háztáji gazdálkodás szerepéről. Egyesek úgy vélekedtek: Csökkenteni kell a háztáji gazdaságok termelési tevékenységét, mások viszont ennek az ellenkezőjét vallották: Gyarapítsa minden család a maga tehetsége szerint a ház körüli gazdaságát. Az előbbiek azzal érveltek, hogy hovatovább a tsz-gaz- dák közül többen azért nem dolgoznak teljes erővel a közösben, mert túlságosan leköti őket a háztáji; az utóbbiak pedig azt hirdették: Nem csökkenteni, hanem növelni kéll azt a jövedelmet, amely az egyes családoknál a háztájiból származik. Az elnök hozzászólásában nem külön, egymástól szétválasztva elemezte a közös és a háztáji gazdaságot, hanem a kettőt egységes gazdálkodási tevékenységnek tekintette. Ilyen felfogásban folytatódott tovább a vita, s ennek köszönhető, hogy ebben a termelőszövetkezetben a gazdálkodási tevékenység e két ágazata nem mint egymással ellentétes, hanem egymást kiegészítő egészként fejlődik. Bizonyára napjainkban is számos termelőszövetkezetben folyik ilyen vagy ehhez hasonló vita. A dolgok lényegét tehát, mindenképpen érdemes mélyebben is vizsgálni. A termelőszövetkezeti gazdaságok termelési tevékenysége kétségtelenül sokat erősödött az utóbbi években. Jól bizonyítják ezt a növekvő hozamok a növénytermesztésben, s az állattartásban egyaránt. De az is tény, hogy a közös gazdaságok termelése még nem fedezi miieden termékből a népgazdaság szükségleteit. Tavaly és az idén h háztáji gazdaságokból került ki a baromfifélék, a tojás, a tej, a hízott sertés jelentős része. A teljes átállás' a kisparoellás gazdálkodásról nagyüzemire nem megy egyik évről a másikra. Ez hosszabb folyamat, amelynek fejlődési ütemét állandóan egyeztetni kell a népgazdaság teherbíró képességével. A közös gazdaságokban tehát, még nincs kellő mértékű nagyüzemi bázis — részben vagy egészben mindenütt megvannak azonban a ház körüli gazdasági épületek, amelyéknék továbbra is fontos szerepet kell betölteniök a mezőgazdasági termelésben. Ha a jelenleg háztáji gazdaságokban levő tehénállománynak nagyüzemi férőhelyet akarnának építeni, akkor országosan több mint 10 milliárd forintot kellene erre költeni. Mindebből kö- * vetkezik, hogy a szarvasmarhatenyésztés fenntartásában és fejlesztésében még a következő években is jelentős szerepük lesz a háztáji gazdaságoknak. Ismeretes az az erőfeszítés, amellyel évek óta törekszünk a baromfihús mennyiségének és a tojástermelésnek a növelésére. A . ház körüli gazdaságokra még nagyon hosszú ideig fontos szerep hárul a baromfitartásból eredő termékek előállításában. Hivatalos statisztikai felmérések szerint 1963-ban az országban az állattartásra alkalmas falusi udvaroknak csaknem a fele — kereken egymillió — üresen állt. Gondoljuk csak meg: egymillió udvar és háztáji gazdasági épület üresen! Elképzelhető, hogy mindegyikben nem lehet tehenet vagy sertést tartani, de baromfifélék felnevelésére bizonyára valamennyi alkalmas. Némelyikben felnevelhető 80—100, a másikban 20—30 aprójószág. Ha udvaronkint átlagosan 40—50 baromfit neveltek volna feL, ez már 40—50 millió csirkét, kacsát vagy libát jelentene, ami mindenképpen számottevő mennyiség. Sorolhatnánk tovább a háztáji gazdaságok termelésének fontosságát; azt, hogy kell a népgazdaságnak az a tej, hízott sertés, gyümölcs- és főzelékféle, amely jelenleg és a következő időszakban a háztáji gazdaságokból kerül ki. Még akkor is, ha egyik-másik esetben ezeket a termékeket nem értékesítik a piacon, hanem a család szükségletét fedezik; Többen és gyakran tévednek abban, hogy háztáji gazdaságon csupán a tsz-tagoknak kimért fél vagy egy hold kukoricát értik, noha ez a háztáji gazdaságnak csak egyik — bár, kétségtelenül nagyon fontos — része. S ahogy nem lehet ezeket a kiparcellázott kukoricaföldeket a közös gazdaságtól függetlenül szemlélni, ugyanúgy nem lehet külön kezelni és szembeállítani a közös és háztáji tevékenységet sem. Statisztikák igazolják: 1961 óta hazánk — ezen belül megyénk — termelőszövetkezeteiben egyaránt növekszik a tagság közösből és háztájiból származó jövedelme. A tények bizonyítják: A háztáji gazdálkodásnak nagy szerepe van a még gyenge és a már megerősödött közös gazdaságokban akkor, ha a háztáji tevékenység nem ellentétes a közössel, nem gyengíti, hanem segíti annak fejlődését. Most, a tervezések idején minden termelőszövetkezet sokat tehet azért, hogy megfelelően összehangolja a szövetkezetben élő és dolgozó családok e kétféle gazdálkodási tevékenységét. Az a termelőszövetkezet cselekszik helyesen, amelynek gazdálkodási tervéből a közös fejlesztésével együtt megfelelő helyet kap a háztáji megtervezése is. Telefonalkatrész-gyártás A Kiskunfélegyházi Műanyagfeldolgozó Vállalat bakelitüzemében a Telefongyár megrendelésére távbeszélő alkatrészeket gyártanak. Képünkön Udvardi Lászlóné, Kollák Jánosné és Kürti Imréné a prés alól kikerült alkatrészeket szerelésre alkalmassá készítik ki a szép, modern vonalú telefonalkatrészeket. Hegesztés a magasban Mint arról hírt adtunk az ÉM Csőszerelő Vállalat 5-ös számú üzemegységének szakmunkásai soron kívül vállalták a leninvárosi távfűtés gerincvezetékének bekötését a kecskeméti erőmű höközpontjába. Ezt a műveletet elvégezték, s már megtartották a nyomáspróbát is, amelynek alapján megállapították hol kell javítani a tömítést és a hegesztést. Képünkön Balogh György a 6—7 méter magasban húzódó csövek hegesztését végzi. Háttérben a távfűtésbe bekapcsolásra váró leninvárosi 9 emeletes épületek láthatók. (Pásztor Zoltán felvétele.) XIX. ÉVF. 304. SZ. Ara 60 fillér 1964. DEC. 30, SZERDA Megindultak az öthónapos téli tanfolyamok Több mint 12000 felnőtt tanul a Dolgozók Iskolájában A megyei tanács művelődési osztályán részletes kimutatást készítettek az iskolába járó felnőttekről. Eszerint az idén 4990-en tanulnak az általános iskolákban. Ezen a fokon háromféle formában folyik az oktatás: alapismereti, 5 hónapos és 10 hónapos tanfolyamokon. Sok helyütt alkalmazzák még a levelező oktatást is. A tavalyihoz képest a tanuló felnőttek száma az idén némileg emelkedett. Tavaly 4756 felnőtt iratkozott be a különböző általános iskolai oktatási formákra, ezek közül sikerrel vizsgázott 4529. A 8. osztályt sikerrel elvégezte 2365 felnőtt tanuló. Az általános iskolát végző húsz év alatti felnőtt dolgozók száma még mindig feltűnően magas: az idei tanévben csaknem 750-en folytatják, vagy fejezik be az általános iskolai tanulmányokat. Ezek közül 47 alapfokú ismereteket tanul. A középfokú oktatás terén több mint, 50 százalékos emelkedés tapasztalható a tavalyi tanévhez viszonyítva. Míg az elmúlt évben esti tanfolyamon 633 felnőtt részesült középfokú oktatásban és 4087-en vettek részt levelező oktatásban, addig az idén 847-en járnak esti iskolába és 6339-en tanulnak levelező oktatás útján. Tavaly sikerrel vizsgázott 3738 tanuló, érettségiztek 623-an. A felnőttoktatásban a nők arányszáma csaknem mindenütt eléri az 50 százalékot. A felnőttoktatás problémáiról dr. Búzás János, a Dolgozók Iskolájának igazgatója tájékoztatta munkatársunkat. — A felnőttoktatás — mondotta dr. Búzás János — ma is igen komoly kérdés. A pedagógusok komolyan is veszik, de nem tapasztalható ugyanez egyes vállalatok és üzemek vezetői részéről. Sajnos, tekintélyes azoknak az üzemeknek a száma, ahol a vezetők nem törődnek a továbbtanulókkal, sőt olyanok is akadnak, ahol egyenesen akadályozzák a felnőtt dolgozók továbbtanulását. Elmondotta dr. Búzás János, hogy a nyolc általános osztályt kötelezővé kellene tenni a szocialista brigádokban és egyes i munkabeosztást, például a brigádvezetőit ugyancsak az általános iskola végbizonyítványához kellene kötni. Így meglenne az anyagi érdekeltség is. — Tizenöt esztendeje mindenkinek módjában van elvégezni a nyolc általánost. Mégis nagyon sok olyan dolgozó — sajnos, főként fiatalkorú — van, aki nem élt ezzel a lehetőséggel. Ezen a téren a KISZ-nek is volna tennivalója. A további fejlődéshez a társadalmi szervek és a gazdasági vezetés szorosabb együttműködésére van szükség — mondotta végezetül dr. Búzás János igazgató. B. J. Ülést tartottak a járási és városi pártbizottságok Tegnap, december 29-én, a Központi Bizottság legutóbbi ülése anyagának megtárgyalására több járási és városi párt- bizottság tartott ülést. A kiskunfélegyházi járási pártbizottság ülésén a megyei pártbizottság részéről Borsos György, a megyei KISZ-bizottság első titkára, a megyei pártbizottság tagja, a kalocsai járásban Miklós János, az Állami Gazdaságok megyei igazgatója, a megyei párt vb tagja, Kecskemét városban dr. Horváth István, a megyei pártbizottság főelőadója, Baján Madarász László a megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a kiskunhalasi városi párt- bizottság ülésén pedig Szabó Ferenc, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője vett részt. Ma tovább folytatódnak a járási és városi pártbizottsági ülések. A kiskőrösi járásban Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, a kecskeméti járás ülésén dr. Glied Karoly, a megyei pártbizottság titkára, a kiskunhalasi járásban dr. Weither Dániel, a megyei párt- bizottság tagja, a Petőfi Népe főszerkesztője, a dunavecsei járási pb. ülésén dr. Tompa Béla, a megyei pártbizottság tagja, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a bajai járásban Endre István, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kalocsán dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság tagja, a megyei főügyészség vezetője, Kiskunfélegyházán pedig dr. Matos László, a megyei pártbizottság osztályvezetője vesz részt a tanácskozáson.
