Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-04 / 259. szám
19W. november 4, szerda S. oldal Fiatalodik a 300 éves iskola HÉTKÖZI Uf épület »»árny at kapott a halasi gimnázium Az idén ünnepelte fennállásának 300 éves jubileumát a halasi gimnázium. Az iskolák életében nem ritka az ilyen jubileum, az a töretlen pálya azonban, amelyet ez az intézet befutott, igényt tart arra, hogy nagyobb figyelemmel forduljunk feléje. Korától teljesen függetlenül is megérdemli, Szilády Áron, az iskola névadója nemcsak egyik legtekintélyesebb igazgatója volt az intézetnek, hanem a magyar tudomány nagy egyénisége is. Számos külföldi egyetem díszdoktora, az Akadémia tagja, és egyik legnagyobb turkológusa az orientálisita tudománynak. Nagy tanárok — nagy tanítványok De nemcsak őt kell felemlegetnünk. Az intézetnek nevezetes professzorait tartjuk számon. A három demonstratív tudomány: a fizika, kémia és biológia szertárai is ilyen tanárokról vannak elnevezve. A fizikai intézet Friedrich Lajosról, a biológia Földi Jánosról és a vegyi intézet Zsoldos Jánosról kapta a nevét. A három szertár felszerelésében méltó a három tudóstanár emlékéhez. Nehéz különbséget tenni közöttük, mert mindegyik kitenne egy kisebbfajta tudományos intézetet, vagy múzeumot. Az iskola három szertára az 1892-ben emelt hatalmas épületben kapott előkelő helyet. Asztalos Andor igazgatóhelyettes nagy büszkeséggel mutogatta végig a kincset érő szertárakat és előadótermeket. Eddig bizony nagyon szűkén voltak a helynek. A gimnáziumban 18 osztály működik, így a fizikai, biológiai és kémiai előadótermeket is osztályteremnek kellett igénybe venni. Még így is volt olyan osztály, amely naponta más-más tanteremben kapott helyet aszerint, hogy melyik osztály volt politechnikai oktatáson. ötszázhatvannyolc tanulóból 410 a lány. A gimnáziumhoz ugyanis leánykollégium is kapcsolódik. Egyébként a soltvad- kerti és jánoshalmi kihelyezett gimnáziumi osztályok önálló gimnáziummá fejlesztése nagyban csökkentette a vidéki gyerekek beáramlását, az iskola mégis „telt ház”-zal dolgozik. A tisztán, ízlésesen öltözött tanulók példás fegyelmet tartanak, ami nemcsak az ő dicséretükre szolgál, nyilván nagy része van ebben a 28 tagú tanári testületnek is. Városi sportközpont A gimnáziumhoz tartozó háromholdas park nem hever kihasználatlanul. Itt van a városi sportközpont. A futballt kivéve itt tartanak mindenféle sport- rendezvényt az üzemek és vállalatok is. Megvan hozzá a felszerelés. Még esti mérkőzésekre is alkalmas a park, mióta felszerelték a világítást. A tornatermet is használják a vállalati sportolók. Az üzemek és az iskola között nagyon jó a kapcsolat. Az osztályok politechnikai óráikat az arra kijelölt üzemben tartják. Az üzemek, vállalatok készségesen segítségére vannak a gimnáziumnak. Előmozdítója ennek többek között az is, hogy az iskolában folyó felnőttoktatás keretében a vállalatok és üzemek vezetői közül 1957 óta igen sokan tettek érettségi vizsgát. Dr. Láng Mátyás tanár, az iskola könyvtárosa elmondotta, hogy az intézet jelenleg mintegy 13 ezer kötetes könyvtárral rendelkezik. Régebben 50 ezer kötetes könyvtáruk volt. Ez magában foglalta Szilády Áron világhíres turkológiái könyvtárát is. Ennék a könyvtárnak érdekes története van. Szilády Konstantinápolyban egy egész antikváriumot megvásárolt. — Az anyagnyelvészeti szempontból igen nagyértékű. Mint tudományos anyagot, az Akadémiai Könyvtár és az Országos Széchenyi Könyvtár vette kezelésbe a felszabadulás után. A gimnázium 1868Lban kapott érettségi-jogot. Az első esztendőben kilenc tanuló tette le az érettségit. Azóta nagyot fejlődött az iskola, szűk lett az épület, tenni kellett valamit. Az új épületszárny Kettőmillió 600 ezer forintos költséggel hozzáépítettek tehát egy szárnyat, amely korszerű politechnikai termet, négy tantermet, mosdókat, WC-ket és szertárakat foglal magában. A klasszikus szépségű öreg épülethez ízlésesen kapcsolódó, modem vonalú kétemeletes szárny- épület nagy terhet vesz le a nevelőtestület válláról, mert így most már megszűnnek a tantermi problémák. Öröm nézni, hogy a diákok milyen féltő szeretettel vették birtokba az új épületet. Rend, tisztaság és fegyelem, no, meg jókedv mindenfelé. De a fegyelemmel párosul a jó előmenetel is. Az iskolaátlag eredménye jobb, mint más iskoláké. Folyik a felnőttek gimnáziumi oktatása is esti és levelező tagozatos. Az esti tagozatos felnőttek most is többen varinak 250-nél. Valóságos nagyüzem ez az iskola. Mintaszerű nagyüzem! Balogh József Az iskola új épületszárnya. — Tanár úr, kérem, hogy lehet az, hogy Kossuth Lajosról az ' iskolai történelemkönyv olyan szép szavakkal emlékezik meg, ugyanakkor Marx Károly annak idején az egyik 'helyen eléggé lehúzta róla a vizes lepedőt? Ez bizony elég szemtelen kérdés volt, hiába ágyazták a tudományosság látszatába. Küszöb is észrevette a cselt, de előbb ki akarta puhatolni, honnét fúj a szél. — Kérem, fiúk, kh ... kh ... — köhintett néhányat, öreg ráspolyra emlékeztető hangon. Fiúk megszólítással illette az egész osztályt. Nem tudta megszokni, hogy lányok is vannak a teremben, nem tudott változtatni a sok évtizedes hangsúlyon, vgay talán azt gondolta, hogy vegyék a lányok megtiszteltetésnek ezt a megszólítást. — Kérem, nem tudom, honnét veszik ezt? — Itt van, tanár úr! — állt fel Hézinger Mátyás, a Hézinger ügyvéd fia. — Apám könyvtárában találtam ezt a könyvet, ebben vannak ezek a kitételek. Marx azt állítja, hogy Kossuth nem volt valami következetes forradalmár, sőt, az emigrációjában egészen furcsán viselkedett, volt rá eset, hogy még a köztársasági érzelmeit is megtagadta. — És maguk, khm... khm... szóval, már el is olvasták azt a könyvet? — El, hogyne, az egész osztály — ugrott be a kérdésnek gyanútlanul Hézinger. — Hát akkor, mit akarnak tőlem? Maguknak jobban kell tudni! Maguk ugye még fiatalok, hogy úgy mondjam, következetes marxisták, míg én, ugyebár, maguk szerint; csak egy kókler, egy svindler vagyok, ugye, ezt akarta mondani, Hézinger? Legalább is ezt gondolta magában. — De tanár úr kérem! — hökkent meg Hézinger a nem várt fordulattól és kétségbe volt esve. Dehogy is akarta ő eny- nyire kiélezni a dolgot, csak azt remélte, amit a többiek, hogy sikerül elbliccelni egy egész órát. Küszöb majd hozzáfog magyarázni, 'hogy is kell értelmezni Marx kifejezéseit, hogyan illeszkedik be ez a Kossuthról vallott koncepciónkba — ez kedvenc kifejezése volt Karsai tanár úrnak —% s hogy az ' egészet lejlődésében kell nézni és így tovább. Meg aztán, majd talán restelli is egy kicsit, hogy nem elég tájékozott a jelzett munkát illetően — szóval egy kissé leszállítják a magas tanári lóról, ahova mindig felkapaszkodik, ha történelemről van szó. Mert tudása, tárgyi tudása az van neki, el kell ismerni, csak úgy kapásból mondja az évszámokat, neveket, csaták helyeit... No, de most jól nézünk ki. Még meg lehet, hogy a tanári testület elé viszi a dolgot. A tanári tekintély megsértése ... brr ... még gondolni is rossz rá a közelgő vizsgák előtt. Az apja nagyon komolyan veszi az ilyesmit. Mindenáron orvost szeretne faragni a fiából — jó pálya, szabad pálya, tisztes kereset! — szokta mondani. Már pedig ehhez legalábbis jeles bizonyítvány kell, ez a minimum, s otthon nincs irgalom, ha a bizonyítványról van szó ... Pláne egy vacak történelemjeggyel rontani .el... Hézinger sápadozott, de Küszöb oda sem figyelt. Csak ült magába mélyedve. az osztály- könyv lapjai fölött mélázva, mintha azon töprengene, érdemes-e még folytatni a mai órát ez utána az incidens után. — Tanár úr, kérem, nem is az én ötletem volt ez az egész — robbant ki Hézingerből a kétségbeesés. — A könyvet ugyan én hoztam, de Romsics mondta, hogy provokáljam a tanár urat. és ... — Pfúj, gerinctelen — düny- nyögte maga elé Küszöb tanár úr és messze elnézett a makogó fiú feje fölött. — Igaz ez, Romsics? — szeMándies Mihály csávolyi általános iskolai igazgató tanyai iskolában kezdte a tanítói pályát — a felszabadulás utáni években. Megismerte a pedagógus gondjait, akinek nyolc osztályt kell tanítania, s a gyerekek nehéz helyzetét, akik számára az iskolába járás is fáradságos munkát jelent sok kilométeres távolságokról. Tapasztalta, milyen hátrányban vannak a tanyai iskolások a városi gyerekekkel szemben az ismeretek megszerzésében. Egyetlen tanyai tanító, akármilyen jól képzett, tapasztalt pedagógus, képtelen nyolc osztálynak olyan alapos oktatást nyújtani, nevelést biztosítani, mint a szakosított iskola, hátrányát csak kemény többletmunkával tudta ledolgozni a tanyai gyerek, ha középiskolába került. A fiatat iskolaigazgatót a határbeli tanulók fejlődéséért érzett nyugtalanság sarkallta kezdeményezésre. Kidolgozta, ismertette tervét olyan kollégium létesítéséről, melyben a tanyai felsőtagozatos iskolások laknának bent a községben. A tantestület lelkesen ajánlotta fel segítségét. Kezébe vette az ügyet a községi tanács is. Amikor támogatásképpen letette a maga 50 ezer forintját az asztalra, épületátalakításra, a járási tanács 80 ezer, a megyei tanács vb pedig 240 ezer forinttal csatlakozott. Negyven felsőtagozatos tanuló előtt ezen az őszön tárta ki kapuit a csávolyi hétközi otthon, azaz: tanyai kollégium. A kisfiúk, kislányok ellátása állami költségből történik, a szülőkre minimális hozzájárulási költség hárul. Mit kapnak ezért viszonzásul? , Gyermekeik korszerű tanítását, nevelését. A tanyai élet a kisgyerek munkás kezét is igénybe veszi, s míg otthon vannak, a házi kisegítés miatt tanulásra nem sok idő jut. A hétközi otthonban annak a kötelességének él a gyerek, ami ebben a korban ráhárul: tanul. Színes, sokrétű az oktatás, kísérletek, szemléltető eszközök sora teszi érthetővé azt a tananyagot, amelyet a tanyai iskolában — eszközök híján — nehezen, vagy egyáltalán nem vett át. A kollégiumban délutáni felkészülésében nevelők segítik a tanulót. Szombatonként pedig berobog a kollégistákért a termelőszövetkezet kocsija, hogy hét végi pihenésre hazavigye őket a szüleikhez, testvéreikhez. A csávolyi kezdeményezés Mándics Mihályt nemcsak mint pedagógust —, mint országgyűlési képviselőt is dicséri. (t) Ünnepi hangverseny Kecskeméten KECSKEMÉT város felszabadulásának 20. évfordulóját nagyszabású zenekari hangversenynyel köszöntötte az- Országos Filharmónia. Ünnepivé tette az estét a művészek személye és a műsor színvonala egyaránt. A koncertet Németh Gyula vezényelte, aki ez alkalommal mutatkozott be városunkban. Németh Gyula 4 évvel ezelőtt tért haza a Szovjetunióból, ahol a Zeneakadémia elvégzése után Jevgenyij Mravinszkijnek, a Leningrádi Filharmónia karnagyának asszisztenseként működött. A hazai közönség ^zonnal felfedezte kvalitásait, melyekről hétfőn este mi is meggyőződhettünk. Temperamentumos és szuggesztív dirigensnek, dinamikus karmester-egyéniségnek ismertük meg Németh Gyulát. Pontosan ismeri a zenei effektusok jelentőségét és megfelelő „adagolását”. A zenét főleg kontrasztjaiban éli át, innen ered a muzsikálására átfogóan gezte most a kérdést a fülig piruló ifjúsági titkár mellének. — Részben igaz — állt fel a szőke, nyurga fiú illedelmesen, és látszott rajta az elszántság, hogy bevallja azt, ami reá esik ebből a nagy bűnből. — Annyi igaz, tanár úr, hogy tényleg mondtam, no, mondom, a tanár úr vajon ismeri-a ezeket az adalékokat. Mert ugye érdekes adalékok? — Kétségtelenül azok, Romsics fiam — ismerte el a tanár egy kissé megenyhülve — s nekünk illik is tanulmányozni minden fellelhető irodalmat. De ugye az orvlövészet csúnya dolog, nemde Romsics fiam? — Igenis tanár úr — hajtott fejet Romsics és ezzel el is volt boronáivá az ügy azon az órán. Nemsokára csöngettek, az osztály kitódult a folyosóra és ott vitatta tovább, bpgy kinek is volt igaza. — Ez egy pancser — tromfolt le mindenkit Czakó, az osztály egyik legtekintélyesebb embere. A tekintélyes szó itt a fizikai értelmében értendő elsősorban, mert Czakó saját bevallása szerint is tetézte súlyban a 80 kilogrammot. — Pancser, ha mondom! Csak bifláztat bennünket és ő maga is azt teszi, de égy önálló gondolata nincsen. (Folytatása következik.) jellemző feszültség. Ezek a tulajdonságok legtökéletesebben a két modern műben bontakoztak ki, de a versenymű kíséretében is megbízható, muzikális partnernek bizonyult. JUGCSZLÁV vendégszólistánk: Alexander Pavlovié — jó hegedűs. Az előadott műről (Mozart: G-dur hegedűverseny) a kottakép pontos és stílushűségre törekvő tolmácsolásán kívül nem volt ugyan sok mondanivalója, így a Mozarti-zene köny- nyedén — érzelmes játékossága helyett csupán a formálás tisztasága valósult meg nála maradéktalanul. Tempóival sem lehetett mindig egyetérteni. Legjobban a II. tétoi kantilé- nája tetszett, nem véletlen, hogy éppen ezt a tételt ismételte meg a művész. A BUDAPESTI KÓRUS (karigazgató: Forrai Miklós) ismét kiváló produkciót nyújtott Szabó Ferenc: Feltámadott a tenger c. oratóriumában. Ez a mű a mintegy tíz év előtti ősbemutató után nagy tetszést aratott mind a közönség, mind a szakemberek körében. Forradalmi tárgyának megfelelő robusztus ereje, nagy hangzó tömbjei és helyenként a nemzeti romantikát idéző dallamossága ma is az újabb magyar zene egyik sikerdarabjává teszi. A SIKERBEN jelentős része volt Bartha Alfonznak is, aki nek szép hangja és énekkultúrája különösen a „Tied vagyok, tied hazám” c. lírai tenoráriában bontakozott ki, mely egyébként az egész oratórium talán legszebb tétele. Sárai Tibor vonószenekari Szerenád-ja, rövidségénél fogva sem alkalmas arra, hogy rajta keresztül szerzőjének alkotói arcképét megismerjük. A nyitószám ez esetben valóban csak a nyitás funkcióját töltötte be, néhány érdekes hangszín-kombinációra azonban még így is fel kellett figyelnünk. VÉGÜL örömmel írjuk le, hogy a Budapesti MÁV Szimfonikusok zenekara — bár ezen a koncerten meglehetősen a kíséret szerepére szorult — feladatát sokkal magasabb szinten oldotta meg, mint legutóbbi kecskeméti szereplése alkalmával. Körber Tivadar
