Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
Tizenöt család új otthonban A Legfelsőbb Bíróság döntéséből • • Önkényeskedő vadász A község határában tízéves pásztorfiú legeltette sertéseit. Apja — a helybeli tsz tagja — engedélyt kapott a vezetőségtől, hogy az egyébként vadászterülethez tartozó legelőre sertéseit kihajthassa. A kisfiú mellett ott furkározott kétéves pulikutyája. Egyszerre csak felbukkant egy vadász. Amikor meglátta a kutyát, lekapta puskáját. A gyerek halálra rémült. Magához ölelte kedves kutyusát és sírva könyörgött: — Eácsi, ne bántsa a Bodrit. A vadász azonban vérszomjasán kitépte kezéből a pulit, letette a földre és agyonlőtte. A tsz-tag kártérítési pert indított a brutális ember ellen. Az ózdi járásbíróság marasztaló ítéletet hozott, kimondva, hogy a vadász jogtalanul járt el, amikor a pásztorfiú felügyelete alatt álló kutyát agyonlőtte, hiszen a puli a vadállományra nem jelentett veszélyt. A miskolci megyei bíróság megváltoztatta az ítéletet és a keresetet elutasította. Álláspontját azzal indokolta, hogy a vadász- társaság tagjának joga volt a póráz nélküli kutyát agyonlőni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a megyei bíróság ítéletét megsemmisítette és a járásbíróság ítéletét jogerőre emelte. A határozat indokolása szerint a vonatkozó rendelet megengedj, hogy a pásztorkutyák az áíllatok kihajtása idején külterületen tartózkodjanak. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor póráz nélkül is lehetnek, hiszen másképp nem tudnák feladatukat ellátni. Egyébként a vadászok nincsenek feljogosítva nyájőrző pásztorkutyák elpusztítására. A vadász tehát jogellenesen járt el és így kártérítéssel tartozik. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter előterjesztette az új építési törvényjavaslatot, mely az érdekelt lakosság széles rétegeinek közreműködésével kívánja megvalósítani a korszerű építészeti követélményeket. Nagy feladat vár a tanácsokra és tömegszervezetekre, különösen a lakáskérdés megoldásában. E szempontból fontos szerepe van a társadalmi szervek és a lakosság összefogásának és kezdeményezésének, amelynek eddig is szép példáit találhattuk megyénkben, itt is az elsők között Kiskunhalason. Alig két hónappal ezelőtt, szeptember 24-i számunkban ,.Albérletből saját házba — társadalmi segítséggel” cím alatt képes riportban adtunk számot a kiskunhalasi városi népfrontbizottság által szervezett kislakásépítési akció egyik részletéről. Akikor a Mig Károly utcai ötlakásos sorház építkezéséhez látogattunk el. Éppen csak tető alatt volt a ház, s a belső vakolással készültek el az építők. Padlónak, ablaknak nyoma sem látszott, és közben anyaghiánynyal is küszködtek. A leendő tulajdonosok telve reménnyel, mi sem „mertünk” hát mást írni, mint azt, hogy alig két hónap múlva beköltözhető lesz az öt család otthona. Az idő és az építőmunkások igyekezete az ő reményeiket igazolta. Nem telt el a két hónap, s Laczkó Benőék a nyári konyhai albérletből Maruzsa Imréék a Lovag utcai albérletből, s másik három társuk is átköltözhet egészséges, szép új lakásába. A saját anyagi hozzájárulás mellett az OTP-hitelből és jelentős társadalmi segítséggel megvalósuló népfront-lakáséní- tési akció keretében a Mig Károly utcai öt családon kívül az idén még tíz család otthona készült, illetve készül el. A beköltözést megelőző utolsó előkészület a Mig Károly utcában. Laczkó Benőné már új, kétszobás lakásuk ablakait tisztogatja. A szomszéd lakásba Maruzsa Imréék költöznek. Lenti képünkön: A Gőgös Ignác utca ötlakásos sorházába is beköltöztek már a II-s számú népfront-lakásépítő közösség tagjai. (Tóth Sándor felvételei.) tóibUőliáz -ottlion l&nücsadas Lakásépítési formák és lehetőségek A megyében évente több százan építtetik fel családi házukat saját anyagi erejükből és állami támogatással. Az OTP- kölcsönnel történő lakóház-építkezéseknek több formája van: egyéni családiház-építés, társasházépítés, csoportos családiház-építés. Ezek közül legeredményesebbek a szervezett — társasház, csoportos családi lakóház — építkezések, módot adnak a dolgozók megtakarított pénzének legésszerűbb felhasználására, az állami támogatás hatékonyságának fokozására. E lakóházaknál ugyanis jobban megszervezhető a munka, s ily- módon lényegesen olcsóbbak, mint az egyéni építkezések. Ezek után vegyük sorra az OTP-kölcsönnel és saját anyagi erő bevonásával történő lakásépítések lehetőségeit. Egyéni családi ház építkezésnél a tulajdonos saját maga választotta terv alapján építheti fel lakóházát. A csalá- diház-építésére engedélyezhető kölcsön felső határa tulajdonképpen a jóváhagyott költség- vetés összegének 75 százaléka, az összeg azonban nem haladhatja meg városokban a 70 ezer, községekben az 50 ezer forintot. A kölcsön után az OTP évi 2 százalékos kamatot számít fel. A családi ház építésére engedélyezett kölcsönök maximális tölesztési Időtartama az összeg folyósításától számított 25 év. A visszafizetést az építkezés befejezésére megállapított határidőt követő egy év után kell megkezdeni. Az építési kölcsön engedélyezésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az építkező rendelkezik házhellyel, az építkezés műszaki tervével és az építésügyi hatóság engedélyével; ha a nyújtandó kölcsön és a teljes költség különbözete készpénz vagy anyag formájában rendelkezésére áll; ha a munkáltató a kölcsön engedélyezését javasolja. A csoportos építkezés előnyösebb forma, mint az egyéni családiház-építés. Csoportos építkezésnek nevezzük, ha legalább hat családi házat együttesen, építőközösségbe tömörülve összefüggő, vagy egymáshoz közel eső házhelyeken, azonos terv alkalmazásával, egységes kivitelezésben, egyidejűleg hoznak létre. A csoportos építkezés előnyei: A tulajdonosnak nincs gondja az építkezés megszervezésére, a hivatali eljárásokat a csoportos építkezés vezetői intézik. Közösen történik az anyagok beszerzése és szállítása, s nagy előnye még, hogy 10 ezer forinttal nagyobb összegű állámi kölcsön- támogatásban részesülhetnek, mint az egyéni családiház-épít- kezők. Ez egyben azt Is jelenti, hogy viszonylag kisebb összegű előtakarékossággal is megvalósítható a tervezett építkezés. A társasház építkezés a legelőnyösebb forma. Társasháznak nevezik azt a legalább négy lakásos, és legalább 1 emeletes lakóházat, melynek különböző lakásai természetben megosztva más-más személyek önálló tulajdonát képezik, míg az épületnek közös célokat szolgáló részei (alapozás, lépesőház, kapubejárat stb.) a lakástulajdonosok osztatlan közös birtokában vannak. A tórsasház-építkezésnek több előnye van. Általában a város, illetve a község központjában építhetők, már közművesített telken. Az építkezéssel kapcsolatos feladatok megoszlanak, könnyebb a tervezésbe, kivitelezésbe szakértőt bekapcsolni, s könnyebben érvényesülhetnek a vállalati építkezés előnyei is. Kedvezően hat ki a költségek alakulására, hogy a lakástulajdonosok a közös telket együtt vásárolják meg. Az építkezés költségei általában azért is alakulnak előnyösebben mert az egyes épületrészek (például a tetőzet) nem egy, hanem több lakás céljait szolgálják. A társasház-építkezést a kormány is hatékonyan támogatja. Ez elsősorban az építési kölcsön összegében jut kifejezésre. A társasház-építkezés előmozdítása érdekében az Országos Takarékpénztár lakásonként 120 ezer forintig terjedő kölcsönt engedélyez. Az engedélyezett összeg azonban nem haladhatja meg az egy lakásra jutó építési költség 75 százalékát. Egyéni, csoportos- és társas- ház-építkezéseknél a házadóról szóló jogszabályok szerint az újonnan épített lakóházakat 15 évig teljes házadómentesség illeti meg. Nagy vonalakban ismertettem a lakásépítési formákat és építési lehetőségeket. Az építeni szándékozók részére részletes tájékoztatást adnak az Országos Takarékpénztár helyi fiókjai, valamint a városi, illetve járási tanácsok építési és közlekedési osztályai. Fekete László Innenonnan Kiskunhalas város tanácsa tanácsrendelettel szabályozta a köztisztasággal kapcsolatos feladatokat. A rendelet megszabja a közterületek tisztán tartásával, a házi szemét eltávolításával, az árnyékszékek tisztán tartásával kapcsolatos tennivalókat, az ivóvizes kutak köz- tisztasági rendjét, a szórakozóhelyek, vendéglők, tömegszállások közti terület köztisztaságának szabályait. * Sz. János bajai lakos a hatóság félrevezetésével üzlethelyiséget lakószobává alakított át. Az építésügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását rendelte el. A határozat jogerős. • S. József jánoshalmi lakos engedély nélkül lakóházbővítést hajtott végre. Az építésügyi hatóság a szabálysértési eljáráson túl 1500 forint pénzbírsággal sújtotta. * Az Építésügyi Minisztérium rendeletet adott ki az építésügyi engedélyezési eljárásról. A rendelet szabályozza azt, hogy mire és hogyan kell az építési engedélyt kérni. * V. Imre bácsalmási lakos engedély nélkül és ráadásul szabálytalanul a szomszéd lakóházának fala mellé, melléképületet épített. Az építésügyi hatóság elrendelte a melléképület lebontását. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-KIskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither DánieL Kiadja a Bäcs megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István tgazgatf Szerkeszt 5ség: Kecskemét, városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér Ira Telefon: 17-09. Teriesztt a Magyar Posta. Előfizethető: a nelyl postah.vataloknáj és kézbesítőknél előfizetést dfi ' nőnapra 13 forint Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefoni U-Sö. Index: 25 065,
