Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-22 / 274. szám

Melyek a leggyakoribb válóokok? A Legfelsőbb Bíróság irányelvei A szocialista viszonyok ked­vező lehetőségeket teremtenek a házasságkötésre és család- alapításra. Ennek nyomán min­den eddiginél magasabbra emelkedett hazánkban a há­zasságban élő felnőtt lakosság száma. Emellett azonban — s részben ezzel összefüggésben — a felbontott házasságok aránya is megnőtt. Az ENSZ demográfiai évkönyvének ada­tai szerint e tekintetben ha­zánk a múlt években a máso­dik, harmadik helyen állt vi­lágviszonylatban. Megháromszorozódott a válások száma A második világháborút megelőző évekhez viszonyítva a felszabadulást követően je­lentősen emelkedett a jogerő­sen felbontott házasságok szá­ma. A válásoknak 15—20 éven belül bekövetkezett meg­háromszorozódása olyan feltű­nő jelenség, hogy ennek okait sokán kutatják ma is. A házassági bontóperek elemzése során kiderül: a jog­erősen felbontott házasságok­ban szereplő felek között a városi lakosság aránya lénye­gesen magasabb, mint ' a fa­lusié; Budapestre a válások mintegy 40 százaléka, a vidé­ki városokra 25, a községekre pedig 35 százaléka esik. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a feleségek felperesként lépnek fel, vagyis ők kérik a házas­sági kötelék feloldását. Érde­kes adatot mutat még az elemzés: a rövid ideig (2—3 év) és a hosszú ideig (20 éven felül) fennállott házasságok felbontási aránya is emelke­dett. A bontóperek során a fér­fiak jelentős része elismeri a nők egyenjogúságát, de csak elméletben. Természetesnek tartja, sőt elvárja: a termelő- munkában részvevő feleség egyedül lássa el a háztartási munkát és a gyermekek neve­lésével járó teendőket. A házasélet terheinek ilyen igazságtalan megosztása a fe­leségben olyan visszahatáso­kat válthat ki, amelyek önma­gukban is elegendő alapul szolgálhatnak az eddigi egyet­értés megbontására. A feleség túlzott megterhelése előbb- utóbb odavezethet, hogy „el­hanyagolja” háztartását és a Receptek CITROMOS SZELET. Hozzávalók: 8 négyszögletes ostya, 2 tojás fe­hérje. 20 dkg porcukor, 20 dkg mogyoró, citromlé és citromhéj. Két tojás fehérjéből kemény habot verünk. A habba belekeverjük a porcukrot, a darált mogyorót, egy kevés citromlevet és reszelt cit- roimhéjat. Az egészet jól összeke­verjük és megtöltjük vele az os­tyákat. Deszkalapra tett nehezék­kel lepréseljük, majd bevonjuk citromos mázzal. Citromos máz: 1 tojás fehérjét, 10 dkg porcukrot és 1 kanál citromlevet kb. fél óra hosszat keverünk. TÖLTÖTT GESZTENYETEKERCS. Hozzávalók: 40 dkg főtt és áttört gesztenye. 8 dkg vaj, 10 dkg va­níliás cukor, 1 dl tej és 1 evőkanál rum. A főtt gesztenyét húsörlőn megdaráljuk, majd hozzáadjuk a vajat, a vánlliás cukrot, a tejet és a rumot. Mindezt alaposan ösz- szekeverjük. Vízbe mártunk egy tiszta asztalkendőt, majd jól ki­csavarjuk. Az így benedvesített asztalkendőn szétkenjük a geszte­nyés masszát, rákenjük a töltelé­ket és összegöngyölítjük. A tekercs tetejét is a töltelékkel díszítjük, hűvös helyre tesszük, és csak ami­kor már megkeményedett, szeletel­jük fel. Töltelék. Hozzávalók: 10 dkg csokoládé, 10 dkg porcukor és 10 dkg vaj. A felolvasztott és kihűlt, csokoládéhoz hozzákeverjük a porcukrot, a vajat, és jól ki­keverjük. gyermek gondozását, mert képtelen mind a termelőmun­kában, mind a háztartásban huzamosabb ideig teljes érté­kű munkát végezni. A férjek egy része pedig — ahelyett hogy megfelelő részt vállalna az otthoni munkából — kifogá­solja felesége munkáját. A szocialista erkölcsi fel­fogás nem vált még általános­sá. A házassági kötelékben álló férfiak és nők gyakran felelőtlenül elhagyják család­jukat, hogy másokkal lépje­nek életközösségre. És ma még sajnos, nem kíséri kellőkép­pen a közvélemény rosszallá­sa a házastársat, a gyermekeit elhagyó házasfél magatartá­sát. Sok esetben ezek a kap­csolatok a munkahelyen kez­dődnek. Gyakori hogy a férj a háztartási munkában és a gyermek nevelésében eltörő­dött feleségét fiatalabb mun­katársnője kedvéért elhagyja. Gyakori válási ok a fiata­lon, meggondolatlanul, kellő ismeretség hiányában kötött házasság is. A házasságot sér­tő magatartás miatt ugyancsak gyakran bomlik fel házasság. Sok házasság megromlásának az okozója az alkohol mérték­telen fogyasztása is. A gyakorlatban már alkalmazzák A Legfelsőbb Bíróság a kö­zelmúltban irányelvként szö­gezte le: „Népköztársaságunk jogi és erkölcsi rendje védi és szilárdítja a házasság és a család intézményét. A házas­ságot azonban nem tekinti fel­bonthatatlannak, a reményte­lenül megromlott, társadalmi rendeltetésének betöltésére al­kalmatlanná vált » házasság felbontását megengedi.” Nagyon fontos a következő megállapítás is: „A házassá­got komoly és alapos ok ese­tén bármelyik házastárs ké­relmére fel kell bontani. Olyan egyedi ok azonban nincs, amelynek fennállása esetén a bíróságnak a házasságot min­den további vizsgálat nélkül fel kellene bontania.” Az úgynevezett megegyezé­ses válásról így intézkedik a Legfelsőbb Bíróság: „A há- zastársaknak a házasság fel­bontására irányuló szabad, be­folyásmentes, komolyan meg­fontolt, végleges elhatározáson alapuló közös akaratnyilvání­tása a házasság felbontása szempontjából lényeges körül­mény. Ha a házastársak az életközösséget megszakították, és az együvé, tartozást minden vonatkozásban felszámolták, az rendszerint a felek egyet­értő válási szándékának meg­fontoltságára és véglegességé­re mutat.” Lényeges része az irány­elvnek: „A bontást kérő há­zastárs kötelességsértő maga­tartása alapján is fel kell bon­tani a házasságot, ha az már véglegesen megromlottnak te­kinthető. Ellenben, ha a másik házastárs a kötelességsértő magatartást megbocsátja és még van remény a házasság megmentésére — akkor a ke­resetet el kell utasítani ” A különböző szintű bírósá­gok már alkalmazzák a Leg­felsőbb Bíróság fontos irány­elveit. F. J. Késintunha Holbein-hímiéssel készült párna Egyszerű, haladós technikája miatt még a karácsonyi meglepe­tések, ajándékok listá­jára is felkerülhet. A leszámolható anyagon, a minta szerint, a fér­celéshez hasonló, úgy­nevezett előöltéssel ha­ladunk végig, majd visszafordulunk és ki­töltjük az előbb üre­sen maradt öltéshelye­ket. A csillagminta egyszerű laposöltéssel készül, ugyancsak a rajz alapján. A végokokról A gyermekfogak „szobrászai" AZ ELŐRE ÁLLÓ felső fogak sokszor bamba arckifejezésűvé te­szik egyébként értelmes gazdáju­kat, a kiugró áll, az úgynevezett bulldog-harapás pedig a legszelí­debb embert is erőszakosnak mu­tatja. Ma már egyre többször látni, hogy egy-egy kisgyerek szájából drótok, gyűrűk, fogszabályozó ké­szülékek fehérlenek elő. A fogszabályozó orvosok e ké­szülékek segítségével a száj formát és ezzel együtt az arckifejezést is döntően meg tudják változtatni. A dolog természeténél fogva a fogszabályozás lassú, sokáig tartó munka. Ebben a munkában azon­ban nemcsak az orvosnak van dolga, hanem a gyermekeknek és a szülőknek is. A fogszabályozás ugyanis nem lehet teljesen sdkeres a gyermek, sőt, a család aktív részvétele nélkül. A fogak rendel­lenességeinek csak egy része jön létre öröklött tulajdonságok vagy gyermekkori betegségek (pl. an­golkór) következtében. A szabálytalan harapást nagyon sok esetben az ujjszopás, köröm­rágás, tollrágás okozza, illetve tartja fenn a szabályzás ellenére. A készülék tehát hiába próbálja szabályos helyzetbe kényszeríteni a fogakat, ha az ujjszopó gyerek állandó nyomással mintegy ellen­súlyozza a hatását. Az állandó szobályozót az orvos felszereli a fogakra, a gyerek nem tudja levenni. De bizonyos esetekben megfelelőbb kivehető ké­szüléket használni, amelyet csak éjszaka „hord” a gyermek. Per­sze, ha nem viseli, a legjobb ké­szülék sem ér semmit. Az éjszakai szabályozó egy-két hétig kellemet­len lehet, kényelmetlenné teheti az alvást. A szülőknek mégsem szabad engedni a gyermek kénye­lemszeretetének. A szabályozó — ha megszokják — éppolyan nél­külözhetetlenné válik, akár a fogmosás, annak, akit kiskora óta erre tanítottak. A szülők aggodal­ma, hogy a gyerek éjjel lenyeli vagy belélegzi a készüléket, indo­kolatlan, mert a szabályozó nagy­sága és alakja kizárja a baleset veszélyét. KEVESEN tudják, hogy a fog- szabályozó orvosnak nem a készü­lék az egyetlen eszköze. A gye­rek fekvése is hatással van az áll­kapocs fejlődésére: Egyes rendelle­nességek helyreigazításánál a víz­szintes fekvés előnyösebb, máskor a fej feltámasztása. Bizonyos ese­tekben pedig egyenesen nyelv- és aiaktornát ír elő az orvos^ hogy hasznos mozgásokkal ellensúlyoz-* za a rossz szokások hatását. A fogszabályozásnak nemcsak kozmetikai jelentősége van. A sza­bálytalan fogazat: tulajdonképpen maga is betegség, de egyben újabb betegségek kiindulópontja is lehet. Az egymásra torlódó fo­gak például megkönnyítik a fog­szuvasodást. Az előreálló felső fogsor állandó nyitott szájtartást* száj légzést okoz, ennek pedig foly­tonos nátha, garatgyulladás lesz a következménye. AZ EGÉSZSÉGÜGYI miniszteri rendelet a fogszabályozás terüle­tén az SZTK ellátását az iskolás korban nem biztosítottakra is ki­terjeszti. Ebben a rendeletben is kifejeződik az, hogy a fogszabályo^ zás a fogorvoslás sajátos területe* amelyet csak különlegesen képzett szakemberek végezhetnek. Ma már egyre többen élnek ezzel a lehe­tőséggel és nem eredménytelenül. Sokan nem is hinnék, hogy a fog- szabályozó orvos — szinte szobrász módjára — milyen szabályos fog­sort képes létrehozni a beteges, korcs fogazatból. Nem „fogpaszta­reklámot”, hanem jó. szép, az arc harmóniájához illő fogsort. Dr. E. L. Családi könyvespolc Vikár György: Csak ideges panasz (Az orvos válaszol.) A kitűnően megírt kis könyv a neurózisokról szól. Mindvé­gig^ lebilincselő stílusban, számtalan orvostörténeti pél­dával, élettani kísérletek le­írásával színesítve tisztázza az ideges tünetek lényegét, az idegrendszeri és hormonális hátteret, a reflexek és a stress szerepét. Ezt követően a hét­köznapi élethői vett példákkal mutatja be a családi és társa­dalmi konfliktusokat az egyes neurotikus kórkép kialakulá­sát és a gyógyulás lehetőségeit. Különösen megkapó és rendkí­vül tanulságos a társadalmi beilleszkedés hibáiból eredő konfliktusok ábrázolása, Divatos és szép Három új, román ruhamodellt mutatunk be olvasóinknak. Az első kétrészes, vajszínű szövetből készült együttes zöld pu­lóverrel, a második könnyű, világos szövetből készült, párhu­zamos vonalvezetésű, népi motívumé szegélyezéssel díszítve. A harmadik — alkalmi — szövetruha érdekessége ^különleges nyak-ésujj.megoldása, A felkarhoz még simuló ujj az alkartól tölcsérszerűen bővül és a csuklónál egy gomb fogja össze.

Next

/
Thumbnails
Contents