Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-23 / 300. szám
Divatos sxahmáh és am igényok Keringek, sirálykák, dudorosok Lehet-e a véletlenre bízni a pályaválasztást? A napokban Tóth Imrével, a megyei pályaválasztási tanács titkárával a Bács-Kiskun megyei fiatalok továbbtanulási lehetőségeiről és a helyes pálya- választásról beszélgettünk. — Az utóbbi években ugyanis több „felkapott” pálya csábítja a fiatalokat. A szellemi foglalkozások között „sztárnak” számít az orvosi, jogi. írói, újságírói és a színészi pálya. A fizikai foglalkozások között — népszerűségben — vezet a fodrász, a rádió- és tv-műszerész, elektroműszerész és az autóvillamossági műszerész szakma. Az utóbbiaknál például 1965-ben csak 170 fiatalt tudunk beiskolázni, de a jelentkezők száma ennek tizenöt- hússzorosa. Nem valószínű, hogy a manapság oly népszerű szakmák, foglalkozások választása a fiatalokban egytől-egyig hivatástudattal is párosul. A pályaválasztási tanácsadó megyei felméréseiből kiderült, hogy sok esetben a jelentkező nem ismerte a választott pálya legalapvetőbb jellemvonásait sem. A szülők, bálátok, ismerősök elbeszélése nyomán kialakult idillikus kép már az első napokban — mikor megkezdte a szakma tanulását — szétoszlott. 1 — A tanácsot a kormányhatározat azzal a céllal hozta létre, hogy segítsük a fiatalok pályaválasztását — folytatta Tóth elvtárs. — De munkánk csak úgy válhat eredményessé, lha a szülők gyermekeiket kiskoruktól kezdve a már korán észlelhető művészeti, technikai vagy más adottságok alapján, tudatosan nevelik egy-egy pályára. Ötezer foglalkozás Az előbbiekből is kitűnt: A gyerek képességeinek alapos ismerete nélkül nem lelhet pálya- választási tanácsokat adni. Eh- fífez hosszas megfigyelés, komoly analízis szükséges. — A gyermek helyes pályára való irányítása főképp a pedagógus és a szülő feladata. A megyei pályaválasztási tanács a módszertani segítségadást és a különböző foglalkozási ágak ismertetését, szélesebb körűvé tételét tűzte feladatául. Amellett ismertetjük a népgazdaságnak egy-egy szakma iránti igényét. Magyarországon ötszáz szakma és mintegy ötezer foglalkozás ismeretes. így bizony nem könnyű eligazodni. a legmegfelelőbbet kiválasztani egy-egy fiatal számára. A pedagógusok mellett pályaválasztási területfelelősök is működnek a megyében, akik rendszeresen foglalkoznak a legaktuálisabb pálya- választási problémákkal. Sőt, Kiskunfélegyházán — a nevelők kérésére — munkatervben dolgozták ki a pályaválasztással kapcsolatos módszertani feladatokat. Januártól kezdve pedig a járási-városi tanács vb-k munkaügyi főelőadói rendszeres tájékoztatókat tartanak a szülőknek a helyi munkalehetőségekről. — Ahogy léteznek „sztár”- foglalkozások. úgy vannak kevésbé népszerű szakmák is — tért rá ezután Tóth Imre a szakmunkás-utánpótlás egyes területein mutatkozó hiányosságokra. — Az építőipar szakmunkás tanulóigénye 1965-ben 650 fő. Ezen belül, többi között 385 kőműves, 100 szobafestő és máMai emberek A buszvezető zoló, 80 ácsállványozó, 15 általános épületgépész ipari tanuló kellene, hogy csak a fontosabbakat említsem. Amellett a mezőgazdaság részére öt gépipari szakmában 335 növényvédő és állattenyésztő szakmában pedig 700 fiatal tanulóra lenne szükség jövőre. Szakmunkások a katedrán Ebben az esztendőben — a pályaválasztási tanács kezdeményezésére — a MüM. 607. számú Iparitanuló-Iskola szakoktatói több általános és középiskola most végző osztályába látogattak el. Az osztályfőnöki óra keretében élménybeszámolókat tartottak a szakrpájükről. A kiskőrösi járás népfrontbizottságainak és nőtanácsainak aktivistái az általános és a középiskolákban mezőgazdasági pályaválasztási tájékoztatókat tartottak. Ennek is tulajdonítható, hogy az 1963—64. oktatási évben 10 százalékkal több végzett fiatal jelentkezett mezőgazdasági szakmunkástanulónak, mint az elmúlt évben. Hova, merre ? — Ebben az oktatási évben több mint kétezer középiskolás fejezi be tanulmányait megyénkben. A szakközépiskolákban és a technikumokban végzett diákokkal nincs is különösebb probléma, hiszen négy éven keresztül már kifejezetten egy bizonyos szakág szeretetét és rejtelmeit oltották beléjük a pedagógusok A gimnáziumok érettségiző hallgatóinak viszont továbbtanulási vagy egyéb munkalehetőséget kell biztosítanunk. — A pályaválasztási tanács ebben az esztendőben is összeállított egy tájékoztató kiadványt, amelyben ismerteti egyes felsőfokú oktatási intézmények — egyetemek, főiskolák felsőfokú technikumok — képzési területét és a beiskolázott tanulók számát. Természetesen, itt sokkal korlátozottabbak a lehetőségek, mint a szakmunkásképzésnél. Viszont csak így biztosíthatók, hogy a felsőfokú iskolába valóban olyan fiatalok kerüljenek — s ez az aránylag nehéz felvételi vizsgán részben eldől —, akik a továbbiakban élethivatásuknak tekintik jövendőbeli pályájukat és műveltségükben is elérték a kívánt színvonalat — fejezte be tájékoztatóját Tóth Imre. K. M. A nemzetközi galambkiállításon Néhány fajtájuk közeli ismerősünk. De így együtt nemcsak a nagyközönségnek, a tenyésztőknek is élmény. Hiszen ők is legfeljebb csupán néhány fajtát tenyésztenek. A Mezőgazdasági Kiállítási Iroda két pavilonja — egyikben a hazaiak, másikban a külföldiek — tele galambokkal, dobosok, keringők, parókások, sirálykák, páva gafajtája* a szirti galambból tenyésztette ki az ember. A legrégibb adat Egyiptomból származik. Időszámításunk előtt 3000 évvel már szerepeltek a galambok az egyik fáraó ételjegyzékén. Egyes népek galambokat áldoztak az isteneknek. Idővel hírközlésre kezdték használni, a római birodalomban már törzskönyvezték a postaA kiállítás egyik legsikeresebb példánya a Dán—Norkmicki begyesfajta volt. lambok, golyvások, dudorosok... S e fő csoportokon belül például „keringőbői” legalább huszonnyolc fajtát számolhatunk össze: budapesti magas röptű keringő, szegedi, makói, kiskunfélegyházi, bácskai, óhollandi, bukaresti keringő és a többiek. Száz fajta, nyolc országból mintegy négy és fél ezer galamb. Csaknem kilencszáz tenyésztő, s közülük több mint fele magyar. A házigalambok száznál több Hány szó van a magyar nyelvben? A hazánkban megforduló külföldiek nem alaptalanul állítják, hogy a magyar a legnehezebb nyelvek közé tartozik. A legtöbben a sokféle ragozást, a statisztikai szabályok elsajátítását tartják túlzottan terhesnek, kiderült azonban, hogy nyelvünk tökéletes megismeréséhez szókincsünk gazdagsága a legnagyobb akadály. Kelemen József, a Nyelvtudományi Intézet tudományos munkatársa, hosszas vizsgálódásai alapján 800 ezer — egy millióra becsüli szókincsünket, s ezzel Anglia és Németország után feltehetően a harmadik helyet foglaljuk el Európában. Ebben a nagy számban persze benne vannak a képzett és ösz- szetett szavak, az igenevek, továbbá a magyar műszaki kifejezések is. Az óriási szótömegnek csupán az áttekintése, s még inkább a megtanulása még a magyar nyelvtudósok számára is lehetetlen. Az átlagember alig 5000 szót használ, sőt egyik legválasztékosabb stílusú költőnk, Arany János is „csupán” 23—25 ezer szóból alkotta műveit. S ez sem csekélység, ha figyelembe vesszük, hogy a világ szókincsfejedelme Shakespeare műveiben is csak 28 ezer szót számolhatunk össze. Felmerül a kérdés, hogy vajon nji a rendeltetése a többi szónak, amit nem használunk. Nos, felesleges szavunk nincs, az egymilliónyi kifejezésből mindenki azt a néhányezret használja, ami összefügg képzettségével, szakmájával. Valószínűleg a vegyészek szókincse a legnagyobb, mert a kémia körülbelül kétmillió vegyületet ismer, s mindegyiknek két-há- rom neve is van. Ezeknek a neveknek persze csak kis része tartozik a magyar szavak családjába, ami egyben arra is utal, hogy vegyészeink nemcsak a magyar, hanem az idegen szavak ismeretében is az élvonalba tartoznak. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 . 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-69. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dii 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065. galambokat és magas árat fizettek értük. Egyes fajtákat tollazatuk szépsége, alakjuk különlegessége miatt kedvtelésből másokat meg sportból tenyésztettek, A most megrendezett budapesti kiállítás is e három fő tenyésztési irányt mutatja. Kertész Sándor szegedi tenyésztő „Szegedi magasszálló örvös keringőjét” 3000 forintra értékelte a kiállítási katalógus. Az eladó galambok többségének az ára 300—600 forint között mozgott. Voltak azonban megfizethetetlen galambok is bőven. A Galambtenyésztők Világszövetségének elnöke, a holland P. Pakker például semmi pénzért nem adná oda saját nemesítésű kecses, kis „kínai sirálykáit”. A sport céljaira szolgáló röp- galambokból hat falkát állítottak ki a magyar pavilonban. Jankovics András „budapesti magas röptű keringői” az idei országos versenyen bajnokságot nyertek. Kilenc óra 15 percig tartózkodtak a levegőben egyfolytában. A galambkiállításon — mint azt Batta László szövetségi titkár mondotta az egyes országok tenyésztői nem csupán a verseny kedvéért vettek részt. Európa-szerte most van fellendülőben a húshasznú galambok tenyésztése. A tenyésztők kölcsönös vásárlásai ezt a célt is szolgálják. Értékes exportcikk, nálunk a MAVAD végzi a külföldi szállításokat. Húsfajtáink közül a „Strasser” hétszáz, a „Magyar óriás házi” nyoleszáz- grammos testsúlyt ér el. Néhány évvel ezelőtt hoztak be az Egyesült Államokból néhány „Király”-galambot, s ma már mintegy ezer van belőlük. Testsúlyuk az egy kiló húsz dekát is eléri. Ezt a tenyészállományt érdemes mielőbb szaporítanunk a már meglevő római, máltai, modenai és egyéb húsfajtájúak- kal együtt. F, U — Lányok, az előadás több mint tizenöt perce véget ért, miattatok várakoztunk. Ez még nem fordult élő. De legyen is az utolsó eset, mert máskor itt maradtok ..., s ezzel komótosan megfordul, gázt ad és indul a kocsi ..: — Jó éjszakát, Józsika! — mondja az állomás előtt leszálló > idősebb asszony. S a vezető, kis ■ fekete bajsza alatt bújkáló mo- i sollyal, karját könnyedén fel- . emelve viszonozza a köszönést. : Az Ikarusz elgördül a Bamel vál előtt, s hamarosan kinn száguld a határban, az onszág- ; úton. ! Az utasok hal'k beszélgetése, ■ a látott színmű részleteinek : megvitatása álmos ító duruzsolássá olvad össze a partner nél- i küli utazó számára. A buszvezető nótára gyújt, dúdolgat, ■ csak úgy, önmagának. 1 — Katonatelepen megállunk — jelzi a kalauznő, s a sofőr 5 fejbiccentéssel válaszol: tudja, t Megáll a jármű. ' — Hát nagyon sok boldog névnapot! Gondoljanak ám rám 7 is, amikor a nagykanállal esz* nek! — mondja hátrafordulva * a leszálló kis csoport idős férfi 2 tagjának a vezető. s Tovább robogunk. Üj dalba . kezd a vezető. Családias a hangulat ezen az 1 Ikaruszon. És érzem: ebben- nem kicsi az érdeme a vezető- jének. P. I. Cegléd—Nagykőrös—Kecskemét. Ez a jelzése a busznak. S ebből következik, hogy kalauzának és vezetőjének mindhárom helységben akadnak ismerősei. De szóljunk ezúttal csak a sofőrről. Este fél tíz után tíz perccel gördül az Ikarusz a Kecskeméti Katona József Színház elé, hogy a szomszédos városok népes színházlátogató csoportját felvegye. Pedig tulajdonképpen tíz órakor a nagyállomás elől kellene indulnia. De ez afféle kedvezmény, kedveskedés a színházba járóknak. Tíz előtt tíz perc az idő. Telt a kocsi. Felbúg a farmotor, s már éppen indulna a busz, amikor a hátsó ülésekről egyszerre többen is kiáltanak: — Ne tessék indulni, ketten hiányzanak! Közvetlenül mögötte ülök, figyelem a buszvezetőt. Csóválja a fejét és az óráját figyeli. Öt perc múlva tíz. A vezető egyre türelmetlenebb. Isméi kattog, villog a bilux. Hiszen tízkor az állomás előtt kell lenni. — Jönnék már, jönnek! Mé| egy pillanatig tessék várni.. — hangzik hátulról, most szinti könyörgőn. De már nyílik is az ajtó, ! síéles mosollyal száll fel középiskolás nagylány. A vezető hátranéz, szemmé láthatóan bosszús. Mégis, amikor megszólal, indulat alig ér zödik a szavaiban,
