Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-04 / 259. szám

4. oldal 1964. november 4, szerda ««&S2 »Ä r­Ln A P T Á R 1964. november 4, szerda. Névnap: Károly. Napkelte: 6 óra 32 perc. Napnyugta: 16 óra 45 perc. 1 J — Elszaporodtak a fácánok, a nyálból vi­szont még mindig ke­vés van a bugaci re­zervátumban. Az apró­vadtenyésztést —, ame­lyet a bugaci erdészet elősegít azzal, hogy zárt fácánosában több ezer vadmadarat nevel a terület „népesítésé- re” — most tovább fej­lesztik. Az itt élő több mint hatezer fácánból sokat fognak majd be ezekben a hetekben zárt tenyésztésre, sza­porításra. Elkészült a halászház A bajai Üj Élet Ha­lászati Termelőszövet­kezet harkakötönyi ha­lastavának partján el­készült az új halász­ház is. Már csak a be­vakolása és berende­zése van hátra. A ta­von pedig javában tart a lehalászás. Ez az el­ső „termése” megyénk legnagyobb és legkor­szerűbb halastavának, amelyből az idén tíz vagon ponty és harcsa kerül piacra, jfiniatúr Különös foglalkozás Az olaszországi Parma városiban, ahol a parme-» zán sajtot gyártják, né­hány embernek rendkívül különös foglalkozása van. Ezek a szakemberele ^hallgatják a sajtot”. Hal­lásuk annyira kifinomult, hogy ha kis ezüstkala­páccsal a sajtra ütnek, a hangból meg tudják álla­pítani; hogy megérett-e már. Ilyen férfiak is akadnak Helmstadt nyugatnémet városban működik a kö­tést kedvelő férfiak klub­ja. A klubtagok naponta több órán át kézimun­káznak. Akadnak olyan lelkes tagok Is, akik még az autóbuszmegállónál is előveszik kötésüket. Ki reklámozza? Több reklámügynökség elkeseredett harcot vívott a kizárólagos jogért, hogy „pártfogásba vehes­se” az amerikai Fischer- család ötös Ikreit. Fische- rék végül a tejipari üze­mekkel kapcsolatban ál­ló Borden társasággal kö­töttek szerződést. — A tervezett ezer helyett 2100 pulyka át­adására szerződtek Fel- sőszentivánon az idén. Ezenkívül a kacsafel­vásárlási tervet is csaknem kétszáz szá­zalékra tudják teljesí­teni — az eddig meg­kötött szerződések alapján. (Tudósítónk­tól.) — A nyugatnémet autóklub (ADC) elhatá­rozta, hogy rövidesen úgynevezett „baleseti csomagokkal’ ’látja el az orvosak autóját, a rendőrségi riadóautó­kat ás a tűzoltóautó­kat. A csomagok a szokványos elsősegély­csomagoktól abban különböznek, hogy sú­lyos sérülések esetére is minden szükséges eszközt tartalmaznák. „Erszényes" gyermekjáróka A Kiskőrösi Vegyes­ipari Ktsz újdonsága az erszényes gyermek- járóka. A kicsinyek ré­szére készült időszakos segédeszköz, amely a régebben használatos háromlábú fajáróka öt­lete alapján született, négy keréken gurul, és egy nadrághoz hason­lóan kiképzett műbőr­tarsollyal van kibélel­ve. A benne elhelye­zett gyermek lábai —, ha feláll — a földet érik, s a tolóeszköz se­gítségével könnyen „közlekedik”. Ha vi­szont elfárad, le is ül­het a puha erszénybe. A járóka prototípusa elkészült, s a kereske­delem megrendelése után megkezdik a so­rozatgyártást. — A kedvezőtlen idő ellenére is sikeres volt az anyarozsmag előál­lítása. A megye ter­melőszövetkezeti gaz­daságaiból — ahol több mint ezer holdon fog­lalkoztak termesztésé­vel — folyamatosan érkezik az áru a feldol­gozó vállalathoz. A földművesszövetkeze­tek eddig már 20 ezer kilogrammot vásárol­tak fel. és továbbítot­tak a gyógynövény- gyűjtő-telepre. Az ed­dig felvásárolt gyógy­szeripari alapanyagért egymillió 780 ezer fo­rintot fizettek ki a ter­melőknek. Húsz éve, 1944. novem­ber 4-én délután fél há­romkor óriási robbanás reszketted* meg Buda­pest házait. Kocsik; au­tók, zsúfolt villamosok, siető emberek tömegével hátán, levegőbe repült a legnagyobb forgalmú du­nai hídnak, a Margit-híd- nak pesti ága. A fasiszta német banditák esztelen gazságának csaknem ezer gyanútlan utas és járó­kelő esett áldozatul ez alkalommal, és csak az oda siető kis hajók es csónakok önfeláldozó ön­kéntes mentői akadályoz­ták meg a sokkalta na­gyobb emberveszteséget. Máx ekkor nyilvánvalóvá vált. hogy a németek aligha fognak megkegyel­mezni többi szép hiűunk- nak. Néhány hét múlva valóban elpusztítottak va­lamennyi budapesti dunai hidat, köztük a Margit- híd épen maradt ágát is. Egymillió kilónál több nyersanyag Megyénk változatos talajai kiválóan alkal­masak gyógynövény- termesztésre. Ezt a le­hetőséget kihasználva rendezkedtek be a nagyüzemek gyógy­szeripari alapanyag előállítására. Ezek kö­zül új növény a ma­dárcsucsor. amelyet alig néhány éve hono­sítottak meg, s máris számos közös gazda­ságban egyik jól jöve­delmező üzemágként kezelik. Eddig egy­millió 200 kilogrammot értékesítettek a solá- numból, amelynek leg­nagyobb termelője a dunaegyházi Haladás Termelőszövetkezet. — Űjabb megrende­lők a kiskőrösi szalag- fűrészekre. A helybeli Vegyesipari Ktsz ter­mékei, a faipari gépek külföldön is igen ked­veltek. Most nagyobb megrendelés érkezett Franciaországból, amely első ízben vásá­rol a kiskőrösiektől. — MATHIÁSZ JÁ­NOS ÉLETÉRŐL és munkásságáról tart előadást ma délután fél hatkor Váry Ist­ván történész Kecske­méten, a városi mű­velődési ház Szilády Károly u. 6. szám alatti klubjában. 1944. november 4-én szabadult fel Szolnok, Törtei, Cegléd; Abony, Feteőpakony. — Negyvenezerre be­csülik megyénkben, a méhcsaládok számát. Legnagyobb fejlődést a szakcsoportokba és a szövetkezetekbe tömö­rült méhészek értek el. Nemcsak létszám te­kintetében növelték az állományt, hanem a közös alapban levő pénzösszeg felhaszná­lásával új gépekkel, felszerelésekkel tették korszerűbbé a méhé­szek munkáját. — Ultrahang sze­mész. Az ultrahang, amely eddig már szá­mos „szakmát” elsajá­tított, Japánban nem­rég szemészként „mu­tatkozott be.” Jomono- to dr. azt állítja, hogy az ultrahang — frek­venciájának és alkal­mazásának módjától függően — növelheti, vagy csökkentheti a szem fénytörő rendsze­rének fókusztávolságát. Jomonto az ultra­hangnak ezt a tulaj­donságát több mint száz személynél alkal- mozta a rövidlátás és a messzelátás gyógyí­tására. Pácienseinek nagy része már jó! lát, és nincs szüksége szem­üvegre. Ólmos eső A California! műsza­ki főiskola szakértői­nek számításai szerint az északi félteke óceán­jainak felületére éven­te 50 ezer tonna ólom hull. E „csapadék” leg­nagyobb része az autók kipufogógázaiból szár­mazik, mert a motorok tartós munkája érde­kében a benzinben rendszerint kis meny- nyiségű ólomtetraetált kevernek. A Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervató­rium jelenti: November 2-án a középhőmérséklet 6,9 (az ötvenéves átlag 7,3), a legmagasabb nap­pali hőmérséklet 8,2 Cel- sius-fok. 3-án a legala­csonyabb nappali hőmér­séklet 5,7, a reggel hét órakor mért hőmérséklet 6,3, a délután két órakor mért hőmérséklet 7,1 fok, a csapadék 13,4 mm. Várható időjárás szerda estig: párás idő, több helyen felszaka­dozó felhőzet. Lassan múló reggeli ködök. Szórványosan kisebb esők. Mérsékelt észak­keleti szék várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 1—6 fok közijtt, egy-két he­lyen gyenge talaj men­ti fagy. A legmaga­sabb nappali hőmér­séklet 6—11 fok kö­zött. Gyerekszáj Kis szőke csöppség a házmesterek kislánya, szeretik a lakók, s nem tudnak úgy elmenni mellette, hogy meg ne simogatnák o fejét, s ne szólnának hozzá valamit. Amikor anyukája a lépcsőházban takarít, rendszerint ő is ott lábat- lankodik körülötte, azaz bocsánat, hogy megsér­tettem, nem is lábatlankodás ez. Inkább úgy mondanám, vigyáz az anyu munkájára. Hogy miként? Hát így... . Egy nagyobbacska gyerek lépett be az ajtón, s látva a takarítás nyomait — megszokják a rendet, ha a felnőttek is rájuk szólnak olykor _ szépen dörzsölgetni kezdte a cipőjére rakó­dott sarat a gondosan elhelyezett négy—öt láb­törlő egyikén. Meglátta ezt a három év körüli apróság, s mélységesen felháborodott; _ Azt hiszed azért takarít az én anyukám, ho gy összepiszkold? — szólt rá erélyesen a nagyobbra. A gyerek meghökken, aztán elmosolyodott, s válaszul egy barackot nyomott a kicsi fejére. Bővült a Móra Művelődési Ház programja A rendkívül széles programmal működő Kiskunfél­egyháza Móra Ferenc Művelődési Ház ez évi tevé­kenysége uj rendezvényekkel bővült. A november- ??n /nfSinöuló felnőttoktatáshoz a művelődési ház szemléltető eszközöket bocsát az iskolák rendelkezésére. Ugyancsak novemberben indul a főiskolák levelező hallgatóinak veretnie konzultációja, amelyet agrárszakemberek ht^í,n,ek' Az l£mság zenei műveltségének fokozására hangversenysorozatot indított a művelődési ház, ze- tiíd ismeretterjesztő formában. A zene- és irodalom­zat^Msó^SuSz *pített’ "ésy előadásiból álló soro- 55L btoisó eiaadásán zenés fejtörő lesz. A művelő­”ísokat a f?SerÍ irtanak gyermekfogialko­SÄklkel kaSfkalösksz“Sen- EZ’eket kÖnyvi­Mélyhütött áruk bemutatója Kecskeméten Hétfőn és kedden a Csemege­kereskedelmi Vállalat kecske­méti boltja kóstolóval egybekö­tött árubemutatót rendezett az Országos Hűtőipari Vállalat kecskeméti üzemének termékei­ből. A mélyhűtött, zöldségfélék közül zsenge, szálkamentes zöldbabot,, zsenge zöldborsót, sóskát, parajt, tököt, karfiolt, a készételekből szalontüdőt, székelykáposztát, rakottkáposz­tát, pacalpörköltet, a félkész ételekből vagdalt májat, kocso­nyahúst, rántotthúst állítottak ki ízléses csomagolásban. A készételek közül többet felme­legítve megkóstolhattak a vá­sárlók. Az árubemutató sikerét jellemzi, hogy néhány üzemi konyha máris nagyobb meg­rendeléseket adott be a cseme­geboltba. Bars Károly, az Országos Hű­tőipari Vállalat áruforgalmi előadója elmondta, hogy a mély­hűtött áruk iránti igények egy­re növekednek a vásárlók kö­rében. A hűtőipar zöldbabból a lakosságot egész évben el tud­ja látni. Arra törekednek, hogy a többi zöldségféleségből is mi­nél nagyobb mennyiséget gyárt­sanak. Több mint fél milliárd forint a kárt szenvedett lakosságnak Ebben az esztendőben októ­berig 576 millió forintot fizetett ki a biztosító kárt szenvedett ügyfeleinek. A legnagyobb ősz- szeget, 354 millió forintot, mint már évek óta, most is a ter­melőszövetkezetek kapták. A jég 270 millió forint kárt oko­zott a közös gazdaságoknak, eb­ből eddig 192 millió forintot megtérítettek. Állatok pusztulá­sáért 122 millió forintot, tűz-, árvíz-, fagy- és viharkárok megtérítésére 40 millió forintot vettek fel a termelőszövetke­zetek. A lakosság vagyonbiztosítása alapján egyebek között a ház­táji és az egyéni gazdaságokban elhullott, kényszervágott álla­tok után, valamint tűz- és vi­harkárokra 101 millió forintot fizetett ki háromnegyed év alatt az Állami Biztosító. A cas- có gépjárműbiztosítás alapján az idén kilenc hónap alatt a tavalyi kártérítési összeg két­szeresét, 12,5 millió forintot fi­zettek ki. (MTI) Kerékpárokat lopott, betört Súlyos bűncselekményeket kö­vetett el Molnár István húsz­éves kerekegyházi fiatalember. Molnár szüleinél lakott, akik becsületes, dolgos emberek, s fiukat is magukhoz hasonlóvá akarták nevelni. A fiatalember azonban rászokott az italra, s a szüleitől kapott pénz kevés­nek bizonyult a számára, ezért fondorlatos módon próbált pénzt szerezni. Ez év júliusában a kerekegy­házi italbolt elől egy óvatlan pillanatban kerékpárt lopott. Miután tulajdonosa nem tett feljelentést, Molnár vérszemet kapott, s a következő hónapok­ban hasonló módszerekkel lop­kodta a kerékpárokat. Augusz­tusban három kerékpárt tulaj­donított el, egyet a kerekegy­házi italbolt, egyet a fodrász­műhely elől, egyet pedig a fő­utcáról. Szeptemberben a lo­pott kerékpárok száma már öt­re emelkedett. A fiatalember a júliusban és augusztusban lopott kerékpáro­kat lakására vitte, szétszerelte, s az alkatrészeket Kecskeméten a zsibpiacon körülbelül 1200 fo­rintért értékesítette. A kerék­párok vázait a kerekegyházi er­dőben eldobta. A nyomozás so­rán más bűncselekményeire is fény derült. Augusztus hónap­ban cséplőmunkásként dolgo­zott, s a cséplőgéptől két zsák rozsot lopott el, amit 340 fo­rintért adott el. Ugyan ebben a hónapban betört B. J. tanyá­jának kamrájába, ahonnan mintegy hetven kiló almát lo­pott. Az ötödik kerékpár amelyet ellopott, nem hozott szerencsét Molnárnak. Ugyanis alkatrésze­inek értékesítésekor a rendőr­ség leleplezte. A Kecskeméti Járási és Városi Rendőrkapitány­ság Molnár István ellen lopás, valamint betöréses lopás bűn­tette miatt indított eljárást. A betörőt előzetes letartóztatásba helyezték. G. G. ELŐSZÓ Ködös napok. Ezt a címet ad­tam regényemnek. Ügy érez­tem, hogy a legtalálóbb. Ködös napokról, az ellenforradalom időszakáról szól a történet. Nem átfogó kép és nem is „kulcsre­gény”. Csak epizódja a felka­vart viharos időszaknak, amely­ben hősöm, Karsai tanár úr — gúnynevén: Küszöb — hányó­dik. Hogyan lesz a passzív, vissza­húzódó emberből szinte akara­tán kívül és mégis természet­szerűleg, becsületességénél fog­va, egyik központi alakja a vi­déki kisvárosban lezajló esemé­nyeknek — erről szól a regény. Alakjainak sorsa — melyeket az életből lestem el — bizo­nyára még ma is mond valami érdekeset, tanulságosat kortár­sainknak. (A szerző.) 1. Az elsősök már úgy örököl­ték „Küszöb” tanár úr nevét, mint az osztály telefirkált pad­jait, a törött csempéjű kályhát és az örökké ferdén lósó táblát. A különbség csak az volt, hogy az utóbbiakat mindjárt meg­szokták, míg Küszöb hosszú ideig talány maradt a számuk­ra. Ö volt ugyanis az osztály­főnök. tisztességes nevén Kar­sai tanár úr, a kollégáknak csak Béci és a diákoknak Kü­szöb. Köztük, vagyis az osztály és az osztályfőnök között, szabá­lyos párbaj dúlt, még ha erről nem is tudtak a támadó és vé­dekező felek. A párbaj eléggé egyenlőtlenül zajlott le. Küszöb bejött, fel­ütötte az osztálykönyvet, kérdé­seket tett fel a történelemből, amire az áldozat vagy felelt vagy nem. Ez így ment éveken át, míg lassan valahogy meg nem szokták egymást és ezt a szemben álló helyzetet. A véde­kezés fortélyait is kitanulták a fiúk és lányok, sőt, a harma­dikban már hébe-hóba, egy-egy ellentámadással is megpróbál­koztak. Egyszer például ezzel a kérdéssel igyekeztek zavarba hozni az óráira mindig pedán­san készülő Karsai tanár urat:

Next

/
Thumbnails
Contents