Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-21 / 273. szám

1964. november 21. szombat

A hidroponika

A HIDROPONIKA, azaz a tápoldatos termesztés, új utat jelent a belterjes kertészetben. Eredményességéről szovjet és japán kísérletek alapján még csupán néhány adat áll rendelkezésünkre, ezeket azonban ha összehasonlítjuk a szántóföld termesztésével, máris lényeges különbségeket állapíthatunk meg.

A hidroponikus termesztés során az előre elkészített folyami tisztított homokos táptalajon a szükséges ásványok vizes oldatával öntözik a növény gyökereit. Így szántás és egyéb talajművelés nélkül, úgyszólván egész éven át termeszthetők a zöldségfélék. A kavicsos betonmedencében mindennap meghatározott mennyiségű és összetételű tápoldatot öntenek. A vetőmag kicsírázik benne, gyökeret fejleszt, majd sokkal gyorsabban hoz termést, mint a legjobb földön. Mindez — hangsúlyozzuk — talajmunka nélkül.

A tudomány úi otthona

Baján a Sugovica és aj Ferenc-csatorna torkolatával szemben, festői környezetben épül az ország első Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikuma. A 31-es számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói előregyártott elemekből korszerű építészeti eljárással építették a tudomány új otthonát. Néhány hónap múlva itt kap majd helyet az eddig ideiglenes épületben működő Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum és kollégium. A vállalat kőművesei most helyezik el a burkoló téglákat az impozáns épület falán.

(Pásztor Zoltán felvétele.)

A TÉLI FAGYOKAT nem ismerő Japánban erőteljesen propagálják a parasztok között is a szabadföldi hidroponikus zöldségtermesztést. A kész tápsókat boltokban árusítják. Az ilyen módon termesztett paradicsom három tőről négyzetméterenként 12—13 kg termést ad. Ez átszámítva holdanként 6—700 mázsás termésnek felel meg. Japánban egyébként a hidro- ponikus termesztést 1946-ban alkalmazták először. Az első kétségek vele szemben gyorsan megszűntek, és 1959. óta egyre szélesebb körben terjed a népszerűsége. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a munkaráfordítás a felére csökkenthető.

Az ŰJ MÓDSZER is csak úgy versenyezhet azonban a hagyományossal, ha kihasználják a helyi természeti és egyéb adottságokat. Ezek figyelembe vételével hazánkban Somos András professzor öt éven át folytatott ilyen kísérleteket.

A kísérletben a palántanevelés és hajtatás fűtött üvegházban, az árutermelés részben szabadföldön, másrészt műanyag fólia alatt történik. A virágföld palántáit, amelyek hagyományosan elkészített táptalajon élnek, tiszta vízzel, a kísérleti palántákat pedig tápoldattal öntözik.

A KÍSÉRLETEK azt bizonyítják, hogy — szervestrágya nélkül — a legsilányabb homok is felhasználható hidroponikus -zöldségtermesztésre. Ráadásul e módszerrel a korai zöldségfélék egy héttel előbb hoznak termést,

Kudlik Imre

Talajvédelem

és talajjavítás

A múlt évben 155 000, az idén már eddig 160 000 holdnyi gyengén termő savanyú, futóhomokos, illetve szikestalajt javítottak meg az országban a talajjavító vállalat brigádjai. Az október végi nagy esőzések után most ismét teljes erővel munkához láttak: kereken 250 SZ— 80-as, és SZ—100-as traktor, 200 talajgyalú, 200 talajegyengető, 800 vontató, illetve tehergépkocsi, 40 rakodógép, dolgozott az év folyamán a javításra szoruló földeken, s nagy részük jelenleg is dolgozik. Előreláthatólag az erősebb fagyok beálltáig teljesíteni tudják az idei 192 000 holdas előirányzatot.

Űt szavazaton múlott

Egyik üzemi párt- alapszervezetünk hét tagú új vezetőséget választott. Közülük négyen a régi vezetőségben is benne voltak. A három „új” elvtárs egyikénél megoszlott a tagság véleménye. Többen úgy vélekedtek, mást szeretnének az ő helyén látni, mert az elvtárs nemegyszer gorombaságig nyers modorú.

— Az csak azért tűnik úgy, mert nyílt, szókimondó elvtárs .— védte egyik párttag.

— Sokaknak az nem tetszik, hogy szigorúan megköveteli a rendet

— csatlakozott másik elvtárs.

— Az viszont nem nevelési módszer, hogy

— amint a műhelyéből hallottuk — ha valakinek a munkahelyén rendetlenséget tapasztal, lesöpör mindent a földre: „Mi ez a sok szemét itt?”

— De nemcsak megköveteli, maga is példát mutat a rendszere- tetben, jó munkában. Ne felejtsük el, szocialista brigádtag!

— Sose húzódozott, ha pártmunkát bíztak rá.

— Kevés munkás tette volna meg, amit ő, amikor azok a sorozatos lopások voltait. Éjszakákon át itt maradt, figyelt, ki a tolvaj?— már csak a többiek becsületéért is.

— Ezért is meg kell gondolni, mást válasz- szunk-e helyette — hangzott egy újabb felvetés. Ha jobban utánanéznénk, kiderülne, hogy azok lovagolják túl az elvíárs érdes modorát, akiknek nem tetszik ez a fajta egyenessége... Nem a jelenlevőkre gondolok, hanem a könnyelmű, pazarló elemekre... Olyanok körében van ellene hangulat; ezt tapasztaltam.

— Ez mind igaz. elvtársak —, szólalt fel valaki a jelöltet étién?

zők közül — de ba valaki rendszerető, szenvedélyesen védelmezi a társadalmi tulajdont, pártmunkát végez, — nem lehet mindezt a durvasága takargatásá- ra felhasználni.

— Párttagnak is, de pártvezetőségi tagnak különösen tudni kell tapintatosan bánni az emberekkel. — Parancsolgatással, kíméletlenséggel nem lehet már tartós eredményeket elérni. — emelkedett fel ismét valaki... Javasolnám, hogy jelöljünk másokat is, aztán szavazzunk. Ha a többség úgy akarja, legyen ő.

— Rendben van. Ezt a pártdemokrácia is megköveteli — egyezett bele az elnöklő elvtárs... Azt azonban szintén ne félejtsük ki a vitából, hogy mióta több ízben figyelmeztettük az elvtársat, szokjon le a nyakas- ságról, hirtelenségről, megsértő türelmetlenségéről, — sokat változott. Részben ezzel is érdemelte M*. bog*

pártiskolára küldtük. Nem így van?

— Ezt is el kell ismerni.

— Ez igaz. Mi küldtük őt.

— No ugye... Hát

akkor tessék, kit javasolnak helyette, akik mást szeretnének?

Öt nevet soroltak az eivtársak, mindegyik felett szavaztak. Végeredmény: a tagság 23:17 arányban az „eredetileg” javasolt elvtársat választotta az új vezetőségbe, az ellenjelölttel szemben.

Csak öt szavazaton múlott... Jó útmutató az új vezetőségi tagnak — s másoknak is —, hogy sok-sok személyi jó tulajdonság, kiváló képesség mellett — a tapintatos, megértő, az emberek önérzetét tisztelő magatartást is igénylik a vezetőktől... A pártvezetőtől pedig hatványozottan, hiszen őrá a legnemesebb „anyag”, az ember formálását is bízzák.

”• —th —n

A termelőszövetkezetekben az év végén leltárt készítenek, amelyben évről évre mind nagyobb értéket képviselnek az épületek, mert minden évben építenek újat, vagy a már meglevőt korszerűsítik. A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste dr. Soós Gábor, földművelésügyi miniszterhelyettest —, akinek felügyelete alá tartoznak a tsz-építkezések is —, hogy tájékoztatót kérjen a mezőgazdasági építkezések helyzetéről: Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és a miniszterhelyettes válaszait.

— Hol tart jelenleg a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit megteremtő építkezés?

— A legutóbbi 3—4 évben, vagyis a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta, sok új gazdasági épületet emeltek a termelőszövetkezetekben. Az új épületeket — a korszerűsítéseket és a felújításokat is számba véve — 1961—62 és 1963-ban az egész mezőgazdaságban 374 ezer szarvasmarha-férőhellyel, 1 425 000 sertés- és 560 000 juhférőhellyel gyarapodott a nagyüzemi épületállomány. — Ezenkívül felépült 30 000 vagon különféle termény befogadására alkalmas magtár és mintegy 60 000 vagonnyi kukoricatárolóhely. Ezeknek az építési beruházásoknak az értéke meghaladja a 10 milliárd forintot. Ez is bizonyítja: Népgazdaságunk nagy erőfeszítéssel törekszik a nagyüzemi gazdasági épületek gyarapítására, hiszen az előbb említett összeg a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok összes beruházásainak mintegy 40%-át képezi. Természetesen, az egyes gazdaságok építkezéseihez még hozzá kell számítanunk az öntözőtelepekre, utakra, kutakra, víztornyok, gépszínek és javítóműhelyek építkezésére fordított összeget is. Ezenkívül a mezőgazdasági építkezésekhez kell sorolni a gazdaságokon kívül létesült állami magtárakat, tisztítótelepeket, takarmánykeverő gyárakat, hibrid-kukoricavetőmag üzemeket, a mezőgazdasági kutatás és szakoktatás céljait szolgáló épületeket is. A tények tehát, azt mutatják, hogy a mezőgazdasági beruházások sok problémája és még meglevő hiányossága ellenére is az eredmények számottevőek.

— Hogyan valósultak meg az idei építkezési tervek?

— A termelőszövetkezetek idei beruházásának csaknem a fele — két és fél milliárd forint — építkezés. A tervbe vett építkezések reálisak és szükségesek. Reálisak, mert a tervek készítésekor figyelembe vettük mind az állami, mind a tanácsi építőipar, valamint a házi építőbrigádok teljesítőképességét. És égetően szükségesek is, mert a nagyüzemi épületek nélkül elképzelhetetlen az egyes termelőszövetkezeték további fejlődése. Ezért ebben az évben a mezőgazdasági építkezéseket már az is jellemezte, hogy az átmeneti megoldásit jelentő szer- fásépítkezések helyett, a korszerűbb technológiát lehetővé tevő, tartós épületeket terveztünk és fokozottabb figyelmet fordítottunk a járulékos beruházások fokozatos pótlására is.

— A mezőgazdasági építkezések idei helyzetéről a szeptember 30-i adatok állnak rendelkezésünkre. A helyzet nem mondható megnyugtatónak. A termelőszövetkezetekben eddig az időpontig országosan az építkezési terv 66,2 százalékra teljesült, amely 2,5 százalékos lemaradást jelent a tavalyi azonos időszakhoz mérten. A megyék eredményei között is nagyok a különbségek. A hasonló épület-összetételű megyéket fi- gyelembevéve — ugyancsak szeptember 30-ig — Győr megyében 85,2, Fejérben 75,7, Vasban 74,7; viszont Somogybán 59,5, Csongrádiban 58,4 és Borsod megyében csak 58 százalékra teljesítették a termelőszövetkezeti építkezési tervet. Ez a jelenség arra figyelmeztet bennünket, hogy ez utóbbi megyékben sürgős segítségre van szükség, mert különben később még nagyobb erőfeszítésekbe kerül az építkezések meggyorsítása és befejezése.

— Már az év elején sok gondot okozott a tavalyról áthúzódó építkezés. Akkor abban reménykedtünk: Az idén ezt a lemaradást sikerül csökkenteni úgy, hogy az idei kezdésre és befejezésre tervezett épületek is elkészülnek. Sajnos, nem így történt. Év köziben az Építésügyi Minisztérium vállalatai az év elején elvállalt tsz-építkezések keretét kereken 80 millió forinttal csökkentették. A tanácsi építőipari vállalatok ugyancsak év közben 26 millió forintos építkezés szerződést visszamondták. Ügy igyekeztünk segíteni, hogy a termelőszövetkezetek eredetileg 876 milliósra tervezett országos házi építési keretet egymilliárd forint fölé növeltük. De ezzel a megnövekedett feladattal a tsz-ek házi Építőbrigádjai előreláthatóan — elsősorban a gyakori anyagellátási problémák miatt — sajnos, nem tudnak megbirkózni. Végeredményben tehát, bár sok új épülettel gazdagodnak termelő- szövetkezeteink, mégis több lesz a jövő évre áthúzódó építkezési beruházás, mint tavaly volt.

— Milyen tervek, elgondolások vannak a nehézségek leküzdésére?

— A párt Központi Bizottsága ez év februárjában megtárgyalta az építőipar helyzetét és megfelelő határozatot hozott. A határozat a többi között megállapította, hogy a mezőgazdasági építményék tervei nem megfelelőek. Mindenekelőtt tehát, a tervezési alapelveket kell tisztáznunk és a tervezés színvonalát javítani. Bizonyos sikereket értünk el az idén abban, hogy a mezőgazdasági építkezések számára megfelelő típusterveket alakítsunk korszerű, köny- lyű, tipizálható épületszerkeze- ,ek gyártásával és alkalmazásával. Ez alapja annak, hogy a nagyüzemi gazdálkodás érdekeit : egjobban szolgáló épületeket a Lehető leggazdaságosabban emelhessenek a tsz-ek. A továbbiak során a tervek felesleges változtatása helyett a legjobb tervek korszerűsítésére, gazdaságosabbá tételére fordítjuk a fő figyelmet.

A korszerű és gazdaságosabb épülettervek mellett az is kívánatos, hogy előrelátóbbak, az üzemek termelésének fejlesztésével összehangoltabbak legyenek a termelőszövetkezetek építkezései. Ezért azt tervezzük és javasoljuk a termelőszövetkezeteknek: készítsenek alaposan megfontolt távlati fejlesztési tervet; és ezt vegyék is komolyan, eszerint építkezzenek. Az építési beruházások tervszerűségét azzal is növelni kívánjuk, hogy a jövő évtől kezdve rátérünk az építési beruházások kétéves tervezésére. Elgondolásunk szerint így egészségesebb összhangot lehet teremteni, jobban lehet gazdálkodni az építőanyaggal, az építőipari gépek és kézi munkaerő kapacitásával egyaránt. Természetesen szükséges, hogy az építőanyagiparis lépést tartson a megnövekedett feladatokkal és a jövőben kielégíthesse a mezőgazdasági építkezések anyagigényét. Az építési beruházások sikeresebb megváfósítása. érdekében növelni kell a felelősséget és felkészültséget a tervezésben és a kivitelezésben. Az állami építőipartól és építőanyag-ipartól azt várjuk, hogy végezze el a nagyobb mezőgazdasági építési beruházásokat, javítsa a tanácsi, i szövetkezeti és a saját erőből történő építkezések anyag- és épületelem ellátását; adjon segítséget az épületelemek szereléséhez.

— A mezőgazdaságban jól építkezni semmivel sem köny- lyebb feladat, mint megfelelő pari épületeket vagy lakóháza- iat létesíteni A népgazdaság több ágának erőfeszítése, jó isszehangoltsága szükséges eh- íez — fejezite be a nyilatkozást Dr. Soós Gábor földműve- ésügyi miniszterhelyettes.

H. E,.

A nagyüzemi termelés kulcskérdése

Beszélgetés dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettessel a mezőgazdasági építkezésekről