Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-24 / 301. szám

Világ proletárjai, egyesüljétek! Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei bi­zottsága december 23-án, a megyei pártszékház tanácstermében ülést tartott. Dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első tit­kárának bevezetője után Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára adott tájékoztatást a Központi Bizottság legutóbbi ülésé­nek anyagáról. Az ezt követő vitában a pártbizottság tagjain kí­vül felszólalt Németh Károly, a Központi Bizottság titkára is. A megyei pártbizottság ezután elfogadta az 1965. első félévi mun­katervet, és határozott szervezeti kérdésekben is. XIX. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Ara 60 fillér 1964. DEC. 24, CSÜTÖRTÖK Értékelték az idei gyümölcstermesztés! verseny eredményeit Szerdán a Bács-Kiskun Me­gyei Tanács V. B. székházában ülésezett a megyei növényvé­delmi operatív bizottság. Az ülésen értékelték a közös gaz­daságoknak az 1964. évi gyü­mölcstermesztési versenyben elért eredményeit. Az idei növényvédelem ge­rincét a megyei párt és tanács­szervek múlt év decemberi ha­tározata alapján készített nö­vényvédelmi terv alkotta. E terv legfőbb célkitűzései közt a növényvédelem még alapo­sabb szakmai irányítása, a há­zikertek és szórványgyümöl­csösök fokozottabb ápolása, s e területeknek a mennyiségi és minőségi gyümölcstermesztésbe mind nagyobb mértékben való bevonása szerepelt. A hatékonyabb növényvéde­lemnek köszönhető, hogy ez év­ben megyénkből a tervezettnél 89 százalékkal több — összesen 2006 vagon — gyümölcs került exportra. Így almából a terve­zett mennyiség háromszorosát, szilvából 150 helyett 422 vagon­nal, kajsziból pedig a tervekben szereplő 354 vagonnak több mint a kétszeresét, 761 vagon­nyit exportáltak. A felhasznált növényvédőszerek értéke 11 millió forinttal haladta meg az előző évit. Az idei gyümölcstermesztési versenyben 20 termelőszövet­kezet, három termelőszövetke­zeti csoport és 11 szakszövet­kezet vett részt. A téli alma és a kajszitermesztés együttesen értékelt versenyében a megle­hetősen magas követelmények­nek a legjobban a dávodi Au­gusztus 20. Tsz felelt meg. Ez a szövetkezeti gazdaság al­mából az összes termés 61,5 százalékát, a termő terület minden holdjáról 45,4 mázsá- nyit adott exportra. A verseny további legjobbjai, a helyezés sorrendjében: a hercegszántói Lenin Tsz, a lajosmizsei Arany­homok Tszcs és a kiskőrösi Tol­Sikeres fél év Július elsején vált önálló gyárrá az ÉM. Épületasztalosipari Vállalat'Kecskeméti Parketta Gyára. Az üzem vezetőinek és dol­gozóinak fő célkitűzése volt: kiérdemelni az előlegezett bizalmat, és teljesíteni az éves tervet. Erre az is kötelezte őket, hogy az egész ország építőipara várja készítményeiket. 300 ezer négyzet- méter mozaikparketta, 185 ezer négyzetméter hajópadló, 100 ezer négyzetméter zsalutábla, 4 millió darab Tüker-alágyújtó legyártása volt az idei feladatuk. Ehhez kaptak még 15 ezer négyzetméter mo­zaikparkettára exportmegrendelést. Az önállósult kecskeméti gyár becsülettel megállta a helyét. Forint tervét még november 30-án teljesítette. Hajópadlóból 70 ezer négyzetméterrel, Tüker-alágyúj- tóból félmillió darabbal többet termelt. Év végéig valamennyi gyártmányféleségből túlteljesítette tervét, s érdemük, hogy mind­ezt béralap, túlóra, létszámtúllépés nélkül érték el. . INlfcl di Szakszövetkezet. " A szilvatermesztés Brsizagos versenyében megyénkből 17 kö­zös gazdaság vett részt. Közü­lük a növényvédelmi operatív bizottság ugyancsak négyet ja­vasolt jutalmazásra: első he­lyen az exportra 128 vagon szil­vát adó jánoshalmi tsz-közi vállalkozást, továbbá a tisza- kécskei Szabadság, a lakiteleki Szikra és a borotai Béke Ter­melőszövetkezetet. Ugyancsak jutalmazásra ter­jesztették fel a házikerti és szórványgyümölcsösök védel­mében kiemelkedő eredményt elért Kiskunhalasi Földműves- szövetkezetei és annak Sári Vince vezette növényvédő bri­gádját. A járási, városi, illetve köz­ségi tanácsok vb mezőgazdasá­gi osztályainak a növényter­mesztést irányító dolgozói kö­zül a verseny szervezésében végzett jó munkájukért tizen­egyen részesülnek pénzjutalom­ban. J. T. Ä számvetés napjai (P. I.) Néhány munkanap van' még hátra az esztendő­ből, s külön ajándék a ter­mészettől, hogy az időjárás kedvez, megnyújtja a tettek idejét. Sok olyan feladat el­végzésére kínálkozik lehetőség az iparban, mezőgazdaságban egyaránt, aminek a zord tél” korai beköszöntése gátat szab­hatott volna. Szó, ami szó, a jó idő az éves tervek telje­sítésének szolgálatába szegő­dött. És ez a községfejlesztési célkitűzések valóra váltásának lehetőségeire is vonatkozik. Az év végi munka mellett azonban ezek a napok a szám­vetés napjai is. S ha a köz­ségfejlesztésnél tartunk, e té­ren bizony van mit számba vennünk, van min elgondol­koznunk. Vegyük csak alapul az idei községfejlesztési célokra for­dítható 183 millió forintot. Hogyan realizálódott ez az összeg a lakosságot szolgáló létesítményekben? Az utolsó évnegyedben végzett, illetve folyamatban levő munkák adatai nem állnak még ren­delkezésre, de néhány követ­keztetés levonására a szep­tember végéig teljesített fel­adatok is alkalmat kínálnak. Háztáji b isutf ®agök alakulnak a termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági nagyüzemek mellett a háztáji gazdaságok is jelentős részt vállalnak az ország mezőgazdasági termékek­kel való ellátásában, az export­tervek teljesítésében. Megyénk háztáji udvaraiból évente mint­egy 270 millió forint értékű áru kerül központi felvásárlásra. Fontosságuk miatt a háztáji gazdaságokat az eddiginél is jobban segítik a jövőben. Az idén már nagy mennyiségű faj­tatiszta baromfitörzsállománnyal látták el őket, aminek ered­ményeként az elkorcsosodott tyúkállományt teljesen felfris­sítették jó tojóhozamú fajtákkal. Árubaromfi nevelésére pedig 2 millió naposcsibét kaptak a me­gye keltető állomásaitól. Sok he­lyen a közös gazdaságok vál­lalták ezt a gondot. Hartán pél­dául a termelőszövetkezetek sa­ját nevelésű baromfival látják el gazdáikat. Vannak azonban olyan tsz-ek is, amelyek nem segítik, sőt hátráltatják a háztáji gazdasá­gok munkáját. Ezért most me- gyeszerte háztáji bizottságokat alakítanak a közös gazdaságok­ban, amelyeknek feladata lesz a kisudvarok tenyésztési mun­káinak, a háztáji termelésnek a segítése. A dunavecsei járás termelő- szövetkezeteiben máris munká­hoz láttak a háztáji gazdaságok „őrei”. Gondoskodnak arról, hogy a jogosultak hiánytalanul megkapják a háztáji földet, s az ezen termelt, illetve a kö­zösből kapott terményeket cél­szerűen hasznosítsák. Üj gyártmánya az üzemnek a Tüker-alágyújtó. Képünkön Túri Anna, Bukovszki Irén, és Bartucz Lászlóné olajos fűrészport töltő automata mellett dolgoznak. Egy műszak alatt 12 ezer 800 darab alágyújíót készítenek. Űt- és járdaépítési célokra 17 millió forintot irányozott elő az éves terv — amiben körülbelül 8 millió forint a társadalmi munka. Háromne­gyed év alatt sikerült ezt tel­jesíteni, tehát év végén túl­teljesítéssel számolhatunk. Kedvező a kép az építési célok teljesítésében is, s ez arra enged következtetni, hogy kevés kivételtől eltekintve, az esztendő végére sikerül fel­használnunk az iskola, kultúr- ház, orvoslakás-építésre, tan­terembővítésre stb., előirány­zott 51 millió forintot. Nem ez a helyzet viszont a vízművesítési célokra fordít­ható 38 millió forint felhasz­nálásával, mert a jelek sze­rint nem teljesítjük maradék­talanul a tervbe vett felada­tainkat. S itt nem árt kutat­ni az okokat sem. Csak egyet­len friss keletű példa: Pál- monostorán áll a hidroglóbus, készen a gépház, már csak a hálózatot kellene megépíteni, hogy működőképes legyen a vízmű. Csakhogy az építtető és kivitelező közötti jó együtt­működés hiánya ezt egyelőre nem teszi lehetővé. S ez az egyetlen példa is sok gondolatot felvet a szám­vetések idején. Különösen, ha a községfejlesztés jövő évi, az eddigieknél szerényebb lehe­tőségeit vesszük figyelembe. Mire gondolunk itt? Első­sorban a téli, viszonylag „csen­des” időszak jó kihasználásá­ra, a jövő évi községfejlesz­tési törekvések gondos előké­szítésére. A lehetőségekhez méretezett tervek községi, já­rási, megyei szinten egyaránt elkészültek, s most a népgaz­dasági tervekbe beillesztve várnak az országgyűlés jóvá­hagyására. Mivel azonban a helyi tennivalókat magunk szabtuk meg, ki-ki a maga területén jól ismeri, mire tö­rekszünk jövőre. Hasznos már most számba venni a rendel­kezésre álló erőket, felkészül­ni a munkára úgy, hogy ami­kor a végrehajtásra kerül sor, mindenki ismerje a maga feladatát. A téli esték hasznos kitöl­tésére kínálnak alkalmat az ezzel kapcsolatos eszmecse­rék. A megoldások tervezge- tésére — ahhoz hasonló mó­don, ahogyan a termelőszövet­kezetekben a családi tervezés folyik. Ahol járdaépítést ik­tattak a jövő évi tennivalók közé, ott már most szót lehet érteni a lakossággal annak mikéntjéről. Utak, járdák építése, átere­szek és csatornák javítása mellett akadnak azonban a községekben más jellegű, he­lyi összefogással viszonylag könnyen megoldható felada­tok is. Például egy-egy épü­letbővítés. M egyénk számos helységében találkozunk mes­teremberekkel, akik szóba hoz­ták: szakmunkával is szívesen kivennék a részüket a község­fejlesztés tennivalóiból. Olyan javaslat is akadt, hogy haj­landók lennének társadalmi munkaközösségre lépni a köz­ség előtt álló feladatok meg­valósítása érdekében. íme, ez is egyik módja a feladatok végrehajtásával kap­csolatos „családi” tervezésnek. A tanács tagjai, a Hazafias Népfront helyi szervezetei fel­becsülhetetlen értékű segítsé­get nyújthatnak a jövő esz­tendei munkák ily módon va­ló előkészítésével, Gyalulja, szabja, és csiszolja ez az automata gépsor a mozaikpar­kettát, melyen Oláh Menyhért, Kiss Benedek János és Osváth János szocialista brigádtag dolgozik. ,

Next

/
Thumbnails
Contents