Petőfi Népe, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

1964. december 20, vasárnap

0. oldal

Eleget tettünk kongresszusi küldetésünknek

Beszélgetés Borsos Györggyel, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága

első titkárával

Véget ért a Kommunista Ifjúsági Szövetség VI. kongresz- szusa. A küldöttek visszatértek munkahelyükre, s beszámolnak a magyar ifjúság legmagasabb szintű fórumának tanácskozásairól. Megyénk több mint 30 ezer KISZ-fiatalját harmincöt küldött képviselte a kongresszuson, köztük Borsos György elvtárs, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Megkértük: A kérdéseinkre adott válaszaiban foglalja össze a kongresszuson szerzett legfontosabb tapasztalatait.

— Miképp értékelte a VI. KISZ-kongresszus az elmúlt években végzett munkát, az 1060. évi kongresszus határozatának végrehajtását ?

— Az elmúlt években kezdtünk hozzá hazánkban a szocializmus teljes felépítéséhez, s e történelmi jelentőségű célkitűzés megvalósítása ifjúságunktól is fokozott munkát, megnövekedett felelősségérzetet kíván. A KISZ Központi Bizottságának beszámolója hangsúlyozta: A magyar ifjúság szorgalmas munkája, szocialista eszmei és erkölcsi arculatának kialakulása azt mutatja, hogy megértette és elvégezte a reá háruló feladatokat. Mindebben elsősorban az immár 800 ezer fiatalt számláló KISZ-tagság járt az élen. Soha nem volt még ifjúsági szervezet országunkban, amelynek a KISZ-hez hasonló tömegbázisa, mozgósító- ereje lett volna, s amely any- nyira összhangban dolgozik a társadalom legjobb erőivel a közösség ,s legnemesebb célj aiért. Nemcsak a Központi Bizottság beszátnqlcfjá, hanem a küldöttek, a meghívottak hozzászólásai, aj tanácskozások egész légköre bizonyította ezt. Kádár János elvtárs felszólalása ebből a szempontból is a kongresszus legmaradandóbb élményét jelentette, aki ezt a gondolatot így fejezte ki: „Ifjúságunk érti a mi politikánkat, kommunista módon dolgozik.” Kongresszusunk alkotó munkát végzett, de nemcsak eredményeinkről, feladatainkról, hanem nehézségeinkről, problémáinkról is számot adott. A hozzászólások 90 százaléka teljesen új, konstruktív gondolatokat, javaslatokat, tanácsokat tartalmazott.

— Hogyan képviselte a

delegáció megyénk

KISZ-fiatalságát a kongresszuson?

Ügy érezzük: Bács-Kiskun megye küldöttsége elvégezte azt a munkát, amivel megyénk 31 ezer KISZ fiatalja megbízta. Delegációnkban valamennyi ifjúsági réteg képviseltetve volt. A kongresszuson két Báes-Kiskun megyei küldött kapott szót. A KISZ-lakásépítések elsőnek az országban Bács-Kiskun megyében indultak meg, s négy év alatt 433 KISZ-lakás épült. Búza Mátyás, a bajai járási KISZ- bizottság titkára bejelentette a kongresszuson, hogy a KISZ KB akcióprogramjában szereplő 10 ezer KISZ-lakásból 500 épül fel megyénkben a harmadik ötéves terv végére. Búza elvtárs az építkezésekkel kapcsolatos nehézségekről is beszélt, amelyek főként a telekkisajátítások körüli huzavonában, az igen magas belépési összegekben és az építőanyag beszerzésében jelentkeznek.

— Saját hozzászólásomban az általános iskolák és gimnáziumok, a középiskolai kollégiumok, valamint az általános iskolai hétközi otthonok létesítésével foglalkoztam, ami alapvető feltétele a tanyai fiatalok kulturális felemelkedésének, előrehaladásának. Az elmúlt négy

I

— Sokoldalúan kívánunk hozzájárulni a megyei pártbizottságnak a gyenge termelőszövetkezetek megerősítésére hozott határozatának megvalósításához.

— Tanulóifjúságunk körében az életre való felkészítést, a termeléssel való szorosabb kapcsolatot, a hatékonyabb világnézeti nevelést, az öntevékenyebb szervezeti élet kialakítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését tekintjük legfontosabb feladatunknak. Az is célunk, hogy növeljük a KISZ-vezetőképzésben résztvevők létszámát, és javítsuk a vezetőképzés színvonalát.

— A KISZ-kongresszus határozatának csak úgy tudunk eleget tenni, ha az elkövetkezendő években még szélesebb ifjúsági rétegekkel, tömegekkel ismertetjük meg pártunk politikáját, s ha még több fiatalt mozgósítunk az ipari és mezőgazdasági tervfeladatok tudatos végrehajtására. Azt kérjük megyénk ifjúságától — továbbra is, hogy tegyenek ma többet, mint tegnap és holnap többet, mint ma, a mindennapi termelőmunkában, társadalmi, tevékenységükkel a szocializmus teljes felépítését célul tűző nagyszerű munkánk meggyorsításáért — fejezte be nyilatkozatát Eorsos György elvtárs.

B. Gy.

Kétszer már megcsinálták a Kecskeméti Aranyhomok Szálloda parkettáját, de — három a magyar igazság — megcsinálják harmadszor is. Akkor talán majd jó lesz. Nem árt még egyszer hangsúlyoznunk: — talán, mert hiszen amit kétszer rosz- szul csináltak meg a derék iparosok, azt ugyebár elhibázhatják harmadszor is. Mindenesetre most már lényegesen kevesebb esély van erre, mint korábban. A hiba okait ugyanis nemrégiben tudományos módszerekkel (nedvességmérő műszer stb.) egytől egyig felderítették.

A történtek röviden: Az ÉM Országos Szakipari Vállalat 1962. decemberében fejezte be az új szálloda parkettázását. Nem sokkal később azonban a teljesen józan vendégek is azt tapasztalták, hogy az étterem és a cukrászda egyes pontjain mozog a lábuk alatt a talaj. A kísérteties jelenségnek egészen egyszerű magyarázata volt; felpú- posodott a szinte vadonatúj parketta.

A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. tervosztálya nem volt rest és beperelte a szakipari vállalatot, joggal állítván, hogy a parketta használati ideje nem néhány hónapra tehető csupán — rendes körülmények között. A kivitelező — ahogy az már lenni szokott — nem adta be könnyen a derekát. Érvelt, vitatkozott, igyekezett megszabadulni a plusz munkától. A vitát

végül is a szakértői vélemény döntötte el, amely szerint a parketta felületének mindössze 10 százalékát ragasztották az alaphoz az iparosok. Bizonyára a fáradtságukat akarták csökkenteni eme „sajátos módszer” segítségével.

A döntőbizottság határozata nyomán azonban le kellett rakniuk a parkettát másodszor is és most már — saját kárukon tanulva — nem spóroltak a „csirizzel” sem. Két hétig tartotta is magát az új padlózat becsülettel. Aztán ismét felpú- posodott. Űjabb per és újabb szakvélemény: tervezési hiba folytán rosszul vannak szigetelve az utcai portálok, ezért a nedvesség beszivárog a parketta alá.

A megállapítás nyomán újabb vállalat, név szerint az ÉM Középülettervező került az alperesek sorába. Az erősen kifogásolható terveket ugyanis ennek a mérnökei készítették.

Feltételezzük, hogy a tervező vállalat a harmadszori parkettázás, az újratervezés és a felmerült kötbér költségeinek egy részét áthárítja majd a felelős dolgozókra. Bármilyen példás szigorral is szabják ki azonban a büntetést, az anyagi teher nagyobbik része mégis csak a vállalat, azaz a népgazdaság — azaz mindannyiónk nyakába szakad.

Békés Dezső

Rajtavesztettek a népvagyon dézsmáló!

SÚLYOS, a társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó gazdasági bűncselekményt göngyölített fel a megyei rendőrfőkapitányság. Az ügy összes vonatkozásainak megértéséhez szükséges, hogy megismerjük két nagyüzem évek óta vajúdó nehézségeit, ugyanis e gondok megoldásának leple alatt követtek el bűncselekményeket vezető beosztású emberek.

Néhány évvel ezelőtt kezdődött meg az ÉM. Fémmunkás Épületlakatos és Fémtömegcikkipari Vállalat gyors fejlődése. A jelentős felfutás magával hozta, hogy az üzem szűkében volt szállítóeszközöknek, s ezért bérelt vontatókkal oldották meg a szállítást.

A Fémmunkás Vállalatnál számviteli osztályvezetőként dolgozott Tóth István, akit az elmúlt évben a lajosmizsei Petőfi Termelőszövetkezet dotációs főkönyvelőjévé neveztek ki. Tóth rövidesen barátságot kötött Csé- pes Imrével, a Petőfi Tsz dotációs elnökével. A két „társ” elhatározta, hogy nagy jövedelmet biztosítanak maguknak, s ezért a termelés növelése helyett a segédüzemágaknak a törvényes kereteket meghaladó működtetésére rendezkedtek be. A kábeldobok javításától kezdve mindent elvállaltak, s a segédüzemágak törvényes kereteinek átlépése miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság bűnszövetségben üzletszerűen jelentős ter- mék\és érték tekintetében elkövetett, szövetkezet működésével leplezett üzérkedés miatt folytat ellenük eljárást.

EZZEL a közös gazdaságot és más, főképpen budapesti vállalatokat károsító, üzelmekkel egy időben itt, Kecskeméten is próbálták más módon bevételhez juttatni a tsz-t, de egyúttal önmagukat is. Tóth jól ismerte a Fémmunkás szállítási gondjait és egy beszélgetéskor Gajdácsi Árpádnak, az üzem szállítási osztályvezetőjének felajánlotta a tsz vontatóit 50 forintos óránkénti bérért, amely magasabb, mint a gépállomás és az állami fuvarozási vállalat, szállítási tarifája. Eközben a tsz

földjeit a gépállomás traktorai művelték a gyenge tsz-eknek kijáró kedvezményes díjért.

Gajdácsi feletteseinek jóváhagyásával szerződést kötött a Petőfi Tsz vezetőivel, s 1963 júniusában a tsz erőgépei megkezdték a szállítást az üzem részére. E lehetőséget természetesen más termelőszövetkezet, így a kecskeméti Alkotmány Tsz is igyekezett kihasználni, s az Is felajánlotta vontatóit. Gajdács! eközben ráébredt arra, hogy a tsz jelentős jövedelemhez jut, s ezért Tóthnak bejelentette, bizonyos anyagi ellenszolgáltatásért hajlandó, csak a lajosmizsei Petőfi Tsz gépeit foglalkoztatni, sőt el nem végzett munkát elszámolni. Tóth, Csépessel megegyezett Gajdácsi díjazásában. Az elmúlt év szeptember 11-én elszámolásra került az első fuvarköltség, amelyet már hamis munkalapok alapján számfejtettek. Ebből a pénzből nem tudtak fizetni Gajdácsinak a tsz vezetői.

A BŰNSZÖVETSÉGNEK azonban segítségére volt az, hogy a Fémmunkás bővítésével 10 hold- nyi területet kellett bekeríteni. Az üzem vezetői kérték a Petőfi Tsz elnökét, adják át e célból — az üzem állományába — az építő brigádjukat a kerítés felépítése idejére. Tóth és Csépes ebben nem látott üzletet, éppen ezért megoldásként felajánlották: felépítik a kerítést bérmunkában, s azt rakodási díjként számlázzák le. Az egyezséget megkötötték, s a munkát elvégezte a tsz építő brigádja. Az építők bérét Tóth István fizette ki, de üres bérjegyzékeket íratott alá a munkásokkal. A munkabér összesen 120 ezer forint volt, ennyit is számolt el a jegyzékeken, de a munkásoknak csak 67 ezer forintot fizetett ki, s a lyilönbözeten Tóth, Gajdácsi és Csépes osztozkodott.

Az üzem 1963 júniusától, 1964 májusáig a Petőfi Tsz-nek ösz- szesen 624 ezer forint rakodási díjat fizetett - ki, amelyből 501 ezer forint a megdolgozatlan többletszámlázásból adódott. A szállításnál a fiktív számlák összege pedig több mint 150/

ezer forintot tett ki. A kecskeméti Alkotmány Tsz 65 ezer forinttal számlázott többet, mint amennyi járt volna, s a Fémmunkás azt is kifizette.

S A BÜNLAJSTRÖM ezzel még nem ért véget. A tsz építő brigádja — ugyancsak szabálytalanul — a községi iskolákat tatarozta, amelynél Tóth 15 ezer forintot szerzett Gajdácsival és Csépessel. A pénz annak ellenére, hogy Tóth 4000, Csépes 5000, Gajdácsi 2600 forintot keresett, nem volt elég. Tóth és Csépes megbízta Murinai Ferenc lajosmizsei kisiparost, hogy javítsa meg a tsz két pótkocsiját, de 20 ezer forinttal számoljon többet. A pótkocsik elkészültek, s a 20 ezer forintot Tóth és Csépes vágta zsebre.

Tóth István, Csépes Imre és Gajdácsi Árpád összesen 842 ezer forintos kárt okoztak a társadalmi tulajdonban, s ezzel párhuzamosan elhanyagolták a termelőszövetkezet gazdálkodását is. Céljuk ugyanis nem az volt, hogy a termelőszövetkezet a mezőgazdasági termelés növeléséből álljpn talpra, fejlődjön, hanem: látszateredményekre törekedtek, s ezeket a különböző bűncselekményekből származó pénzösszegekkel igyekeztek úgy feltüntetni, mintha az a tsz gazdálkodásából adódott volna.

AZ ELKÖVETETT bűncselekmények jó néhány tanulsággal szolgálnak. Ezek az emberek visszaéltek a bizalommal, a beosztásukkal! Ahelyett, hogy a tsz gazdálkodásának megjavítására törekedtek volna, meg nem engedett eszközökkel, csalárd módon nagy kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. Ennek az ügynek azonban más vonatkozása is van. Sem a tsz ellenőrző bizottság, de a felettes szervek sem ellenőriztek, sőt a látszateredmények láttán nem figyeltek fel arra, hogy Csépes és társai fosztogatják a nép vagyonát. Az ellenőrzés elmulasztása, ha az huzamosabb ideig tart — ezt a példa nagyon jól bizonyítja — ilyen sályos bűncselekmények elkövetésére ad alkalmat.

Gémes Gábor

\

Három a magyar igazság?

évben több mint 8 ezer fiatal végezte el a nyolc osztályt, de az általános és középfokú oktatást biztosító tanintézeteink fejlesztése még mindig elmarad nemcsak az igényektől, hanem az országos átlagtól is. Kértem hozzászólásomban a tanyai gyerekek részére épülő hétközi otthonok létesítésének hatékonyabb szorgalmazását, támogatását.

— Megyénk ifjúságának a munkáját reálisan és elismerően értékelték a kongresszuson, Méltatták a mezőgazdaságban versenyző 10 ezer Bács-Kiskun megyei fiatal eredményeit, az iparban dolgozók munkáját, a védnökségvállalásokat, az oktató és nevelőmunkában elért sikereinket. A kongresszus elnökségében helyet foglalt Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság KISZ titkára, részit vett a jelölő bizottság munkájában Bodor Mária, a lakiteleki Szikra Tsz KISZ titkára. A KISZ-kongresszusa a KISZ Központi Bizottsága tagjai sorába választotta Fekete Katalint, a Kecskeméti Rádiótechnikai Gyár fiatal dolgozóját, Bodor Máriát, Katona Istvánt és engem. A KISZ KB póttagja lett Földvári Imre, a Bajai Férfifehérnemű- gyár KISZ titkára, s a KISZ Központi Revíziós Bizottságának egyik tagja szintén küldöttségünk tagjai közül került ki Pap István, a megyei KISZ- végrehajtó bizottság tagja személyében. Mindez azt jelenti, hogy az országos KlSZ-szervek- ben megyénk ifjúságának is megfelelő képviselete van.

— Melyek azok az elvi és gyakorlati feladatok, amelyek a KISZ kongresszusi határozatából megyénk KISZ alapszervezeteire és ifjúságára várnak a következő években?

— A kongresszus határozatának megvitatása, az ebből adódó helyi feladatok konkretizálása, alapos előkészítést, hosz- szabb időt kívánó program. Célunk, hogy minden KISZ és szervezeten kívüli fiatal megismerje a kongresszusi határozatot. Megjelöljük, kire milyen feladatok hárulnak ennek végrehajtásából, s végül megkeressük a gyakorlati megvalósítás legcélszerűbb módszereit.

— Továbbra is legfőbb feladatunk a termelés fokozott segítése. A megyei pártbizottság határozatainak megfelelően megyénk gazdasági tervfeladatainak valóraváltásáért dolgozunk. Ez gyákorlatilag egybeesik a KISZ akcióprogramjával is. A termelékenység, a takarékosság fokozása mellett a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt segítjük a magasabb technikai— műszaki színvonal kialakítását. A KISZ-kongresszus határozata szerint a harmadik ötéves terv végére a jelenlegi 55 ezer mezőgazdasági munkagéppel szemben 100 ezer gép üzemel az országban. Elegendő létszámú traktorost, gépkezelőt képezni ezek nyergébe, a jelenleginél több fiatalt bevonni nemcsak a különböző termelési akciókba, hanem a KISZ-szervezeti életébe, az általános politikai, szakmai képzésbe — mindez alapvető célkitűzésünk.

— Tovább kívánjuk mélyíteni és szélesíteni a KlSZ-szerve- zeteknek a párt, valamint q, gazdasági vezetőkhöz fűződő kapcsolatát, a pártszervezetekhez való viszonyt, s természetesen, továbbra is törekszünk a munkafegyelem megszilárdítására, s az elvtársi légkör kialakítására mind a munkahelyeken, mind a KISZ-szervezetekben.