Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
2. oldal 1964. december 20, vasárnap Bonn csatát vesztett Párizsban Az USA mentegetőzik Koszigin—Wilson találkozó EGY HÉT Á KULPOLI Ti KÁBÁK AZ ELMÚLT héten a nyugati világ politikai tanácskozásainak két fő- ___________________ sz ereplője volt: a kenyérgabona és az atomfegyver. Az egyik az élet, a másik a pusztulás jelképe. Nem ugyanazon a helyen tárgyaltak róla. A gabona a Közös Piac miniszteri tanácsának brüsszeli ülésén került napirendre, az atomfegyver pedig a NATO hasonló szintű testületének párizsi tanácskozásán. Mindkettőn lényegében két álláspont csapott össze: a francia és a nyugatnémet. Bonn és Párizs korábbi meghitt viszonya az utóbbi hónapokban nagyon elhidegült. A franciákat rendkívül sértette, hogy a nyugatnémetek vonakodása miatt nem tudják tető alá hozni a Közös Piacon az egységes gabonaárakat, ami kedvezően oldaná meg a francia mezőgazdaság égető problémáját, a búzafeleslegek előnyös értékesítését. Az Erhard-karmány viszont azért neheztelt de Gaulle-ra, mert ellenzi a NATO úgynevezett sokoldalú atomhadereje, az MLF létrehozását, és ezzel gátat emel Bonn leghőbb vágyának teljesülése elé. A Bundeswehr számára ugyanis áz MLF az a „hátsó kapu”, amelyen át bejuthat a NATO atomarzenáljába. AZ ELMÚLT HETET az NSZK vezető körei a döntő csata időpontjának tartották. Az első forduló Brüsszel volt. A Közös Piac miniszteri tanácsának ülésén a nyugatnémetek eleinte mereven ellenezték a gabonaár egységesítését, ecsetelték ennek tragikus hatását az NSZK parasztságára, amelyet — úgymond — lesújtana ez az intézkedés, hiszen csökkenne az eddigi magas átvételi ár, és ez sok milliárd márka jövedelemkiesést okozna nekik. De az ellenállás és az érvelés csak arra volt jó, hogy fokozza a drámai hatást, mert Bonnban már kész volt az elhatározás még a brüsszeli ülés' előtt. E sorok írójának éppen azokban a napokban alkalma volt a nyugatnémet fővárosban vezető politikusokkal beszélgetni, akik félreérthetetlen célzást tettek arra, hogy a kormány — a „szövetségi hűség” magasabb érdekeit szem előtt tartva — előbb-utóbb kénytelen lesz beleegyezni a nyugatnémet búzaár leszállításába. Nos, ez az „előbb-utóbb” éppen akkor következett be Brüsszelben, amikor küszöbön állt az MLF-ről tárgyaló párizsi NATO- tanácsülés összehívása. Bonn a legkedvezőbb időpontban és a legfel fokozottabb légkörben jelentette be: Elfogadja a francia álláspontot és hozzájárul ahhoz, hogy már 1965-ben bevezessék a Közös Piacon az egységes gabonaárat, ami a francia mezőgazdaságnak jelentős többletet, a nyugatnémetnek pedig veszteséget jelent. Kedden, a NATO-tanács ülésének megnyitásakor, Erhard sajtóértekezletet tartott, amelyen erősen hangoztatta: Reméli, hogy a Brüsszelben tett nyugatnémet engedmény lényegesen megköny- nyíti a NATO-n belüli vita megoldását. Egyelőre azonban csalódás érte. Nem sikerült az élet jelképének odadobásával megszerezni az atomfegyvert. A NATO most befejeződött tanácsülésén a franciák korántsem változtattak álláspontjukon. Így hát, Schröder nyugatnémet külügyminiszter úgy állt fel a tárgyalóasztaltól, hogy a Bundeswehr még nem érezheti kezében az atomfegyvert; Sőt, egyéb kudarcokat is zsebre kellett vágnia. Azt, hogy francia kollégája, Couve de Murville nem volt hajlandó aláírni az NSZK által javasolt deklarációt, amely szerint a kelet—nyugati viszony kulcskérdése Németország újraegyesítése. Ezzel szemben is kijelentette, hogy Bonn részvétele a sokoldalú atomhaderőben még nagyobb akadályt gördítene az újraegyesítés útjába. Az NSZK-nak tehát, a múlt heti „nagy csata” nem hozott semmi eredményt, hiába engedett Brüsszelben. A francia—nyugatnémet viszony még hidegebb lett. Egy vigasza azonban megmaradt az Erhard-kormánynak. Az amerikaiak ugyanis a párizsi NATO-értekezlet után sem mondtak le a közös atlanti atomerő tervéről, csak most fokozottabb óvatosságot tanúsítanak, és olyan megoldást keresnek, amely nem mérgesíti el még jobban a francia szembenállást. ÉS, HOGY AZ USA SZÁNDÉKAIT illetően aligha lehet túl kedvező változást várni, ezt az ENSZ-palotában folyó vita is tanúsítja. Világszerte felháborodást váltott ki az a mentegetőzés, amellyel az amerikaiak és szövetségeseik a Biztonsági Tanácsban a Kongó elleni amerikai—belga fegyveres támadás jogosságát igyekeznek szentesíteni. Az imperialisták egyre kevésbé képesek elfogadtatni a világgal embertelen „igazságukat”, mindjobban elvesztik hitelüket és szélesedő ellenállásra találnak. AMENNYIRE elítéli a világ az agressziókat és a fegyverkezési verseny fokozását, annyira lelkesen üdvözli mindazokat a lépéseket, amelyek a békés fejlődést szolgálják. Ezért kapott jelentős visszhangot az a hír, hogy Wilson bejelentette: Koszigin szovjet miniszterelnök a jövő esztendőben Angliába látogat, A londoni lapok azt remélik, hogy ez az esemény a legmagasabb szintű kelet—nyugati eszmecsere felújításához vezet és alkalmat ad az atomfelfegyverzés megfékezéséhez. Reményükben minden jó szándékú ember szívesen osztozik. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata LONDON. (TASZSZ) Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága a Daily Worker szombati számában közölt nyilatkozatában bírálta az angol kormánynak az atlanti atomhaderő felállítására vonatkozó javaslatát. A nyilatkozat hangoztatja: Az angol kormány eddig azt ígérte, hogy megakadályozza az NSZK-t az atomfegyverek megkaparin- tásában, most pedig atlanti atomhaderő néven új nyugati katonai szövetség felállításának javaslatával állt elő. Ezt a tervet, amely a nyugatnémet militaristák részvételére épül, visz- sza kell utasítani, mert súlyosan fenyegeti a békét. A nyilatkozat megjegyzi: A veszedelmes javaslat amerikai nyomásra és a nyugatnémet militaristák lecsillapítására vetődött fel. Ha felállítanák az atlanti atomhaderőt, ez azt jelentené, hogy engedményeket tesznek az MLF létrehozását követelő Egyesült Államoknak és a nyugatnémet militaristáknak — húzza alá a határozat. A politikai bizottság végezetül sürgeti a legmagasabb szintű kelet—nyugati tárgyalásokat az európai atomfegyvermentes övezet létrehozása, a leszerelési intézkedések összeegyeztetése, valamint az európai biztonsági szerződés aláírása végett. Johnson bejelentése egy új óceánközi csatornáról WASHINGTON (MTI) Johnson amerikai elnök pénteken este televíziós nyilatkozatot tett. Bejelentette: Az Egyesült Államok elhatározta, hogy Panamával és más érdekelt államokkal együtt megkezdi egy új óceánközi csatorna tervének kidolgozását. Az új, tengerszinten haladó csatorna feladata az lesz, hogy a Panama-csatorna helyébe lépjen. Az amerikai elnök ugyanakkor közölte, hogy kormánya kész tárgyalni Panamával arról, hogy teljesen új szerződést kössenek a Panamacsatornáról. Johnson közölte, hogy az új tengerszinti csatorna építésére négy lehetőséget tanulmányoznak. Két terv Panamán, egy Kolumbián, egy pedig Nicaraguán és esetleg Costa Ricán át vezetné az új víziútat. Rusk külügyminiszter hamarosan tárgyalásokat kezd az érdekelt kormányokkal. Johnson utalt arra, hogy az amerikai kongresszus már korábban 17 millió dollárt szavazott meg a csatornákra vonatkozó tervek tanulmányozására. A hírügynökségek szerint a végleges tervek előreláthatólag 3—4, maga az új csatorna 10— 15 év múlva készül eL Szovjet—magyar kulturális egyezmény Moszkvában a külföldi kulturális kapcsolatok állami bizottságának dísztermében szombaton délben aláírták az 1965. évi szovjet—magyar kulturális és tudományos együttműködési munkatervet. A tárgyalások eredményeképpen kidolgozott és aláírt munkaterv előirányozza a tudományos akadémiák és levéltárak, a felsőoktatási intézmények és könyvkiadók, az ismeretterjesztő társaságok és különböző egyéb kulturális intézmények kapcsolatainak szorosabbra fűzését. (MTI) Elutazott Kairóba a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége MOSZKVA (MTI) Az EAK Nemzetgyűlésének meghívására szombaton viszont- látogatásra elutazott Moszkvából a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége. 4 delegációt Selepin, az SZKP Központi Bizottságának titkára, miniszterhelyettes vezeti. Rapacki Londonban LONDON. (MTI) Rapacki lengyel külügyminiszter szombaton érkezett Londonba, s hétfőn Gordon Walker külügyminiszter ebédvendége lesz. Várakozás szerint eszmét cserélnék a Rapacki-terv néven ismert közép-európai atommentes övezet gondolatáról, amely — mint megfigyelők rámutatnak — fő vonásaiban összhangban van a munkáspárti kormány elképzeléseivel. Az angol kormány hivatalosan még nem nyilatkozott az ENSZ-ben előterjesztett lengyel javaslatról, amely sürgeti, hogy hívják ösz- sze a NATO és a Varsói Szerződés országainak magas szintű értekezletét az európai biztonság és a közép-európai „atom- befagyasztási” terv megvitatására. Előreláthatólag ez a javaslat első helyre kerül Rapacki és Gordon Walker nem hivatalos eszmecseréjén. Londonban egyébként hivatalosan közölték, hogy Gordon Walker a jövő év folyamán ellátogat három kelet-európai ország fővárosába: Belgrádba, Prágába és Varsóba. A külügyminiszteri kinevezésekor a brit külpolitika egyik céljaként jelölte meg a kapcsolatok javítását a kelet-európai kommunista országokkal. UNCLE SAM: MINDENKI A FEDÉLZETRE! Frankfurter Allgemein« De csak a német Miska szaladt. Heves harcok Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a kongói kormánycsapatok előrenyomulását az utóbbi napokban megakasztotta a felkelők mind jobban kibontakozó ellentámadása. A múlt héten 47 fehér zsoldos és 200 kormánykatona elfoglalta Paulis városának háromnegyed Párizs Kis-Európa politikai egyesítéséről akar tárgyalni a hatokkal PÁRIZS (MTI) Rusk bejelentése, hogy az atlanti közös atomerőben érdekelt országok januárban külügyminiszter-helyettesi szinten külön- értekezletet tartanak, nem kel-' tett meglepetést Párizsban. Rusk, Schröder és Gordon Walker már a NATO tanácsülésekor elhatározták az „MLF klub” megalakítását. Az Olaszország és Hollandia bevonásával megtartott első párizsi értekezletnek csak azért volt formális jellege, mert Saragat olasz külügyminiszter az elnökválasztás miatt nem volt hajlandó érdemben tárgyalni a közös atomerőről. Az MLF terve miatt továbbra is feszült a viszony Franciaország és a többi nyugati nagyhatalom között. A francia és az amerikai álláspont között — írja a Le Monde — egyre nyilvánvalóbb az ellentét. A francia elnök korlátozott koalíciót akar, amely nem jelenti az erők integrációját és Franciaország katonai szuverenitásának csökkentését. Az Egyesült Államok és a NA- TO-országok többsége viszont az atlanti szövetség politikai és katonai egységére törekszik. A lap kiemeli, a két álláspont semmiképpen sem egyeztethető össze. A francia kormány most arra törekszik, hogy a közös mező- gazdasági piacról létrejött megállapodásokat kihasználva, ismét előtérbe helyezze Kis-Euró- pa politikai egyesítésének kérdését és ily módon megakadályozza a társországok egyértelmű lecsatlakozását az Egyesült Államok mellett. részét, de azóta helyzetük válságosra fordult, mert a felkelők körülzárták őket. Az AP jelentése szerint a felkelők több oldalról — a birtokukban levő afrikai negyed irányából és a környező falvak felől — állandó támadásokkal zaklatják a mindinkább kimerülő helyőrséget. Pénteken repülőgépen Leo- poldville-ből négy páncélgépkocsit szállítottak Paulisba, hogy a bent rekedtek sikerrel tudják felvenni a harcot a felkelők páncélos gépjárműveivel. Az ország északi részének más vidékein is megfordult a hadiszerencse, elakadt a kormánycsapatok támadása. A felkelők nagyobb méretű csapatösszevonásokat hajtottak végre Kindu és Bukavu térségében. Más értesülések szerint Kibom- bo közelében Albert Lukali vezetésével tízezer felkelő készül támadásra. A Reuter tudósítója megállapítja, hogy a felkelők Stanleyville, és egy kis határmenti sáv kivételével a kormánycsapatok offenzívája ellenére megtartották állásaikat. Csőmbe kongói miniszterelnök, aki a jelenléte ellen tiltakozó diákok tüntetése miatt a tervezettnél előbb befejezte nyugat-berlini látogatását, váratlanul Brüsszelbe érkezett. (MTI)
