Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-20 / 272. szám
A KISZ megyei küldöttértekezlete Tegnap délelőtt 9 órakor Kecskeméten, a Katona József Színházban ült össze a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács-Kiskun megyei küldöttértekezlete. A széksorokban megyénk KISZ-szervezeteinek 288 képviselője és 58 meghívott vendég foglalt helyet. Szvorény János, a megyei KISZ-bizottság osztályvezetőjének javaslatára az ülés elnökévé Terhe Dezsőt, a megyei KISZ-bizottság titkárát választották meg a jelenlevők. A tanácskozás elnöke ezután javaslatot tett az elnökségre, melynek soraiban helyet foglalt: Erdösi József, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Soós Pál, a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Osztályának vezetője, Borsos György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Póth László százados, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára, Balabán Sándor, az MHS megyei elnöke, Borszéki Lajos, a megyei TS elnöke, dr. Babay Imre, a KISZ megyei revíziós bizottsága elnöke, Kádast László, a KISZ megyei végrehajtó bizottságának tagja, Mészáros Sándor, a kecskeméti városi KISZ-bizottság titkára, Pap István, a megyei úttörő elnökség titkára, Weither Vilmos, a KISZ megyei végrehajtó bizottságának tagja, Hegedűs István, a kiskunhalasi járási KISZ-bizottság titkára, Izsáczki Julianna, a kiskőrösi járás küldötte, Gondi Judit Kiskunfélegyháza város küldötte, Földvári Imre, Baja város küldötte és Csipkó Sándor, a KISZ megyei végrehajtó bizottságának tagja. A gyűlés elnöke a továbbiakban a KISZ megyei bizottsága nevében köszöntötte a küldött- értekezlet valamennyi résztvevőjét, akik ezután megválasztották a mandátumvizsgáló, a jelölő és a szavazatszedő bizottság elnökét és tagjait. Terbe Dezső elnöki megnyitója után a KISZ megyei bizottságának beszámolóját Borsos György terjesztette a küldöttértekezlet elé. A megyei bizottság beszámolója .A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága 1964. decemberéne összehívta a KISZ soron következő kongresszusát. Ez a kongresszus kiemelkedő állomása a négy és fél évtizedes hagyományokkal rendelkező kommunista ifjúsági mozgalom történetének — állapította meg a beszámoló, majd így folytatta: — Különös fontosságot ad kongresszusunknak az a tény, hogy pártunk VIII. kongresszusa társadalmi, gazdasági életünk szerkezetében végbement változások értékelése alapján megállapította: befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Ifjúságunknak úgy kell élni, dolgozni és tanulni, hogy a szocializmus építéséből tevékenyen részt vállaljanak, s fiatalos lendülettel dolgozzanak a VIfi. pártkongresszus határozatainak végrehajtásán. Ifjúságunk egyetért és támogatja a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját, amelyet a béke és az általános emberi haladás gondolatának megvalósítása érdekében folytat. Rokonszenvvel és együttérzéssel kísérjük a gyarmati felszabadításukért, a nemzeti függetlenségükért küzdő népek sorsát, akik igazságukért, szebt*. emberibb életükért harcolnak. A fiatalok jelentős többsége érti, hogy a > béke fenntartása egyet jelent a gazdasági harccal, a politikai, kulturális tevékenységgel és szoros összefüggésben van a haza védelmével, a honvédelmi kötelezettség teljesítésével. Minden fiatal tudja, hogy a szőlő- és gyümölcstelepítésben való részvétel, az építőtáborokban folytatott tevékenység, az ifjúsági brigádok munkája hozzájárulás a béke megvédéséhez. Az emberi élet alapja, minden emberi érték megteremtője a munka. Az ifjúság nevelésében is fontos helyet foglal el a munkára, tanulásra nevelés, a szocialista munkaerkölcs kialakítása. A fiatalok lelkesedése, helytállása a termelőmunkában, megteremtette a munka bőseit. Mert bizony forradalmi és romantikus feladat megoldani olyan újítást, mint amelyet Rendeczky János fiatal mérnök oldott meg, s amely több mint egymillió forint megtakarítást jelentett ' népgazdaságunknak. És szocialista helytállás az is, hogy a tataházi Petőfi Tsz baromfitenyésztő munkacsapatában dolgozó lányok évente 100 ezer baromfit adnak a népgazdaságnak. A hősök ma munkában születnek és a mi megyénkben is sok százra tehető a számuk. A mezőgazdaság szocialista átszervezése parasztifjúságunk számára is megnyitotta a lehetőségeket, a felemelkedés útját. Lehetővé teszi számukra a technika vívmányainak széles körű alkalmazását, a művelődést, kulturálódási is. A mezőgazdaság átszervezésével azonban csak a nagyüzemi gazdálkodás feltételei jöttek létre. Büszkék vagyunk azokra a parasztfiatalokra, akik a mező- gazdaságban elsőként kezdeményeztek munkaversenyeket a termelésben, vállalkoztak és harcoltak egy-egy új módszer meghonosításáért. Közülük sokan a gépeken, vagy a növénytermesztésben, kezdettől a mai napig becsületesen helytállnak. Csak néhány a sok száz közül: a kiskunhalasi Losoncz Ferenc, Vincze István, Papp Máté traktorosok, a tompái Kossuth TSz- ből Farkas Teréz növénytermesztő munkacsapata, a mada- rasi Dózsa Tsz-ben Virág Antal sertésgondozó, akik a KISZ által meghirdetett országos termelési versenyekben évről évre kiemetkectö eredményeket értek el. Van a mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak egy másik csoportja, akik kezdetben nem találták meg helyüket, illetve számításukat, vagy éppen a szülök javaslatára próbálkoztak Borsos György előterjeszti a megyei KISZ-bizottság beszámolóját. más irányban megélhetést keresni. Ezek közül többen már visszatértek a mezőgazdaságba, sokan megvárták szövetkezetük gazdasági helyzetének megerősödését. Az elmúlt négy év mindeni- kében teljesítettük az évi 250 ezer köbméter silótakarmányra tett vállalásunkat. Teljesítettük a szőlő- és gyümölcstelepítésre tett védnökségünket. Az önálló ifjúsági munkacsapatok 8000 kh szőlőt, és gyümölcsöst telepítettek. Begyűjtöttünk 45 millió szőlővesszőt. Az 1960-as megyei küldöttértekezletnek olyan határozata volt, hogy ezer fiatalt küldünk az állattenyésztésbe a szakemberek utánpótlásának biztosítására. Ezt a határozatunkat nem tudtuk maradéktalanul teljesíteni. Főként a baromfitenyésztésben értünk el jelentősebb eredményeket. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés területén viszont már nem ilyen kedvező a fiatalok munkavállalása. A munkacsapatokban dolgozó fiatalok segítették a tsz-ek munkafegyelmének megszilárdítását, áldozatkész, példamutató munkájukkal mindig a legfontosabb feladatok végrehajtásáért, a tsz- ek érdekeiért dolgoztak. A legjobb ifjúsági munkacsapatok, ifjúsági brigádok, a gazdaságilag és politikailag legjobban mealapozott tsz-ekben vannak. Kétségkívül a munka- feltételek, a kulturális és anyagi lehetőségek itt a legkedvezőbbek. Nem ilyen kedvező a helyzet a gyenge tsz-ekben. Sok fiatal nem törődik a szülők, a saját tsz-ük küszködésével. Mintha a fiatalok ezeken a helyeken azt várnák, hogy az idősek teremtsék meg számukra az anyagi jólétet. Több száz olyan 20 éven aluli van, főleg a lányok között, akik a jobb elhelyezkedésre várva otthon ülnek, ugyanakkor a tsz munkaerőhiánnyal küzd. KlSZ-szervezete- ink magyarázzák meg, hogy a szocializmus építésében minden fiatal munkájára szükség van. Arra kérjük a gazdasági vezetőket, hogy a sok más fontos gazdasági munka mellett r.z eddigieknél egy kicsit többet, megértőbben foglalkozzanak a fiatalokkal. A fiataloktól pecíg. azt kérjük, mindenkor vegyék figyelembe a közös érdekeit, és csak a teljesíthető és jogos kérésekkel forduljanak a gazdasági vezetéshez, s a kérések mindig legyenek összhangba végzett munkájukkal. Az 1965-ös év a második ötéves terv befejezésének és a harmadik ötéves terv előkészítésének éve lesz. Arra kérjük KISZ-szervezeteinket, hogy tartsák nagyon fontos feladatuknak vállalásaik és védnökségeik teljesítését. Melyek azok a legfontosabb területek, amelyekre az ifjúság erejét összpontosítani kell? Az ország kenyérgabona-szükségletének megtermelése, elvetése egyaránt politikai és gazdasági kérdés. KlSZ-bizottsága- ink fordítsanak nagyobb gondot a fiatal traktorosok kétműsza- kos munkájára, vagy a nyújtott műszakok megszervezésére, különösen az őszi vetési és mélyszántási munkák idején. 1965 és 1966 tavaszára be kell fejeznünk a megye szőlő- és gyümölcstelepítési iervét. A harmadik ötéves tervben az eddigi telepítésekhez képest a telepítés ütem; csökken, a legfontosabb feladat az újonnan telepített szőlő- és gyümölcsösök termőre fordítása lesz. Ezért javasoljuk a küldöttértekezletnek, hogy vállaljunk védnökséget az újonnan telepített szőlők és gyümölcsösök szakszerű kezelése, művelése felett. A mezőgazdasági erőgépek kihasználtsága képzett munkagépkezelők hiányában még mindig elég alacsony, ezért javasoljuk a védnökségi rendszerünk kiterjesztését a traktoros és munkagépkezelők képzésére. Az állattenyésztés terén továbbra is a szakember-utánpótlás biztosítását tartjuk fontosnak. Az elmúlt négy évben megyénk ipara is igen ielentós fejlődésen ment keresztül. Ez a fejlődés egyrészt az ipari létesítmények számának növekedésében, másrészt a meglevő üzemek bővítésében, fejlesztésében jelentkezik. Az? hogy a tárcaipari vállalatok száma 38-ról 52- re, a tanácsi iparvállalatok száma pedig 36-ról 62-re nőtt, az iparban foglalkoztatottak számának mintegy 12 ezer munkással való növekedését vonta maga után. Magától értetődik, hogy ezzel egyidejűleg az ifjúmunkások száma is nőtt. Jelenleg 13 200 fiatal dolgozik megyénk üzemeiben. Többségük tisztában van azzal, hogy minden ember munkája része annak a harcnak, amely a szocializmus teljes felépítéséit szolgálja. Ezt bizonyítja az, hogy míg 1961-ben 2400, addig jelenleg több mint 5100 fiatal dolgozik versenyszerűen a termelés, a termelékenység növeléséért. Tömegmozgalommá fejlődött az ifjúsági brigádmozgalom. Kétszázkilencven ifjúsági brigádban mintegy 2300 fiatal dolgozik, és ebből 53 brigád nyerte el eddig a „Szocialista munka ifjú brigádja” megtisztelő címet. Ez jelentős tény, mivel tapasztalatunk az, hogy e címért nagyon meg kell küzdeni. Az üzem vezetése a fiatalokkal szemben — nagyon helyesen — ugyanazokat a feltételeket szabja, mint a felnőtteknek. Talán a szocialista együttélés, a közösségi élet. művelődés terén a mérce valamivel magasabb is. Ügy gondoljuk, hogy a feltételek ilyen alakulása jogos. A különböző termelési versenyek, mozgalmak konkrétan elősegítették a korszerű technika és technológia bevezetését és alkalmazását, a termelékenység növekedését. Négy év alatt például 764 fiatal újítását fogadták el, ami a népgazdaságnak több mint ötmillió forint megtakarítást eredményezett. fSoiytaíá& a 4. oldalon.) A küldöttértekezlet résztvevői.
