Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-21 / 273. szám

Z. oldal

1364. november 21. szombat

Befejezte munkáját az országgyűlés

(Folytatás az 1. oldalról.) gyár Népköztársaság 450 nemzetközi szervezet tagja.

A Magyar Népköztársaság képviselői a nemzetközi szervezetekben. a béke és haladás széles frontjával együttműködve, eredményesen képviselik Népköztársaságunkat, szélesítik nemzetközi kapcsolatainkat a békés egymás mellett élés politikájának sikere érdekében.

Hazánk nemzetközi kapcsolatainak fejlődése a külföldi sajtó irántunk megnyilvánuló érdeklődéséből is látható. 1961-ben mintegy 450 külföldi újságíró járt nálunk, 1962-ben 750, 1963- ban 1100, ez évben mostanáig kb. 1250.

Ezeknek a látogatásoknak a sajtóban tükröződő eredményei általában jók.

Nem kívánhatjuk, hogy minden újságíró, aki merőben más környezetből érkezik ide. értsen is bennünket. Mi nem kívánjuk azt, 'hogy mindenhez a mi magyarázatunkat fogadja el. Egy a fő igényünk: a tisztesség. Nem kívánjuk, hogy életünk tényeit szépítse, csak azt. hogy híven tükrözze.

összegezve elmondhatjuk: Népköztársaságunk nemzetközi helyzete általában sokat javult. A nemzetközi viszonyokban számunkra kedvező lehetőségeket általában sikerült gazdasági, kulturális, politikai, államközi kapcsolataink bővítésére felhasználni. A kormányzati és a társadalmi munka jobb és tervszerűbb egybehangolása esetén, az eddiginél még aktívabb, árnyaltabb és körültekintőbb külpolitikai tevékenységgel növekvő lehetőségeinket még eredményesebben tudjuk a jövőben felhasználni Népköz- társaságunk, a magyar nép és az általa képviselt ügyek javára.

A külügyminiszter beszámolójához Barcs Sándor budapesti, majd Lehel Ferenc Vas megyei képviselő szólt hozzá, ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után elsőnek Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra, aki részletesen elemezte a külügymiinszteri expozé egyes vonatkozásait, s méltatta hazánk külpolitikai sikereit, a nemzetközi életben elért eredményeit. A következőkben Szakosíts Árpád Heves megyei,

Móricz Virág Pest megyei, Bognár József Tolna megyei, Vendel Zoltánná Zala megyei és dr. Vető Lajos budapesti képviselő szólt hozzá a beszámolóhoz, majd Péter János külügyminiszter mondott köszönetét a hozzászólásokért. Az ország- gyűlés a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról szóló beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután szünet következett, majd Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. A napirend negyedik pontja szerint az interpellációkra került sor. Molnár János Heves megyei, Barcs Sándor budapesti, Papp János Baranya megyei és Valaska László Borsod megyei képviselők interpellációja után Sárosi György Bács-K isikun megyei képviselő interpellációjára került sor.

Sárosi György interpellációjában azzal a kérdéssel fordult a földművelésügyi és az élelmezésügyi miniszterhez, milyen intézkedéseket terveznek a jövő évi szőlőtermés veszteség- mentes, az ideinél jobb tárolására és feldolgozására.

Az interpellációra a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben Kovács Imre élelmezés- ügyi miniszter válaszolt. Hangsúlyozta: Egyetért a képviselőnek azzal a megállapításával, hogy az idei szüret tapasztalatai felhívták a figyelmet a szőlő tárolásának, szállításának és feldolgozásának jelenlegi elmaradottságára, s nyilvánvaló, hogy a jövő évben meg kell előzni az ebből adódó termelői és népgazdasági károkat. A tervek már elkészültek, s ez nagy gondot fordít Bács megyének, mint az ország legnagyobb szőlőtermelő . vidékének ez irányú ^fejlesztésére. Mivel azonban az 1965. évi tervek népgazdasági egyeztetésén és a beruházási lehetőségék felmérésén most dolgoznak — mondotta Kovács Imre — a tároló és szőlőfeldolgozó kapacitás fejlesztésének mértékéről és az egyéb intézkedésekről csak a tervek jóváhagyása után lehet felelősséggel nyilatkozni. A miniszter ezért 'hozzájárulást kért, hogy az interpelláló képviselőnek egy hónapon belül írásban adjon pontos tájékoztatást.

Az országgyűlés ülésszaka Vass Istvánná zárszavával ért véget. (MTI)

Az USA gazdasági problémái napjainkban

45 — 35 — 25 — ? egyáltalán nem valami telefonszám, ezek a számok 1962 eleje óta egészen a választási győzelemig komor kétségekkel gyötörték az amerikai demokrata párt vezetőit; sok álmatlan éjszakát biztosítottak Kennedy elnöknek, s Johnson is bizonyára csak az utolsó hetekben mert fellélegezni. Bármennyire az emberiséget foglalkoztató nagy kérdés, a háború vagy béke kérdése állt ennek a választási hadjáratnak a középpontjában, az amerikai gazdasági élet alakulása nem lehetett mellékes a hatalmon levő pártnak. EJgy mégoly kis válság is súlyosan terhelte volna a demokraták kampányát. S a fenti, csökkenő számsor a háború utáni válságok közötti konjunkturális, fellendülési szakaszok hónapszámát jelzi: 45 hónapig tartott a kedvező szakasz 1949 és 1953 között; már csak 35-ig 1954 és 1957 közt. s az 1957—58-as válságból való kilábalás és az 1960-as visszaesés között alig 25 hónap telt el. Némileg a számok bűvöletében, sok amerikai közgazdász csupán 15 hónapot adott az 1961-ben kezdődő konjunktúrának. 1962 elején ezért volt szinte pánik- hangulat az Egyesült Államokban, a nevezetes 1962 májusi New York-i tőzsdekrachot legtöbben a kirobbanó válság szignáljának tartották.

Válság nem lett, de azóta szinte csak hónapokra engedtek maguknak optimizmust az amerikai üzletemberek, a kormány tanácsadói és a magánközgazdászok. A konjunktúrakutató intézetek 1963-ra már mindenképpen „beígérték” a válságot. E jelzésekben az is szerepet játszott, hogy a fellendülést rendre néhány hónapos megtorpanások tarkítják, s olyankor senki sem tudja, hogy ez már a konjunktúra vége, vagy lesz még egy nekirugaszkodás. Ekkor. 1963 elején, váratlanul ezért változtatott gazdaság- politikáján néhai Kennedy elnök, s állt elő az adóleszállítás tervével, mint ami elébevághat a bajnak. S hogy legalább a választásokig biztosítsa a konjunktúrát, ezért volt legsürgősebb teendője 1964 tavaszán Johnsonnak az adócsökkentési törvény elfogadtatása.

„Az amerikai gazdászok az adócsökkentésre való reagálása kiváló volt” — mondotta október végén Dillon pénzügyminiszter. Valóban segített a vállalati és jövedelmi adók leszállítása megtartani a gazdasági fejlődést, ha nem is kiváló szinten, nagyjából a tavalyi évhez hasonlóan. Váratlanul hosszú ugyan a konjunkturális szakasz, de 1963- ban már lényegesen lassult a fejlődési ütem. Az autógyártási „boom”, az autópiac, s néhány más iparág piacának jó alakulása megcáfolta az említett pesszimista jóslatokat (a híres csúcsév, 1955 vásárlási hulláma kifutott: nagy számban kicserélték az akkor vett kocsikat, fellendítve az 1963-as keresletet). Igaz, továbbra is megmaradtak az amerikai gazdaság krónikus bajai: a konjunktúra ellenére magas munkanélküliség (a polgári közgazdászok ma ezt tartják „az Egyesült Államok gazdasága No. 1. számú bajának”), a termelési kapacitások kihasználatlansága, a farmerek csökkenő jövedelmei, s a másik nagy probléma, az ország fizetési mérlegének deficitje.

A kapacitások kihasználatlansága (az amerikai feldolgozóipar csak 87 százalékosan meríti ki termelési lehetőségeit) támasztott kétségeket az adócsökkentés eredményességét illetően is. Ügy tűnt, hogy a beruházásoknak nyújtott adókedvezmények csekély hatásúak lesznek« épBolíviai jelentés Ssovjet-Usbegisstán jubileutna

LA FÁZ (MTI)

A bolíviai kormány egy szóvivője csütörtökön bejelentette, hogy Nagy-Britannia elismerte az új kormányt. Politikai körök La Pazban arra számítanak, hogy legkésőbb a jövő héten Washington részéről is megtörténik az elismerés. Miután a kormány számít arra, hogy a bányászokkal erőpróbára kerül sor, az amerikai támogatásra Barrientosnak nagy szüksége van.

Barrientos Artunso, a katonai junta elnöke csütörtökön este fogadta a népi forradalmi bizottság képviselőit, akik tájékoztatták őt a bolíviai fegyveres erők elhatározásáról, amely szerint a legközelebbi elnökválasztáson ő lesz az egyetlen jelöltjük.

TASKENT. (TASZSZ)

Negyvenéves az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság és az Üzbég Kommunista Párt. A jubileum alkalmából Taskentben, a köztársaság fővárosában pénteken délelőtt ünnepi ülés kezdődött, amelyen Leonyid Brezs- nyev, azSZKP Központi Bizottságának első titkára, is részt vett.

Az ünnepi beszédet Sarai Eta- sidov, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára mondotta.

Beszédet mondott Leonyid Brezsnyev is. Kijelentette: A szovjet külpolitika számára nincs fontosabb feladat, mint az, hogy biztosítsa a békés viszonyokat a kommunizmus építéséhez. Erőt, fáradságot nem

Napirenden, az 1965. évi feladatok

II Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának határozatai

PRÁGA (MTI)

A péntek reggel megjelent csehszlovák lapok részletesen ismertetik a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának november 18-án és 19-én tartott plenáris ülését, elfogadott határozatokat. Ezek a népgazdaság 1964. évi eredményeivel és az 1965. évi terv előkészítésével, a mezőgazdaság jelenlegi helyzetével és további feladataival, a politikai tömeg- munka kérdéseivel foglalkoznak.

Az 1964. évi eredményekkel összefüggésben a határozat megállapítja, hogy idén ismét növekedett a termelés, a beruházási tervet eredményesebben sikerült teljesíteni. Tovább növekedett a lakosság jövedelme, emelkedett a társadalmi fogyasztás, javult az élelmiszer- ellátás.

Az 1965. évi terv nagyobb hangsúlyt helyez a terv minőségi növelésére és megteremti az alapokat az 1966—1970-es távlati terv kidolgozására.

A Központi Bizottság egy másik határozatában a politikai tömegmunka kérdését elemzi és kötelezővé teszi minden vezető párt- és állami funkcionárius számára, hogy részt vegyen alapszervezeti taggyűlésen, vagy nyilvános gyűléseken és ezeken beható tájékoztatásit adjon a párt politikájáról és a soron következő feladatokról. A határozat előírja a párt- és az alapszervezetek sokkal részletesebb, gyorsabb és sokoldalúbb tájékoztatását.

kímélve, arra törekszünk, hogy a proletár nemzetköziség megbízható alapján erősítsük a szocialista közösséghez tartozó országok barátságát és egységét. A kapitalista államokkal való kapcsolatainkat illetően következetesen síkraszállunk a békés együttélés elvéért.

— Aki barátságot kíván velünk, az nálunk mindig barátságra lel. Aki szívén viseli a nemzetközi feszültség enyhülését, a nemzetközi viszonyok megjavítását, az a Szovjetunióban mindig készséges és megbízható partnerra talál. Mindazoknak, akik elő kívánják mozdítani a nemzetközi helyzet normalizálásának ügyét, azt javasoljuk, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket velünk a népeket foglalkoztató alapvető problémák megoldásának keresésében.

Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az SZKP politikájának fő célja az állandó gondoskodás a nép jólétéről, s miután Üzbegisztán fejlődését méltatta, megállapította, hogy a közép-ázsiai szovjet köztársaságok megalakulásával először jelent meg a békebástyája egy olyan nagy kiterjedésű térségben, ahol évszázadokon át háborúk dúltak.

Az EFTA hosszú éjszakája

GENF (MTI)

Hajnalig tartott Genfben az EFTA, az Angliát és a Közös Piacon kívül álló hat másik nyugat-európai országot magában foglaló európai szabad kereskedelmi társulás miniszteri tanácsiának ülése.

Gordon Walker külügyminiszter és Douglas Jay kereskedelmi miniszter este nyolckor ült össze munkavacsorára r Genfitó partján fekvő Bergues-szál- lodában minisztertársaival. A kiszivárgott hírek szerint az

EFTA tagjai azt követelték a brit miniszterektől, hogy Anglia 15 százalékról 10 százalékra csökkentse a behozatali cikkekre kivetett plusz-vámot. A késhegyre menő vita a hajnali órákig tartott. Gordon Walker több ízben is telefonált Wilson miniszterlenöknek, aki Londonban várta az EFTA létét fenyegető megbeszélések kimenetelét. Az álmos miniszterek csupán hajnali negyed ötkor találtak kompromisszumos megoldást.

Ember a ládában

Kedden délután a római Fiu- mici no-repülőtéren az EAK nagykövetségének két diplomatája egy diplomáciai futárcsomagot készült feladni a Kairóba induló repülőgépre, amikor az utazóládából nyögések szű rúdtek ki. A vámőrök hallották,

pen a meglevő, de kihasználatlan kapacitások következtében. Kiderült azonban, hogy volt tere egy modernizálási hullámnak is (a modernizálási versenyen alapult elsősorban a nyugat-európai „gazdasági csoda”), mert az amerikai ipar berendezéseinek egyötöde még mindig elavultnak számít. Az idén voltak ugyan jelek arra, hogy a beruházásokon belül fokozatosan csökken a technikai fejlesztésre fordított összegek aránya, de nő viszont az új árucikkek tömegtermelésére szánt beruházások értéke. 1962-ben az amerikai feldolgozóipar gyártotta cikkek 25 százalékát 10 éve még nem termelték. I9ö6-ra 13 százaléknyi új cikket irányoztak elő, illetve várnak a jelenlegi kutatások alapján.

A kormány adópolitikája tehát jó injekciónak bizonyult, egyelőre segítette érvényesülni az előbbi gazdasági ösztönzőket, s valamelyest bővítette a jövedelmi adók csökkentésével a tartós fogyasztási cikkek piacát is. A tőkés államnak, mint a válság elhalasztójának, a fellendülés vagy legalább a stagnálás meghosszabbítójának szerepe egyre fokozódik. S keveredik benne az állami kiadások, elsősorban az állam katonai fogyasztásának növekvő tendenciája, amit Kennedy a költségvetés nagyarányú növelésével magáévá tett. az adópolitikai injekciókkal, valamint a hitelpolitika különböző eszközeivel. Persze, a tőkések körében jócskán akad ellenzéke is az állami beavatkozásnak, Goldwater például a szocializmus növekedését látta a szövetségi állam szükségszerűen, s épp a tőkés rend érdekében való. növekvő beavatkozásában a gazdaság ügyeibe. Ezért jellemezte egyébként Johnson választás előtti gazdaságpolitikai programját jóval több ellentmondás, mint a demokrata vezetés előző cselekvési szakaszait. A Bussines Week úgy jellemezte ezt, hogy „valamiféle keveréke... az eisenho- weri fukarságnak, Kennedy új határok politikája pénzügyi felfogásának. és McNamara takarékoskodásának”. Holott csak arról volt szó. hogy Johnson a választási évben »»igyekezett mindenkinek valamit adni: az üzletembereknek és fogyasztóknak — adócsökkentést; a konzervatívoknak — az állami kiadások kurtítását; a liberálisoknak — a szegénység elleni hadjáratot” — állapította meg a New York Times Jellemző egyébként, hogy legutóbb Johnson már kilátásba helyezte, hogy jövőre kevésbé fog ügyelni a költségvetés kiegyensúlyozottságára. . .

Az állami kiadások növekedése tehát folytatódni fog, s párosulva az adóintézkedések továbbfejlesztésével. megpróbálja „megúszni” a visszaesést. A National Association of Business Economists, a legnagyobb amerikai vállalatok közgazdászainak szervezete, pár hete tartott ülésén, amelyen részt vett a bankok és trösztök 700 vezető szakértője, ezúttal az optimizmus uralkodott, ha mérsékelten is. A szervezet tagjainak többsége a jelenlegi fejlődésnél némileg lassúbbat vár, de bízik a fejlődésben — legalább 1965 első felére vonatkozólag. A többbség viszont nem hiszi, hogy az olyan csúcsokat, mint az idei autóeladási, jövőre meg lehetne ismételni. A résztvevők kétharmada szerint nem nő, de nem is csökken a munkanélküliség, a krónikus bajok maradnak, s közülük, szemben az ideivel, különösen kiéleződik a ti- zetési mérleg problémája. A kép tehát ezúttal kedvezőnek látszik. Csak hát, ismerve a tőkés gazdaság váratlanságait, kétséges, hogy éppen most jól jósoltak-e a hivatásos konjunktúrajósok. Arról nem is beszélve, hogy a fentiek szerint a jövő év végére már senki sem vár többet, mint maximálisan az egy helyben topogás megmaradását. Pedig a polgári politikusokat és gazdasági szakembereket hosszú idő óta, pontosabban az első szputnyik óta, gyötri a gondolat, hogyan e- hetne gyorsítani a tőkés, s rr - denekelőtt az amerikai gazd fl J fejlődési ütemét.

A. J.

amint valaki elhaló hangon segítségért kiált. A rendőrség letartóztatta a két diplomatát és a diplomáciai csomaggal együtt az ostiai rendőrállomásra vitte őket. Itt a ládát felbontották és festett hajú szőke, 30 éves félig ájult férfit találtak benne. Kitűnt, hogy a ládát kifejezetten emberszállításra rendezték be: volt benne ülés, rögzítőberendezés és megoldották a szellőzést is. A férfit Mordeháj Ben Masszud Luknak hívják és korábban Izraelben élt.

A rendőrség megállapította, hogy Luk, aki tíz nyelven beszél, január 1-én érkezett Olaszországba és Nápolyban dolgozott tolmácsként és idegenvezetőként. A nyomozásba bekapcsolódott az Interpol is. Az izraeli rendőrség közölte, hogy a marokkói születésű Luk egy Tel A vív közelében levő kisvárosban élt, és meglehetősen terjedelmes priusz tulajdonosa. Az izraeli bíróság r.égyízben ítélte el különböző bűncselekmények miatt. A ládában talált ember 1961-ben illegálisan szökött ki az országból.

Az olasz külügyminisztérium szerdán kiutasította az EaK nagykövetségének két diplomatáját, akik a repülőtérre kísérték a csomagot, ugyanakkor pedig tiltakozójegyzéket intézett a kairói kormányhoz.

Az esetről csütörtökön nagy terjedelemben számoltak be a kairói lapok. HangsúlyozzáK, hogy izraeli ügynökök összeesküvéséről van szó. Az A1 Ah- ram azt írja, hogy az összeesküvőknek sikerült kicserélniük a diplomáciai küldeményt esy másik ládával, és ebben volt Luk. Céljuk az volt — írja a *aP —> hogy kárt okozzanak az EAK-nak és római nagykövetségének. A lap közli Luk és az utazóláda fényképét.