Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-04 / 259. szám

Eilenffrzlk a járműpcirkot Miért sikerült a Petőfinek X ■ tonái számára október 15-én ■ megkezdődött az oktatás, kö­■ rülbelül négyszáz fiatalt ké­peznek ki gépkocsivezetőnek, a többi tanfolyamon pedig mint­egy kétezren sajátítják el a mű­szaki ismereteket. A legnagyobb érdeklődés a járművek iránt mutatkozik. Kö­rültekintő munkát követel ez az MHS szerveitől. Ezért min­den évben előbb a technikai eszközöket vizsgálják meg. Csütörtökön és pénteken az MHS megyei szövetsége Kecs­keméten ellenőrizte az alap­szervezetek gépjárműparkját. Közel 60 járművet, teher-, sze­mélygépkocsit és motorkerék­párt ellenőriztek, hogy ne le­gyen baj használat közbén. A járművek már visszaindul­tak az alapszervezetekhez és most a jó felkészülés után már a tanfolyamvezetőktől, az ok­tatóktól és nem utolsósorban maguktól a fiataloktól függ, hogy sikeres munka folyjék az MHS tanfolyamain. K. G. és miért nem sikerülhetett a Dózsának Előkészítik a személygépkocsikat a szemlére. Jövőre is NB I-ben A női kosárlabda NB I-ben befejeződött a bajnokság és el­dőlt a bajnoki cím sorsa után a kiesés kérdése is. Egy találkozó — a Sopron—Bajai MTE mérkő­zés — ugyan még hátra van, de lyezéseket. Vasárnap a Bp. Vö- ez már nem befolyásolja a he­rds Meteor nagy küzdelemben 50:49 (!) arányban győzött a Soproni Postás ellen, és ezzel a soproniak már kiestek. A Bajai MTE női csapata tehát jövőre is az NB I-be játszik. Reméljük, hogy a fiatal gárda az idén már megszerezte a szükséges rutint, és a következő évben már lé­nyegesen jobban szerepel majd. Megyei cssícs az országos váltóbajnokságon Vasárnap délelőtt kellemet­len hűvös, párás időben a Nép­stadionban került megrendezés­re az országos váltóbaj nokságok augusztusról elmaradt második fordulója. A női 3x800 méteres ifjúsági váltófutásban a Eajai MTE csapata nagyszerű küzde­lemben végig az élbolyban fut­va az U. Dózsa és a Szolnoki MÁV mögött a 3. helyezést ér­ték el. Különösein Horváth Er­zsébet futása váltotta ki az el­ismerést. Ha Szabó Sertrud ki­futja szokott formáját, akkor 0 járási összevont labdarúgó-bajnokság eredményei Északi csoport Tiszakécskei Szabadság—KTE II. 4:1, K. Egyetértés—K. MÁV 1:0. A KTE II.—K. Szállítók mérkőzés két pontját 0:0 gól­aránnyal a Szállítók kapták. Középcsoport Szabadszállási Spartacus—Kis­kőrösi Honvéd 0:3, Kunszent- miklós—Kiskunhalasi Spartacus 10:1, Hajós—Kiskunhalasi Hon­véd 3:3, Miske—Dunavecse 4:3, Bátya—Apostag 2:0, Harta—Solt 2:1, Csengőd—Kiskőrös II. 10:0. Déli csoport Bácsborsód—Gara 2:7, Csá- voly—Sükösd 1:2, Vaskút— Mélykút 0:1, Tompa—Madaras 3:0, Kelebia—Katymár 4:2, Já­noshalma—Kunbaja 7T, Her­cegszántó—Bajai Bácska Posz- tó ll. 0:1. Az olimpiások is játszanak a Ferencvárosban a WSC eilen A Ferencváros labdarúgód se­rényen készülődnek a Népsta­dionban szerdán 17 órakor sor­ra kerülő WSC elleni VVK-mér- kőzés visszavágójára. Mészáros lózsef edző elmondta, hogy a Wiener SC ellen már az olim­piások is szerepelnek, s termé­szetesen azok a válogatott já­tékosok is pályára lépnek, akik vasárnap pihentek. Már csak a jobbszélső posztja kérdéses: Ffenyvesi II., vagy Kökény ját­szik majd ezen a helyen. A zöld-fehérek tervezett összeállí­tása a következő: Géczi — Novák, Mátrai, Dal­noki — Vilezsál, Perecsi — Fenyvesi II. (Kökény), Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi dr. A Népstadion esti mérkőzé­sén NDK játékvezetői hármas bíráskodik, i az első helyet is megszerezhet­ték volna. A váltó ideje: 7:43,4, amely új megyei csúcs! (régi csúcs B. Építők. 7:48,4. Pestality, Szabó, Narancsik — 1962.) Részidők: Horváth E. 2:33,2 — Heirtelendi 2:35,8 — Szabó 2:34,4 Reméljük sikerül a vál­tót jövőre is együtt tartani és akkor a bajnoki címre is esé­lyesek lehetnek. II. AMIKOR hosszú huzavona után ez év elején pontot tettek a két kecskeméti női NB II-s csapat egyesülésére, mindenki azt gondolta, hogy az egyesített csapattól feltétlenül bajnoksá­got és NB I-be jutást lehet vár­ni. Pedig milyen messze volt akkor még a Dózsa a bajnokság lehetőségétől is! A szakosztály vezetői a megmondhatói annak, hogy milyen akadályokat kel­lett leküzdeniök, amíg a csapat eljutott odáig, hogy csoportjá­ban bajnokságot nyert. A két régi csapat játékfelfogása kö­zötti alapvető különbség, a já­tékosok személyi ellentéte, meg- nemértés, egészségtelen versen­gés, mind-mind visszahúzó erő­ként hatottak. Jó néhány hónap eltelt és már három vereség is volt a csapat tarsolyában, mire közös akarattal sikerült rendet terem­teniük. A bajnokság második felében már csupán egyszer hagyták el vesztesként a pályát és végül is a legerősebb cso­portban bajnokságot nyertek. AZ OSZTÁLYOZOK.RA hihe­tetlen akarással készültek a Dó­zsa lányai. Júliusban heti öt­ször, később heti négyszer tar­tottak edzéseket és szeptember elején valóban kirobbanó erő­ben volt a csapat. Eddig az előzményekről és most annak tudatában, hogy a Dózsa még­sem jutott az első három csa­pat közé az események részle­tes ismertetése helyett, inkább azokat a tényezőket soroljuk fel, amelyek a siker gátlói vol­tak. ELŐSZÖR lássuk a hibákat, amelyek a csapaton belül talál­hatóak —, mert bőven akadtak ilyenek is. A játékfelfogás még mindig nem egységes. Többen hajlamosak arra, hogy az ezer­szer gyakorolt játókformák he­lyett éppen a döntő pillanatok­ban a saját elképzelésük sze­rint játszanak. A csapat nem bírta el a felelősséget, az esé­lyesség súlyos és nyomasztó ha­tását. A játékosok idegei akkor mondták fel a szolgálatot, ami­kor arra a' legnagyobb szükség lett volna. Néhányan, elsősor­ban a fiatalok —, de egy-két „idősebb” sem volt kivétel — a középdöntőben, de még inkább a döntők során meg sem tudták közelíteni a korábbi mérkőzése­ken nyújtott teljesítményüket. A csapatban megtalálható hi­bákon kívül azonban jó néhány olyan körülmény is közreját­Kádár elvtárs az olimpikonok között Mint már közöltük, hétfőn az Elnöki Tanács kitüntette az eredményesen szerepelt magyar olimpikonokat. Képünkön: A kitüntetés után Kádár János elvtárs beszélget dr. Török Ferenc olimpiai bajnokkal, (MTI Foto.) szott, melyekért semmi esetre sem a szakosztály tagjai vagy a vezetői okolhatók. ITT VAN először is a rende­zés kérdése. Valamennyi női kö­zépdöntő és döntő Budapesten került megrendezésre, kizárólag budapesti versenybírósággal és játékvezetőkkel. Ennek már a középdöntőben is meg volt a hatása, mert a hat döntőbe ju­tott csapat közül öt budapesti volt. Lehet-e itt véletlenre gon­dolni ha tudjuk, hogy a női csapatok edzői közül jó néhá­nyan vezető funkciót töltenek be a Magyar Kosárlabda Szö­vetségben? Minden bizonnyal ez is közrejátszott ebben, hogy a korábbi tájékoztatást, mely szerint a döntők Tatán lesznek — egyszerűen félredobva Buda­pestre vitték valamennyi női mérkőzést. A VESZTESEK gyakran ke­resik a vereségük okát a játék- vezetésben. Mi most nem aka­runk általánosítani, sőt inkább örömmel kell megállapítanunk* hogy a középdöntőn és döntőn a játékvezetők működése ellen általában nem merülhetett fel kifogás az egy — Monostori Kálmánt kivéve. Róla nem elő­ször esik szó lapunk hasábjain. Az ő ■ működését csak egy cél vezeti; a fővárosi csapatok győ­zelmének a minden eszközzel való segítése. Ismerik már er­ről úgyszólván az ország min­den városában, és elég, ha meg­jelenik a pályán, hogy a vidéki csapat már vesztesnek érezze magái. Fel kell tételeznünk, hogy minderről a Magyar Ko­sárlabda Szövetségnek is tudo­mása, van, mégsem tesznek sem­mit, sőt következetesein éppen őt küldik ki minden olyan mér­kőzésre, ahol a budapestieknek „nyerni kell”. így történt ez a Dózsa esetében is, hiszen a kö­zépdöntő és döntő során elszen­vedett három vereség alkalmá­val mindhárom mérkőzést „vé­letlenül” éppen Monostori já­tékvezető vezette. FELTÉTLENÜL az objektív okok közé kell sorolnunk a vi­déki csapatok elszállásolásának sáinte nevetséges körülményeit. A vidékieket messze kint a Ró­mai parton, egy nyári csónak­ház kabinjaiban helyezték el, ahol napokon át nem tudtak aludni a hidegtől. VÉGEZETÜL pedig függetle­nül attól, hogy a Petőfi férfi csapata ilyen módon bejutott* és a Dózsa ugyanezért kiesett* — őszintén meg kell monda­nunk, hogy az a sport történe­tében egyedülálló rendszer —* amit az MTS módszertani osz­tálya a kosárlabdabajnokság és osztályozó címen kiírt, pontosan annyira nem vált be, mint ahogy azt előre minden szak­ember megjósolta. Ez a módszer csak a bajnok­ság tekintélyének csökkentésé­hez vezethetett, mert az egész évi rendszeres munka és az oda- vissza alapon játszott bajnokság helyett csak egy minden szem­pontból irreális körülmények között rendezett torna — dön­tötte el a csapatok sorsát. A Magyar Kosárlabda Szövet­ség elnökségének feltétlenül fe­lül kell vizsgálnia a bajnokság ilyen formájú lebonyolításának kérdését. Ez a módszer — úgy hisszük, ebben egyetért velünk a szakemberek többsége is — nem hasznára, hanem inkább kárára van a kosárlabdasoort- nak. Szabó Zoltán mai jelentkeznek rádiós, loká- toros, műszaki- és gépkocsive­zetői kiképzésekre. A jövő ka­Slkere van megyénkben a különféle MHS-tanfolyamok- nak. A fiatalok nami létszám­Szemlebizottság vizsgálja, hogyan készültek fel az MHS-ben a gépjárműoktatásra.

Next

/
Thumbnails
Contents