Petőfi Népe, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-20 / 272. szám

A KISZ megyei küldöttértekezlete (Folytatás a 3. oldalról.) A termelékenység növelését segíti a helyi védnökségek rend­szere is. Az 1960-as küldöttértekezlet óta 36 helyi védnökségről adhatunk számot, A legfőbb gondot mindig a legközelebb álló feladatok je­lentik, így a KISZ egyik leg­fontosabb feladata segíteni az 1964-es éves tervek teljesítését. Megyénk háromnegyedéves ter­vét teljesíteni tudtuk, s hátra van még másfél hónap. Ez alatt az idő alatt teljes erőbevetéssel kell dolgoznunk. Számítunk ifjúmunkásaink munkájára az exporttervek teljesítésében. Ja­vasoljuk, hogy mindazon ifjúsá­gi brigádok, melyek legalább 50 százalékban exportra termelnek, alakuljanak ifjúsági exportbri­gádokká, tegyenek vállalásokat az exportterv teljesítésének se­gítésére. Az MSZMP KB 1964. február 20-i építőiparra vonatkozó ha­tározatának végrehajtásában ne­künk is vannak feladataink. Je­lenleg 1709 fiatal dolgozik az építőiparban. A legfőbb felada­tunk, hogy ezek a fiatalok szer­vezetten segítsék az építőipar terveinek teljesítését. A lakás- építkezések gyorsításának igen helyes módja a KlSZ-lakásépí- tésd akció. Ez a kezdeményezés Bács-Kiskun megyéből indult el. A KISZ 1960-as kongresszusa óta 433 lakást építettünk fel megyénkben. Javasoljuk a küldöttérte­kezletnek, hogy a mozgal­mat szélesítsük ki és a har­madik ötéves tervben újabb 500 lakás felépítésével se­gítsük elő a lakáskérdés, köztük fiataljaink lakás- helyzetének megoldását. Az 1960-as KISZ megyei kül­döttértekezlet a második ötéves terv időszakára 10 millió forint értékű társadalmi munka vég­zésére és 15 millió forint meg­takarításra hívta fel megyénk fiataljait. Az elmúlt három év­ben 65 174 fiatal vett részt köz­hasznú társadalmi munkaakció­ban, és 1 millió 676 ezer társa­dalmi munkaórát teljesített, ez 11 millió forintnak felel meg. A KISZ-, és a KISZ-en kívüli fia­talok mellett megyénk úttörői is jelentősen hozzájárultak ehhez a munkához. Ifjúsági szövetségünknek a jövőben tovább kell szélesíteni a közhasznú munkák szervezé­sét. A jövőben évenként 350 ezer óra társadalmi munka vég­zését tűzzük feladatul a KISZ- szervezetek elé. Mozgósítsuk a fiatalokat a községek, városok szépítésére, valamint a kommu­nális és szociális létesítmények megvalósítására. A takarékossági mozgalom so­rán — főként üzemi fiatalok — anyag- és energiamegtakarítás­sal járultak hozzá az üzemek terveinek teljesítéséhez. Három év alatt 20 ezer fiatal, 16 mil­lió 691 ezer forintot takarított meg. A takarékossági mozga­lomban megyénk úttörői is te­vékenykedtek. E mozgalom le­gyein továbbra is KlSZ-alap- szervezeteink és úttörőcsapata­ink tömeges és tudatos mozgal­ma. A harmadik ötéves terv időszakában az iparban és me­zőgazdaságban vállaljunk 26 millió forint megtakarítást. Az úttörőmozgalom a KISZ hatáskörébe utalása óta tar­talmilag és szervezetileg még egészségesebben fejlődött. Pe­dagógusaink többsége megértet­te a mozgalomban rejlő nevelé­si lehetőségeket. Négy év alatt az útttörőlc és kisdobosok száma 33 ezerről 54 ezerre emelke­dett. A KSZ-vezetés tovább erő­södött az útttörőcsapatokban. A 3500 felnőtt úttörővezető közül 1023 a KISZ-es ifivezető, akik KISZ megbízatásként végzik út­törővezetői munkájukat. A KISZ-szervezetek és úttörő­csapatok testvéri kapcsolatát tartalmasabbá téve csapataink­nak arra kell törekedniük, hogy segítsék a gyermekek hivatásra, a szocializmus építésére törté­nő felkészítését. Egyre jobban elégítsék ki a gyerekek szakirá­nyú igényét, szabad idejüket na­gyobb pedagógiai igényességgel szervezzék meg. A középfokú oktatásban je­lentkező új vonások közül je­lentős az, hogy 1960-tól 24-ről 34-re emelkedett azoknak a kö­zépiskolai tanintézeteiknek a szá­ma, melyekben 10 ezer fiatal ta­nul. Középiskolás tanulóink vi­lágnézete a korszerű tudomá­nyos ismeretek elsajátítása köz­ben kedvezően alakul. A közös­ségi magatartásában végbe­ment változások is figyelemre méltóak; 1960-ban megyénkben két felsőfokú intézet volt, jelenleg hat intézetünkben 1600 hallgató tanul. A marxista tárgyak ta­nulásával a hallgatók magasabb politikai ismereteket szereznek, sok esetben azonban hiányzik még a bátor politikai állásfog­lalás, az elmélet és gyakorlat összekapcsolása. Ifjúsági szövetségünk igyeke­zett munkálkodni, részt vállal­ni a felnőtt nemzedék tanulásá­nak elősegítésében is. Az 1960-as küldöttértekezlet határozata alapján az elmúlt négy évben KlSZ-szervezeteinfc segítő mun­kája nyomán közel 9000 fiatal végezte el az általános iskola nyolc osztályát, és mintegy 8000 szerzett középfokú iskolai végzettséget a dolgozóik esti és levelező oktatásán. A mezőgazdaság napról napra egyre több szakembert igényel ezért a szakemberképzés a KISZ munkájának is fontos része, 1960-tól napjainkig, a mezőgaz­daság különböző ágaiban 1100 fiatal szakképzettségét növeltük a szakmunkásképzés különböző tanfolyamain. A jövőben a szak­munkásképzés érdekében a ta­nácsi szervekkel is szorosabb kapcsolatot alakítunk ki­Az általános és szákmai mű­veltségi színvonal emelése mel­lett if j úsági szövetségünkre nagy feladat hárul a fiatalok politi­kai műveltségének növelésében. A politikai oktatásunk 1960 óta jelentékeny tartalmi változáson ment keresztül. A hagyományos módszerek mellett arra töreked­tünk, hogy a fiatalok életkori sajátosságainak megfelelő for­mákat alkalmazzák az anyag elsajátítása érdekében. 1960/61- ben 14 ezer és 1963/64. évben 23 ezer fiatal vett részt politi­kai oktatáson. A tudatformálásban, ízlés- fejlesztésben nagy szerepet játszanak az esztétikai él­mények, a szabad idő helyes felhasználását szolgáló kul­turális rendezvények. Az irodalmi színpadokban a műkedvelő színjátszásnak olyan új hajtása látott napvilágot, amely születésétől kezdve a ha­ladó eszmék hordozója lett. A kulturális szemlében elsősorban a tömeges formákat kell meg­említeni. Ilyenforma volt az ismeretterjesztő munka. Ez el­sősorban a fiatalok általános és szakmai műveltségének emelé­sét szolgálta. Az ismeretterjesz­tésben évenként 7—8 ezer fiatal vett részt. A József Attila olva­sómozgalom — hibái ellenére is — meghozta az eredményt. Sok ezer fiatallal szerettettük meg a könyvet. 1961-ben 5 ezer és 1964-ben 12 ezer fiatal olva­sója volt a mozgalomnak. A színház- és mozilátogatás tömegessége ellenére nem szol­gálta kellően és maradéktalanul a nevelési, művelődési célkitű­zéseket. A kollektív színház- és mozilátogatés sok esetben az úgynevezett „izgalmas” témák megtekintésére korlátozódott. A látogatásokat nem követte min­dig megbeszélés, vita, így a lá­tottak rendszerezése nem tör­tént meg. A szakköri és klubmozga­lom megyénkben az utóbbi években kezdett kibontakoz­ni. Százötven ifjúsági klub mintegy 3000 fiatalt foglal­koztat. E munka jelentős, mert a fia­talok szabad ideje eltöltésének kellemes, hasznos formája is. Megyénkben is évről évre to­vább növekedett a fiatalok igé­nye a testnevelés és sport iránt. A szakosztályokban rendszere­sen sportolók száma 15 ezer és alkalomszerű sportakciókban évente mintegy 27 ezer fiatal vesz részt így a megyében élő összes fiatalok fele foglalkozik rendszeresen vagy időnként sportolással. Falusi ifjúságunk sportolásához évék óta keretül szolgálnak a spartakiádverse- nyek, amelyekbe évről évre na­gyobb tömegek kapcsolódnak be. 1961-ben a falusi sparta- kiádversenyen 15 ezer fiatal vett részt, 1964-ben már ezek száma 25 ezerre emelkedett A jövőben KlSZ-szerveze- teink arra törekedjenek, hogy a tömegakciók minél változato­sabbak, sokszínűbbek legyenek. Ifjúsági mozgalmunk szerve­zeti fejlődését jellemezve el­mondhatjuk, hogy a tartalmi munk^ javulásával újabb ezrek találták meg az utat a KISZ- hez. Az 1960-as küldöttértekez­let óta 12117 fővel emelkedett a KISZ-alapszervezetek tag­létszáma. Jelenleg 737 alapszervezetben 31 437 fiatal tevékenykedik. A KISZ szervezeti keretei többsé­gükben kialakultak és megta­láljuk mindenütt, ahol fiatalok élnek, dolgoznak, tanulnak. Az ifjúsági szövetség a fiatalok ál­tal elismert tömegszervezet lett. A KISZ-tagok 54 százaléka a iparban és a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalokból tevő­dik ki. A leányok és fiatalasz- szonyok aránya 55 százalék. To­vább nőtt az üzemi fiatalok szervezettsége. Ma már az ifjú­munkások 49 százaléka tagja a KISZ-nek. A következő évek­ben tömegbefolyásunkat első­sorban az építőiparban és az élelmiszeriparban kell javíta­nunk. Területi sajátosságunkból adó­dóan a legnagyobb ifjúsági ré­teg falun, él, ahol a KISZ-kor- osztályba tartozó fiatalok szá­ma megközelíti a 60 ezret. A szervezettségükben tapasztalha­tó jelentős előrehaladás ellené­re továbbra sem lehetünk elé- gedetttek. A politikai és gazda­sági eredmények nyújtotta le­hetőségeket nem használtuk ki teljes egészében. Ezt bizonyítja az is, hogy a falusi fiataloknak 24,4 százaléka KISZ-tag. A KISZ szervezeti fejlődésének te­hát falun további nagy lehető­ségei vannak, de ehhez tovább kell javítani a KISZ munkájá­nak tartalmát, színes, eleven, érdekes KISZ-életet kell kiala­kítanunk minden alapszervezet­ben. A helyesen alkalmazott neve­lési módszerek elősegítették, hogy a KISZ-alapszervezetek mind jobban a kommunista kö­zösségek vonásaival rendelkez­zenek. Mégis szóvá kell tenni, hogy a KISZ-vezetők egy része ebben a munkában nem hasz­nálja fel tudatosan azokat a lehetőségeket, amelyek a közös­ség kialakulását, összeforrottsá- gát eredményezné. Az 1960-as küldöttértekezlet fontos feladatul tűzte a KISZ- alapszervezetek politikai jelle­gének erősítését, a fiatalok párt­tagságra történő felkészítését. Most arról adhatunk számot, hogy négy év alatt 2400, harminc éven aluli fiatal került a párt soraiba, és ehhez a KISZ Is jelentősen hozzájá­rult. A KISZ 1960-as kongresszusa óta jelentősen javult a válasz^ tett szervek irányító és vezető tevékenysége is. Az alapszerve­zetek többségében kolléktív ve­zetés van, rendszeresen tarta­nak vezetőségi üléseket és tag­gyűléseket. A KlSZ-bizottságok és alapszervezeték mellett több száz aktivista vesz részit a mun­kában. A KISZ-alapszervezeti vezetők többsége példamutató, az ifjúság bizalmát élvezi és köztiszteletnek örvend. A következő években fontos feladatnak tartjuk a KISZ-ve- zetés további erősítését, káder­munkánk javítását. Az újonnan megválasztott vezető testületek kapjanak konkrét megbízatáso­kat, tartsák meg rendszeresen összejöveteleiket, tárgyaljanak a különböző ifjúsági rétegek prob­lémáiról, a közöttük végzett munka feladatairól. Különösen fontos a falusi KISZ-vezetés to­vábbi javítása. Eredményeinkhez hozzájárult pártunk, egész társadalmunk segítése, megbecsülése. Ezért javasoljuk a küldöttértekezlet­nek, hogy fejezze ki köszönetét mindazon politikai társadalmi és állami szerveknek, szülőknek és pedagógusoknak, akik az el­múlt években elősegítették ered­ményeink elérését az ifjúság nevelésében. ★ A megyei KISZ-bizottság be­számolóját dr. Babay Imre, a KISZ megyei revíziós bizottsága elnökének a referátuma követte, aki beszámolt az elmúlt négy­évi munkáról. Szünet után a kecskeméti út­törők küldöttsége köszöntötte az értekezletet és átadták a KISZ VI. kongresszusa részére készített ajándékaikat. A be­számolók és a határozati ja­vaslat feletti élénk vitában hu­szonheten kértek szót. Felszó­laltak: Katona István, a Kis­kunhalasi Állami Gazdaság KiSZ-titkára, Molnár Ferenené, a Kecskeméti'' Konzervgyár I. sz. telepének üzemvezetője, Ba- da Pál, a Ganz Villamosipari Művek Bajai Gyáregységének KISZ-titkára, Kocsis János, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár biztonsági megbízottja, Kiss Erzsébet, a mélykúti Al­kotmány Tsz könyvelője, Sely­mes József, a tataházi Petőfi Tsz brigádvezetője, Erdősi Jó­zsef, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkárai Karácsonyi András, a MŰM 607. sz. Iparitanuló Intézet igazgató-helyettese, Benkő Má­ria, a Helvéciái Állami Gaz­daság baromfitenyésztő ifjú­sági brigádjának tagja, Mada­rász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Nemes Já­nos, a Bajai 111. Béla Gimná­zium KISZ-titkára, Hegedűs István, a KISZ kiskunhalasi járási bizottságának titkára, Soós Pál', a KISZ KB Egyete­mi és Főiskolai Osztályának ve­zetője és Póth László százados. Az idő előrehaladására való te­kintettel tizenhárom küldött írásban terjesztette elő hozzá­szólását. Az elhangzott észrevé­telekre, javaslatokra Borsos György válaszolt és összefog­lalta a gyümölcsöző vita tanul­ságait. ★ A jelölő bizottság előterjesz­tése alapján ezután a küldött- értekezlet részvevői megválasz­tották a megyei KISZ-bizottság tagjait, póttagjait, a megyei re­víziós bizottság tagjait, vala­mint megyénk ifjúságának kül­dötteit a KISZ decemberben sorra kerülő VI. kongresszusára. A megyei KISZ-bizottság tag­jai: Balabán Sándor, Borbély István, Borsos György, Borszéki Lajos, Búza Mátyás, Csikós Dé­nes, Csizmadia János, Endre István, Erdősi Ilona, Győrffy Anna, Hegedűs István, Izsáczki Julianna, Juhász Károly, Ká- dasi László, Kiss Erzsébet, Ko­csis János, Krahulecz János, Kurucz Géza, Kustár Sándor, Ludas István, Madarász László, Madzso Ilona, Magyar Ferenc, Magyar Imre, Mészáros Sán­dor, Mészáros Zsófia, Milono- vics Jánosné, Molnár Ferenené, Grmódi Béláné, Pap István, Póth László, Selymes József, Sívó Mária, Szabó Margit, Szvo­rény János, Terhe Dezső, Tóth Lajos, Varga Mária, ár. Visz- meg Sándorné, Weither Vilmos és Zelles Sándor. A megyei KISZ-bizottság pót­tagjai: Almási Imre, Bálint István, Faragó Gyula, Kiss Irén, Kiss Júlia, Marosi Tibor, Mol­nár Ferenc, Novák Lajos, Pető József és Szabó István. A revíziós bizottság tagjai sorába a küldöttértekezlet a következőket választotta: dr. Babay Imre, Bárdos Erzsébet, Bencsik Veronika, Budai Imre, Csipkó Sándor, Forgó Istvánné, Koperniczky Ferenc, Lehóczky József, Polgár István, Sáfár Jó­zsef és Sulyok József. A KISZ VI. kongresszusára az értekezlet részvevői megyénk küldötteiként, szavazati joggal a következő elvtársakat válasz­totta meg: Ácsai László, Ábra­hám Mihály, Bakos Éva, Bodor Mária, Borsos György, . Búza Mátyás, Endre István, Földvári Imre, Francié skovics Rozália, Gál Gyula, Gondi Judit, Gre- gus Piroska, Hegedűs István, Himpelmann Magdolna, Izsácz­ki Julianna, Juhász István, Ka­tona István, Kádasi László, Kiss Ildikó, Kocsis Mihály, Mé­száros Sándor, Molnár Ferenc- né, Pap István, Perfalvi Mihály, Pető József, Soós Pál, Szabó Attila, Szabó István, Tóth La­jos, Üjvári János. Tanácsko­zási jogú küldöttek: Borszéki Lajos, Csipkó Sándor, Novák Lajos, Szvorény János és Ter­he Dezső. A megyei KISZ-bizottság ez­után megválasztotta a tizen­egy tagú végrehajtó bizottsá­got. A KISZ megyei végrehajtó bizottságának tagjai: Borsos György, Endre István, Kádasi László, Magyar Ferenc, Mé­száros Sándor, Molnár Ferenc- né, Pap István, Szvorény Já­nos, Terhe Dezső, Weither Vil­mos és Zelles Sándor. A megyei bizottság első titkárává Borsos Györgyöt, titkárává Terhe De­zsőt választotta meg a megyei KISZ-bizottság. A KISZ megyei küldöttérte­kezlete Terbe Dezső elnöki zár­szavával befejezte munkáját és a jelenlevők végezetül elénekel­ték a DlVSZ-indulót. A tanácskozás szünetében. A küldöttek megtekintik a KISZ kong­resszusára készült ajándékok kiállítását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents