Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

2. oldal 1964. december 20, vasárnap Bonn csatát vesztett Párizsban Az USA mentegetőzik Koszigin—Wilson találkozó EGY HÉT Á KULPOLI Ti KÁBÁK AZ ELMÚLT héten a nyugati világ politikai tanácskozásainak két fő- ___________________ sz ereplője volt: a ke­nyérgabona és az atomfegyver. Az egyik az élet, a másik a pusztulás jelképe. Nem ugyanazon a helyen tárgyaltak róla. A gabona a Közös Piac miniszteri tanácsának brüsszeli ülésén került napirendre, az atomfegyver pedig a NATO ha­sonló szintű testületének párizsi tanácskozásán. Mindkettőn lényegében két álláspont csapott össze: a francia és a nyugatnémet. Bonn és Párizs korábbi meghitt viszonya az utóbbi hónapokban nagyon elhidegült. A fran­ciákat rendkívül sértette, hogy a nyugatnémetek vonakodása miatt nem tudják tető alá hozni a Közös Piacon az egységes gabonaárakat, ami kedvezően oldaná meg a francia mezőgazdaság égető problémáját, a búzafeleslegek előnyös ér­tékesítését. Az Erhard-karmány viszont azért neheztelt de Gaulle-ra, mert ellenzi a NATO úgynevezett sokoldalú atomhadereje, az MLF létrehozását, és ezzel gátat emel Bonn leghőbb vágyának teljesülése elé. A Bundeswehr számá­ra ugyanis áz MLF az a „hátsó kapu”, amelyen át bejuthat a NATO atomarzenáljába. AZ ELMÚLT HETET az NSZK vezető körei a döntő csata időpontjának tartották. Az első forduló Brüsszel volt. A Közös Piac miniszteri tanácsának ülésén a nyugatnémetek eleinte me­reven ellenezték a gabonaár egységesítését, ecse­telték ennek tragikus hatását az NSZK paraszt­ságára, amelyet — úgymond — lesújtana ez az intézkedés, hiszen csökkenne az eddigi magas át­vételi ár, és ez sok milliárd márka jövedelemki­esést okozna nekik. De az ellenállás és az érve­lés csak arra volt jó, hogy fokozza a drámai ha­tást, mert Bonnban már kész volt az elhatáro­zás még a brüsszeli ülés' előtt. E sorok írójának éppen azokban a napokban alkalma volt a nyu­gatnémet fővárosban vezető politikusokkal be­szélgetni, akik félreérthetetlen célzást tettek ar­ra, hogy a kormány — a „szövetségi hűség” ma­gasabb érdekeit szem előtt tartva — előbb-utóbb kénytelen lesz beleegyezni a nyugatnémet búzaár leszállításába. Nos, ez az „előbb-utóbb” éppen akkor következett be Brüsszelben, amikor kü­szöbön állt az MLF-ről tárgyaló párizsi NATO- tanácsülés összehívása. Bonn a legkedvezőbb időpontban és a legfel fokozottabb légkörben je­lentette be: Elfogadja a francia álláspontot és hozzájárul ahhoz, hogy már 1965-ben bevezessék a Közös Piacon az egységes gabonaárat, ami a francia mezőgazdaságnak jelentős többletet, a nyugatnémetnek pedig veszteséget jelent. Ked­den, a NATO-tanács ülésének megnyitásakor, Erhard sajtóértekezletet tartott, amelyen erősen hangoztatta: Reméli, hogy a Brüsszelben tett nyugatnémet engedmény lényegesen megköny- nyíti a NATO-n belüli vita megoldását. Egyelő­re azonban csalódás érte. Nem sikerült az élet jelképének odadobásával megszerezni az atom­fegyvert. A NATO most befejeződött tanácsülé­sén a franciák korántsem változtattak álláspont­jukon. Így hát, Schröder nyugatnémet külügy­miniszter úgy állt fel a tárgyalóasztaltól, hogy a Bundeswehr még nem érezheti kezében az atomfegyvert; Sőt, egyéb kudarcokat is zsebre kellett vágnia. Azt, hogy francia kollégája, Couve de Murville nem volt hajlandó aláírni az NSZK által javasolt deklarációt, amely szerint a ke­let—nyugati viszony kulcskérdése Németország újraegyesítése. Ezzel szemben is kijelentette, hogy Bonn részvétele a sokoldalú atomhaderő­ben még nagyobb akadályt gördítene az újra­egyesítés útjába. Az NSZK-nak tehát, a múlt heti „nagy csata” nem hozott semmi eredményt, hiába engedett Brüsszelben. A francia—nyugatnémet viszony még hidegebb lett. Egy vigasza azonban meg­maradt az Erhard-kormánynak. Az amerikaiak ugyanis a párizsi NATO-értekezlet után sem mondtak le a közös atlanti atomerő tervéről, csak most fokozottabb óvatosságot tanúsítanak, és olyan megoldást keresnek, amely nem mér­gesíti el még jobban a francia szembenállást. ÉS, HOGY AZ USA SZÁNDÉKAIT illetően aligha lehet túl kedvező változást várni, ezt az ENSZ-palotában folyó vita is tanúsítja. Világszerte felháborodást váltott ki az a men­tegetőzés, amellyel az amerikaiak és szövetsé­geseik a Biztonsági Tanácsban a Kongó elleni amerikai—belga fegyveres támadás jogosságát igyekeznek szentesíteni. Az imperialisták egyre kevésbé képesek elfogadtatni a világgal ember­telen „igazságukat”, mindjobban elvesztik hite­lüket és szélesedő ellenállásra találnak. AMENNYIRE elítéli a világ az agressziókat és a fegyverkezési verseny fokozását, annyira lelkesen üdvözli mindazokat a lépéseket, ame­lyek a békés fejlődést szolgálják. Ezért kapott jelentős visszhangot az a hír, hogy Wilson be­jelentette: Koszigin szovjet miniszterelnök a jö­vő esztendőben Angliába látogat, A londoni lapok azt remélik, hogy ez az esemény a leg­magasabb szintű kelet—nyugati eszmecsere fel­újításához vezet és alkalmat ad az atomfelfegy­verzés megfékezéséhez. Reményükben minden jó szándékú ember szí­vesen osztozik. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata LONDON. (TASZSZ) Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága a Daily Worker szombati szá­mában közölt nyilatkozatában bírálta az angol kormánynak az atlanti atomhaderő felállí­tására vonatkozó javaslatát. A nyilatkozat hangoztatja: Az an­gol kormány eddig azt ígérte, hogy megakadályozza az NSZK-t az atomfegyverek megkaparin- tásában, most pedig atlanti atomhaderő néven új nyugati katonai szövetség felállításának javaslatával állt elő. Ezt a ter­vet, amely a nyugatnémet mili­taristák részvételére épül, visz- sza kell utasítani, mert súlyo­san fenyegeti a békét. A nyilatkozat megjegyzi: A veszedelmes javaslat amerikai nyomásra és a nyugatnémet mi­litaristák lecsillapítására vető­dött fel. Ha felállítanák az at­lanti atomhaderőt, ez azt jelen­tené, hogy engedményeket tesz­nek az MLF létrehozását köve­telő Egyesült Államoknak és a nyugatnémet militaristáknak — húzza alá a határozat. A politikai bizottság végeze­tül sürgeti a legmagasabb szin­tű kelet—nyugati tárgyalásokat az európai atomfegyvermentes övezet létrehozása, a leszerelési intézkedések összeegyeztetése, valamint az európai biztonsági szerződés aláírása végett. Johnson bejelentése egy új óceánközi csatornáról WASHINGTON (MTI) Johnson amerikai elnök pén­teken este televíziós nyilatkoza­tot tett. Bejelentette: Az Egye­sült Államok elhatározta, hogy Panamával és más érdekelt ál­lamokkal együtt megkezdi egy új óceánközi csatorna tervének kidolgozását. Az új, tengerszin­ten haladó csatorna feladata az lesz, hogy a Panama-csatorna helyébe lépjen. Az amerikai el­nök ugyanakkor közölte, hogy kormánya kész tárgyalni Pana­mával arról, hogy teljesen új szerződést kössenek a Panama­csatornáról. Johnson közölte, hogy az új tengerszinti csatorna építésére négy lehetőséget tanulmányoz­nak. Két terv Panamán, egy Kolumbián, egy pedig Nicara­guán és esetleg Costa Ricán át vezetné az új víziútat. Rusk külügyminiszter hamarosan tár­gyalásokat kezd az érdekelt kor­mányokkal. Johnson utalt arra, hogy az amerikai kongresszus már korábban 17 millió dollárt szavazott meg a csatornákra vo­natkozó tervek tanulmányozá­sára. A hírügynökségek szerint a végleges tervek előreláthatólag 3—4, maga az új csatorna 10— 15 év múlva készül eL Szovjet—magyar kulturális egyezmény Moszkvában a külföldi kultu­rális kapcsolatok állami bizott­ságának dísztermében szomba­ton délben aláírták az 1965. évi szovjet—magyar kulturális és tudományos együttműködési munkatervet. A tárgyalások eredményekép­pen kidolgozott és aláírt mun­katerv előirányozza a tudomá­nyos akadémiák és levéltárak, a felsőoktatási intézmények és könyvkiadók, az ismeretterjesz­tő társaságok és különböző egyéb kulturális intézmények kapcsolatainak szorosabbra fű­zését. (MTI) Elutazott Kairóba a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége MOSZKVA (MTI) Az EAK Nemzetgyűlésének meghívására szombaton viszont- látogatásra elutazott Moszkvá­ból a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának küldöttsége. 4 dele­gációt Selepin, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára, mi­niszterhelyettes vezeti. Rapacki Londonban LONDON. (MTI) Rapacki lengyel külügymi­niszter szombaton érkezett Lon­donba, s hétfőn Gordon Walker külügyminiszter ebédvendége lesz. Várakozás szerint eszmét cserélnék a Rapacki-terv néven ismert közép-európai atommen­tes övezet gondolatáról, amely — mint megfigyelők rámutat­nak — fő vonásaiban összhang­ban van a munkáspárti kor­mány elképzeléseivel. Az angol kormány hivatalosan még nem nyilatkozott az ENSZ-ben elő­terjesztett lengyel javaslatról, amely sürgeti, hogy hívják ösz- sze a NATO és a Varsói Szer­ződés országainak magas szintű értekezletét az európai bizton­ság és a közép-európai „atom- befagyasztási” terv megvitatá­sára. Előreláthatólag ez a ja­vaslat első helyre kerül Rapac­ki és Gordon Walker nem hi­vatalos eszmecseréjén. Londonban egyébként hivata­losan közölték, hogy Gordon Walker a jövő év folyamán el­látogat három kelet-európai or­szág fővárosába: Belgrádba, Prágába és Varsóba. A külügy­miniszteri kinevezésekor a brit külpolitika egyik céljaként je­lölte meg a kapcsolatok javítá­sát a kelet-európai kommunista országokkal. UNCLE SAM: MINDENKI A FEDÉLZETRE! Frankfurter Allgemein« De csak a német Miska szaladt. Heves harcok Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint a kongói kor­mánycsapatok előrenyomulását az utóbbi napokban megakasz­totta a felkelők mind jobban kibontakozó ellentámadása. A múlt héten 47 fehér zsoldos és 200 kormánykatona elfoglalta Paulis városának háromnegyed Párizs Kis-Európa politikai egyesítéséről akar tárgyalni a hatokkal PÁRIZS (MTI) Rusk bejelentése, hogy az at­lanti közös atomerőben érdekelt országok januárban külügymi­niszter-helyettesi szinten külön- értekezletet tartanak, nem kel-' tett meglepetést Párizsban. Rusk, Schröder és Gordon Wal­ker már a NATO tanácsülése­kor elhatározták az „MLF klub” megalakítását. Az Olaszország és Hollandia bevonásával meg­tartott első párizsi értekezletnek csak azért volt formális jellege, mert Saragat olasz külügymi­niszter az elnökválasztás miatt nem volt hajlandó érdemben tárgyalni a közös atomerőről. Az MLF terve miatt továbbra is feszült a viszony Franciaor­szág és a többi nyugati nagy­hatalom között. A francia és az amerikai ál­láspont között — írja a Le Monde — egyre nyilvánvalóbb az ellentét. A francia elnök korlátozott koalíciót akar, amely nem jelenti az erők integráció­ját és Franciaország katonai szuverenitásának csökkentését. Az Egyesült Államok és a NA- TO-országok többsége viszont az atlanti szövetség politikai és ka­tonai egységére törekszik. A lap kiemeli, a két álláspont semmi­képpen sem egyeztethető össze. A francia kormány most arra törekszik, hogy a közös mező- gazdasági piacról létrejött meg­állapodásokat kihasználva, is­mét előtérbe helyezze Kis-Euró- pa politikai egyesítésének kér­dését és ily módon megakadá­lyozza a társországok egyértel­mű lecsatlakozását az Egyesült Államok mellett. részét, de azóta helyzetük vál­ságosra fordult, mert a felkelők körülzárták őket. Az AP jelen­tése szerint a felkelők több ol­dalról — a birtokukban levő afrikai negyed irányából és a környező falvak felől — állan­dó támadásokkal zaklatják a mindinkább kimerülő helyőrsé­get. Pénteken repülőgépen Leo- poldville-ből négy páncélgépko­csit szállítottak Paulisba, hogy a bent rekedtek sikerrel tudják felvenni a harcot a felkelők páncélos gépjárműveivel. Az ország északi részének más vidékein is megfordult a hadiszerencse, elakadt a kor­mánycsapatok támadása. A fel­kelők nagyobb méretű csapat­összevonásokat hajtottak végre Kindu és Bukavu térségében. Más értesülések szerint Kibom- bo közelében Albert Lukali ve­zetésével tízezer felkelő készül támadásra. A Reuter tudósítója megálla­pítja, hogy a felkelők Stanley­ville, és egy kis határmenti sáv kivételével a kormánycsapatok offenzívája ellenére megtartot­ták állásaikat. Csőmbe kongói miniszterel­nök, aki a jelenléte ellen tilta­kozó diákok tüntetése miatt a tervezettnél előbb befejezte nyugat-berlini látogatását, vá­ratlanul Brüsszelbe érkezett. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents