Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-12 / 265. szám
'r7$fiz?Ynr& ae tlidrqttff pnplmk Szcintigiáí és társai A tudományok segítik egymást. A fizika például sokat tesz napjainkban az orvostudományért. A Gamma-gyár már sorozatban gyártja a szcintigráf elnevezésű műszert, amelyre talán az „izotópos térképező” a legjobb magyar kifejezés. Eredménye világraszóló. A szcintigráf, elsősorban olyan megbetegedéseik felismerésénél szolgál segítségül, amelyeknél a szervezet egyes szövetféleségei bizonyos radioaktív izotópok hatására rendellenesen viselkednek. Hogy működik a szcintigráf? Egy tapintófej — különleges műszereikkel felszerelve — néhány cm-re a testtől szinte milliméterről milliméterre letérképezi a test felületét. A regisztráló berendezés jelzi, hogy a szervezetbe vitt radioaktív izotóp hogyan helyezkedik el, hol dúsítódott, illetve ritkult a legjobban. Ahol a normálistól eltérő sűrűbb vagy ritkább vo- nalkák jelzik a sugárzást, elsősorban ott keresendő a megbetegedés. Ebből aztán a szakorvosok könnyen következtetnek a daganatok elhelyezkedésére, kiterjedésére, sőt formájára^ Űj felfedezés a radiocirku- lográf is. A vérkeringés ellenőrzését úgy végezték, hogy a vénán keresztül festékanyagot fecskendeztek a véráramba. A másik karon megnyitották az ütőeret; sorozatosan vérmintát vettek és a festékanyag hígulá- séból állapították meg, hogy egy perc alatt mennyi vér haladt át a szíven. Az új műszer segítségével az egész vizsgálat lényegesen leegyszerűsödött, és ami szintén nem lebecsülendő, a fájdalmas ütőérnyitás is elmarad. A vénán át bejuttatott radioaktív izotóp a szívbe kerül, s a fölé helyezett számláló pontosan megmutatja, percenként milyen mennyiségű vért bocsát keresztül a szív. Kesergő városatyák, sártenger és egyéb gondok - egy évszázad távlatából Még a XIX. század végén is sok baj volt Kiskunfélegyházán a belterületek úthálózatával. Toldozgatták, foldozgatták, de bizony az esős idők beálltával a feneketlen sártól továbbra is csak járhatatlan maradt az utak nagy része. Száraz időjáráskor pedig olyan por lepte el a várost, hogy őszi ködnek is beillett volna. A város útjainak állapotá a város vezetőinek — a mindig üres kassza miatt — sok fejtörést okozott. Tettek ugyan felterjesztést az illetékes fórumokhoz, de kézzelfogható segítséget nem kaptak. Halogatás és utasítgatás A város főutcájának kőburkolattal való ellátására miniszteri engedélyre volt szükség. Ennek kieszközlése végett a város polgármestere — lefestve a közutak állapotát — így ír az akkori országgyűlési képviselőnek. „A kőút iránti miniszteri engedély még most sem érkezett meg hozzánk. A feneketlen sár, a járhatatlan út a városban keserű panaszra fakasztja a közönséget, s türelmetlenül várja már az engedélyt.” Amikor a város főutcájának (Kossuth u.) kikövezésére a miniszteri engedélyt nagy nehezen megkapták, akkor pedig a Kiskun Kerület akadályozta a kivitelezést. 3. Mit hiányol lapunkban és mivel foglalkozzunk többet az olvasó érdeklődésének kielégítése érdekében? ................ ........ >**»**»**-•«-»•*’ Név: !••><•<«*« • • • rn w » Lakcím: .... Foglalkozás: Válaszlevél Ez a küldemény bérmentesítés nélkül is feiodKató Az esedékes díjat kézbesítéskor a címzett fizeti Petőfi Népe szerkesztőségének KECSKEMET Városi Tanács Az idő múlt, s az Utak tovább romlottak. A város a kerületi alkapitánytól az utasításnál egyebet az utak rendbehozatalára vonatkozólag nem kapott. A polgármester az utasításra így válaszolt- „Folyóévi 4b0jlS72 szám alatti azon felhívására, hogy az itteni Vaspályaudvartól a városba, s ezen keresztül vezető útnak azonnali jó karba helyezéséről gondoskodjam, bisztélettel jelentem, hogy a kérdéses út járhatatlan állapota valóban nem csak a postának, hanem a városbeli és az egész nagy vidéki közlekedésnek is felette nagy hátrányára, s ennélfogva kimondhatatlan kárára van. Sajnos, hogy a jelen időjárás miatt, midőn a feneketlen sár a naponkénti esőzés következtében egyre növekedik, ezen útnak a közlekedésre alkalmassá hozatala, javítása már, ámbár meg- kisértetelt, ez időszerinl tellyes lehetetlen, a kitavaszodásig nincs is remény hozzá, hogy járható legyen. Városunk lakossága ismerve a kérdéses út minőségét, nem közlekedik jelenleg rajta, de elkeseredve szemléli, hogy olykor a vidéki utazók nem ismerve a körülményt a kérdéses közlekedési úton, a szó tellyes értelmében elakadnak, s igavonó jószágaik kidüledezve, fülig sárral vonatainak be, s naponta hallható nem a legjobb áldás kívántatik azokra, akik a kőút kiépítése ügyében akadékoskodnak. Ez alkalommal tehát midőn kény- telenitve vagyok kijelenteni, hogy a kérdéses út ezidő szerint nem javítható, tiszteletteljesen kérem fel tekintetes Al- kapítány urat, hogfö tekintve a jelen körülmény által is igazolt kőút kiépítése iránti méltányos, a már felsőbb helyen megadott engedélynek lejuttatása iránt, a közérdeknél fogva is mielőbb intézkedni méltóztassék." A ma krónikája Városunknak ezeket a kellemetlen emlékeit ma már csak a levéltár elsárgult papírjai őrzik. Félegyháza belterületének úthálózatát vizsgálva, a felszabadulás óta jelentős fejlődést állapíthatunk meg. A város belterületének úthálózatából a burkolt utak hossza mintegy 20 kilométer. Eltűnt már nemcsak a feneketlen sáros főutca, eltűnt a fogat kocogtató kőkocka burkolat is, hogy helyet adjon a szép sima, pormentes aszfalt burkolatnak. De nemcsak a főutca lett a felszabadulás óta portalanítva, hanem a városnak több mellékutcája is. így a Horváth Zoltán utca, a Kilián utca, Bercsényi utca, Engels utca stb. Eltűntek a deszkapallók A gyalogjárdák is fejlődésen mentek át. Nem kell már deszkapallón közlekedni, mint a század elején is, amikor sok utca ilyen volt, vagy ilyen sem. Ma az emberek közügynek tartják, hogy házuk előtt rendes, tiszta, járható legyen az út. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy üde, szép legyen városunk. Nyáron rengeteg a virág, fa van a házak előtt, parkok díszítik a központot. Sok szorgalmas ember munkájának eredménye ez. Szabó Sándor levéltáros INTER MEZZO Feleségednek népnapja lesz. Egész napi fárasztó munkád után elrohansz, járod az üzleteket, valami szép és egyszerű ajándék után kutatsz. Szakad az eső. Az emberek bemenekülnek az üzletekbe, s inkább vásárolnak valamit, csak ne ázzanak a loccspoccsos időben. Köd és eső, víz és esernyők, s gyorsan lépkedő emberek az utcán. Ct óra harminc, délután. Valami egyszerű, de szép ajándékot szeretnél. Egyik üzletből a másikba mész. A cipőd átázott már és a kabátod is, homlokodon végigfolyik a hideg esőié. Nem törődsz vele. Örülsz, hogy szép ajándékra leltél, s gondolatban már az otthoni estéd örömeit Ízlelgeted előre. Autók suhannak el melletted, rádfröcskölik a vizet, de nem bánod azt se. Titkon talán még szépnek is találod száguldásukat. Hasítják a vizet és az utca homályát. Gyönyörű nyugalmat érzel. Hirtelen csattanás, csúszás, zörgés, kiabálás. Elütöttek egy leányt. Ott áll a lilás színű Wartburg és ott fekszik a leány a vizes köveken. Talán tizenhat éves lehet. Beemelik a lányt a kocsiba és viszik a kórházba. Te csak állsz és hallod az emberek szörnyülködéseit. Be nem jut el tudatodig, amit mondanak. Elindulsz hazafelé, de csak vonszolod magad., a lábaidba is elviszik az erek a végtelen szomorúságot. Es a gyűlöletet. Mert gyűlölöd azt az embert, aki magas volt és elegáns, akinek lilás színű Wartburgja van és a zebra közepén (!) elgázolta azt a kislányt. Mert gyorsan hajtott. Nézed a többi autót. Mind siet, száguld. Némelyik veszettül. Beléd hasít akaratlanul: vajon melyik üt el megint valakit? Kit kell gyászolni a következő pillanatoktól? A tragikus élmény nem enged el. Elgázolták a leányt, aki szabályosan haladt az úton. És most hiába tárja haza a családja. Egy telefont kapnak csak helyette. . Nem tudsz szabadulni a látványtól. És a gondolattól: Mi lehetett fontosabb, mint az emberélet? Az érieleezlet? Nem lehet fontosabb! A randevú? Várhat. A vacsora, az éhes gyomor? Valamivel később, ki lehet bírni. Vagy egyszerűen benne van már a vérünkben a sietés, a rohanás? Az életet nem is tudjuk elképzelni az állandó rohanás nélkül? Hajszoljuk az életet, s közben megfeledkezünk magáról az életről is? Szakad az eső. Közben hazaérsz. Ideje már, mert elázott rajtad a kabát, s alatta az inged is. Es a csomag a kezedben, az is elázott régen. A népnapi ünnepség öröme, boldogsága is elázott... Befelé ömlő könnyeidtől. Varga Mihály PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Meze] István Igazgató Szerkeszt 5ség: Kecskemét, városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki Lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/o Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj I hónapra 13 forint Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-83. Index: 23 MS.
